Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-20 / 67. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952, MÁRCIUS 20. 1 A sándorfalvi Rózsa Farenc-lsz csatlatozott a sorkadi Lenin-isz felhívásához Ebben a hónapban 200 literrel több tejet fejnek, ífSroméves már elmúlt a termelőszövetkezet, de az állattenyésztésük igencsak egy helyben topogott. A szövetkezet tagjai hallani sem akartak arról, hogy valami újat alkalmazzanak. Nagy vita aln-, kult ki, amikor Deák elvtárs javasolta, hogy a tehénállománynál vezessék be. a háromszori fejést. Tűrhetetlen volt már, hogy 10 tehéntől mindössze 30-—35 liter tejet tudjanak fejni naponta. — Nincs rá szükség! Minek az, csak, hogy több munka legyen vele! Azt akarod, hogy kísérte, tezzünk és még kárunk is származhat belőle! — mondták akkor Deák elvtársnak egyes csoporttagok. Hiába próbálta Deák elvtárs megmagyarázni, hogy ez nem kísérletezés, mar sok helyen naponta háromszor is fejnek és ezzel csak eredményeket érnek el. — Letorkolták. Dedk elvtárs akkor elhatározta. hogy addig nem nyugszik, amíg rá nem bízzák a tehenek gondozását és fejésér. Ez sikerült ís. — Kissé elkeseredtem, amikor átvettem a tehenészetet. — emlék- . 6zik vissza Deák elvlárs — Volt j olyan egészséges tehén, amit elé- | döm. Daru György egyszerűen 4 I hónapig azért nem fejt, mert „hát j rugós" volt. így természetesen nem lehetett azon csodálkozni, 'hogy a | teje teljesen elapadt. Tudtam I azonban, hogy most kell bebizonyi- j tanom: jó munkával és a tapaszta- ; latok felhasználásával milyen nagy ; eredményeket lehet elérni. Bevezettük a háromszori fej'ést Ez év február l-e óta Korom Andrással együtt a tehenészetben dolgoznak. Vállalták, hogy kelten nemcsak az állatgondozást, de a fejést is ellátják. Első dolguk az volt, hogy pontosan megállapították egy-egy tehén mennyi tejet képes adni. Könyvet fektettek fel éi azt rendszeresen vezetik. Elmint februárban érték, hogy 1(» tehéntől pár nap múlva az is'jltóátlag 6.9 kiló lett, ami 5 és fél liternek telel meg, egy tehénre esö átlag pedig 4 és fél literre emelkűdett. — Elhatároztuk, hogy Rákosi elvtárs születésnapjáig bevezetjük a háromszori fe'ést — mondja Deák elvtárs* Február 24-én megírták a felajánlásukat .és még aznap megkezdték a háromszori fejést, az egyedi takarmányozást. Már az i első napokttan 12 és léi literrel I tudlak több- tejet lej ni. Márciusban ' pedig a régi 30—35 literes fejés- j sel szemben 92—94, 6öt 108 literes tejhozamot ig értek el naponta. A 3000 literes mozgalomért vevsenyre hívták a szatymazi „Szabadság"tszcs-t Korom elvtárs sokszor viccesen megjegyzi Deák elvtársnak: „Komám, keljünk fel még éjjel is és fejjünk négyszer, hogy több tejet tudjunk fejni". Persze ezen mindketten boldogan nevetnek. Egy ilyen beszélgetés alkalmával határozták el, hogy versenyre híviák a 6zatymazi Szabadság-termelöcsoportot. — Olvastuk az újságban, hogy a sarkadi Lenin-'sz felhívást intézett, hogy a tszcsk és tsz-ek naponta emeljék a íejési átlagot. És harcoljanak hoav 1 év alatt egy tehéntől 3000 liter tejet tudjanak fejni — mond/a Deák elvtárs. — Elhatároztuk, hogy csatlakozunk a kezdeményezéshez és versenyre hívtuk a szatymazi Szabadságtszcst. Deák elvtárs Korom elvtárssal együtt kísérletet folytat a tejhozam további növelése érdekében. Egyegy tehénnek felemelt abrakot adnak. azonkívül silót és szénát 10 napon keresztül. Ha nem emelkedik a tejhozam, akkor tovább csak a rendes adagot kapja az* állat. Ez a kísérlet már eredménnyel járt, mert kettő, sőt 3 literrel is emelkedett egy-egy tehénnek a tejhozama. Azoknál a fiatal teheneknél, amelyek ellés előtt állanak, rendszeresen tögymasszázsást végeznek, hogy ellés után a bő tejelést elősegítsék. Április 4-re 200 literrel emeljük a február havi fejési átlagot A tehenész-brigád minden munkáját úgy végzi, hogy a 3000 literes kezdeményezés mögött ne maradjanak le. Ha így dolgoznak tovább is nem kell majd szégyenkezniük. — Elhatároztuk, hogy felszabadulásunk ünnepét jobb munkával köszöntjük — jegyzi meg Korom elvlárs —. Kétszáz literrel több tejet fejünk ebben a hónapban, mint februárban. Ennek meg van az előfeltétele, mert az ist'állórend, melyet ók vezettek be, igen jól bevált. Öra pontossággal végzik munkájukat, mind az etetést mind a fejést a jószággondozást, hogy az állaloknak legyen bőven pihenő idejük. Az etetést is változatossá teszik, hogy a tehenek ne unják meg az egyforma takarmányozást. Kiválóan bevált a háromszori fejés a sándorfalvi Rózsa Ferenctermelőszövetkezetben. Ennek köszönhető az, hogy napról-napra emelkedik a tejhozam. Februárban eoész hónapban 10 tehéntől 1761 litert fejtek. Meg van rá minden remény, hogy teljesítik vállalásukat, mert már március 15-ig. fél hónap alatt 1175 literes tejhozamot értek el. Versenytár. suknak, a 6zatymazi Szabadságtízesnek igyekezni kell. hogy ie ne maradjon a sándorfalviak mögött. B. K. Felszabadulásunk ünnepére munka felajánlással készülnek a Szegedi Állami Erdőgazdaság dolgozói A Szegedi Állami Erdőgazdaság dolgozói is több és jobb munkával készülnek április 4. méltó megünneplésére. A ,,Hámán Kató" brigád tagjai a M&ros.parti csemetekertben dolgoznak. Vállalták 3 katasz. trátts hold kanadai nyárfa, 1 katasztrális erdei fenyő és 2 kaiasz. trális hold robusta anyatelep eldug, ványozását. Az összes utak, vala. I mint a traktorbarázdák behúzását la lalaj egyengetését. a vetés előkészítését. Ezeket a munkálatokat a kiszabott 430 munkanap helyett 408 munkanap alatt végzik el, nor. májukat 100 százalék helyeit 110 százalékra teljesítik. A brigád tagjai, hogy felajánld, saikat sikeresen teljesíthessék, pá. rosversenyre hívták egymást. Te. mesvári Erzsébet munkacsapata Varga Júlia munkacsapatát hívta k, páros versenyre. A verseny feltéte. lei szerint mindkét munkacsapat, nak mind az erdősítést, mind pe_ dig a dugványozást 110 százalékos eredménnyel kelj elvégeznie. Kovács Ilona munkacsapata Me. leg Margit munkacsapatát hívta ki versenyre. A Kovács Ilona munka., csapat a versenykihívásban vállalta, hogy fenyőerdősítésiben 120. kanadai nyárfa erdősítésben pedig 125 százaiékos eredményt érnek el. A dolgozók közül többen párosversenyre hívták egymást. Tanács Erzsébet Rekeczki Erzsébetet a fe. nyőerdösítési norma 125 és a ka. nadai nyárfa erdősítési norma 128 százalékos teljesítésére. Ót ott Ko. vács Anna Dobó Júliát hívta ver. senyre a nyárfaerdősítés 120, a dugványozás 116 százalékos telje sítésére. Nenman István I a Délmagyarország levelezője Rendelt a korai vetésű szántóföldi növények vetési határidejének újabb megállapításáról A kedvezöllen időjárás sokhelyült megakadályozta, hogy a korai vetésű tavaszi növényeket — mák, lavaszi búza, borsó, olajlen, rostlen, (Alföldön), lencse, bükköny, hagyma és füvesherések — a földművelésügyi miniszter február 15-i rendeletében elöiri határidőig elvessék — ezért a földművelésügyi miniszter most kiadott rendeletében az ezeknek a növényeknek az elvetésére országosan megállapított vég6Ö batár* időt 1952. március 10. helyett március 31-ében állapította meg. Rendelet a burgonyabeadnai kfítelexeltaégnek új burgonyával való telieaitéaéről A gépállomások pártszervezetének egyik legfontosabb feladata: a tszcs és a gépállomás közöfti kapcsolat megerősítése KÉT ÉVE MULT annak, hogy a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói megtartották első országos tanácskozásukat. Az. óta jelentós fejlődés történt a gép. állomások és termelőszövetkezetek kapcsolatainak kiépítése területén A második országos tanácskozáson már az elért eredményekről számol, hattunk be. azonban az értekezlet rámutatott arra, hogy még mindig nem elég megfelelő a kapcsolat a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások között. Döntő hiányosság a két szocialista szektor viszonyában az. hogy a vezelöség nem minden esetben szervezi meg helyesen a munkát. E'őfordult Sándorfalván, hogy a Rózsa Ferenc-termelőszövetkezet n m közölte időben a gépállomással, hogy milyen járműre van szűk. FÓTC és így ezt a gépállomás biztosítani nem tudta. Ennek következ. m *nye lett. hogy a viszony mégInkább romlott a Rózsa Ferenc-tsz cs a sándcrfalvl gépállomás között. De az elmúlt esztendőben több ciyan eset is előfordult, hogy a Jpállomás és a termelőszövetkezei I zött megkötött szerződést a tszcs nem mindig tartotta be. A gépállo. más traktorai előtt pedig a tszcstagsága nem takarította be időben, a kukorica, napraforgó, vagy gvapr (szárat, ami a gépállomás munkájában nagy kiesést jelentett. Az elmúlt év tapasztaltait: az eredményeket és hiányosságokat értékéivé figyelembe kell vennünk: gépállomásaink munkájában igen dön(ő hiányosság volt az. hogy a ttakloristák nem voltak érdekeltié léve a jobb minőségi munkában f'ck traktorista, aki nem volt tszc3_ l~g, elhanyagolta a termelőszövetI . zeti csoport földjén a munkát. 1 kább elment az egyénileg gazdál. I c ló do'gczó paraszthoz, vagy a ! 'ókhoz dolgcznj, mint például a : r'l gépállomáson Hanna I'ona t. 1:' rcs. akl borravalóért, zsírért < egy b kascn'ókért Inkább a huí "knál dolgozol!, mint a tszcsben. I '. trr.k'orinla a nyári nagy nuin. I; ík idején félnapekat Is ..hűvösö. !r : '•' tökölt el ahelyett, hogy a termelőszövetkezetnek scgíteit volna a fö'dről letakarítani a kereszteket. illetve a még lábon álló gab-rát. ETEK A HIÁNYOSSÁGOK eb)- >1 (• :-pn már nem fordulhatnak e'ő Tártunk feladatul tűzte elénk, hogy meg ke'l szilárdítani a termelőszövetkezeteket, meg kell erősí. tenl őket gazdaságilag. A termelőszövetkezelek megszilárdításának, gazdasági megerősödésének legfőbb tényezője a gépállomás. Pártunk és államunk gondoskodott arról, hogy a gépállomási hálózat kiépüljön és gondoskodott azokról a szervezeti formákról is, amelyek a gépállo. mások és a termelőszövetkezetek jó együttműködését biztosíthatták. Ez a szervezeti forma a gépállomási tanácsok, amelyek hivatottak a ter. meló'szövetkezctek és gépállomások terveinek összehangolására. A gépállomás és termelőszövetkezet szerződési köt egymással, amelyben meghatározzák azt. hogy mi a feladata egyrészről a gépállomásnak, másrészről a termelőszövetkezetnek a mezőgazdasági munkák határ. Időre való elvégzésében. A két szocialista szektor együtt, működése ma még sok eselben csak papíron van meg. Gyakorlatban a gépállomás a szántás.vctésl munkák elvégzécén túl nem segíti a termelőszövetkezeteket és a szövet, kezet is. mint Idegenre, úgy tekint a gépállomásra. Ezért a szervezeti formáknak tartatommal való meg. töllésíre, a kapcsolat eleven gyakorlatára van szükség. A gépállomás és a lermelc'szövetkezei kapcsolatának megjavítását- elsősorban azzal tudjuk elérni, hogy a terme, lőszövetkezetekben dolgozó traktor, vezetők és munkagépkezelők munkájuk uián munkaegységet kapnak Ezáltal közvetlenül érdekeltek a termelőszöve'kezetek terméshoza. mának emelésében. A két szocialista szektor közötti viszony új alapját, teremti meg ez az intézke. dós, amelyet a Szovjetun'ó példájára vezetünk be n gépállomásainkon és termc'ó'szövefkezcíeinkben. Ahhoz azonban, hogy megszilár dúljon a kapcsolat a gépállomások és termelőszövetkezetek közöt'. szükséges, hogy a pártszervezetek megszilárdítsák a munkafegyelmet és ezen keresztül a kommunista példamutatás nyilvánuljon meg a gép. állomások és termelőszövetkezetek dolgozói körében a munkák helyes megszervezése és jó minőségű elvégzése érdekében. A GÉPÁLLOMÁS vezetőségének egyik legfontosabb feladatának kelj tekintenie, hogy mind szakmai, mind politikai (éren a legmesszebb, menő segítséget nyújtsa a termelő, szövetkezeli csoportnak. Ahol a gépállomás rendszeresen segíti a termelőszövetkezeti csoportokat, mini Deszken. ott nem marad el az eredmény. A deszki gépállomáshoz tartozó községek közül több termelőszövetkezeti községgé alakult, ugyanakkor a gépállomás dolgozóinak 65—70 százaléka Is ter. melőszövetkezeti tag. A szentesi gépállomás a kapcsolat megszilár. dítása érdekében felhasználja a kulturagitác'ót Is. Közös kulturgár. dát szervettek, amely a gépállomáson is. a termelőcsoportban is tart műsoros esteket és ezen ke. résziül is megszerettetik a gépátto. más dolgozóival a termelőszövetkezeti életet. A gépállomási pártszervezetek vezetőségének igen fontos feladata nak kell tekintenie azt, hogy állandóan segítse a termelőszövetkezeti csoport pártszervezetének vezetőié, gét. Időközönként részt kell vennjek egy-egy pártvezctó'oégi ülésen. A közös feladatokért végezzenek közös népnevelő munká*. például jelenleg a szerződések biztosítása, a női munkaerő toborzása, a trakto. risták munkaegységben való része, sedésének megszervezése, a még. jobb minőségi munka elvégzése. Mindezeken keresztül gépállomásaink is hozzájárulnak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez pár. tunk irányításával és vezetésével. MISKOLCZI LAJOSNÉ pol. munkatárs A begyűjtési miniszler most kiadott rendelete értelmében újburgonyát az 1952/53. évi burgonyabeadási kötelezettség teljesítésére 1952. május 15 napjától kezdve lehet beadni. A megyei begyüjtövállalainak vagy a földmüvesszövelkezetnek május 15. után „B"vételi jegyre átadott újburgonya a termelő 1952/53. évi burgonyabeadási kötelezettségének teljesítésébe beszámít. Ujburgonyakénl csak korai fajtájú", teljesen ép. egészséges, az ' idéaynek megfelelő nagyságú, de legalább két és fél centiméteres átmérőjű, föld- és homokmentes, legfeljebb az átadást megelö napon szedett burgonyát lehel bei adni. Az újburgonyát a begyüjI lési rendeletben meghatározott ; átszámítási kulcs búzaértéke sze1 rir,t kell a beadási kötelezettség teljesítésébe beszámítani. A beadott újburgonyáért a termelőnek az Országos Tervhivatal elnöke által külön megállapított újburgonya-árat kell kifizetni. A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A hízottsertésbegyiijiési verseny állása: 1. Heves, 2. Szabolcs, 3. Komárom 4. Pest, 5. Borsod, 6. Fejér 7. Hajdú, 8. Békés, 9. Nógrád, 10. Csongrád, 11. Tolna, 12. Szolnok, 13. Barainya, 14. Zala, 15. Bács, 16. Vas 17. Somogy, 18. Győr, 19. Veszprém. A vágóinarhabegyüjtési verseny állása: 1. Borsod, 2. Szabolcs, 3. Tolna 4. Komárom, 5. Heves, 6. Hajdü, 7. Győr, 8. Békés. 9. Szolnok, 10. Ztila, 11. Vas, 12. Veszprém. 13. Somogy, 14. Csongrád, 15. Bács. 16. Pest, 17. Fejér, 18. Nógrád, 19. Baranya. A baromfibegyüjiési verseny állása: 1. Szolnok, 2. Békés, 3. Csongrád, 4. Zala, 5. Somogy, 6. Tolna, 7. Komárom, 8. Baranya, 9. Győr, 10. Vas, 11. Borsod. 12. Szabolcs, 13. Hajdú, 14. Pest, 15. Heves, 16. Veszprém, 17. Bács, 18. Nógrád, 19. Fejér. . A tojásbegyüjtési verseny állása: 1. Csongrád, 2. Békés, 3. Szolnok, 4. Baranya. 5. Heves, 6. Pest, 7. Hajdú, 8. Bács 9. Fejér. 10. Somogy, 11. Tolna. 12. Zala, 13. Győr, 14. Komárom. 15. Vas, 16. Borsod, 17. Szabolcs, 18. Veszprém, 19. Nógrád. A tejbegyüjiés rangsora: 1. Szabolcs, 2. Fejér, 3. Tolna. 4. Borsod, 5. Veszprém, 6. Heves, 7. Csongrád. 8. Nógrád 9. Vas, 10. Győr. 11. Hajdú. 12.'Pest, 13. Zala, 14. Békés, 15. Szolnok, 16. Baranya, 17. Komárom, 18. Bács. 19. Somogy. Vörös Kálmán mindszenti kulák méreggel csávázott árpái akart etetni sertése.vei Túrfteve fsrnfslőszwefto'i város távíraürn íe'estetfe a magyar nép s?ere:su vezérin?h, R?knsi elvtársnak: beíc eiták ez árpa vetéséi Turkeve termelőszövetkezeti város termelőszövetkezetei szerdán befejezték a tavaszi árpa vetését. Eredményükről az alábbi táviratban értes'lették a magyar nép szeretett vezéré:: , Kedves Rákosi Elvtárs! Mi, Turkeve termelőszövetkezeti város dolgozói, a Rákosi elvtárstól kapott sok értékes gépet, hasznos tanácsokat és-útmutatásokat, nem utolsó sorban az atyai támogatást, melyben részünk van, jó munkával igyekszünk meghálálni. Első lépésünk, hegv az árpavetésünket a mai napon teljes egészében befejeztük. Elvetettünk 700 hold tavaszi árpát. Alkalmazva a szovjet tapasztalatokat, 240 holdon kereszl1 soros vetést végeztünk". Mindszenten Vörös Kálmán kulák elvetette a csávázott árpát és a ve. tésből 40 kilónyi árpa kimaradt. A felesleges, méreggel csávázott vető. magot nem volt hajlandó többszöri felszólítás ellenére se elcserélni csávázatlan vetőmagért, hanem a higanyos, mérgezett árpát a sertéseivel akart® megetetni. A tanács idejében leleplezte Vörös Kálmán kulák aljas szándékát és megindította ellene az eljárást. A kulák a nép ellensége. Ezt cselekedetei mutatják- Ifj. Antal And rás mindszenti kutáknak a fia. a malomban a „saját számára'' da. raltatott, de ugyanakkor d»raáru_ sítással foglalkozott. 200 forint, pénzbüntetésre ítélték. Szabó Pál 25 holdas székkut-a&i kulák a mélyszántást nem végezte el határidőre. Ezzel népgazdaságunknak okozott kárt és ezért 1000 forint pénzbüntetéssel sujlotta a szentesi járás, bíróság. Banka Sándor 53 holdas szentesi kulák a baromfi- és to. jásbeadásánaik nem tett eleget. Bűntettéért 4 hónapi börtönre ítélték. Ugyancsak szentesi kulák Lakatos Sándor, aki 1440 darab to_ jás és 17.90 kilogramm baromfibeadását szabotálta. Ezért 6 hó. napi börtönt kapott- Rostás János cserebökényi kulák 15 napi késedelemmel végezte el a mélyszántást. Ezért 1600 forintra. Bárányi Itajos azékkutasi kulákot pedig a hanyag növényápolási munkákéri „ bíróság jogerősen 2000 formira büntette. II jugoszláv kormány úia^ 85 rverme^et szolgáltaiéit ki a moaarciiaiaslsztá^nak Szófia (BTA). A Hellas Press1 hírügynökség értesülése szerint Szaioniki városába 85 görög gyermekből álló újabb csoport érkezeti Jugoszláviából. Ezek a gyermekek görög demokraták gyermekei, akiket a Tito-banda most kiszolgáltat az athéni manarchofasisztáknak. A gyermekeket a görög hatóságok azonnal az úgynevezett ..különleges átnevelési intézetbe'' irányi, tották. Ez a tény maga elegendő annak bizonyítására — hangsúlyozza a Heüaa Press —, hogy miért csapnak a monarchofasiszták olyan nagy lármát a görög demo. iraták gyermekei miatt. Nyilván, való, horry a monarchofasiszták ke, zükbe akarják kaparintani ezeket a gyermekeket, hogy „különleges" börtönökbe és a gyermekek számára berendezett koncentrációs tá. borokba zárhassák őket.