Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-16 / 139. szám

KEDD, 1953. JUNlLS 16. (Folytatás az első oldalról) A koronő fogy verszünet és a távol keleti kérdés békés megoldása Kuo Mo-zso felszólalása — Bármilyen vitás nemzetközi kérdést békés tárgyalások és kölcsö­nös eszmecsere útján meg lehet és meg kell oldani. Ez az egyszerű gondolat világszerte mind több em­ber helyeslésével találkozik. — A vitás nemzetközi kérdések megoldására irányuló minden épité. szellemű lépég és Intézkedés a há­borús veszély csökkenését vonhaitja maga után és hozzájárul a fegyver, kezesi hajsza által okozott gazda­sági válság levezetéséhez egyes or. szagokban. Kuo Mo-zao ezután arról a hatal­mas lelkesedésről beszélt, mellyel a világ népei a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon a hadifoglyok haza­telepítésének kérdésében létrejött egyezményt fogadták. Kuo Mo-zso nagy vonalakban ia. inertette a hadifogolycsere egyez, mény főbb feltételit. Az egyezmény szellemn vllágo. tan bizonyítja — folytatta Kuo Mo. zso —, hogy az úgynevezett „kény. f,zerű hazatelepít és" — amelyet any. nyi} emleget az Egyesült Államok propagandája, a valóságban minden ahipot nélkülöz. — A hadifoglyok hazatelepítését tiek kérdésében így elsősorban azon van a hangsúly, hogy a hadifoglyot őrző fél részéről megakadályozzák n kényszerű visszatartást­Különösen nem hagyható fígye'­nien kívül, hogy LI Szin Man klikkje ellenállását hangoztatja a hadifoglyok ltózatelopttésére vonat­kozó szerződéssel szemben. A Li Szrn Man klikknek a fegyverszüneti tárgyalásokon résztvevő tagja Har. rison tábornokhoz, az amerikai kül. döltség vezetőjéhez intézett, május 29té« nyilvánosságra hozott levelé­ben fenyegetően jegyzi meg, hogy „azok n hadifoglyok, akik nem hajlandók magukat a kommunista uralomnak alávetni, esetleg fellá­zadhatnak indiai csapatok eL len". A Li Szin MamkHkk flyen tapo­gatózással próbálkozik, hogy a ha­difoglyokat erőszakkal visszatartsa. Mindi.mkinek, aki szívén viseli a koreai kérdés békés rendezésének ügyét, továbbra Is éberen kell őr­ködnie azon, hogy az Egyesült A', lamok kormánya komolyan eleget tegyen a reáháruló kötelezettségek­nek. hogy biztosíthassa a haznteto. pitési bizottság sikereg munkáját a rábízott feladatok végrehajtásában. Korea békés egyesítésének meg­valósításához az szükséges, hogy kivonják a Koreában állomásozó összes idegen csapatokat. Ideértve a kínai népi önkénteseket is. A koreai népnek — békés keretek között magának kell döntorvie problémáiról, A koreai kérdés reális megoldásának ez a fó elve rendkívüli fontosaágú az egész Távol-Kelet békéjére és biztonságára nézve is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ugyan, akkor, amikor Li Szi„ Man klikkje erélyesen tiltakozik a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó egyez­mény ellen, akkor amikor a fegy­verszünetet még nem írták alá és úgynevezett magasszínvonalú polL tikat értekezlet várható — Eisenho. wer, az Egyesült Államok elnök© váratlanul levetet intézett Li Szin Manhoz, s e levélben kijolenti, hogy a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása ulán az Egye­sült AUamok készek Li Szin Man klikkjével köcaönös védelmi szerző­dést kötni. — Számos, eddig észlelt olyan Jelenségre szeretnők felhívni a fi­gyelme*, amelyek szükségessé te. P'ik, hogy a távolkel eti népek és a világ összes békeszerető népei ébe­rek legyenek. Dulles és az Egyesült Államok kormányához közel álló más hábo­rús beállítottságú elemek szavai és tettei azt bizonyítják, hogy tévolke. leti agressziós szövetség megszer­vezésére, Ázsia megosztási tervének kidolgozására és arra készülnek, hogy megvalósítsák álmukat: az ázsiaiak egymáselleni harcát. Sza­vaik éa telteik azt ls bizonyítják, hogy feltett szándékuk Tajvannak, a kínai területnek további megszál­lását fenmtartani, Csang Kaj-sek klikkjéhez bűntársként szegődni és nnnak támogatást nyújtani a kínai nép ellon. Nam kétséges, hogy ez a terv rendkívül népszerűtlen a Távok Keleten és egész Ázsiában s feltét, lenül e területek népeinek ellenállá. Pávai találkozik. Kuo Mo-zso ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kormá­nya és a Joszlda-kormány között San Franciscóban kötött különbéke .szerződés és más háborús szerző­I dések célja Japánt katonai támasz­ponttá és az Egyesült Államok gyar­! métáivá változtatni. Ebből az alkalomból ls üdvözlete­met külöm az élvonalban harcoló japán népnek — mondotta. Követelnünk kell az idegen csa­patok kivonását Japánbó, valódi békeszerződés megkötését Japán és valamenyi érdekelt állam közt, va­lamint azt, hogy Japán békés, de­mokratikus, szabad és független ál­lammá váljék. Meggyőződésünk, hogy csak az ázsiai országok függetlensé­gének tiszteletbentartása segítheti eló a békét Délkelet-Ázsiában. — Meggyőződésünk, hogy Csang­Kaj-sek bandájának azokat az utol­só maradványait, amelye!: meg­sértik Burma szuverénitását és függetlenségét és megzavarják a délkeletósziai békét, teljesen le kell fegyverezni és a mögöttük lévő Idegen befolyásnak ls meg kel] szűnnie. Kuo Mo-zso azután rámutatott, hogy az amerikai úgynevezett •technikai segély- tulajdonképpeni célja katonai támaszpontokat te­remteni Amerika számára s arra kényszeríteni a -segélyezett*' or­szágokat, hogy kövessék az Egye­sült Államokat a blokád és az em­bargó politikájában, s így Ázsia megosztásában. — Ahhoz, hogy biztosítani lehes­sen a békét és biztonságot a Távol­Keleten és egész Ázsiában, elle­nezni kell és más államok bel­ügyeibe való beavatkozást, tiszte­letben kell tartani ezeknek az ál­lamoknak függetlenségét és szuve­rénitását, helyreállítani normális gazdasági, kulturális és kereskedel­mi kapcsolataikat, megteremtvén ezzel a népek életszínvonala meg­javításának kedvező feltételeit. •— Számos fontos és bonyolult kérdés vár még megoldásra a Tá­vol-Keleten és Ázsiában -- mon­dotta végül Kuo Mo-zao. Helytelen és megvalósíthatatlan minden olyan törekvés, amely arra kötelezi a másik felet, hogy az megegyezés érdekében előzetes feltételeket el­fogadjon. Helytelen minden olyan próbálkozás, amely eze­ket a kérdéseket egycsapásra akarja megoldani. Csakis a nagy­hatalmak közötti, n vitás kérdések egyenkénti megoldására Irányuló tárgyalások vezethetnek a gyakor­latban fokozatosan a nemzetközi feszültség enyhülésére, a háborús veszély megszűnésére. A koreai és kínai nép, valamennyi békeszerető nép közös erőfeszítése a koreai fegyverszünet megkötésére, egyben egy újabb háború veszélyének csök­kentésére és a jelenlegi nemzetközi feszültség enyhítésére Irányul. Ez kedvező feltételeket