Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

CSÜTÖRTÖK. 1953. JUNIUS 25. 5 Mikor akar az ásoiihaimi ianács felkészülni a nyári mezőgazdasági munkákra? A május 22-én megjelent minisztertanácsi határozat és a földművelésügyi minisztérium erre vonatkozó utasítása részletesen meghatározza tanácsaink feladatait a nyári mezőgazdasági munkák előkészítésében. A határozat és az utasítás fegyver kenyérgondunk megszüntetésében; fegyver ahhoz, hogy a szivet-lelket gyönyörködtető gabonatábláink kalászából egyetlen szem se vesszen el; fegyver ahhoz, hogy a példátlanul nagy takarmánygabonaterméssel megvessük ötéves tervünk utolsó évének kenyér- és takarmánygabona bázisát, Hogyan ismerték meg és hogyan forgatják tanácsaink ezt a fegyvert? Az ásotthalmi községi tanács nem ismerte meg ezt a fegyvert és nem forgatja harcosan, nem szegzi szembe az akadályokkal. Ez a fegyver ott rozsdásodik az íróasztal fiókjában, elhal benne az az élet, amelyet legfelsőbb szerveink oly gonddal és szeretettel öntöttek bele, lepattogzik a községi tanácsról a benne adott határozott utasítás, mint a falrahányt borsó, Ásotthaiom termelőszövetkezeti község. Tsz-eiben több ezer katasztrális hold búzavetést ringat a szél és várja, hogy megfontolt és tervszerű munkával betakarítsák. Azonban a községi tanács semmiféle tervet nem készített arra, hogy a községre alkalmazva aprópénzre váltsa a minisztertanács határozatát és pontosan lerögzítse: mit, mikor, hol és hogyan akar tenni a nagy feladat tervszerű végrehajtásáért. A terv elkészítésének határideje június 8-án lejárt, de mindez nem hozza ki nyugalmából a községi tanács elnökét és dolgozóit, amivel Bodzsár elvtárs eleve lemondott arról, hogy vezesse a küszöbön álló nagy harcot. Bodzsár elvtárs nem ismeri az aratásnak, cséplésnek alapvető adatait sem, nincs áttekintése még nagy vonalakban sem a harci területről. Sem Bodzsár elvtárs, sem a mezőgazdasági előadó nem tudják, hogy a tsz-ekben mennyi lesz a gépi aratás, biztosítva van-e a gabonaterület legalább 35 százalékának géppel való learatása; nem tudják, hogy a tsz-ekben megszervezték-e az aratóbrigádokat, hány kaszapár áll harcra készen, gondoskodtak-e a családtagok bevonásával arról, hogy a búzát és rozsot a kezdéstől számított 8 napon belül, az árpát és zabot 5 napon belül szemveszteség nélkül learathassák. Nem tudják, hogy a tsz-ekben kialakították-'e a javasolt és legjobban bevált hatos aratócsoportokat. Ismeretlen előttük, hogy az aratási munkaeszközök — kasza, kaszaszerclék, sarló, villa, tarlógereblye, stb. — megfelelő számban rendelkezésre áll-e, biztosították-e az ivóvízellátást. Nem tudja a tanácsnál senki, hogy a tsz-ekben az éves tervnek a nyári mezőgazdasági munkára vonatkozó része felülvizsgálást és kiegészítést nyert-e, elkészítették-e a tsz-ek a végleges kampánytervet, egyeztették-e azt a gépállomás tervével és az egyeztetés után kötött-e a gépállomás a tsz-ekkel kiegészítő szerződést? Mit tesz a tanács mezőgazdasági állandó bizottsága? Ugyanazt, mint a községi tanács, vagy még annyit sem. A mezőgazdasági állandó bizottság a tél óta nem ülésezett. Nem tárgyalta meg sem a növényápolással, sem az aratással, sem a csépléssel kapcsolatos azon teendőket, amelyeket a dolgozó nép bizalmából megválasztott tanácstagoktól, állandó bizottsági elnöktől és tagoktol joggal elvárunk. A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztálya vájjon mit tesz? Ugyanazt, amit a községi tanács — esetleg valamivel többet topog egyhelyben a feladat körül. Nóvák Lajos elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője az osztály dolgozói közül még nem jelölte ki a községi felelősöket, nincs kidolgozva az egész kampányra vonatkozó ellenőrzési terv. Nóvák elvtárs szerint kevés a létszám és emiatt nem lehet a területfelelősi rendszert kiépíteni, ami azt jelenti, hogy a járási mezőgazdasági osztály nem tud felelősséget vállalni K nyári mezőgazdasági munkákért, Nóvák elvtárs azt keresi, hogy milyen objektívnek vélt nehézségek miatt nem lehet a feladat egyik, vagy másik részét megoldani, ahelyett, hogy szívvel-lélekkel, minden erejének latbavetésével keresné meg a minisztertanácsi határozatban megadott utasítások maradéktalan végrehajtásának lehetőségeit és eszközeit. Nóvák elvtárs maga is tájékozatlan a harci terület állásáról. Nem tudja, hány közös szérű van a járás területén; nem tudja, hogy a gépállomások megtartották-e a körzetükben a termelőszövetkezetek ellenőrző szemléjét a nyári munkák tekintetében. (Az ásotthalmi Napkelte-tsz elnöke előadta, hogy a tsz-ben a gépállomás nem tartott szemlét.) Nem tudja Nóvák elvtárs, hogy a tsz-ek átadták-e a cséplőmunkások névsorát a részükre cséplő gépállomásoknak, nincs-e a tsz-eknél munkaerőhiány cséplömunkásokban. Valószínűnek tartja Nóvák elvtárs, hogy a kulákok aratási és cséplési ellenőrző terve nem készült el. Bizony nem! Pedig a mult évben éppen a szegedi járásban a tervszerű ellenőrzés hiánya miatt számos kulák ki tudta játszani a tanácsokat. Hogyan néz ki a járási tanács mezőgazdasági osztályának ellenőrző és instruáló tevékenysége a községekben? Ügy néz ki, ahogy az ásotthalmi tanácsnál a feladatokra való felkészülés. Nóvák Lajos elvtárs a járás egyik legnagyobb termelőszövetkezeti községében, Ásotthalmon, utoljára a választások idején járt, azt megelőzően márciusban. A mezőgazdasági osztály többi dolgozója közül — a községi ellenőrzési napló szerint — egy dolgozó április 27-én, egy másik dolgozó június 18-án tartott a községben ellenőrzést. Ez utóbbi 30 percet töltött a községben és észrevételezte, hogy a határ egyik részén a széna nincs betakarítva — azután rápattant fürge motorkerékpárjára és por előttem, füst utánam.., A járási mezőgazdasági osztályon uralkodó szervezetlenség mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy a járási mezőgazdasági osztály nem végezte el a községi tanácsok felkészülésének tételes felülvizsgálatát a minisztertanácsi határozat és a földművelésügyi minisztérium utasítása alapján. Keményen és jogosan viszszaüt a járási mezőgazdasági osztályra az ellenőrzésnek és instruálásnak ez a "módszere®. Az osztályon van a hiba főforrása! Az ásGtthalmi elnök elvtárstól senki meg nem kérdezte: ugyan elkészítette-e a nyári munkák községi tervét, de még kevésbbé kapott szempontokat a felkészülésre. A községi tanácsoknál mutatkozó hibák ugyancsak keményen és jogosan visszaütnek a járási tanacs végrehajtóbizottságára és a megyei tanács mezőgazdasági osztályára is, amiért nem voltak képesek rendet teremteni, szervezett munkát teremteni a járási mezőgazdasági osztályon. Mit tesz Csikós elvtárs, a járási tanács VB-elnöhelyeltese, aki a járási mezőgazdasági osztály közvetlen felügyeletét végzi? Tűri, hogy ez az állapot eluralkodjék az osztályon; tűri, hogy a dolgozók egyrésze idegesen kapkodjon, a másik része pedig az elvtelen »minden magától megy® gondolkodásmód csendes derűjével szemlélődjék. Mi itt a leendő? Meg kell fújni a riadót! Nincs még semmi veszve, a hibákat meg lehet szüntetni. Vegye elő minden tanácsvezető, minden mezőgazdasági területen dolgozó a minisztertanács határozatát és a F. M. utasítását. Vizsgálja meg mindenki a maga területén tételesen az utasításokban érintett feladatok állását, tételről-tételre menve számolja fel mindenki a maga vonalán a hibákat és akadályokat. A többi járási, városi és községi tanácsvezető pedig okuljon az Ásotthalmon tapasztaltakból.., On. j.) .KALÁSZOK DALA. Hullámzó, kövér mezőkre Hajladoznak, aranysárga, aranyesőt hint a nyár, könnyű szélben ringatózik milliónyi búzaszál. telt kalászuk összeér, ölelkőzvc azt dúdolják: lesz puha, fehér kenyér. Pctrováez István Lcitogalás az épülő Népstadionban ..Azelőtt mindennapos látvány volt a beépítetlen háztelkekcn, a „grundokon" ronqy/abdái ruqdosó vagy ai elhaqyatouabb utcakon futóversenyt rendező gyermenck sere. qe. Hová lettek? Hol rugjük ma a labdái, tiol futnak ver. senyt? A sportpályákon, tiazánkbrn ma stázozrek sportolnak, A magyar sportmozgalom a nép államának hatalmas beruházásaival és a dolgozó tímeqek tevékeny részve elével azzá válik ötéves tervünk során, aminek lennie kél|i a szocializmust épitő munkára és a békét védelmező, harcra ké:z ifjúság edzője és nevelője [esz." (ötéves tervünk: bóketdbor clmd könyvből) A harmincméter magas sétányról, a körb:futó padisorok alatt, lent középen zöld pázsi tszőnyeggel borított labdarugó-, futó-' és atlétikai pálya tierül a szemlélődő elé. A pázsitpálya közepén esőgép permetez. A padsorok közt itt is, ott is dolgoz, niak. Feetők, asztalosok, szerelők. A sétányon kőművesek. Mindenütt •— úgyszólván az utolsó — simítások folynak. A mult héten a pillonok közötti nagylépcsők elhelyezése is befejeződött. A niagylelátó alatti aljzat betonozása is elkészült. A pillének alatti alogútszerű lépcsőházakban a mennyezet vakolása után megkezdődött a festés. * A Vorosoliv.útvonal melleit 21 Szeged zenei éleiének nagysikerű eseménye Á Magyar Zeneművészek Szövef-sége szegedi csoportja nak hangversenye A Magyar Zeneművészek Szövet, tolta a magyar zeneirodalmat. Mű" szerzők alkotásai. A következő évad ségének szegedi csoportja hétfőn esto a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében szegedi elő" adóművészek közreműködésévé! hangversenyt rendezett. A hangver. senynek különös jelentőséget adott az, hogy a miisoron túlnyomórészt maj magyar zeneszerzők új műveinek bemutatói szerepeltek. A hangverseny műsorában a szegcdi zeneszerzőket Szatmári Géza következő művei képviselték: Hommage á Csajkovszkij (oboára), Három kis előadási darab fngotra, Rapszódia klarinétra, Hegedű'zon. gora szonáta és A szegedi vásártéréin című népdalfeldolgozás. Az érlékelésen felszólalók megállapították, hogv Szatmári Géza kitűnő felkészültségű zeneszerző, aki gazdag alkotó fanláziával rendelkez:k. Különösen a fúvós hanszerekre írt művei és a szonáta hegedűszóicma mutatja, hogy nagyon jól isimeri az egyes hangszerek jellegét, adottságait, hangterjed'eümi és színbeli lehetőségeiket igyekszik tökéletesen kihasználni. Alkotásai dallamosak, harmóniavilága színes, kifejező. Miiveinek azonban intonációs problémúiban, különösen a még 1926-ban készült liegedí'rzongora szonáta erős impresszionista hatást mutat, do az újabban készült fóvösművek is ennek nyomait mutatják. Műveiben még nem fette m'/g a döntő lépé t az új élet. 'ábrázolására, habár újabb müvei ebből a szempont hót is jelentős fejlődést mutatnak. A hangversenyen bemutatóit ,,A szegedi vásártéren" című művén kívül a szegedi népi együttesek részére írt művei is arról tanúskodnak, hogy figyelemreméltó kezdeményezést lett népünk új tartalmú ér/ésviíágának ábrázolására. Mindez azt mutatja, hogy Szatmári Géza még sok ciagvsaerű zeneszerzői feíadaf megoldására hivatott. A hangverseny műsorának lfgföbb hiányossága az volt, hogy több szegedi szerző műve nem került bemutatásra. Szeged zenei éVfében fontos helyei foglal el Szeghy Endre zeneszerzői munkássága, ki több kitűnő kóruisművcl gazdagí. veinek műsorra tűzésével a hangverseny átfogó képet adott volna Szeged zenei életéről. A Városi Tanács kórusa Vass Lajos. Kadosa Pál, Szabó Ferenc ós Székely Endtrc új kórusműveit mutatta be. Ezek a művek közepes 'nehézségű népdalfeldolgozások egy. szerűbb technika} feldolgozásban. Legfőbb értékük, hogy n népdalok ban műsorra koll tűzni kantáták illetve oratóriumok előadását, hiszen ezekben a műfajokban születnek a szocialista zeneművészet lcg. kiválóbb' alkotásai, melyek a szövegben is kifejezve tartalmukkal közvetlenebbül tolmácsolják a mű eszmei mondanivalóját. A kantáta éa oratórium előadásának problémája kórusprobCéma is. Különböző ja. dallamvonalát töretlenül visszaad", vasiatok hangzottak el arra vonatják, a kísérő szólamok néni öncélúak s a szöveg gyakran már népünk új életérő! szól. Kadosa Pál bemutatolt; zongoraművei közül különösen a „Hat magyar népdal" című tűni ki egységes intonációjával, a népdalok hangulati tartalmú" hoz alkalmazkodó s azt jól kifeje. ző, színes feldolgozással. A haingiversenyt követő ankét foglalkozott nz előadóművészek és a közreműködő kórus teljesítményével is. Az elhangzott vélemények különö. sen kiemelték Varjú Irma és Kulrucz Éva stílusos, elmélyült előadását. B. Rácz Lili és Várnagy Lajos Bartók Sznnalináját és Szatmári Géza szonátáját adták elő. A Bartók Szonatina első és második tétele k'ssó egysíkban mnzgolt, a harmadik tétel előadása kifogástalan volt. A Városi Tanács kórusa komoly elismerést érdemel azért, hogy ennyi űj mű be. mutatására, vállalkozott Az ankét foglalkozott a szegedi zenei él t Iöbb más problémájává! is. Különösen sok bíráló hang hang. zott el az Országos Filharmónia szegedi .működésével kapcsolatban Többen kifogásolták a Filharmónia m ű s o rpoíiti kni á t íz elmúlt zenei évadban. Túlsúlyban vo'tak a könnyebb fajsú'vú művekből álló hangversenyek, keringő operett matinék ahelyett,' hogy a mulf klaszszikus értékeit s mai zeneszerzők alkotásait igyekezve, a szegedi dolgozók nvnd szélesebb köreiben megkedveltetni és népszerűsíteni. A Filharmónia szeg-dii zenekara az elmúlt évadban efivctlen Kodály, müvet sein adott elő, hiányoznak a műsorból maj magyar és szovjet j kozóan, hogy Szegeden létre kelte ne hozni egy olyan reprezentatív kórus!, melv létszámánál és minőségi összetételénél fogva hivatva lenne Lyen nagyszabású fe'adat megoldására. Az ankét körvonalazta a Zeneművészek Szövetsége szegedi csoportjának soronkövetkező feladatait is. A további sikeres munka érdekében az ankét a következő határozatokat hozta: Budapesten ősszel rendezik meg a II. Magyar Zenei Hetet, ennek előkészítése céljából a Zeneművész Szövetség szegedi csoportja még a nyár folyamán hallgasson meg közösen több olyan művet, amely a Zenei Héten bemutatásra kerül és azokat vitassa meg. A budapesti Zo nei Hét előtt rendezni kell egy helyi plánumot szegedi zeneszerzők műveiből. Ennek megrendezéséért hasznosítani kell a mostani hangverseny tapasztalatait. Minél több szegedi szerző műve szólaljon meg, a műsorban nagyobb teret kapjanak tömegzenei művek, kórusművek. Ki kell szélesíteni az előadóművészek és együttesek körét és ami a legfontosabb, hogy a helyi plénum mozgassa meg a szegedi dolgozók széles rétegeit, keltsen még nagyobb érdeklődést a dolgosok körében az új magyar muzsika ügye iránt. Az Országos Filharmóniával hangversenytervezetet kell kidolgozni, amely kiküszöböli a Filharmónia műsorpolitikájának eddigi hiányait, pénztárfülke csillog a verőfényes napsütésben. A közelben egy föld. gyalú kotorja a földet, amit egy exkaválor teherautókba emel. Jobbról két kupola látszik: ott lesz az épülő földalatti „Sladion téri" végállomása. A pillonok alagutaiban a vízvezo. tékszerelők különböző csöveket szerelnek. Batki Józ3ef elvtárs, aki kalauzol az építkezésen, büszkén mulat egy csőre és elmondja, hogy ezekben folyik majd a jó hideg sör. Központi csőhálózat viszi majd szét a különböző szintekre az üdítő i fiit. Valóságos sörgyár lesz itt. A díszpáholynál márványoszlopok tariják a kiugró erkélyt. A falakat szintén márvány borítja. A díszpáholyból jutunk a közel 8 méter szé. les márványterembe; innen két alagút vezet a szabadba, melyen autók közlekednek. Az alagutak körülbelül 100 méter után találkoznak és lejárója a bejárati kapuhoz visz. Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án nyílik meg Budapesten a Népstadion mintegy 78 ezer embert befogadó nézőtérrel. A stadion bővítése azonban tovább folyik majd a második ötéves terv során. 100 ezer főnyi befogadáséra tervezték. A betonflelátá kibővítése úgy történik majd, hogy a sportolóikat és a nézőközönséget nem zavarja. Lép. csőzetesen készülnek el majd az új pillérek, amelyek teljesen körül fogják a pályát. A Népstadion dolgozói betartják igéro'-üiket ós így Alkotmányunk ün. népén már gyönyörködhetünk ötéves tervünk egyik legsaabb alkotásában. A kommunista sajtó üldözése Ausztriában Bécs (TASZSZ) Bécsben tovább tart az "österreichische Volkstimme®, "Die Wahrheit® című kommunista lapok 5 szerkesztőjének pere. Az első két napon az ügyész azt a hatást akarta kelteni, hogy a per alapja "a kommunista sajtó beavatkozása bírói nyomozás alatt álló kérdésekbe®, de a harmadik napon a védelemmel vitázva elismerte, hogy az "österreichische Volkstimme® szerkesztőit voltaképpen azért állították bíróság elé, mert "cikkeikben megtámadták az osztrák kormányt®. A védelem által idézett számos adat, többek között a kormánylapokban közölt sok cikk bebizonyította a kommunista szerkesztők ellen emelt vádak alaptalanságát. A védők több javaslatot terjesztettek a bíróság elé, többek között azt, hogy idézzék meg tanuként Tschadek volt igazságügyminisztert és egészítsék ki a peranyagot. Elméleti színvonalunk emelését I segíti elő az MAGAMTSMGÁLTA1AS