Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-10 / 187. szám

fTASiRNAP, 1952. AUGUSZTUS 10. 5 Mi, újazentiváni délszláv dolgozó parasztok: Élünk as alkotmányadta jogainkkal és becsülettel teljesítjük kötelességeinket L Kint a földeken a gabona már kalászba szökkent és a nap melege lassan, de biztosan érlelte a szeme, ket. Közeledelt az aratás. Mi egyre sűrűbben jártunk ki a földre és vizsgálgattuk az érő kalászokat. Az aratás előtt egyik vasárnapon gyűlést tartottunk, ahol megbeszél .ük az aratás előkészületeit. Mint mindegyikünk. én is azon törtem a fejem, hogyan lehetne minél kisebb szemveszteséggel betakarítani. A beszédnek már vége voit s én még mindég gondolkoztam. Nem is hallottam, ki szólalt fel először, mit mondott, annyira el voltam foglalva gondolataimmal. Csak akkor „tértem magamhoz", amikor a nevemet halom, meg azt, hogy kihívnak aratási, terménybeadási, tarlóhánlási és másodvetési veresnyre. Felnézek s Veszelinov Simont látom magam előtt és hevesen magya. rázza a verseny feltételeit. Néha felémfordul és úgy magyaráz. Veszelinov Simon a VB elnökhelye.tese — döbbent az agyamba — és hogy őszinte legyek, egy kicsit meg is le. pett ez a kihívás. Egy pillanat alatt végiggondoltam mindent, aztán magamat biztatva ezeket mormoltam: Ejnye Pavlov Jusztin, nem vagy te olyan ember, aki mindjárt megijed. Nem fog ki terajtad a munka, hiszen világéletedben dolgozó voltál. Sohasem vártad meg, hogy hajtsanak, hanem mindig idejében végezted el a munkád. — Na mondom, ha verseny, hát legyen verseny. — Elfogadom, álltam én is fel és keményen szorítottam meg Veszelinov Simon kezét. — Csak aztán jól vigyázz, nehogy lemaradj a versenyben, te híres. Nem gondoltad meg te azt jól, hogy kit hívj ki versenyre. Majd én megmutatom neked, ki az a Pavlov Jusztin. Nagyot nevettünk valamennyien, de nem azért voltunk ám hangosak, hogy haragudjunk egymásra. Nem halálra, hanem életre ment ez a verseny. HHMHIH megkezdtük [ Néhány nap múlva | fez aratást. A földünk csaknem egymás mellett van és mi bizony — szégyen ide, szégyen oda — öregasszonyos kíváncsisággal tekingettünk egymás munkájára. Izzadtunk mind a ketten mert hát nem könynyű az aratás, de ez most nem volt érdekes. Vágtuk a rendet, zizzenve buktak földre a nagykalászú búzák s munkánkat a sá-ga keresztek jelezték. De Veszelinov Simon sem maradt tétlenül. Dolgozott ő is szaporán az elsőbbségért. Én nem vagyok fiatal, de azért csak nem adtam fel a harcot. Munka közben ezer és egy gondolat kavargott a fejemben, melyek még jobb mun. kára ösztönztek. Elhatároztam, csak azért is első leszek. Arra gondoltam, milyen másabb nekünk, délszlávoknik az életünk, mint a felszabadulás előtt. 44-ben még ujjal mutogattak ránk, délszlávokra és szidtak bennünket, ha anyanyelvünkön beszéltünk. Azt mondták: magyar kenyeret esztek, ma. gyar földön laktok, nincs jogotok itt szerbül beszélni. Az itt lakó svábok, ha lehetett, még jobban lenéztek bennünket, mint a magyarok. A sváb kulákság mozit építtetett magának és csak német filmeket játszottak. Nekünk mozink sem volt. Iskolánk volt ugyan, de azt nekünk kellett fenntartani Az állam csak annyit törőlött vele, hogy ahol csak lehetett, gátolta gyerekeink iskolába járását. A községházára ügyeinkkel úgy mentünk el, hogy úgy sem intéznek semmit az érdekünkben. Az ügyünket nem képviselte senki és mostoha gyermekként éltünk azelőtt ebben az országban. Amikor ezekre gondoltam, szinte mérgesen csapkodtam magam előtt a kaszával. I

—— ~~ " i összehahciobb condolalban J S0njj(0^ tam mostani életemet a régivel. Van becsületünk és semmivel sem vagyunk kevesebbek ebben az országban, mint a többiek. Amikor erre gondolok, nagyon, de nagyon boldog vagyok. Azelőtt úgy kellett meghúzódnunk a fal mellett, mint a kivert kutyáknak és ha bántottak bennünket, soha nem mondhattuk el, hogy ml délszlávok is vagyunk A BEGYŰJTÉS TELJESÍTÉSE HAZÁNK SZOCIALISTA FEJLŐDÉSÉT SEGÍTI olyanok, mint a többiek. Gyermekeinket is lenézték, mert szüleik délszlávok. Iskolánkat ma már az állam gondozza, ahol gyermekeink szabadon gyakorolhatják anyanyelvüket és ugyanúgy tanulhatnak. A magyar államtól kapunk szerb nyelvű könyveket, szerb ujságunk is van és a magyar állam adott olyan alkotmányt. amely, ha magyarul is van írva. a mi alkotmányunk is. Nem tesz különbséget szerb és román, magyar és egyéb anyanyelvűek között. A tanácsnál ott vannak a mieink is. A kislányom is ott dolgozik. A felszabadulás után a párt és Rákosi elvtárs rám is gondolt. Három hold földet kap am, hogy szebb legyen az én életem is. Mi. újszentiváni délszláv dolgozó TJ olgozó parasztságunkra tekin lenek Szeged dolgozói, akik a Népköztársaság Elnöki Tanácsa e'mult évben megjelent törvényerejű rendelete nyomán harcolnak. hogy eredményesen tegyenek eleget begyűjtési kötelezettségüknek. Az eddigi eredmények is bizonyítják népünk bölcs tanítójának — Rákosi elvtársnak szavait: ,,Ez a parasztság sem a régi már." Nem a régi már, mert nem nyög az elviselhetetlen adó terheitől, ez állandó éhezéstől, a bankárok és földesurak kénye-kedvétől. Fe'sza. badult hazájában szabadon él, dolgozik, és látja, mint váltak és válnak valóra népünk legjobbjainak: Kossuthnak, Petőfinek, Táncsicsnak álmai. Gondoljon most arra dolgozó parasztságunk, hogy a múlttal szemparasztok élünk az alkotmányadta j ben ma mennyi parasztfiatal tanul — 4z urntán után jogainkkal és becsülettel teljesítjük kötelességeinket. mindjári megkezd em a cséplést. A gép garatjain ömlött a zsákokba az érett gabona. No, mondom, ha a fene fenét eszik, akkor is első leszek. Még jóformán le sem dobták a szíjat a gépről, én már lovaimmal trappoltam a begyüj tőhelyre. 31-ére ígértem meg, hogy teljesítem a beadást, de én már 26-án bizony elveteltem a gondját. 27-én már a tarlóhántást végeztem és a következő napokon már földbe hullattam a kötési. Aztán jelentettem Veszelinov Simonnak, hogy azt hiszem, én lettem az egyetemeken és főiskolákon, mennyi — a felszabadulás előtt nincstelen paraszt, nyomorgó béres — tiszt van néphadseregünkben. És gondoljon arra, hogy kik ülnek a parlamentben és a tanácsban. Nem a rági rend emberei, hanem akik most is ezrével gyilkolják 1« az ártatlan anyákat és gyermekeket Koreában. Az amerikai imperialistákról van szó, és déli határainkon, itt közelben, szomszédságunkban Tito fasiszta bandájáról, ök azt szeretnék, ha újra a horthyk, a grőszök, és mindszentik lennének hatalmon. Dolgozó pa. rasztságunk tudja, hogy mit jelentett ez a múltban. Ezek pedig háborút akarnak. Mit kell tennünk, hogy ez ne ismétlődhessen meg? Elegendő ha csak beszélünk a bé. kéről, mint nem egy helyen megteszik dolgozó parasztjaink? Nem! Nem e'egendö. Sztálin elvtárs tanítása intő figyelmeztetés számunkra is. D azt mondotta a többi között: ,,Az agresszorok természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegy. vertelein legyen, ha aiz agresszorok támadást indítanak ellene. A Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véü, hogy az agreszszórt teljes fegyverzetben kell fogadni." Ez többek közt azt az Igazságot j is je'enti, hogy ha erős a néphad, , . ,, , ,, , t 1.-5 ciin, nwy na ciua a uülmiwuaz általuk is va osztottak — a nep s ^ akkor teíKÜnk a béka f'.al P„IH/ír n?r„1 hl7f>nvi hftov .. . . —. , .... fiai. Példák ezrei bizonyítják, hogy ez a parasztság már nem a régi. Mert nem ezt bizonvítja-e, hogy Csöke Sándorné Alföldi-köz 8 szám alatt lakó dolgozó parasztasszony 295 százalékra tett e'eget begyűjtési kötelezettségének, a kommunista Zakar András 200 százalékra. Idősebb Szögi Anta] középparaszt 192 százalékra. A neveket még lehetne nagyon 6okáig sorolaz első, mert én már mindent elvé- j ni. De a harc a begyűjtés minden geztem. Simon csak nézett, az án ] téren való teljesítéséért még focsak annyit mondott; szégyenlem lyi.k. Ezért nem árt, ha ismételten magam, de ígérem, hogy én sem 1 hangsúlyozzuk jelentőségét és fogmaradok az utolsók között. ] lakkozunk aizzal, hogy ez mit jelent — Nem is szabad — mondottam1 ka,Z3nk szocialista fejlődésében és neki —. mert hát nemcsak varai békénk védelmében. Nem árt ankell az államtól, hanem adni is neki. j n4' > inkább mert a ku'ákok és - • 1 nepi demokráciánk mas ellensegei a legvadslbb rémhíreket terjesztik Az'.án elnevettem magam, mert láttam, hogy egy kicsit fáj neki. hogy [ "topTwW^TlöbW'i^ött azzal a céllal, hogy önmaguk kibújjímak törvényes kötelezettségük teljesítése alól. Dolgozó parasztságunk nem egyszer hallott már arról, hogy 5 éves tervünk során milyen új gyárakat, és én lettem az első. Nem baj az Simon, ne búsulj. De azért máskor, ha első akarasz lermi, hát ne engem válasz vetélytársnak.,. Elmondotta: Iá, Pavlov Jusztin, Űjszentiván, ügyének jó szolgálatot. Gondolják csak el dolgozó parasztjaink, mennyivel erösebb és bátrabb az az ember, akinek nem üres a keze. ha fegyverrel támadják meg, hanem az ö kezében is fegyver van. És hogy az amerikai imperialisták és láncos kutyái eddig nem mertek minket megtámadni, az azért van, mert olyan erős néphadseregünk, erkö'csileg, politikailag és ami a fegyvereit is illeti, mint még soha, történelmünk folyamán. Ezért kell néphadseregünket erősíteni. Dolgozó parasztságunk ma úgy erösiti azt a néphadsereget, amely, ben az ó fiai ls szolgálják a népet és úgy védik hazánkat, hogy gyorsan tesznek e'eget annak a törvényes kötelezettségüknek, amely a begyűjtéssel reájuk hárul. M ost dolgozó parasztságunkon i-*-1 van a sor! Dolgozó parasztiságunk vállalja. hogy augusztus 12-re, Alkotmányunk ünnepének tiszteletére eleget tesz begyüjési kötelezettségének! Nemcsak becsületbeli ügye do'gozó parsztságunk„ALKOTMÁNY" - MADE IN JUGOSZLÁVIA A gyarmatnak nem jár alkotmány. Tudják ezt jól az imperialisták belgrádi lakájai ia. Ezért igyekeznek most olyan sürgősen túladni Jugoszlávia népeinek 1946-ban keletkezett, a felszabadulás forradalmi lendületét tükröző, demokratikus al_ kotmányán. A szatócs ha csődbejut — kiárusítást rendez, ár alatt eladja az üzletében maradt árukat. Tito már rég túljutott mindezen. Kiárusította Jugoszlávia természeti kincseit, iparát. bányáit, erdőiből a fákat, a do'gozó paraszt földjének termékét s mindent, amiért csak dollárt s főként fegyvert lehetett kapni. De a végkiárusítást, a gyarmati sorsot ..törvényesíteni'' kell; a belgrádi hatatombitorlók odaadják ráadásnak az 1946-os alkotmányt is, számukra már úgyis szerfelett kényelmetlen. S ammt mondták, akkép cselekedtek: a litóisták beharangozták, hogy „módosítják" a régi alkotmányt. Négy éwe> ezelőtt, amikor a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája emlékezetes határozatában leleplezte Jugoszlávia urait a titóisiák még sértődöttséget mímeltek, a megvádolt ártatlanság szerepében tetszelegtek- Kiabáltak, hogy félreismerik őket, nem értik meg szándékaikat. Négy év alatt komoly iskolá* jártak ki az arcátlanságban. Ma már pirulás, habozás nélkül változtatják meg a nép alkotmányát, hiszen „félreértésre" ez már semmiképpen sem adhat okot. Az 1946-ban létrejött alkotmány 6. szakaszában még ezt mondotta ki; „A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban minden hatalom a népből ered és a népet illeti meg." De a valóságra nemrég egy amerikai újságírónő így mutatott rá: „Jugoszláviában puskatus, lakat és börtönrendszer uralkodik." A fasiszta jugoszláv államban minden hatalom az amerikai tanácsadóké, akik 1948 ó'a egyre nagyobb számban özönlik el Belgrádot, ök irányítják, utasítják az úgynevezett jugoszláv kormányt, amelyben közvetlen kémeik, megbízottaik ülnek. A nép igazi képviselőit, akik hűek maradtak a Szovjetunióhoz, a népek barátságához, börtönbe vetették, vagy kivégezték. Kegyetlen fasiszta rendőruralmat. Rankovicsnak és UDBAjának semmiféle törvény nem koriá. tozott terrorját valósították meg az országban. Az államhatalmi szervek összetételét nagyon jellemzően mutatja az a tény, hogy a jugoszláv szkuptlna (legfelsőbb államhatalmi szerv) nemzetiségi tanácsának 30 küldötte közül 26 a szerb burzsoáziát képvise'i. Ezek az emberek a régi Jugoszláviában jelentős tisztségeke, töltöttek be, tizenketten a legreakciósabb pártok vezetőinek so. raibó! kerültek ki. Kezeiken kommunisták százának és ezreinek ártatlanul kiöntött vére szárad. Ez teszi őket alkalmassá arra, hogy Titöt szolgálják. Vájjon hogyan tudnák „alkotmányosan" magyarázni azt a gyarmati egyezményt amelyet a Tito fasiszták 1950-be'n kötöttek az USA-val, a Jugoszláviának nyújtandó úgynevezett amerikai „segélyre'' vonatkozóan? Mivel indokolnák meg, hogy a híres bori bányákat, a szlovéniai mezsicei ólom- és cinkbányákat a Morgan-csoporthoz tartozó amerikai ..Anaconda Cooper Minning Company" tröszt kezébe adták? A muraközi kőolajtelepeket a szintén amerikai „Continental Supply Incorporation" ellenőrzi. Hasonióan külföldi, elsősorban amerikai tőke a gazdája minden je'entős kohásza i üzemnek, a gép- és autógyártásnak- Ez az a helyzetkép, amelyet a Borba, a titóisták szennylapja „szerénykedve" így mutat be: „A nagymértékben megváttözott politikai és tár&ada'mi rendszer megfelelő változtatásokat tesz szükségessé az alkotmányos normák rendszerében." Alapos átdolgozásra szorul az alkotmánynak az állampolgárok jogairól szótö fejezete is. Bele kell ide venni: a jugoszláv munkásnak „joga" van a munkanélküliséghez. Hiszen még az erősen szépített hivatalos adatok szerint is ez év februárjában elérte a 200.000-et a munkanélküliek száma az iparban. Nem szabad kihagyni az új alkotmányból az ifjúmunkások napi 14 órás kény. szermunkához való ,,jogát'' sem. S a munkásoknak és valamennyi dolgozónak „jogában áll' éhenhalni az egyre eszeveszettebb fegyverkezés miatt. A föld a hatalom hű támaszaié. a kulákoké, akik soha nem lá. tot, kegye len kizsákmányolást visz. nek végbe a vezetésük alatt áUó „zadrugákban", a kutákszövetkeze. tekben- S aki nem etégede't a kulák kizsákmányolással aki fellázad a tűrhetetlen sors etlen, meg ne kisél'elje kilépni a szövetkezetből! Macedóniában nemrég 50 parasztot ítél ek halálra csak azért, mert otthagyták a „zadrugákaf ." A hadi költségvetés összege 1949-ben 51 milliárd dinárt, 1950-ben 60, 1951ben 133, 1952-brn pedig 210 milliárdot tesz ki. Ezenkívül ajánlatos volna az amerikai imperialistákkal való viszonyt néhány közve'len számadattá] is jelképezni. Az amerikai üzletemberek a titóista hóhéroknak szállított egy-egy automatafegyverért 4800 kilogramm kukoricát visznek ki az országból. Egy aknavetőért 22 tonna kukorica és 550 kilogramm zsír jár. s egy amerikai gép. fegyverért 72 jugoszláv munkás egy hónapon keresztül dolgozik. De miveraló komédia is az egész alkotmányváltoztatás! Azj hiszik a varosokat ás falvak** építünk. nak hogy eleget tegyen begyűjtési S*alinvaros,ro| Komlorol, Varpalo. köiel«zettségének, hanem közvet. tarol es a tobbirol van szó. Mező- len e éni érdeke is_ Hgyéni ér. gazdasagunk II m.lliard forintot j deke egyrészt azért, mert ha kap eiz 5 eves terv során. De a - --gyárak építéséhez sok cement, acél, szén, stb. kell. A szén bányászásához, az acél gyártásához emberek szükségesek, hogy kezeljék a gépeket és nyersanyag kell gyorsan, időben teszi ezt meg, élhet a arabadpiac adta lehetőségekkel. Másrészt a begyűjtésről szóló rende'et — népi demokré. ciánk törvényei Ugyanolyan törvény, mint az ötéves terv törvéa gépeknek. Szénből 27 es fel nul- nye. Ugyanolyan törvény, mtat lió tonnát termelünk, acélból 2.2 ah törvény az, hogy mezőmill'o tonnát. A szen és acél fel- gazdaságunk kapjon 11 milliárd fohasználásából készül az a 28 ezer rintot, és ahogy a falu dolgozót traktor és a többi sok-sok mező- i joggal elvárják az ötéves tervtör. gazdasági gép amelyet a falu kap. vényben előirt gépá'lomásokat, Ebből készült az a 473 erögep. 47 traktorokat kultúrházakat napközi vontató, 14 teherautó -452 cséplő, gép, 15 kombájn ós egyéb kisegítő r;ép, amelyek a megyénk területén lévő 20 gépá'lomáson dolgoznak. 1 milliárd forintból kapna A, a falu _ ha csak traktorokat gyár. I * M régen nem' látott jó térim I^n a - V OQT 1f,n -1....U — i ° . . . ... traktorokat, kultúrházakat, napközi otthonokat, iparcikkeket stb. és ahogy munkásosztályunk ezeknek megteremtésén fáradozik, úgy várja el munkásosztályunk, hogy hű szövetségese is teljesilse a törvény által reá kirótt kötelezettségeket. Mert tudja teljesíteni, hitmánk — 287.100 darabot, vagy ha ceak kombjánt készítenének e hatalmas összegből. 33 ezer daratitóisba hatalombitorlók, hogy bekö- bot. A 11 milliárd forintból minttik vele a jugoszláv dolgozók sze- ] egy 310 eeer család részére lehetne kétszobás lakást építeni. Műtrágyából, amíg 1939-ben 1 hold mát. akik szabadságot, békét és kenyeret követelnek? Nagyon téved- | .^ntóra"6 kg77utötit7 1949-ben "l2 nek. Szerte a jugoszláv földön ébre. deznek és talpraállnak az egyszerű, becsületes emberek. S a proletárnemzetköziséghez hü kommunis'ák vezetésével elég erősek lesznek ahhoz, hogy lerázzák a nép nyakára ült fasiszta Tito—Rankovics-rendszert. Belgrádban ma politikai hamiskártyások szövik ádáz támadó terveiket a szabad népek ellen. Azt remélik, még sokáig módjuk nyílik a csalásra. Csak egyről feledkeznek meg: a kártyában is 'és a politikában is a hamiskártyásokat nagyon csúfos vég szokta érni. Bányász Rezső Diplomáciai kapcsolat Japán és Jugoszlávia között Belgrád (MTI). A belgrádi rádió jelentése szerint diplomáciai kapcsolatot létesítenek Japán és Jugoszlávia között A belgrádi rádió közli, hogy a japán kormány rövidesen követséget állít fel Belgrádban. A követség élén álló ügyvivő valószíkg„ addig 1954-re 73 kg. jut. De mindehhez — mint már irtuk — emberek kellenek, hogy meg is csiná'ják. Kell m'ntegy 600 ezer új ipari munkás. A munkásoknak élelem kell. A gépeknek nyersanyag, hogy működni tudjanak. De nem akármennyi élelem. és nem akármennyi nyersanyag. Nem akármennyi azért, mert népi demokrá. ciánk tervgazdálkodást folytat és degodik. sünk van az idén. Aki nem lesz eleget törvényes kötelezettségének, arra éppúgy lesújt a törvény, mint lesújt arra a vállalatvezetőre, gép. állomásvezetőre és egyéb, az !p?r területén do'gozó vezetőre, aki nem tartja be a nép által hozott törvényeket. \ begyűjtésről szóló rendelet igazságos. A tohe'ősebbekre nagyobb terheket ró ki. A falu kizsákmányolóit pedig, akik a legjobban uszítanak, a begyűjtés ellen terheli meg a legjobban. A begyűjtésnél most a legdöntőbb a búzának, rozsnak, zabnak. és a szénának a gyors, határidő előtti beadása. A falu növekszik is gaza jó gazda gondosságával nemcsak a m'ára, hanem a holnaora is és ho'naputánra is gondol. Másszóval tartalékolnunk is kell. .,Országunk nem élhet csak a mának. Gondolnunk kell a holnapra is, mezőgazdaságunk fejlődésének távlataira, s végül — az országban épülő szocializmus sorsára is" — tanitja Sztálin elvtárs. „A mezőgazdasági termékekhői a 1 falusi lakosság jelenleg a. népi demokrácia idején összehasonlithatal! lanul nagyobb hányadot fogyaszt el, j mint amekkora hányadot elfogyasztott és elfogyaszthatott a nagytőkés, , nagybirtokos Horthy-Magyarországon" — mondotta Gerő elvtárs I pártunk II. Kongresszusán. Hogy ez a jólét gyorsul-e. vagy a G?nd°1,Í0"„Í0lfZÓ, Pa.ra3zffsunk | - most dolgozó parasztságunkaz elmúlt evek asza yaira. Azotcra , a nehézségekre, amelyekkel meg kellett küzdenünk. Ha bőségesen lettek volna tartalékaink, a nehéz, ségeket könnven legyűrtük vo'na. Ha van tartsilékunk, a kulákok és népi demokráciánk más ellenségei- | nek spekulációit is könnyen meg tudjuk fékezni. 1 smeri dolgozó parasztságunk ' hogy mit akarunk építeni, megvalósítani a következő évek során Hiba lenne azt hinni. hogy mindenki ezt akarja. Nem akarják ezt azok, akik a második vi'ághától függ. Dolgozó parasztságunk most a kölcsönös segítés szellemében jár el, amikor elegei tesz begyűjtési kötelezettség-ének. Ezzel erősíti legjobban a munkás-paraszt szőve'réget, melynek szilárdsága biztosíték arra, hogy aaokat a nagy fe'adatokat. melyeket célul tűz ünk magunk elé, teljesíteni tudjuk. Ez csapás lesz ugyanakkor azokra is — a kulákoki'a és a regi rend minden ma,,„ , , . . . , «ÍW, asu a mason I-K vi a-ma i RADVÁNYÁRA —• akik a szövetsénuleg meg e hónap végen megerke- ború y^t azorgalommal get megakarják bontani. _zik Belgrádba ' " " —to. , i -készítették és segítették elő, azok-i, ~ EmuklmAn. t