teremtene a nagyhatalmi értekezlet összehívásá­hoz és a távolkeleti kérdés, vala­mint a többi nemzetközi problé­mák békés megoldásúhoz. — Engedjél: meg, hogy újra is­mételjem: „Bármilyen vitás nem­zetközi kérdést békés tárgyalások és kölcsönös eszmecsere útján meg lehet és meg kell oldani." A lürelmes tárgyalások eredménye­képpen — a koreai kérdés máris a békés megoldás útjára került, — A világ népeinek nagy több­sége már támogatja n nagyhatal­mai: közölt! tárgyalásokat követelő felhívásunkat. A különböző társa­dalmi rendszerű országok békésen élhetnek egymás mellett és kifej­leszthetik együttműködésüket ke­reskedelmi, gazdasági és kulturá­lis téren. Mi, a kínai nép fiai hiszünk ebben az igazságban. Lek kesen támogatjuk a nagyhatalmak közötti lárgyalásokat követélő fel­hívást. Reméljük, hogy minden or­szággal folytatott tárgyalások út­ján, — építő módon — megoldharj­jnk a jelenlegi nemzetközi ellen­téteket és a világ népei rábírják kormányaikat, hogy azok _ ahe­lyett, hogy erőszakos megoldást választanának — a tárgyalások szellemét tegyék magukévá és csat­lakozzanak ahhoz a kampányhoz, amelyet közös erőfeszítésünk tá­mogat. Kuo Mo-zso végül hangsúlyozia: a nemzetközi feazüHség enyhíté­sét el lehet érni, n normális keres, kedelmi és kulturális kapcsolato­kat helyre lehet állítani, nz emberi­séget fenyegető katasztrófát el lehet kerülni. A tárgyalások ér dekében folytatott erőfeszítésein!: célja, hogy még nagyobb népi erő­ket mozgósítson a bekéért —, hogy e nemes remények a lehető leggyorsabban valósággá váljanak. A további hozzászólások Ismerte­tésére szerdai számunkban vissza­térünk, FARTÉLEI * A SZKP életéből A jobb népnevelő munkáért A Klrov bányagépgyár a szénipar egyik legnagyobb szállítója. A gyár kollektívája jelentós sikereket ért el az utóbbi időben a termelés növel'óce ég a minőség javílása terén. A dol­gosóik határidő előtt teljesítik « termelési terveket és jelentős mér. tőkben csökkentették a selejtet, va. lamint az önköltséget- A gyár szá­mos új bányagép gyártását kezd e meg jó eredménnyel. A munka üte. me lg megfelelő, a rohammunkát már régen nem isimerik, egyenletes a termelés. Egyetlen mun-kág sincs, aki ne teljesítené a normát. Az egyre növekvő feladatok azon­ban nem engedik meg az eredmé. nyekkel való megelégedést. A megnöveltedet} gyártási felada. tok a pártszervezettől a politikai nevelőmunka szüntelen tökéletesíté­sét kövelelik. A gyár pártbizottsága arra törekszik, hogy állandóan emelje a csoportos és egyéni agi­táció színvonalát. Ebben ugyanis igen fontos eszközt lát, amelynek segítségével a kollektívát harcra mozgósítja az 1953. évi tervek ha­táridőelőtti teljesítésóért­A pártbizottság a politikai agitá­ció színvonalának javítása érdeké, ben elsősorban a népnevelők irányí­tásának formáit ég módszereit töké. lelöaíti. A népnevelők irányításá­nak ég nevelésének jó eredmé­nyeket biztosító formája a szeminá­rium. A gyár pártbizottsága intéz­kedéseket tesz, hogy rendszeresen tartsanak szemináriumokat, ame­lyeken a gyár és a műhelyek veze­tői és a legjobb propagandisták tar. tanak előadásokat. A pártbizottság megköveteli a műhelyeik párlszervezeteitől, hogy minden héten tájékoztassák a nép­nevelőket a legsürgősebb tennivalók, ról Havonta kétszer közös megbe­szélést tartanak a gyár ö«szes nép­nevelői, amelyen nemcsak az üzemi termelési problémák kerülnek meg­vitatásra, hanem országos esemé­nyek, sőt a nemzetközi politika kérdésiéi is. Az ilyen megbeszélések segítik a népnevelők látókörének kiszélesítését, lehetőséget adnak ta. pasztalalcseróre, hasznos módszer­tani tapasztalatok szerzésére. A politikai agitáció színvonalá­nak emelése elképzelhetetlen a leg­jobb népnevelők módszereinek gon­dos tanulmányozása és széleskörű elterjesztés© né'.kül. A pártblzott­sági tagok, hogy a legjobb népne­velők munkájával megismerkedje­nek, rendszeresen résztvesznek a műhelyekben folyó megbeszéléseken. Tapasztalataikról a taggyűlésen szá. mólnak be, vagy cikket írnak a gyári újságba. A pártbizottság el alkarja érni, hogy minden népne­velő képes legyen hozzáértőén ösz­szekapcsolni az általános politikai kérdéseket a gyár, a műhely, a részleg vagy a brigád előtt álló konkrét feladatokkal. A népnevelőnek értenie kell ah­hoz, hogy a helyi példákat felhasz­nálja előadásában, illetve a szemé­lyes beszélgetések során. A népne­velőmunka eszmei szilárdságát a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak állandó tanulmányozása bizto­sítja Ezért a pártbizottság különös fontosságot tulajdonít a népnevelők politikai képzésének, marxista­leninista tanulmányainak. Minden népnevelő a pártoktatás rendszeré­ben tanul A pártbizottság ellenőrzi a népnevelők tanulmányalt, meg­adja számukra a szükséges segítsé­get. A kellő gyakorlattal még nem rendelkező fiatal népnevelők számú­ra külön Iskolát szerveztek. Ezen a népnevelők előadásokat hallgatnak és módszertani fanácsokat kapnak­A gyakorlat azt bizonyította, hogy a népnevelő iskola jól bevált. A felsorolt intézkedésekkel r.ern merül ki a pártbizottság gondosko­dása a népnevelő munka színvona­lának emeléséről. Igyekszünk minél átgondoltabban foglalkozni a nép­nevelők munkájának tervezésével, tevékenységük ellenőrzésével, s minden kérdéssel, amitől a politikai agitáció lendülete és minősége függ, G Mlrnnyenko, a SZK(b)P Központi Bizott­ságának a Sz M. Klrov gyár. hoz kiküldött instruktora Ujabb küldöttek érkeztek a Béke-Világtanács ülésére Vasárnap délelőtt Budapestre ér­kezett Eugénie Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség elnöke, a Béke-Világtanács alelnöke, Alekszej Szurkov, Sztálin­díjjal kitüntetett szovjet költő, Ikuo Ojama nemzetközi Sztálin-békedíj­jal kitüntetett egyetemi ta­nár, a Béke-Világtanács Irodájá­nak tagja, valamint a csehszlovák, belga, német és holland küldöttség több tagja. A szombatról vasárnap­ra virradó éjjel német, finn, svéd, dán és belga küldöttek érkeztek, valamint a német delegáció veze­tője, Anna Seghers, nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett író­nő. A német küldöttség tagjainak sorában van Martin Nlemöller lel­kész, a hesseni evangélikus egyház elnöke, Stefan Hermlin író, Erwin Eckert országgyűlési képviselő, a Nyugatnémetországi Békebizottság elnöke. Megérkeztek Budapestre a Béke­Világtanács ülésén résztvevő dél­afrikai, spanyol, kubai, indiai és pakisztáni küldöttek, közöttük Des­mond Buckle, a Bóke-Világtanács tagja. Ugyancsak vasárnap érkez­tek Louls Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Jessle Street az ausztráliai békemozgalom vég­rehajtó bizottságának és Ausztrália ENSZ delegációjának tagja. Rajtuk kívül érkeztek Zinaida Gagarina szovjet professzor, James G. En­dlcott a nemzetközi Sztúlin-béke­díjjal kitüntetett kanadai lelkész, Gordon Schaeffer, az angol béke­bizottság alelnöke, Jüan Marinello kubai író, volt miniszter, Emlle Ca­venaille belga nagyiparos és Irádzs Eszkandari iráni ügyvéd, a Béke­Világtanács tagjai, valamint az an­gol, ausztráliai, cyprusi, kubai, új­zélandi és izraeli küldöttségek szá­mos tagja. Hétfőn délelőtt a Béke-Világtanács ülésére Budapestre érkezett Wiktor Klosiewicz, a Lengyel szakszerveze­tek Központi Tanácsának elnöke, Francoise Leclerc, a francia nő­szövetség titkára, Mihail Sadovea­nu román író, a Béke-Világtanács tagja, Leonida Repaci olasz író és Forbech Ragnar norvég lelkész. Monica Felton nemzetközi Sztá­lin-béke'díjjal kitüntetett angol író­nő, valamint Antolne Georges Ta­bet építész, Rachid Elias Maatouk orvos, Ahmad Aref Hajali Elzein és Kassem Mohamad Khalifé liba­noni küldöttek is Budapestre ér­keztek, valamint Olaszországból Francesco Scottl képviselő. Svédországból Elenor Andrea Andreen orvos és Oscar Jansson kereskedő, Egyiptomból Sze­za Nabarari, Transzjordániá­ból pedig Jeries Hissa Harhar­neh földbirtokos érkeztek Buda­pestre. Ugyancsak hétfőn reggel ér­kezett Budapestre a Béke-Világta­nács ülésén résztvevő román kül­döttség. A küldöttség soraiban v m Florica Mezincescu egyetemi ta­nár és Sorln Torna, a -Scanteia­főszerkesztője, a Béke-Világtanócs tagjai, Valerian Zaharij metropoli­ta és Matei Socor karmester, , Szép sikerrel szerepelt az MSZT székházban a Kisipari Szövetkezetek énekkara A Szegedi Kisipari Szövetkezelek énekkara szombaton este hangver. eenyt rendezett az MSZT szókház kultúrtermében. A műsor gazdag anyagot ölelt fel a kórusirodalom minden jelentősebb térülőiéről. Mai magyar és szovjet szerzők művein kívül szép számmal szerepeltok praeklaaszikus Szerzők és a magyar klasszikusok, Bariók, Kodály mű­vel. A műsor szerves felépítésű, jói átgondolt volt, külön női- és férfikari számod: beállítása válto­zatossá tetto és jobban kihasznál­ta ez együttes adottságait. A pmeklasszikus szerző!: művei közül különösen Dowlund: Drága perc és Marenzio: A tavasz című tűnt ki kiegyensúlyozott hangzással, színes, hangulatos előadással, Lassus: Hogyha a férjem és Schein: Ébresztő című művekben több kifejező akcentussal kellene kiemelni a szöveg tréfás mondani­valóját. Példamutató az a bátorság és lel. kftsedós, amellyel u kórng Bartók és Kodály müvei felé fordult. Bár a műsoron szereplő Bartók és Ko­dály művek közül az előadás érett, ségóben egyik-másik még ncm ér le el a műsor általános színvonalát, a kezdeményezés azj mulatja, hogy a kórusnak további lelkesedéssel és szorgalommal kell ezen az úton ha­ladnia. A szovjel szerzői: művel közül különösen Szvesnyikov; Ott a mélyvizű, hűs papák menlén cí. mű művének előadása emelkedett ki a hazaszeretet mélységét áb­rázoló, változatos, kifejező dinaml. kai felépítésével. Bárdos közked­velt, népszerű leónisművei közül a „Régi táncdal" című műve vir­tuóz hatású, koimoly technikai kS. vetelntényeket támmezt. A nehéz feladatot a kórus jól megoldotta, előadása könnyedén pergő, gördü­lékeny volt. A műsort jól kiegészítették az ügyesen összeállított szólószámok, A kórus tagjai közül szólóműve, ket énekeltek Tcodoe Istvánná, Fo­dor Ibolya, Hnlmi Imre és Hairr< Gyula. Zongárán Turl Éva kísért. Játrka mind a kíséretben, mind nz önállóon előadott számokban ma­gasfokú technikai felkészültséget, művészi ízlést és elgondolást mu. tátott. A hangverseny gondosan kidol­gozott, nagy műsora arról tanúskou dik, hogy a Kisipari Szövejkezctebí kórusa az utóbbi Időben nagy faj. lődésen ment keresztül s t0vábbl komoly feladatok megoldására hi­vatott A kórus minden tagja lel. kesen végzi munkáját, egészsége* szellemű kollektívát alkot. A to­vábbi fejlődés érdekében azonban! újabb célokat kell a kórusnak ma. ga elé tűzni, A női-kar további fel­erősítésével javítani kell a férfi ós női szólamok jelenlegi arányán. Tervszerű hangképzéssel kejl a szólamok és az egész kórus hang. zásáj még kiegyenlítettebbé, egy­ségesebbé tenni és rá kell térni" * hallás utáni tanulás felszámolásá­ra, a zenei írás-olvasás elsajátító. sára. Ezek a feladatok lelkesítsék a kórus minden tagjáf, hogy meg. valósításukkal a kórusművészet újabb területeire juthassanak el s még eredményesebben szolgálhassák a szocialista zenekultúra ügyét­Erdős János ! A Lengyel Népköztársaság az iparosodás útján Tízezer gépkocsi — húszezer traktor A staraehowicei Tahergépkocai. gyár alig három órányira fekszik az „Ursus" Traktorgyártól. Len. gyelországban igen sok gyár van közel egymáshoz, a közelség azon­ban még nem jenné indokolttá, hogy ezt a, körülményt kiomoljak, most azonban okunk van rá, mert mindkét üzem nemrég nagy napot étt meg és ennek ünnepében egész Lengyelország részt vett. A starachowicei Tehergépkocsi, gyárból március 19-én kigördülj a tízezredik tehergépkocsi, az Ur. su-s-gyárat április közepe táján elhagyta a húnzezrediik traktor. A feldíszített tehergépkocsi új lakó. negyed, vagy gyár építéséhez vo­nult be, a hűszezredil: Ursus-trak. tort az üzemi egyik élmunkása ad. ta át az egyik varsókörnyéki Ál. la ml Gépállomás vezetőjének. Mindkét üzemben viharos taps zúgott fel, amikor elindult úljó­ra a „10.000".ik és a „20.000"-ik. A dolgozók visszaemlékeztek arrn, mennyi nehézséget kellett lekiizde. niök, liogy kikerüljön gyárukból •az „első" tehergépkocsi, vagy trak­tor. Azt is tudják, mennyi min­den váltoeoti azóta üzemükben, mennyire megjavult a munka. A gépipari miniszter mirilkét üzem legjobb dolgozóit Érdemkeresztek­kel tüntetta ki. A tízezer tehergépkocsi jelentő­ségét akkor tudjuk iomérni, ba fj. gyelembevesszük, hoqy 1938-ban összeten 6843 vo't a tehergépkocsik szánra, valamennyi külföldön ké. szült. Személygépkocsi 24500 volt, számos külföldi típus é» márka. Ez a stalttzliki találóan mulatja az ország „niotovizálásá. nak" irányzatát. A gnadnsáeilag visszamaradott országnak nem szán­tak több jehergépkocsit. A húsz­ezer traktor számához pedig azt kell viszonyítanunk, hogy 1938-ban Lengyelországban mindössze löOO^it (ártottak nyilván és ezek közül 50 készült ex Ui-sus.ban. külföldi mintára. A háborús pusztílások Ulán végzett hőn he-lyreáHítómun­ka eredményeként 1948 decembe­rében n lengyel munkáspártok Egyesülési Kongresszusa tisztelő­lére már felvonult az e!«ő öt ,-Star 20" tehergépkocsi. Az Ursu» Gyár első traktorai már 1947-ben láthatók voltak a május 1-i felvonuláson,

Next

/
Oldalképek
Tartalom