Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-27 / 200. szám

CSÜTÖRTÖK 1953 AUGUSZTUS 27 3 Jobb szerszámokat, Jobb munkaeszközöket az I. sz.*Téglagyárban Harsogva szelik az ásók a kemény, agyagos földet az I. sz. Téglagyár bányájában. A munkásak szaporán dolgoznak. Egy-kettőre megtelik az üres csille földdel. Hol az egyik, hol a másik munkás áll meg egy pillanatra. — így lehetetten haladnit Me_ gint elgörbült az ásó fejel — A többiek már megszokott kézlegyintéssel intenek a beszélőnek: »,úgysem lehet rajta segíteni". Nincs elég megfejelő szerszám, amivel dolgozzanak a bányában. Kettqnek van egy lapátja és egyesek törött ásóval is kénytelenek dolgozni két-három nap ts, míg esetleg másikat kapnak. Csejtei Sándor elvtárs, az Üzemi Bizottság elnöke keserűen mondja: — Rövid az ásók élettartama. 'Ahogy kezükbe veszik a dolgozók, •máris elgörbülnek. Tudják ezt az Egyesülésnél is, de hiába — nem adnak jobb szerszámokat. S ahogy szétnézünk a gyárban, hogyan gondoskodnak a dolgozók munkakörülményeinek javításáról. egyre több hiányosságot találunk. Bai Imre, a bányászbrigád egyik tagja panaszkodik: — Olajozni kellene a csillék kerekeit. Meg a sínhájőzat is javításra stgrul: sűrűn kiesnek a csillék. Ebben a pillanatban két földdel jól megrakott csille, a váltóhoz ér és nagyot zökkenve meg áll. — Már megint — hallatszik mindenfelől és rudakkal kezükben, a bányászbrigád, több tagja siet a csillék felé. Minden esetben csaknem húsz percet vesz igénybe, hogy helyére állítsák a kiesett csillét. Most is hét munkás küszködik, emelgeti a többmázsás súlyú csillét. Egyikük meg is jegyzi: — Sajnos, előfordul ez még máma jónéhányszor. Nem haladunk emiatf semmire. Nem teljesítjük a tervet. m Az egész sinhálózat karbantartásra szorul A tavasszal, amikor megindult a téglagyártás, volt egy dolgozó, aki állandóan javította a sínhálózatot. Most nincs erre külön kijelölve senki. Magúk, a bárnyászok javítgatják nagy sietve. Az ilyen ideiglenes javítgatás viszont nem megfelelő és a csillék sorozatos kiugrása veszélyezteti a dolgozók testt épségét is. Nyikorgó, hajladozó, rossz lalicsIcákon hordják íci az égetett téglát « kemencéből a munkások. Majdnem összetörik a gyenge tákolmány a nehéz süly alatt. Naponta mondogatják itt is a dolgozók: — Mikor kapunk már jobbat? Hiszen megígérték a Központban még az év elején. — Az enyém is olyan nyomorék, hogy rossz ránézni, nem még vele dolgozni. — Magam javítgattam rajta egy kicsit, hogy tudjak vele dolgozni, de hát már nagyon rossz. Ezután Hajnal Ef ram ezt mondj a: — A tervet teljesíteni csak jó szerszámokkal lehet. Azokat pedig biztosítani kellene számunkra a vezetőknek. Nem harcolnak elég következetesen e hiányosságok megszűri_ tetéséért az I. sz. Téglagyár vezetői. Kétségtelen, hogy a Téglagyári Egyesülésnek a közvetlen felettes szervének kötelessége elsősorban, hogy megfelelő szerszámokkal lássák el a dolgozókai, könnyebbé tegyék, biztosítsák számukra a zavartalan munkamenetet. De nagyobb gondot kell fordítani az I. sz. Téglagyár dolgozóinak is a szerszámok, a munkaeszközök gondozására, a nép vagyonának megbecsülésére. Meg kell tehát sürgősen szüntetni mindezeket a hiányosságokat az I. sz. Téglagyárban az eredmények fokozása, a tervteljesílés érdelei, ben. VONATON Tanárok és tanulók készülődése az új tanévre a dolgozók általános gimnáziumában t Ezekben a napokban az új tan'év küszöbén, tanárok és tanulók fo. kozoitabban készülnek már az új iskolai év megkezdésére. Készülnek azok a dolgozók is. akik a napi munka becsületes elvégzése után szándékoznak ismereteiket bővíteni. — o dolgozók általános gimnáziumában. A tanárok készülődése nem most kezdődött. A Radnóti Miklós gimnázium tanárai már régebben felkeresték az üzemeket, elbeszélget, tok a dolgozókkal és segítettek felismertetni bennük: a tudás hatatom, a élni kell a lehetőségekkel. A nevelőpárok közül különösen jó felvilágosító munkál végzett Török László és Vozári Pálné. \ Kedden a Radnóti gimnázium tanárai tanévnyitó értekezletet tartották, ahol megbeszélték a feladatokat. Értékelték újból az elmúlt iskolaév tapasztalatait is és sok hasznos módszertani kérdést megtárgyaltak, — nagy gondot fordítva a felnőttek oktatására. • A dolgozók általános gmui&zin_ mának első osztályába eddig 42-en jelentkeztek. Bán József ruhagyári munkás is beiratkozott és Horváth Márton, nős, családos, ecsetgyári munkás is tovább fanul. Az első osztályba már eddig beiratkozott 42 dolgozó örömmel várja a tanévnyitást... Ladányi Iimre, a Szegedi Vasós Fémipari Vállalatnál dolgozik. Csiszoló munkás. A dolgozók általános gimnáziumban a most következő taniévben érettségizik majd. — Nagy öröm szántómra — mon. dotta lelkes szavakkal —, hogy to_ vább tanulhatok. Igyekszem meg. állni a helyem a munkában és a tanuláshan is. Ugy van az, ha a» ember tanul, mindjárt jobb munkát tud végezni. Csupa öröm, bizakodás Ladányi Imre. Terveket sző. Olyanokat, amelyek megvalósulnak. A múltban nem valósulhattak volna meg ter. vei, hisz' az ő szülei minden vágyát és álmát is üres vágyálommá nyomorította a tőke. S most Ladányi Imre tanulihat is, megváló, sulhai terve: az érettségi után továbbtanulás a műszaki egyetemen. Százak és százak bizton szőhetik terveiket Ladányi Imréhez hasonló, an. Sild Kálmánnak. — aki Algyőn Gzjaig — még gondolatnak is oly távoli volt a múltban a tanulás. Most ő is érettségizik majd a dol. gozók általános gimnáziumában. Semmi kétség abban, hogy azok a dolgozók, akik tanulnak, különböző módon, de lényegében eaonos tartalommal vélekednek, mint Ladányi Imre: — Munkánkkal és az iskolában szerzett tudással is segítjük a kormányprogramm megvalósítását. * A dolgozók továbbtanulásához az üzemek, termelőszövetkezetek és más munkaterületek vezetőinek minden segítséget meg kell adni. Biztositaniok kell — népi államunk törvényének megfelelően —, hogy a dolgozók rendszeresen résztvehessenek az esti iskolákon. Nem fordulhat az elő, mint például az elmúlt tanévben a Textilműveknél; nem úgy osztották be a munkába a dolgozót, hogy résztvehessen az esti iskolán. Ladányi Imre fütyülve, nótázva, szorgosan dolgozik munkahelyén: a csiszolóban. A műszak után, amikor beszédbe elegyedik a többiekkel, joly jó elmondani; — Készülök az iskolába... És szépen felöltözve ott ]esz 5 a dolgozók általános gimnáziumának tanévnyitó ünnepségén. Az ásotthalmi „Alkotmány44 tszcs a kapásnövéoyek beadásával is az első akar lenni Az ásotthalmi Alkotmány tszcs hz országos gabonabegyüjtési versenyben megszerezte az első helyet. Az 1200 holdas termelőcsoport 322 főnyi tagságának túlnyomó része becsületesen kivette részét a munkából. Nemcsak a brigádvezetők, hanem a tagok is ismerték a rendeleteket s a határidók betartására tervet dolgoztak ki. Jól megszervezett munkával elsőnek vetettek el a szegedi járásban s már június 23-án hozzáfoghattak az aratáshoz. 110 kaszapár a 430 hold kalászost hét nap alatt levágta s az első kocsi elcsépelt gabonát június 29-én beadták. Július 5-én pedig már egyetlen szem gabonával sem tartoztak a hazának. A tszcs tagjai most elhatározták, hogy nemcsak a gabona, hanem a kapásnövények beadásában is kiérdemlik az elsőséget. Ugy dolgoznak, hogy gazdag termésük legyen és a hazafias kötelesség teljesítése után még bőven maradjon is. Ezért vetették négyzetesen 200 hold kukoricájukat és 73 hold napraforgójukat. így nem okozott gondot a növényápolás, könnyű volt a gyomtalanítás. A brigádokon belül a munkacsapatok, a munkacsapatokban a tagok egymással versenyre léptek. Mindenki megkapta a saját parcelláját, aminek megműveléséért felelős. A hanyagokat, akik elhanyagolták n növényápolást a jól dolgozók megbírálták. Akin nem segített a bírálat, a notórius lógósokat kizárták a csoportból. A terület egyénekre való felosztásakor a parcellákat úgy jelölték ki, hogy mindenki az otthonához legközelebb eső földön dolgozhassák. A szervezett munka, a gondos növényápolás eredményeként egy-egy kukoricaszáron két, de van ahol három cső is fejlődött. A homokos, gyenge minőségű talajon a tszcs üzemterve csak 9 mázsás termést irányoz elő, de a 15 mázsát biztosan el fogják érni. Ez pedig a 209 holdon 1200 mázsás többlettermést jelent. A napraforgó négymázsás termést ígér. Helyenkint már beérett és megkezdték a szedését. Beadási kötelezettségük 96 mázsa, amit ha teljesítenek még mindig majdnem 200 mázsa megmarad. Igyekeznek a szedéssel, s pár hét múlva megkezdik a kukorica törését is, hogy az állammal szembeni tartozásukat elsőnek róják le. Tovább javítják a gyártmányok minőségét a Bútorgyár dolgozói A Szegedi Bútorgyár dolgozói eleget tettek vállalt kötelezettségüknek. Az augusztus 20-i verseny során 40 ezer forint értékű áruval gyártottak többet terven felül. A többtermelésért, a jobb minőségért folyó harc azonban alkotmányunk ünnepe után egy pillanatra sem szűnt meg az üzemben. A dolgozók már az ünnepet követő első munkanapokon jóval túlszárnyalták előirányzatukat. Dinnyés Ágostonná 159, Mogyorósi József 155, Sztupka Gyula és Horváth István ifjúmunkás 142—142, Bodó Mihály pedig 140 százalékra teljesítette napi tervét. A készítendő munkák minőségénél lényeges javulás mutatkozott az utóbbi hetekben. Most célul tűzték ki a dolgozók, fibgy a harHalkan beszélnek, egy-két szófoszlányka jut el hozzám: a két öreg beszél. "Jó ötvenes* — nézek egyik arcába, a másik több: hajára ölt a dér. j Kérges kezükről ítélek: parasztok. Hová utaznak? — így magamban én. Foszlány-beszédük halk, a vonat kattog, kínt járunk már a város percmén. / F elénk valók, ö-ző szavuk oly kedves, ' mint szellő, ha szór széna-illatot. / Rokonok, — s szivem a torkomban verdes — rokonok nemcsak úgy, hogy magyarok; egy táj ringatta bölcsőnket, az Alföld, egy tájon voltunk nincstelen magyar, egy táj, mely körénk hű anyai kart ölt... egy táj, eaeiy véri és hősöket takar. S hogy kendődöit? én nem tndom. A szókat ssép észrevétlen fentük át rocg át. Az őszebbik lepényi kínált, túrósat, amaz meg: húszan meg a buíykosát. Beszélgettünk s mind jobban a vetésre tereltem át a hosszú mondatot: „Nem ér az hallja egyedül fenét se, — így az őszebb — én csak bent maradok .. „Bent hát — köhint a másik — ez a jobbik, hogy hagynánk ott a munkánk legjavát? Magában biz az ember sokszor botlik, de így?..," — emeli feljebb a szavát. Mintha maguknak mondanák. Megállunk. Kinézek, kint még talpon a határ. „Petőfi-szállás"... „No mí itt leszállunk, ha erre jár, — mondják — hozzánk talál". LÖDI FERENC Miért nincs „Kérdezz-felelek" békeláda a Szegedi Erőműnél? Örömmel olvastam a „Délmagyarország" egyik számában, hogy több szegedi üzem csatlakozott az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat békebizottságának kezdeményezéséhez a „Kérdezz—felelek" békeláda felállításához. A cikkből világosan kitűnik, hogy azokban az üzemekben, ahol a békeládát felállították, számos olyan kérdésre kapnak választ a kérdezők, amely a nyugati országokban élő dolgozók életével kapcsolatos. Egy ilyen békeláda felállítására a Szegedi Erőmű béketitkára, Zubek László elvtárs két hónappal ezelőtt tett ígéretet. Ez azonban még a mai napig sem valósult meg. Többször megkérdeztük a béketitkár elvtárstól, hogy mi az oka annak, hogy eddig csak ígéret maradt a békeláda. Zubek elvtárs objektív nehézségekre hivatkozott, például arra, hogy az asztalos szabadságon van, nincs aki megcsinálja a ládát. Ez a hivatkozás azonban közben érvényét vesztette, Eltelt egy hónap, az asztalos megjött a szabadságról, de még mindig nincs semmi a békeláda elkészítéséből. Helyes, ha egy-egy feladat megvalósítására ígéretet teszünk, de ezt végre ls kell hajtanunk. Ebből a szemszögből vizsgálja meg az üzemi békebizottság munkáját Zubek László béketitkár elvtárs és segítsen a hibákon. Misán György Válasz a bírálatra A Villamosvasút vezetősége nagyobb gondot fordít dolgozói nevelésére Lapunk augusztus 2-i számában bírálat hangzott el a Villamosvasútnál „Nagyobb figyelmet a villamosokon" címmel^ A cikk beszámolt arról, hogy a Szeged és Újszeged között közlekedő 201-es villamoson figyelmetlenségből majdnem súlyos szerencsétlenség történt. Egy édesanya szállt volna fel két kicsi gyermekével a villamosra, miközben az elindult és az egyik kisgyerek a lépcsőről leesve majdnem a kerekek alá zuhant. A Csongrádmegyei Tanács végrehajtóbizottságának közlekedési osztálya a bírálat nyomán az ügyet kivizsgálta és megállapította, a gondatlanságért Vaskó Józsefnét, a 201-es kocsi kalauznőjét terheli á felelősség. A szabálytalanságért felelősségre vonták Vaskó Józsefnét. A Szegedi Villamosvasút vezetősége az esetből okulva a jövőben még fokozottabb gondot fordít dolgozói nevelésére, hogy megértsék, minden területen pontos, körültekintő munkát végezzenek a balesetek elhárítására. Ez az eset is figyelmeztetés a Villamosvasút dolgozóinak, hogy a jövőben több figyelemmel végezzék felelősségteljes munkájukat, mert vigyáztalanságukkal, felelőtlenségükkel dolgozótársaik testi épségét veszélyeztetik. Megjavították a Gogoly-utcai sütöde kéményét madik negyedév hátralévő részében még jobban kihasználják az anyagszárítókat. Erre azért van szükség, mert száraz faanyagból jobbminőségű munkadarabokat készíthetnek. A fényezésnél és általában a felületi kezelésnél még pontosabb munkára törekszenek. Az önköltségi terv maradéktalan teljesítése érdekében még fokozottabban takarékoskodnak a nyersanyaggal, de igyekeznek elkerülni azt is, hogy a gépeket üresen járassák. A TMK tervet az elmúlt időszakban nem tartották be a Bútorgyárban, pedig a gépek üzemképes állapotára nagyobb gondot kellene fordítaniok. Most a programm szerint beütemezett generálozást igyekeznek bepótolni. Néhány héttel ezelőtt Gogolyutcai olvasóink panaszlevelének alapján a „Délmagyarország" felhívta a Csongrádmegyei Sütőipari Vállalat figyelmét, hogy a Gogoly-utcai sütöde kéményét sürgősen javíttassa meg, mivel az heteken keresztül egészségtelen, maró füsttel árasztotta el a környező lakásokat. A megjelent cikk nyomán annak eredményeként a Sütőipari Vállalat vezetői sürgősen elvégeztették a munkát, melynek megtörténtéről levélben értesítették a szerkesztőséget. A levél ezt mondja: A „Délmagyarország" 1953 augusztus hó 25-i számában cikket közöl, melyben megállapítja, hogy a Sütőipari Vállalat hanyagsága miatt a szegedi Gogoly-utcában egyes házak az ottlévő sütőipari üzem nem megfelelő kéménye miatt füsttel vannak elárasztva. A Elméleti színvonalunk emelését segítj elő a~ ncáA D ATSZ 01G A LTATÁSí fenti cikkel kapcsolatban közöljük, hogy már a cikk megjelenése előtt lépéseket tettünk a kémény megjavítása érdekében. A cikk nyomán a munkálatok elvégzését megsürgettük s közölhetjük, hogy a kéményt jó állapotban, rendeltetésének megfelelően elkészíttettük. Egyidejűleg közöljük, hogy a mulasztás elkövetőivel szemben a felelősségrevonást megtettük. ígérjük, hogy a jövőben különösen az egészségügyi berendezéseket fokozottabb gonddal fogjuk elkészíteni. A cikkben megjelent bírálatot elfogadjuk és megjavítjuk munkánkat. Csongrádmegyei Sütőipari Vállalat Fodor igazgató Jelentkezni lehet a szegedi Központi Esyii'fes tánccsoport jába A Szegedi Központi Együttes készül második műsorára s ennek alkalmából jelentkezésre hívja fel mindazokat a fiatalokat, akik a népi tánc tanulásához tehetséget és kedvet éreznek. A felvétel ma este 7-től 9-ig tart a Sztálin-sót.íny 7. szám alatt.