Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

&IJLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a közkegyelem gyakorlásáról A minisztertanács határozata a dolgozó parasztságnak nyújtandó adókedvezményekről, valamint az internálás intézményének megszüntetéséről WBKHKSBKS "SONG RADM EGY El ^IrffilHtlíl 5 7I0E1MM2Í SKOHBBI IX. ÉVF. 174. ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953. JULIUS 29. A kollektív vezetés — a pártvezetés legfőbb elve A Budapesti Pártbizottság aktí­va értekezletén elhangzott beszá­moló és a hozzászólások nagy nyo­matékkal húz'ák alá a. kollektív­vezetés szükségszerűségét, mert a kollektív vezetés a pártvezetés leg­főbb elve s ennek megsértése ko­moly hibák elkövetéséhez vezet. A kollektív vezetés biztosításának fon­tosságát bizonyítja az áruló Berija leleplezése is. Kétségtelen ugyanis, hogy Berija leleplezéséhez jelen­tős mértékben járult hozzá a koljek. lív vezetés elvének bolsevik votta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságában. Azok a feladatok, melyek me­gyénk pártbizottságai és valamennyi alapszemtünk előtt a Központi Ve­zetőség határozatain alapuló kor. inányprogramm megvalósításával kapcsolatosan állanak, fokozott kö­vetelményeket támasztanak egész pártmunkánk színvonalával szem­ben. Kormányunk programmjának maradéktalan végrehajtása megkö­veteli, hogy valamennyi pártbizott­ság és valamennyi alapszervezet ál­landóan gondoskodjék tagjainak eszmei-politikai fejlődéséről, a pórteleiben való aktív részvételük­ről. A fentiek érdeké-ben pártszer­vezeteinknek fel kell használniok a párton belüli munka minden for. máját. A Központi Vezetőség határoza­tai alapján kidolgozót' kormánypro­gramm helyes megoldásának egyik elengedhetetlen feltétele pártbizott­ságaink ós alapszervezeteink vezető­ségi tagjainak kollektív munkája, a kollektív vezetés. A kollektív ve­zetés azt jelenti, hogy a pártban, a pár!szervezetekben pártszerű mun­ka folyik, érvényesül a pártdemo­kráeia. A kollektív vezetés bizto­sítja az elvi kérdések mélyreható, alapos tanulmányozását, kollektív megvitatását és eldöntését, bizto­sítják a bírájat-önbírálat szabad­ságát és a pártbizottság tagjainak, a pártalapszervezetek vezetőinek szoros kapcsolatuk van a tömegek­kel. A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatai bizonyítják, hogy a kollektivitásban rejlik a pártvezetés legnagyobb ereje. A „Pravda" egyik vezércikke írja; „Bármilyen tapasztaltak is a párt­vezetők, nem tudják pótolni a kol­lektíva tapasztalatait és ismereteit. Minden vezető szervben vannak em­berek, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és ezek felhasználása elősegíti, hogy helyes határozatokat hozzanak, emeljék a vezetés szín­vonalát-" — Nem mondhatjuk, hogy pár'bi­zotteáguink és pártszervezeteink min. denben eleget tesznek a kollektív vezetés követelményeinek. Megyénk csaknem valamennyi pártbizottsága, nál cs párialapszervezetének veze­tőséginél a legkülönfélébb példák sokaságát hozhatnánk fel az előző megállapítás alátámasztására. E cikk kereteben egy pár olyam fő hiányosságra hívjuk fel elvtársaink figyelmét, melyek megszüntetése halasz'hatat]anul fon fos, ha azt akarjuk, hogy gyökeres javulás következzék be megyénkben a PAR­tonbelüli munkában. A kollektív vezetés elvéneik durva megsértése valamennyi járási és városi pártbizottságunknál és köz ségi pártbizottságainknál is, hogy a pártbizottságok nem megfelelően készítik elő üléseiket, a vitára ke­rülő anyagokat és határozatokat, to­vábbá a pártbizottság tagjainak és az ülés esetleges meghívottjainak nem biz'osítanak megfelelő időt a vtta anyagának tanulmányozására, így pl. a Makói Járási Pártbizott­ság — bár e hiba megszüntetésére a Megyei Pártbizottság már felhívta a járási bizottság titkárának, He' tényi elvtársnőnek figyelmét — egyáltalán nem készíti elő a Párt­bizottság üléseit. A vita anyagát, a-z egyes beszámolókat, a pártbi zottság ülésén egy-egy elvtárs fel­olvassa é-s az anyag felolvasása után kezdődik meg a vita. A járási bizottság tagjai az ülésen ismer­kednek meg a JB. titkárral együtt a beszámolók tartalmáról, amelyek, jok nagyrésze nem tartalmaz hatá­rozati javaslatokat sem. A határo­zatokat a kialakult alcsony szín­vonalú vita alapján sebtében hoz­zál; meg. Az iiyen „előkészítés" eredményezi azt, ami pl. a Makói Járási Pártbizottság legutóbbi ülé­sén egy mezőgazdasági tárgyú je­lenlés megtárgyalásakor történt: senki nem említette meg egy szóval sem, hogy a begyűjtés nem kielé­gíiő voltához a járás területén nagy mértékben hozzájárul az osz­tályellenség és elsősorban a kulá­kok aknamunkája is. A Szegedi Városi Pártbizottság­nál kialakult az a helytelen mód­szer, hogy az ülés 3—4 napirendi Pon'ját keltő órával a vita kezdete előtt kapják meg a. résztvevők „ta­nulmányozásra." Az ilyen helyte­len gyakorlat eredménye, ha ezt le­het egyáltalán eredménynek ne­vezni, hogy a viták alacsony szín­vonalúak, alacsony színvonalú és hosszú a pártbizottság titkárának összefoglalója, nincsenek, vagy alig vannak a pártmunkát előrevivő végrehajtható határosatok. Helyes lenne, ha az említett pártbizottsá­gok titkárai, de ezen túlmenően mindegyik pártbizottság megszív­lelné a megyei pártbizottság azon javaslatát, hogy a pártbizottságok ülései előtt legalább kettő nappal a napirendi pontokat megküldenék a pártbizottság tagjainak, akiknek így elegendő idejük lenne az anyag tanulmányozására és nini még ennél is fontosa,bb, a pártbi­zottságok tükárai és tagjai aktívan rószlvennének az egyes beszámo­lók és határozati javaslatok előze­tes elkészítésében. Csécsi elvtárs, a Szentesi Járási Pártbizottság fit— kára az egyik pártbizottsági ülé­sen he,Ívesen mulatta meg össze­foglalójában, hogy mi az oka a he. számolók gyengeségének: „A be­számolók igencsak az utolsó na. pókban készülnek el és ez azl ered­ményezi. hogy össze van csapva a beszámoló." A titkár elvtárs sze­rint ez most megoldhatatlan prohlé. ma, nincs idő a beszámolók elké­szítésére. A mi véleményünk az, hogy ha Csécsi elvtárs helyesen szervezi meg úgy a saját, mint a járási pártbizottság munkáját, fi­gyelembe veszi azokat a tanácsokat, amelyeket a megyei pártbizottság­! fői kapott, akkor nem megoldha­tatlan a járási bizottság ülé­jseinek a jó előkészítése, j A fenti helytelen munkamódsze­rekről a „Pravda" a következőket írja: „Az ilyen munkamódszerek csökkentik a pártbizottság tagjai­nak jogait a'áássálc felelősségüket, lealacsonyítják a vezető pártszerv szerepét. Ez a párionbelüli demo. kráeia durva megsértése. Az ilyen helytelen dolgok arra vezetnek, hogy egyes pártbizottságok néha nem eléggé megalapozott határoza­tokat hoznak. A kollektivitás el. vének megszegése következtében nincs biztosítva. a kellő krifika és önkritika, a hiányosságok és egész­ségtelen jelenségek elleni harc fö módszere." Azon túl, hogy magának, a párt­bizottság titkárának gondoskodnia kett arról, hogy a pártbizottság: ülés résztvevői idejében megkap' ják a napirendi pontokat, megfe­lelő ellenőrzést is kell gyakorolniok olyan irányban, hogy a pár'bizott. ság tagjai felkészüljenek a vitákra. A pártbizottság tagjainaik érezni ük kell a felelősséget a párttal és a dolgozó néppel szemben, ezért mélyrehatóan tanulmányozniok kell a vita, anyagát és a határozati ja­vaslatokat. Tűrhetetlen, hogy szám. talán pártbizottság van, amelynek egyes lagjai nem készülnek fej megfelelően az ülésekre, passzívak, nem foglalnak állást elvi kérdé­sekben. Az ilyen magatartás ide­gen a párttól, nem segíti elő a kok lektivitás', csökkenti a pártvezetés színvonalát, hátráltatja, az egész párt egészséges fejlődésé'­Megengedhetetlen egyes pártbi­zottságok titkárainak magatartása (Szeged város, Csongrád járás) az ülések alatt. Számtalan példát le heine felhozni arra vonatkozóan, hogy egyes pártbizottságok ti'kárai a szónak szoros értelmében bele­fojtják a szót abba az elvtársba, aki étesen felveti a pár í bízott ság munkájában, különösen a titkár munkájában, vagy magatartásában lévő hibákat. Van olyan párlbizo't­sági fiikár, aki elsápad a méregtől, ha megbírálják. Az ilyen magatar­tás, a bírálat-önbírálat semmibe, vevése egyes elvtársaink részéről azt eredményezi, hogy a pártbizott­ság nem tud a kollek'ív vezetés szervévé válni. Márpedig, amint a „Pravda" írja: „A kommunista párt a magas elv szerűség, a kollek­tív vezetés szellemében neveli ká­dereit, abban a szellemben, hogy az egyes vezetők alá tudják rendelni akaratukat a kollektíva akaratának. J. V. Sztálin rámutatott, hogy ná­lunk éppen azt nevezik igazi párt­szerű, bátor magatartásnak, hogy. ha tudunk kollektíven cselekedni, ha az egyes elvtársak készek alá­rendelni akaratukat a kollektíva akaratának. Ha nincs meg ez a ma. galartás, ha nem tudjuk alárendel­ni akaratunkat a kollektíva akara­tának, ha nincsenek meg ezek a tu­lajdonságok, akkor nincs kollektíva, nincs kollektív vezető." Világos, hogy ha a pártbizottsá­gok nem biz'osítják a kollektív ve­zetés elvének maradéktia/lan érvé­nyesülésé' saját munkájukban, ez károsan hat ki az alapszerveze. tekre. A pártbizottság hibái hat­ványozottabban mutalkoznak meg területének alapszervezeteinél. Nem ritka jelenség, hogy elmaradnak vezetőségi ülések, taggyűlések, amit egyik-másik pártbizottság nyáron azzal indokol, hogy ara'ás-eséplés, behordás és begyűjtés van, ami min­dennél fontosabb, tavasszal a tava­szi munkákra hivatkoznak, egy­szóval minden évszaknak gyárta­nak különböző „elméletet." Súlyos hiba ez! Meg kell érteni minden párlvezetőnek, hogy a jól előké­szítet' vezetőségi ülések és tag­gyűlések nem fékjei a tervek tel­jesítésének, a gazdaságpolitikai fej. adatok megoldásánál;, hanem elő­revivő motorjai. Komoly hiányosság alapszerveze­teinknél. hogy a vezetőségek tag­jai. közül nem kis számmal csak. névlegesen töltik be funkciójukat. Az alapszervezetek titkárainak el­sőrendű kötelességük, hogy bizto­sítsák a taggyűlés által válasz'ott funkcionáriusok aktív pártmunká­ját. Helyes, ha a pártvezetőségek tagjai egy adót1 területen olyanok­ból kerülnek ki, akik széles álte. kintéssel rendelkeznek a terület fe­lett. így pl., ha egy termelőszövel. kezett csoport pártszervezetének vezetősége részben a növényterme­lés, részben az állattenyésztés te. rületén dolgozókból, valamint a ter. mclöcsoport elnökéből, agronómu­sából s'b. tevődik össze, ez azt eredményezi, hogy a vezetőség szé­les áttekintést szerez az egész szö­vetkezet gazdasági és politikai kér. déseiről és sikercsen tudja megol­dani a pártmunka feladatait. A kollektív vezeiés elve megkö­veteli, hogy minden alapszervezet munkaterv alapján dolgozzék, mely munkatervben felelősök vannak ki­jelölve. A munkatervet, miután a pártvezetés ég megtárgyalta, a tag­gyűlés elé kell terjeszteni megvi. tatás és jóváhagyás céljából. A pártvezetőségnek rendszeresen kell üléseket tartania, amelyen foglaL kőzni® kell az adott terület párt­építési és gazdasági kérdéseivel. Helyes, ha időnként meghívnak az ülésre olyan személyeket, akiknek a munkáját a vita során megtár­gyalják. Ha kollektíven készítik elő a napirendet, szélesebb és ala­posabb a vita, kollektív a határozatok hozatala is. A kollektív vezetés megköveteli, hogy a pártszerveze­tek vezetőségei állandóan támasz. A Világifjúsági Találkozó előtt Joliot-Curie üzenete a VIT résztvevőihez (MTI) Frédéric Joliot-Curie, a Béke-Világtanács elnöke üzenetet küldött a IV. Világifjúsági Talál­kozó résztvevőinek. Az üzenetben Joliot-Curie sok sikert kíván a IV. VIT-nek. Üjabb küldöttségek érkeztek Bukarestbe Szerdán újabb küldöttségek ér­keztek Bukarestbe a Világifjúsági Kongresszusra és a VIT-re. Az ér­kezők között amerikai, kanadai, ausztráliai, újzélandi, chilei, észak­afrikai, argentínai, brazíliai, transzjordániai, libanoni, szíriai, boliviai és olasz küldöttek vannak. Az olasz hatóságok szabo­tálni akarják az olasz fiatalok részvételét a VIT-en Terracini kommunista szenátor tiltakozott az olasz külügyminisz­tériumban az ellen, hogy az ille­tékes kormányhatóságok szabotál­ják az ifjúságnak a IV. VIT-en való részvételét. Ez különösen megnyilvánul abban, hogy rendkí­vül hosszadalmasan járnak el az útlevelek kiadásánál, vagy pedig kereken visszautasítják az útlevél kiadását. Megtagadták az útleveleket a pakisztáni VIT-'küldöttcktöI A "Pakistan Times* közli, hogy a pakisztáni kormány megtagadta a VIT-re utazó küldöttektől az út­leveleket. De Gasperi kormányának válságos helyzete Róma (MTI). De Gasperi nyol­cadik kormányának helyzete az el­múlt 24 óra folyamán tovább ros­szabbodott és sorsa egyre inkább kétségessé válik. Amikor De Gas­peri megtud!®,, hogy a monarchis­ták sem hajlandók támogatni az új kormányt, összehívta a keresz­ténydemokrata párt parlamenti cso­Portját. Az összejövetelen De Gas­peri beszédet mondott. Beszélt an­nak lehetőségéről is, hogy új vá­laszásokat kell majd tartaná, ha a kormány nem kapná meg a szük­séges többséget. A miniszterelnök beszédében fog­lalt fenyegetődzések ellenére a szo­ciáldemokrata, a liberális és köz. társasági párt vezetői csütörtökön este ismét megerősítették nzl az állásfogtalásukiat, hogy tar'ózkod. ni fognak a szavazástól. A „l'Unitá" pénteki számának szerkesztőségi cikke foglalkozik a helyzettel és a következőket írja: A parlamenti helyzetnek megvan a megoldása. Senki sem ájdíthatja az', hogy a július 7'i választások jobbraitolódást jelentenek, hanem ellenkezőleg: a poi-ittbad közvéle­mény balratolódását jelenük. Történelmi tény az, hogy a dol­gozó tömegek az Olasz Kommu­nista Párt és az Olasz Szocialista Párt mögött sorakoznak fel. Ha de. mokraiikus politikát akarunk meg. valósítani, ezzel a ténnyel fellétle­nül számolni kell. A 'do'gozó tö­megek döngetik az állam és a kor. mány kapuját. Csütörtökön este Fausto Gullo kommunista képviselő a parlamenti bizalmi vita során elmondott be­szédében rámutalott arra, hogy az olasz dolgozók tömegei a június 7-i vá'aszlásokon elítélték azt a ha­mis alternatívát: vagy működésbe lép a csaló választási törvény, vagy pedig a teljes zűrzavar következik be. De Marisa nich képviselő, Musso. lini volt postaügyi államtitkára, a fasiszta Ota-^z Szociális Mozgalom titkára azzal vádolta De Giusperi­éket, hogy nem eléggé kommunis­taellenesek és. bejelentette, hogy ezérl pártja a kormány ellen fog szavazni. De Gasperi kormánya mellett csaik a kereszténydemokrata Man­zini és Tipzl déttiroli képviselők szólaltak fel. Az albán külügyminiszter-helyettes levele az ENSZ főtitkárához Tirana (ATA). Mihal Prifti, az Albán Népköztársaság külügymi­niszterhelyettese levelet intézett az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkárához: A levélben megállapítja, hogy bár az Albán Népköztársaság kor­ín, ánya ismétellen felszólította a jugoszláv szövetségi népköztár­saság kormányát. hogy szüntesse meg az Albán Népköztársaság és az albán nép elleni provokációit, a jugoszláv kormány továbbra is provokációkat idéz elő az Albán Népköztársaság határán és ezzel veszélyezteti a határmenti albán 'lakosság, valamint oz albán halár­őrök életét. 1953. január 1. és július 13-a között a jugoszláv fegyveres erők 26 különféle provokációt követtek el. Az Albán Népköztársaság kor­mánya — áll a levélben — újból az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordul és kéri, járjon közire a jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság kor­mányánál annak érdekében, hogy az végetvessen ezeknek a soroza­tos provokációknak. I Az Albán Népköztársaság küL ügyminisztériuma ezzel egyidejü­, leg megbízta budapesti követségét, hogy a fenti kifcjto't provokációk. • kai kapcsolatban juttasson el tiüa. ko/ó jegyzéket a budapesti jugo­I szláv követséghez. kódjának a párttagság aktív segít­ségére. A kommunisták miniének előtt azzal segítik a vezetés kol­lektivitását, hogy becsülettel telje­sítik azokat a megbízatásokat, nme. lyeket a taggyűlésektől, vagy a pártveze'öség'ől kaptak. A kollektív vezetés biztosításá­nak e'engsdhetetlen előfeltétele a végrehajtás ellenőrzése. A pártbi­zottsága inknál felsorolt hibák egy­része elég hosszú ideig fennállott magánál a megyei pártbizottságnál is. Ebből ered, hogy a megyei párt­bizottság sem figyelt fel időben n járási és városi pártbizottságaink­nál lévő, a kollektív vezetés elvé' sértő jelenségekre. Az utóbbi idő­ben fontos intézkedések történtek a hibák megszüntetésére. A me­gyei pártbizottság egyre javítja a végrehajtás ellenőrzéséi, hogy ezzel ás ösztönözze járási és városi párt­bizottságainkat arra, hogy azok is munkájuk szerves részévé tegyék az ellenőrzést. A kollektív vezetés nem zárja ki; ellenkezőleg: fellé'-elezi az egyéni felelősséget. Lenin és Sztálin az' tanítja, hogy „o kollektív vezetés előfeltétele nz egyén felelősségérze­tének fokozása a rábízott munkát illetően." Az egyéni fe'elősség azt jelenfi, hogy felelünk a párt előtt a ránk bízott területen folyó mun­káért, a felsőbb párlszervek hatá­rozatainak időre történő végrehaj­tásáért. Az egyéni felelősségei nem egyszer a felelőtlenség váltja fc] egyes funkcionáriusok részéről, ami ellen komolyan harcolnunk kell. Valamennyi pártbizottságnak és otapszervezetaek kötelessége betar­tani a Szervezeti Szabályzatban e kollektív vezetésről lefektetett alap­elveket. Ez a biztosítéka annak, hogy párunk tovább szilárduljon, még mélyebbé váljék a kapcsolata a do'gozó tömegekkel, hogy megfe. leljen annak a hatalmas történelmi feladatnak, amit a kommunista pár­tok elé Marx-Engels-Lenin-Sz álin állítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom