Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-30 / 255. szám

DELMQGYBRORSZflG PÉNTEK, 1053, OKTÓBER 30. • kőzszükséglsli iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról A Szovjetunió Miniszterionácsának és az SZKP Központi Bizottságának határozata és A Szovjetunió Mlniszlertanrtcta az SZKP Központi Bizoltsnqa tegnap közölt határozatának foly tatása. A háztartási e9 kuJlúrcikitek gyártásának fokozásáról, választékának kibővítéséről és minőségének megjavításáról A háztartási Iparcikkeket gyártó nehézipari ágazatok, de mindenek­előtt a gépipari minisztérium, a villamos erőművek és a villamos­ipar minisztériuma, a közlekedési és nehézipari minisztérium, a re­pülőipari minisztérium, a honvé­delmi ipari minisztérium, a kohó­ipari minisztérium, az építőanyag­ipari minisztérium, úgyszintén a helyi és szövetkezeti ipar legfon­tosabb feladatai egyikének kell te­kinteni azt, hogy a háztartási cik­kek gyártása jelentős fokozásának biztosításával együtt megjavítsák a termelés minőségét, intézkedé­seket tegyenek a gyártás profiliro­zására és ezzel a termelési költ­ség csökkentésére, úgyszintén az áruválaszték kibővítésére, a házi­asszonyok munkájának megköny­nyítése, a lakosság kényelmének megteremtése és jólétének javítása céljából. A háztartási porszívógépek gyár­tását 1954-ben 243 ezer darabra, 1955-ben pedig 483 ezer darabra emeljék. A mosógépek gyártását 1954-ben 110 ezer darabra, 1955-ben pedig 296.300 darabra emeljék. Növeljék a villanyvasalók gyár­tását 1954-ben hárommillió 550 ezer darabra, 1955-ben pedig 4 millió 375 ezer darabra, vagyis emeljék kilencszeresére a vasaló­gyártást az 1950 évihez képest. Kötelezni kell a szállító minisz­tériumokat arra, hogy jelentős mértékben megjavítsák a zománc­edények minőségét és biztosítsák azt, hogy a kereskedelmi szerveze­teknek legalább 70 százalékban el­sőrendű minőségű Ilyen edényt szállítsanak. Az alumíniumedény-gyártást 1954-ben 90 ezer tonnára, 1955-ben pedig 107 ezer tonnára emeljék, vagyis háromszorosára az 1950 évi­hez képest. A szamovár gyártását 1954-ben 675 ezer darabra, 1955-ben pedig 890 ezer darabra emeljék. Kötelezni kell a Szovjetunió fa­és papíripari minisztériumát, va­lamint a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait, hogy: Bővítsék a bútorgyárakban ké­szített bútorok választékát, bizto­sítsák a hajlított székek, a ruhás­és fehérneműszekrények, a könyv­szekrények, a díványok, a gyer­mekbútorok és a két-háromszobás lakások számára készülő bútorgar­nitúrák gyártásának jelentős mér­tékű növelését, az ország minden kerületében a legkelendőbb bútor­félék gyártását fokozva. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát, £ centropromszojuzt, a szö­vetségi köztársaságok miniszterta­nácsait, hogy dolgozzanak ki és valósítsanak meg olyan rendszabá­lyokat, amelyek a közszükségleti iparcikkeket előállító üzemekben tovább csökkentik az önköltséget, a nyersanyag- és készgyártmány­veszteséget, a forgalmiköltségeket, s amellett javítják az árucikkek minőségét. Meg kell tiltani az állami és szövetkezeti iparvállalatoknak, hogy az újonnan bevezetett köz­szükségleti cikkek gyártását a Szovjetunió kereskedelmi minisz­tériumának hozzájárulása nélkül megszüntessék. Kötelezni kell a szövetségi köz­társaságok minisztériumait, hivata­lait, hogy vizsgálják felül a tömeg­fogyasztási cikkeknek közvetlen a minisztériumokban összeállított gyártási terveit, szem előtt tartva azt, hogy ezeknek az árucikkeknek a gyártását jelentős mértékben nö­velni kell és fel kell emelni a ke­reskedelmi szervezetekkel egyetér­tésben megállapított mértékig. A he'yi és szövetkezeti ipar vállalataiban gyártott közszükségleti cikkek gyártásának bővítéséről Kötelezni kell a szövetségi köz­társaságok minisztertanácsait és a centropromszojuzt, hogy a helyi ipari és ipari szövetkezeti üzemek­ben a közszükségleti cikkek gyár­tásának komoly növelése céljából egy hónapon belül dolgozzanak Hi és léptessenek életbe olyan rendszabályokat, amelyek biztosít­ják, hogy a helyi ipari és ipari szövetkezeti üzemek teljesítik elő­írt feladataikat. A helyi ipari és ipari szövetke­zeti üzemekben széles körben ve­zessék be az új technikát, az élen­járó technológiát, futószalagok fel­használásával szervezzék meg a folyamatos gyártási módszereket, azonkívül széles körben használ­ják fel az állami és szövetkezeti iparvállalatok és a termelési újí­tók élenjáró munkamódszereit. 1953—1955 között profilírozzák a helyi ipari és ipari szövetkezeti üzemeket s ezáltal biztosítsák a termelési kapacitások sokkal jobb kihasználását, az önköltség csök­kentését és az előállított árucik­kek minőségének javítását. Biztosítsák a közszükségleti ük­kek gyártásának kerületenkénti jobb megoszlását. Fejlesszék ki a helyi ipar és az ipari szövetkezetek saját nyers­anyagbázisát. A szövetségi köztársaságok mi­niszlertanáesalnnk jogot kell adu' arra, hogy: újból elosszák a területi, határ területi, autonómköztársasági helyi ipari üzemek, valamint, a köztár snsági városok, a területi, határ területi, és autonómVöz társasági központok kerületi ós városi ipara beruházásokra szánt felhalmozá­sainak legfeljebb hatvan százalé­kút abból a óéiból, hogv ezeket a felhalmozásokat a sziíksóge.s fel­halmozásokkal nem rendelkező te­rületeken. határterületeken és autonóm köztársaságokban kerületi iparvállalatok építésére és bővító­séro, valamint a területi, határterü­leti és autonómköztársasági helyi ipari üzemeknek a jóváhagyott, bo­ruházási terveken felüli építésére és bővítésére használják fel, A határozat ezután részletezi, milyen hitel nyújtására kell köte­lezni az ipari bankot a közszükség­leti cikkek és élelmiszerek, az építőanyagok és fűtőanyagok ter­melésének megszervezéséhez és bő­vítéséhez, valamint a szolgáltató vállalatok építéséhez és bővítéséhez. A Ceko bankot (szövetkezeti hi­telintézet) a lakosság kiszolgálását végző üzemek (erőművek, vízveze­tékek, fodrászüzletek, fürdők, mosó dák. zuhanyozók), valamint a helyi építőanyagokat gyártó ftzomek épí­téséhez és bővítéséhez, az ál'ami bankot abból a célból, hogy bővít­sék, vagy megszervezzék közszük­ségleti cikkek és élelmiszerek, épí­tőanyagok, fűtőanyagok gyártását, bővítsék a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő üzemeket, a közétkeztetési vállalatokat, a kony­hakerti növények és gyümölcsök begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó vállalatokat, vagy ilye­neket építsenek, s hogy egyéb olyan ri '©-"hályokat foganatosítsa .ak, amelyek fokozzák a közszükségleti c" " k gyártását, javítják azoknak minőségét, megjavítják s lakosság mindennapi szükségleteinek ki­elégítését, ezenfelül az említett Ü7.em"Vnek é szervezeteknek, g-ár tási készletek gyűjtéséhez, fél­kész- és készáruk gyártásához salát '-rgóoszközeik fölhasználása nélkül. A továbbiakban kimondja ha-, tározat: Engedélyezni kell üzemek építé­sé: és bővítését a kerületi és váro­si ipar, valamint a ierületi, határ­területi, autonómköztársasági helyi ipar felhalmozásai terhére, az ér­té' isökkenésí leírás beruház."-m szánt része terhére, valamint a le­len rendelet értelmében a beruházá­si terven felül a kerületi és város! vé--'--"ó bizottságok határozntá­nmegfelelően vállalatonként 200 ezer rubelig terjedhető hitel ter­hére, vagy a területi, határterületi végrehajtó bizottságok, autonóm köztársaságok minisztertanácsai ha­tározatai érteiméhen vállalaton­ként ötszázezer rubelig terjedhető' hitel terhére, vagy a szövetségi V társaságok minisztertanácsai határozatának megfelelően vállala­tonként két millió rubelig terjed­hető hitel terhére. A beruházásokról Meg kell gyorsítani az építkezést és 1954—1956 közt üzembe kell he­lyezni azokat a hatalmas üzeme­ket, amelyek a pnmutipar, a gyap jüipar, a selyemipar, a lenipar, a köt-szövőipar, a bőr- és cipőipar számára épülnek. 1954—1956 között rekonstruálni és bővíteni kell a működő textil-, cöt­szövő-, bőr- és cipőipari vállalato­kat és el kell látni azokat nagytel­jesítőképesséfrfi gépi berendezéssel. Kötelezni kell a Szovjetunió köz szükségleti iparcikkek minisztériu­mát. hogy 1954—1955-ben az alábbi termelési kapacitásokat helyezze üzembe: (az első szám az 1954. évi i termelési kapacitásokat jelenti, a második szám pedig nz 1955. évi ter­melési kapacitásokat). ö zesen 480 ezer, egymillió 381 ezer fonóórsót. ezen heiiil: a pnmut­iparban 422 ezer, egymillió 180 ezer fonóórsót, a gyapj" iparban 43 ezer. 181 ezer fonóórsót, összesen 15.507. 38 ezer szövőgépet, ezonbelü! a pnmutiparban 13 ezer, 32.130 szövő­gépet.. a gyapjúiparban 995. 3204 szövőgépet, a selyemiparban 1 !75-öt, 2080 szövőgépet; 20 millió — 35 mi! 11 ó párt gyártó cipőipari kapaci­tást. 22 millió — 36 millió pár hn­risnynféleséget gyártó kapacitást. 6410—8065 tonna koménybőri. 85 millió—300 millió négyzetdceirnéter krómtőrt, 105 millió—145 millió négyzetdeciméter bagariabőrt elő­állító kapacitást. f Szovjetunió közszükségleti ipar­cikkek minisztériumának 1954-ben 5850 millió rubel értékű beruházás! kell eszközölnie, szemben az 1953 évre előirányzott 3148 millió rube­les beruházással. Az építésügyi minisztériumot kö­telezni kell, hogy 1954-ben r. Szov­jetunió közszükségleti iparc.kkel; minisztériumának építkezésein 922.7 millió rubel értékű építési és szo­mnnkálatokct végezzen. Szovjetunió közszükségleti relési A iparcikkük minisztériumát es az építésügyi minisztériumot kötelez­ni kel) hogy 1953-ban maradéktala­nul teljesítse az 1953-ra előirt be­ruházási tervet, a termelési kapa­citások üzembehelyezési '.ervét, valamint lakóházak, napközi ottho­nok, bölcsődék, iskolák, lajuntézc­tek és egyéb kulturális és gyógyír, ­tézmények építésének tervét. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát és az építésügyi minisztériumot kötelez­ni kell, hogy egy hónapon belül a Szovjetunió Állami Tervhizottságn­val és a Szovjetunió pénzügymi­nisztériumával egyetértésben a Szovjetunió Minisztertarácsának nyújtsa be azokat a rendszabályo­kat, amelyek a fentemlített mi­nisztériumok keretén hcjiil a köz­szükségleti iparcikkeket gyártó vállalatok épitésével foglalkozó építési szervezetek megerősítésére vonatkoznak, szem előtt tartva, hogy az építkezéseken ugyanolyan feltételeket kell teremteni, mint amilyenek a népgazdaság vezető ágazatainak szervezetei számára végzett építkezéseknél vannak. A szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsait. a területi és ha­tárterületi végrehajtó bizottságokat kötelezni keh. hogy az épülő köz­szükségleti iparcikkeket gyártó vállalatokat teljesen és elsősorban lássák el helyi építőanyagokkal. A szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsait kötelezni kell, hogy egy hónapon belül állapítsák meg azokat a föladatokat, amelyeknek elvégzése szükséges a kapacitások olymérvű megnöveléséhez, hogy biztosítani lehessen a közszükség© leti iparcikkeknek a helyi és s.zö© vetkezeti iparban a jelen hrtóro© zat szerint előírt termelesét. A jelen határozatban a közszük* ségleti iparcikkek gyártására vo© natkozóan előírt feladatok elvég© zése céljából 810 millió rubeles be© ruházási keret nyújtandó 1954-re a szövetségi köztársaságok miniszter© tanácsainak a helyi ipari és fűlő© anyagipari minisztériumok szú© mára. Elsőrendű feladatnak kell tekin© teni, hogy a közszükségleti ipar© cikkeket gyártó vállalatokat tel© jes mértékben és fennakadás nél© kül ellássák nyersanyaggal, fűtő© anyaggal, villamosenergiával és gépi berendezéssel. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP központi bizottsága megállapítja, hogy a közszükség­leti cikkek gyártása rohamos fej­lesztésének biztosítása a miniszté­riumok. a hivatalok és a szövetsé­ges köztársaságok minisztertaná­csainak legfontosabb feladata, ezért kötelezi a minisztereket, & hivatalok vezetőit, valamint a szö­vetséges köztársaságok miniszter­tanácsainak elnökeit, hogy az 1954 évi gazdasági tervek tervezeteiben konkrét intézkedéseket írjan&Jc eiő jelen határozat maradéktalan vég­rehajtásának biztosítására. Áz ENSZ-'cözgyűlés 8. ülésszaka A Biztonsági Tanács október 27-i délutáni ülésén Szíri­ának Izrael ellen emelt panaszát tárgyalta. A panaszra az adott okot. hogy izraeli katonai egységek októ­ber 15-én éjszaka megtámad­tak egy Kibja nevű transzjor­dániai falut, melynek követ­keztében 54 transzjordániai személy életét vesztette. A mintegy fél zászlóaljnyi erővel végrehajtott támadásban aknave­tők is működésbe léptek. A panasz felsorolja továbbá, hogy Izrael a Jordán-folyón erőművet épít és ez­ért a folyó folyásának irányát megváltoztatták. Ez súlyos gazda­sági veszélyt jelent az érdekelt szomszédos államoknak, miértis Sziria kérte, hogy Izrael állítsa le a kérdéses erőmű építését. Izrael képviselője — több kül­dött felszólalása után — bejelen­tette, hogy a munkát azonnal le­állítják. A gazdasági és pénzügyi bizottság október 27-i ülésén folytatta ©az elmaradt országok gazdasági fej­lesztése* kérdésének vitáját — pénzügyi korporáció létesítéséről. Az ázsiai, afrika: és latinameri­kai országok képviselői az általá­nos vitában utaltak arra, hogy az országok fejlettségi színvo­nala alacsony és arra, hogy gazdasági életük súlyos hely­zetbe került, mert az Egyesült Államok vámkorlátokat állított fel és korlátozásokat erősza­kolt reájuk a világkereskedelem terén, főként a Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá­gokkal folytatott kereskedel­mükben. Október 27-én felszólalt Arka­gyev, a Szovjetunió képviselője. Jellemezte a világpiaci helyzetet, feltárta, hogy az Egyesült Álla­mokban és a vele kapcsolatban lévő országokban megvalósítás alatt álló hatalmas fegyverkezési pro­gramit: negatívan befolyásolja az elmaradott országok fejlődését. Az elmaradott országok — mu­tatott rá Arkagyev — joggal nyugtalankodnak nem­zeti Iparuk fejlődésének álla­pota miatt. Az elmaradott or­szágok iparosításának kérdésé­ről azonban édes-kevés világos határozatot hozott a gazdasági és szociális tanács, valamint az ENSZ közgyűlése. A Szovjetunió — jelentette ki Arkagyev — mindig a legőszintébb rokon­szenvvel viseltetett minden nép azon törekvései iránt, hogy gazdasági önállóságra és jólétre tegyen szert. Éppen ezért öröm­mel fogad minden olyan Intéz­kedést, amely meggyorsíthatja az elmaradott országok gazda­sági fejlődését. Hangsúlyozta azt is, hogy f.z elmaradott országok számára elő­nyös a Szovjetunióval folytatott kereskedelem, mert a Szovjetunió­tól megkaphatják a szükséges ipari felszerelést és anyagokat. Á különleges politikai bizottság október 28-i ülésén befejezte a vi­tát a Délafrikai Unióban élő in­diai származású személyek helyze­tének kérdéséről. Az ülésen szavazásra tették fel az India által 17 ország nevóhen előterjesztett határozati iavaslatot. A határozati javaslat indftványoz­származású személyekkel szemben alkalmazott megkülönböztetések megszüntetését. A különleges politikai bizottság elfogadta a szóbanforgó határozati javaslatot. A határozati javaslatra za a Délafrikai Unióban élő indiai 38 küldöttség szavazott. A lengyel kormány fegyzéke az Egyesült Államok kormányához Varsó (TASZSZ). A lengyel lapok közlik, hogy S. Skrzeszowski, a Len­gyel Népköztársaság külügyminisz­tere október 26-án Flacknnk, az Amerikai Egyesült Államok varsói nagykövetének jegyzéket nyújtott át azzal kapcsolatban, hogy ÜRang Kaj-sek bandái elkobozták n „Pra­ca" nevű lengyel kereskedelmi ha­jót. A jegyzék megállapítja, hogy az Egyesült Államok fegy­veres erőinek egyik repülőgépe közvetlenül résztveit a „Praca" nevű lengyel kereskedelmi hajó ellen intézett támadásban. Teljesen nyilvánvaló —, hogy az ilyen erőszak, mint a lengyel liajó ellen nyilt tengeren elkövetett tá­madás — csupán az Egyesűit Ál­lamok kormányszerveinek rész­vételével fordulhatott elő, amelyek ténylegesen irányítják és vezetik a Csang Kaj-sek-klikk tengeri ha­jóinak tevékenységét. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya ismételten a leghatározot­tabban tiltakozik emiatt és követeli, hogy az Egyesült Államok kormá­nya haladéktalanul hozzon in­tézkedéseket a lengyel hajó, va­lamint annak legénysége és ra­kománya kiszabadítására. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya emellett az Egyesült Al lamok kormányára hárítja a teljes felelősséget a hajó teljes legénységének életéért és egész­ségéért. Á lengyel kormány egyidejűleg fenntartja magának azt a jogot, hogy teljes kártérítést követeljen azokért a károkért, amelyek a hajó elkobzása, illetőleg feltartóztatása következtében keletkeztek, vagy ke­letkezhetnek, továbbá, hogy köve­telje a bűnösök szigorú megbünte­tését. A DISZ Központi Vezetőségének távirata a Komszomol Központi Bizottságához A DISZ Központi Vezetősége a következő üdvözlő táviratot küldte a Komszomol Központi Bizottságá nak a Komszomol alapításának 35. évfordulója alkalmából: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége és nz egész magyar ifjúság nrvében forró szeretettel köszöntjük a hős lenini Komszomolt fennállásának 35. évfordulója alkalmából. A szocializmust építő magyar if­júságot szüntelenül lelkesítik a komszomolisták ragyogó tettei, nme- | lyekkel az egész világ ifjúságának ' példát mutatnak a tartós béke biz­tosításáért és boldog jövőjükért ví­vott harcukban. Valamennyi dolgozó és tanuló magyar fiatal nevében kívánjuk, hogy a dicső lenini Komszomol, a Szovjetunió Kommunista Pártjának hű segítője további hatalmas sike­reket érjen el a kommunista tár­sadalom építésében és nagy szovjet, hazája felvirágoztatásában. Dolgozó Ifjúság Szöveh 'ge Központi Vezetősége Hazautazott a szovjet mezőgazdasági küldöttség A szovjet mezőgazdasági kül­döttség, amely egyhónapos itt tar­tózkodása során számos termelőszö­vetkezetünkben és gépállomásun­kon adta át gazdag tapasztillatait, szerdán este hazautazott. A küldöttség búcsúztatására a Nyugati-pályaudvaron megjelent Magyari András, a földmüvelésügyi miniszter első helyettese. Ott volt V. Sz. Azovcev, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé-.ek la­náesosa. A küldöttség értékes segítségét Serflek Gyula. földművelésügyi miniszterhelyettes köszönte meg. A szovjet küldöttség nevében T. T. Horosilov, n Szovjetunió mezőgaz­dasági és begyűjtési minisztériuma földmüvelésügyi főigazgatóságá­nak vezetője, a delegáció vezetője válaszolt. De Haller svájci köve? átwuitoüa megbízólevelét M. P. Taraszovnak Moszkva (TASZSZ). M. P. Tara­szov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökhelyettese október 28-án fogadta a Krcmlbc-n De Haliért, Svájc szovjetunióbeli rendkívüli követét é8 meghatalma­zott miniszteré^ aki átnyújtotta megbízólevelét és bemur-atta a kö­vetség jelenlévő tagjait A megbízólevél átnyújtása után M. P. TaraBzov megbeszélés; foly­tatott, De Halerrul A megbeszélé­sen részt.vet; V. A- Zor.n, a Szov­jetunió küUigvmin.iszterhelvettese. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom