Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-28 / 74. szám

PÉNTEK 1952. MÁRCIUS 28. A fegyverkezési verseny katasztrofális helyzetbe juttatta az USA közoktatását Washington (TASZSZ). A fegy. •érkezési verseny fokozása, a kato­nai programra megvalósításának gyorsító** elmélyítette az USA köz­oktatási rend szerének válságát. E lényt elismeri az USA társadalom­biztosítási hivatalának közoktatási of-zlálya is, amely jelentésében szá­mol be az iskolahelyiségek hiányá­ról és megállapítja, hogy a mostani iskolahelyiségek ötödrészét be kel­lene zárni, vagy átépíteni, mert sok közülük tűzveszélyes, vagy egészség­telen. A tanítóhiány is igen krilikus kérdése az amerikai közoktatásnak. Az infláció sok tanítót a jobban fi­zetett munkák keresésére indított és ez elemi iskolai tanítók egynyolca­dának csupán ideiglenes tanításra jogosító bizonyítványa van. Emiatt azuíán többszázezer gyer­mek igen rossz oktatásban részesül, sokmillió fiatal egészen alacsony színvonalú képzettséget kap. A je­lenlés megírja azt is, hogy az V. osztályba lépő gyermekeknek alig ötven százaléka végzi el a középis­kolát. A „lemorzsolódást" kétségkí­vül az egyre rosszabbodó gazdasági helyzei okozza, hiszen a máx mun kaképes ifjúságnak dolgoznia kell, hogy segíthesse családját A jelentés kénytelen megállapí­tani azt is, hogy a közoktatásügyi helyzei annyira súlyos, hogy „rövi­desen komoly nemzeti katasztrófává les?". AZ EGYÉNI FELELŐSSÉG HIÁNYA A MUNKAFEGYELEM ELLENSÉGE Irta i GrigoriJ llubinyin. a leningrádi „Krasznij Viharaseeu-gyár otőrajmotéjm Az egyéni felelősség hiánya. ellen vívott harc már régen volt köz­ponti kérdés a Szovjetunióban. A yKrasznij Viborzsoc"-gyár az egész szovjet iparral együtt már ebben ,i vonatkozásban is igen nagy ere.í­ményeket ért el. A munkafegyelem és a gyártásszervezés példás. Bár. milyen «oJí is a gyárban az ember, valamennyinek munkáját szemmel farijuk. Ha végigmegyünk a gyárba", láthatjuk, hogy minden egyes szer. számgépén kis fémlap van. amely jelzi, hogy, ez és ez a munkás Szo­cialista megőrzésre vette ál a gé­pet A munkahelyeken nem lehet látni s-zanaszót heverő szerszámo­kat, mi"den egyes szerszámnak megvan a mVa gazdája és helye. A munkás nem elégedik meg mar azzal, hogy gondosan őrzi szerszá­mát hanem igyekszik meghosszab­bítani használati idejét. A munká­sok többségének van. már egyéni elszámolási lapja, amelyre rávezet, nek minden egyes megtakarított kilogramm fémet vagy egyéb a"^­got. A műszak elején a munkasok megkapják a technológiai tábláza­tot éa a munkalapot, amely ponto­san feltünteti, mennyi ülő alatt, milyen munkát kett elvégezniük Ennek a munkalapnak «« alapján pd.iük ál eHonőrzésre a gyártmá. nyakat a műszaki ellenőrzési osz­tálynak. amely mindig meg tudja állapítani, hogy ki a hibás, ha pél­dául egy alkatrészt rosszul mun. káltak meg. Ilyen eset azonban ná. lünk jóformán nincs. A munkások arra törekednek, hogy delejt nélkül dolgozzanak és sokaknak joguk van már arra. hogy a megmunkál! al­katrészt saját bélyegzőjükkel „mar. kázzák". Ez azt jelenti, hogy a munkadarabok a műszaki ellenőr, zési osztály felülvizsgálata nélkül kertilmdk tovább. Én magam mái­hat éve dolgozom így. Az egyéni felelősség hiányáoak megszüntetése után biztosítottuk a munkatermelékenység áltómdó eme. lését valamennyi gazdasági muta­tószám javítását s munkabérünk Szüntelen növekedését. A sikerek azonban nem maguk­tól születtek. Emlékszem, hogv amikor mint ifjúmunkás kerültem 1922-ben a „Kra&znij Viiborzsoc" gyárba, még különösen fontos kér­dés volt a gyártás szervezésének és a munkafegyelem megszilárdí­tásán aík az ügye. Lenin a gazda­sági felemelkedés foutoa előfeítéte. lének tartotta a munkafegyelem megszilárdításéi, a munkatermeié kenység emelését cs jobb megszer­vezését. Lenin és. FrtAMn mindig arra 'tanítottak bennünket, hogy uj, szocialista munkafegyelmet kell megteremtenünk, mivel ené.lkül le­hetetlent a szocializmus győzelme a kapitalizmus fűtött. Azt tanítot­ták, hogy az új fegyelem csakis a dolgozók öntudatos fegyelme le­het. Az egyik munkásgyűlésen, ame­lyen azt a kérdést vitattok meg. hogyan lehetnie megszilárdítani a munkafegyelmet és emelni a mun­katermelékenységet, felsző'alt Mi. haji Putyin az öntvényt'sztító br;. gádvezetője éa bejelentette: vállal­ják. hogy az 6 brigádjuk less a műhely legfegyetmezettehb brigád­ja, s hogy tovább emelik ;i munka. iermelékenységct. Felajánlásukat írásba is foglalták, s azt a brigád valamennyi tagja aláírta. Felhív­ták dolgozótársaikat, kövessék dájukW. Ez volt a Szovjetunióban az első szociálisa versenyszerző­dés. A brigád ke-deményezését egyre többen vették át és a gyár­ban egyre szélesebb körben fejlő­dött a szocialista munkaverseny. Jóbban ment a munka, a tervet tel. jesítetjélc, csökkent a selejt. Láttuk azonban, hogy még sok a rejteti tartalék és még mindig nem elég helyes a munkaszervezés. Ma. gasfokú munkafegyelem pedig el­képzelhetetlen jó és átgondolt szer­vezés nélkül. Sok vállalatnál, így nálunk is, gyakran áthelyezték a munkásokat egyik géptől a másik­hoz. így történt azután, hogy a munkások csak ledolgozták idejü­ket, a felszerelés állapota iránt nem érdeklődtek és a szerszámokat a brigádban közösen használták. Sztálin elvtára mondotta 1931 jú­niusában, a gazdasági funkcionári­usok értekezletén: „Az egyéni féle. lősség hiánya az. amikor a® embe­rek nem felelősek a rájuk bízott munkáért, nem felelősek a gépek­ért, a munkapadokért, a szerszá­mokért .. . Ma, amikor a termelés roppant méreteket ölt és üzem­óriásaink vannak, az egyéni fele­lősség hiánya olyan átka az ipar­nak, amely az üzemekben minden termelési és szervezési eredményün­ket veszélyezleli". Sztálin elvlárs beszédéi a dolgozók mégvitatták a párt-, a komszomol- és a szakszer­vezeti gyűléseken. A munkásgyűlé­seken megválasztották a társadalmi felügyelőket, a „könnyű lovasságot" - ahogy a komszomol-brigádokat nevezték. Ezek a brigádok kitűntek mozgékonyságukkal és mindig hol az egyik, hol a másik termelési részlegnél jelentek meg. Felfedték a hiányosságokat, kiderítették azok keletkezésének okát, eljuttatták a mühelyfőnökhöz, vagy gyárigazga­tóhoz javaslataikat és így gyorsaD lehaldt segíteni a hibákon. A figyelem ráterelődött az egyéni Hiunkaolszúmolásra és a brigádnak adotl feladatét felosztották az egyes brigádok között. így velettek véget az egyéni felelősség hiányának. Rendelei jeleni meg képzőművészeit alap létesítéséről A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa rendeletet hozott, amely szerint a magyar képző- és iparművészek alkotómunkájának tá­mogatására a Magyar Képzőművé­szek és Iparművészek Szövetsége melleit és a népművelési miniszter fel ügyeiele alatl „A Magyar Nép­köztársaság Képzőművészeti Alapja" elnevezéssel képzőművészeti alapot kell létesíteni. , A rendelet ldmondja, hogy a kép. zőművciszeti alap tagjai azok a ma­gyar képző- és iparművészek, aki­ket — kérelmükre — munkásságuk alapján a képzőművészeti alap ve­zetősége a tagok sorába felvesz. A rendelet megállapítja, hogy a képzőművészeli alap feladata lesz alkotói előlegek folyósítása a képző, művészeti alap tagjai részére. Meg­határozott művészeti feladatok el­végzésére megbízatásokat ad, illetve más szervek megbízásait közvetíti. Alkotói segélyeket folyósít és ta­nulmányutakat tesz lehetővé tagjai részére, elősegíti azok alkotó mun­káját kollektív műtermek, művészt e­lepek és alikotóihazak. továbbá film­archivum, fotó- és könyvtár be­rendezésével és fenntartásával. A képző- ós iparművészeinek a dolgo­zók körében való népszerűsítése s a műalkotások és művészi reproduk­ciók értékesítésének elősegítése cél­jából állandó jellegű képcsarnoké, kat tart fenn. Tagjai részére megfelelő minőségű technikai kellékeket és eszközöket előállító műhelyeket tart fenn. Üdü­lési lehetőséget biztosít a képzőmű­vészeti alap tagjai és családjuk ré­szére, betegség esetén gondoskodik azok segélyezéséről, Feladatai so­rába tartozik a képző- és iparmű­vészek szerzői jogainak védelme is. A képzőiművészeti alap élén 11 tagú vezetőség áll, amelynek mun­káját a népművelési miniszter ál­tal kinevezett igazgató irányítja. Súlyos munkásszerencsétlenség Dél-Olaszországban Az utóbbi idők egyik legsúlyosabb munkásszeren ősellensége történt kedden a délolaozországi Cassino melletti Mignanoban. A szerencsét­lenség' köveikeBtábetj. 39., munkás vesztelte életét, 42 pedig megsebe­süli. Mignajipban egy villanytelep épük Ehhez égy földalatti folyosót fúrnak, amely beomlott. A súlyos munkáskaiakzlrófáért elsősorban az építkezések végrehajtásával meghí­zott SME délolaszországi elektro­mos trösztöt terheli a felelősség Truman elfogadta Dulles lemondását Washington (TASZSZ). Mint is­meretes, John Foster Dulles lemon­lott az Acheson mellett viselt külön­leges külpolitikai „tanácsadói" tiszt-, ségóről. Truman elfogadta a lemon-j'rémtetteit, sőt dást. A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság az amerikai imperialisták cinkosa — írja az Üi-Kína hírügynökség Az Uj-Kina hírügynökség kidön­tudósítója arról ír, hogy Acheson, amerikai külügyminiszter az ame­rikaiak Koreában éa Északkelet­Kínában folyó baktériumháborúja miatt keletkezett általános felhú borodás elől igyekszik kibúvókat keresni. Acheson március 4-i nyilatkoza­tában tagadta az amerikaiak bűn. cselekményét és kijelentette, hogy szivesen venné a Nemzetközi Vö­röskereszt bizottság „pártatlan" vizsgálatát. Március 11 _i üzeneté­ben fel is kérte az által-a „érdekte­lennek" nevezett bizottságot, kezd. jen nyomozást annák a vádinak ügyében, hogy az USA folytat.e baktériumháborút. „Ez a nyomo­zás bizonyítékát fogja szolgáltatni a vád alaptalan voltának" — je. lentette ki Acheson. Cohen. az Egyesült Nemzetek le­szerelési bizottságának amerika­megbízottja március 19-én hasonló javaslatot terjesztett elő. Az Uj-Kina tudósítója ezekután felveti a kérdést: vájjon miért ra­gaszkodnak az amerikai imperia. listák annyira az általuk javasolt bizottsághoz, miért bízn'afc benne annyira, miért dicsőítik „érdekek felett állását" és „pártatlanságát", miért kívánják, hogy szörnyű bűn. cselekményeik ügyében nyomozzon? Erre a kérdésre egyszerű a felelel: világos, hogy ez a bizottság a Vö­röskereszt cégére alatt már régóta az amerikai imperialistákat támo. galja. A továbbiak során a különtudó­sító számos tényt sorol fel annak bizonyítására, hogy ez a bizottság szándékosan fegyelmen kívül hagy­ja az amerikaiak koreai gaztetteit, nem törődve azzal, hogy az ame­rikai agresszorok lépten-nyomon megszegik a hadifoglyokra vonat­kozó genfi egyezményt. Emlékeztet ezután arra. hogy az amerikaiak már jóval előbb, Vowszan kikötőjének térségében így hajó fedélzetén és Kocsedo szigetén sok koreai-kínai hadifog­lyon kísérleteket végeztek a bakié, riumfegyverrel. Időről-időre hideg­vérrel tömegesen gyilkolják a hadi. foglyokat. Ezek .a borzalmas rém­tettek — állapítja meg a tudósító — valósággal Unnak a Nemzetközi Vöröskereszt bizottságnak az orra előtt játszódtak le, amelyet most a* amerikaiak a 'baktériumháború ügyének kivizsgálására kérnek fel. Ez az ..érdekek felett áUó nem­zetközi szervezet" — amint Ache­son nevezi — semmit sem tett an­nak érdekében, hogy megakadó, lyozza az amerikaiak vadállatias elhallgatta azokat. 1 Vájjon mindez nem arról tamvko­,1/r. William Eddy Wa­shingtonból, Mr. Aaron Smith Észak-Karoliná­ból, Mr. Edwin Lock \ eic-Yorkból indult út­nak. Az első keletkutató szakembernek, a második régésznél:, a harmadik közgazdasági tudósnak nevezte magát. A tudó­mányoa világban ugyan senki nem ismeri a nevü­Jcel, de hát ezt talán a szakemberek műveletlen­ségének számlájára kell írni­Mr. Smithröl, aki most új expedícióra indult, tudni heti, hogy szenve­délyesen keresi Noé bár­kája maradványait — Törökország és a Szov­jetunió határán. Bizonyá­ra különös véletlen, hogy török kísérői egyszer olyan tisztán tudományos segédeszközöket találtak a csomagjában, mint a Szovjetunió kaukázusi ha­tárvidékének stratégiai térképe. Az érdemes „ré­gész" az expedíció pihe­nő óráiban Lawren-e ez­redes, az Intelligcnee Service, az angol tilkos­ssolgálat hirhedt kalanda­rának emlékiratait szok­ta olvasgatni. T. E. Law. reneet, a~ élvonalbeli ké­met, aki Isztambulban dúsgazdag fejedelem, Bagdadban és Damasz­kuszban tudós régész, Egyiptomban politika', tanácsadó, Indiában pi­lóta, Afganisztánban sző. nyegkereskedő, Arábiá­ban pedig beduin zarán­dok képében jelent meg. érthetően példaképének TRUMAN BÁRKÁJA tekinti nemcsak Smith, dc kél társa is. Lock „a tudós közgaz­dász" Libanont, Szíriát, Irakot és Iránt boldogít­ja megjelenésével, mint Truman gazdasági rrg­figyelóje. Barangolása közben sok mindent meg­figyelt, például azt, hol lehet áj olajkutakat fúr­ni, milyen területek al­kalmasak repülőterek és haditengerészeti támasz­pontok építésére, Bizton­ság kedvéért, nehogy el­felejtse, ezeket a megfi­gyeléseit — fel is térké­pezte. A harmadik: a „kelet­kutató" William Eddy sem maradt el két társa mögött. Területe az arab félsziget, ahol Lawrevce ezredes valamikor a City imperialistái számára ké­szítette elő a talajt. Most Mr. Eddy a. nyomdokai­ba lépett. A különbség csak annyi, hogy ő a Wall-Street imperialistái számára dolgozik. Egy nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az arab siva­tagokban „a XX. század Általijának paradicsomi kertjét teremti meg". Az ültetést rövidesen meg is kezdte, az Arab-Ameri­kai Olajtársaság közre­működésével. Nem fák nőitek, hanem acél fúró­tornyok valóságos erdeit „ültették el", amelyek se­gítségével mg már éven­ként közel 30 millió ton­na fekete aranyat szi­vattyúznak ki az arab földből. Természetesen gondoslcodtuk a XX. szá­zadi parodicso-m megfe­lelő őrzéséről is- Az őri­zet régi formáját korsze­rűsítették: lángpullosú arkangyalok helyett in­Ixibb betonozott repülőte­ret építettek Dahranban a nehéz amerücai atom­bombázó repülőgépek szá­mára. Washingtonban a leg­nagyobb elragadtatással figyelték a három „tu­dós" közeiket e. ti tevé­kenységét. Nem úgy azonban Londonban, a Downing Streeten, ahol felhorkantak az amerikai Lawrence-tanítványok mesterkedésére és döb­benten állapították meg, hogy olyan területeket ragadtak el bűvkörükből, mint Szaudi-Arábia, Rho­dézia, Tanganyika és fe­ledve minden szövetségi érzelmet, a lawrencei örökség fosztogatását másutt is, gátlás nélkül folytatják. Edward Spe­ars tábornok, az angol kémszolgálat egyik veze­tője mindent megpróbált, John Fealby, egy arab bejjé átvedlett angol ez­redes már évek óta, te­vékenykedett Szandi­Arábiában, s nem egy­szer tört borsot amerikai kollégái orra alá, nem egy tervüket keresztezte és hiúsította meg. Mr. Eddy elhatározta, hogy a köreit zavaró ellenfelet elteszi az útból. El is tette, úgy hogy — magá­hoz ölelte. John Fealby igen kecsegtető ajánlatot kapott, amit habozás nél­kül elfogadott. Ma. a For/l Társaság ezaudi-arábiui képviselője, régi gépko­csikkal kereskedik, ame­lyeket igen olcsó áron kap. Annyi pénzt "keres, amennyit akar és fütyül elszegényedett londoni gazdáira. Washington sakkozói kiütötték az In­telligence Service másik bástyáját is, a Transz­jordániában tevékenyke­dő Glubb pasái, oki mi­előtt magára öltötte vol­na beduin burnuszáf, a brit hadsereg vezérörna. gyí egyenruháját viselte. Ma már Albion másik arabosítot fia számára is a. dollár a- irányadó vas­iul a. így zajlik az amerikai és angol tawrencek tevé­kenysége a Közel-Kele­ten.. Közben Mr. Eddy szorgalmasan folytalja „tudományos keleti kuta­tásait", Mr. Lock bövhi „közgazdasági ismereteit" és Mr. Aaron Smith stra­tégiai térképeivel az Ararát hegyén tanyázik és „Noé bárkáját ke­resi". .. Lehet, hogy ez izgalmas feladat, de Noé báricája kutatása mellett érdemes és tanulságos be­pillantani — Truman bárkájába is -.. (O. Georgijev cikke a IMeralurnaja Ga­zetá-ban.) dik-e, hogy a Nemzetközi Vöröske­reszt bizoltság az Egyesült Állá. mok bűntársa. Achesont és a Nemzetköz i Vörös, leereszt Bizottságot egyaránt erőse® nyugtalanítja a hatás, amelyet a világ közvéleményében keltett az a hír, hogy az amerikaiak széles kör­ben alkalmazzák Koreában és Északkelet.Kinában a baktérium, fegyvert — mutat rá az Uj-Kina Hírügynökség különtudósítój*. Acheson ösztönzésére a bizottság üzenetet intézett Kim Ir Szen-hez, a koreai néphadsereg főparancsno­kához és Peng Teh Huai.hoz, á ki. ni népi önkéntesek parancsnoká­hoz azzal a kéréssel, hogy engedé. iyezzék a bizottság vizsgálatát a koreai.kínai csapatok mögöttes te­rületén • Ebben a® üzenetben azon­ban — s ez jellemző — egy szó sem volt a baktériumokról. A Nem­zetközi Vöröskereszt Bizottság, amely gyorsan eleget tett Acheson utasításának, elfeledkezett az ál­tala is elfogadott ama szabályok­ról. hogy nincs joga sem ilyen vizs­gálatot folytatni a két fél előzetes megállapodása nélkül. Ezzel szem­ben. amikor a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség-nek az ame­rikai és líszinmarista csapatok ko­reai gaztetteit vizsgáló bizottsága megküldötte a Nemzetközi Vörös­kereszt Bizottságnak azt a beszá­molóját, amely az amerikai csapa­tokat bűntetteikkel vádolja, a Nem­zetközi Vöröskereszt Bizottság si­etve szétküldött memorandumában minden módon igyekezett azt bizo­nyítani, hogy nincs joga nemzet, közi jogellenes csekkménvek ki­vizsgálására. Tette ezt azért, mert attól félt. hogy egy ilyen vizsgálat kínos helyzetbe hozná. Ebben a kritikus helyzetben a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság gyorsan elfelejtkezett mindazokról az érveiről és kifogásairól, ame­lyekhez régebben folyamodott, ami. kor nem volt hajlandó kivizsgálni az amerikaiak különböző gaztet­teit. „A bizottság cselekedeteivel az — amerikai imperializmus cinkosaként és lakájaként bélyegezte meg ma­gát — hangsúlyozta jelentésének befejező részében a külön tudósító* Buzgalma mögött Szemmel látha­tóan az a cél rejtőzik, hogy adato­kat akar szerezni az amerikaiak példátlan és bestiális bűntettének hatásosságáról és ugyanakkor fe­hérre akarja mosni a bűnösöket." „A koreai és a kínai nép soha­sem engedi be országába ®z ame­rikai imperializmusnak ezeket a cinkosait és védelmezőit és nem; engedi, hogy megvalósítsák aljas terveiket. A főid legtávolabbi sar­kába is eljut a híre annak, hogy az amerikai imperialisták Koreában . és Kínában baktériumfegyvert al­kalmaznak. Sújtsa „ bűnösöket a világ népeinek igazságos dühe. Sújtsa a népek haragja az ameri­kai im|ierialista gonosztevőket." Hozzákezdtek Szőregen a kislakások építéséhez Kormányunk intézkedése révén lehetővé vált községünkben is a klslakásépiíés. A napokban a lelkes építtetők összejöttek, hogy ünne­pélyes keretek közölt hozzákezdjünk a szőregi kislakás építkezésekhez. Számos dolgozó szólalt fel klsgyű­lésünkön és kifejtette, hogy Itt a határon. Titóék szomszédságában, most örömte'jes esemény já'szódtk le: új lakásokat énítenejc „ dolgozó parasztok. ugyanakkor. amikor Titóék háborúra készülődnek és ugrásra készen fenevadként állnak határainkon. Ml békés énitkercst folytatunk, s mindezt pártunknak, kormányunknak köszönhetjük. Kasza Sándor építésvezető MINISZTERTANÁCSI RENDELET A MAGÁNJELLEGŰ ISKOLANKIVOL1 OKTATAS SZA3ALYOZASAROL A Magyar NénkSztárszság minisz­tertanácsa rende'etet hozott a ma­qán.'oüeqa iskolán kívUll oktatás szabályozásáról. A rende'e? mega la­pítja. hogy minden. d:J -zás fe -ben vé-'zrtt rendszeres iskolán kivQli ok­tatáshoz, amelyet nem ál'ami vagy társadalmi szerv rendez az lllelákes mini-z er engedé'yci ssökséces. Slyon oktatás Mríe'í,séhez enoe'4ly keh. A rendo'ot nem vonatkozik ének-, zene- és tánctanításra, vjlam'nt ide­gen nyelvek o'-f-tás re, á'fMános ískolr.l és kS*ép!.sko1at tangók, to­vábbá egve'emk (félskolap hal'gatók viszeára előkésztésére, ha az Bgytli' oktatóiak száma az ötöt nem ha­ladja meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom