Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

•ASARNAP, 1052. FEBRUÁR 16. 5 A „Tűzkeresztség" Ásotthalmáv is utat mutatott JL mozikban nrin in olyan légen J&teDották a „Déryné" című filmet, mely a magyar színésznő naplója nyomán készült és az első magyar színészek küzdelmes életéről szólt. Bizony kezdetbon a falusi kocsmák udvarai, kocsiszíniéül, pajtáik adtak otthon* a magyar színészetnek a az egyszerű nép volt a közönség. Aztán. ahogy ez a színészet fokozatosan az úri osztályok kiszolgálója lett, úgy maradozlak ei a jóképes. eégű színtársulatok faluról s legföljebb csal; felelőtlen ripacsok járták a falvakat, a kapitalizmus kulturális alvilágának ezek a sajnálatod figurái. A , .komédiás" szó, amelynek eredetileg megbecsül* je. lentése volt a nép előtt, lassan gúnynévvé változott. Az úgynevezett népszínművekben „faiurosszáknak" állították be a magyatr parasztot. aki csak bicskázásma jó, vagy oktalan Göre Gáboroknak, akiknek az esze csizmájuk orráig sem ér cl. A mi új világunknak tellett eljönni. hogy a színház megint a népé lehessen: vígasztalója a mull szomorú emlékeinek felidézésénél ós útmutató a jövő felé. A Szegedi Nemzeti Színház művészei ilyen utat mutattak Ásotthalomnak csütörtökön, amikor eljátszották Urbán Ernő: „Tűzkeresztség" című szín. daírabját. A darab arról szól, hogy milyen nehéz a dolgozó parasztság útja az egyéni gazdálkodástól a társasig s Haló Ignác közép parasztnak mennyi önmagával folytatott küzdelmen, buktatón keresztül kellett eljutni a termelőszövetkezetig. A darab mintha csak Ásotthalma mostani éleiét elevenítette volna meg, s a művészek jó alakítása nyomán a falu magáráismert benne. Hogy kinyiltak a szemek, amikor Ható Ignác színdarabban szereplő középpairaszlot kevélysége és a tszcs-elrjök, Köröm Sándor „balkezes" politikája összeveszejti a szövet, kezet toL — Ökrös Balázsra éppen így akarták ráfogni, hogy kulákHallaicszolt a suttogás a közönség soraiban. Amikor a furfangos ku. lákasszony á!tal bujtatott csendőr vesztét érzi és a darabban gyilkolni készül, valaki felszólalt a régi „Felszabad ulás"-osoporl tagjai közül: Akárcsak a mi Visnyei csendőrünket láíniám 1 — Könny csillogott a szecnpillákon. amikor az aszszony párttitkár önfeláldozó cselekedetét látták, atii saját testévei védte meg a termelőszövetkezetet a szétbomlástól. — Éppen Kiss Imrét is így gyilkolták meg Dengyclkápolnán! — ütött a levegőbe egy hara. gos ököl. Az előadás utáni ankéton, amelyet néhány szóval Straok Sándor elvtárs, a Szegedi Pártbizottság tagja vezetett be, egymásután szólaltak fel a lelkes nézők. Szarka István elvtárs, az ásotthalmi állami gazdaság vezetője, rögtön így válaszolt Strack elvtárs szavaira.: — Mi azzal tudjuk segíteni a színészek még tökéletesebb munkáját — ha már a színész elvtársak ezt szei retnék tőlünk —, hogy tanulva a darafbbóü, minálunk is így fejeződjék be a dráma, a Ható Igmácok minálunk is megtalálják helyüket a termel őszöve I.! kezeli csoportban. — Bénák Antal,! a Szabadságharcos-tiszcs elnöke sze. ' ri.nt a csoporton belül feltétlen le . keli számolni az ellenséggel, meri ón.áluk is, amikor kidobták a csendőrt és egyesüllek a Vörös Csillaggal, az eredmények nyomán 190 tagról 630 tagra növekedett a ter. melőcsoport. Ábrahám Mihály (DISZ-'tiitkár), aki előtte való nap lépett be a tszcsbe, azért intette éberségre az ásotthalmiakat, mert hiszen a község a Tito.határ kőzetében van s a kulák ok nagyon tekingetnek a belgrádi hóhér felé! Deák elvtárs, a lanacs elnöke, ravaszul kihasználta ezt a pillanatot arra, hogy rápirítson a Vörös Csil- • lag.lszcs-beliekre: Pár hónap. I pal ezelőtt, aimikor a Vörös Csillag, j termelőszövetkezet még külön mű- ] ködött, igen komoly hiányosságok | mulaikoztak nála az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésében. Elmaradtak a szüretelésben is. A szakiskolával és a tanács dolgozóival brigádot szerveztünk, hogy segítsünk nekik, de ők ezt visszautas!, tolták. Miért? Mert nem voltunk éberek, nem vettük észre, hogy a kakastoll ott libeg a termelőcsoporton beiül. Az osztályellenség most is be akar furakodni. Szűcs Károlyné, Bencsik Mihály kulákoknak még volt képük a tanácsházára menni, hogy belépjenek azok közé a dolgozó parasztok közé, akiket évtizedeken keresztül kizsákmányoltak. — De Szabó István Szabad-ságharcostszcs-tag szerint, az is kitűnt ebből a darabból, hogy a kulákok a vallást mennyire fegyvernek használják fel a dolgozó nép ellen. Barsi Béla színész köszönő szavait, aki a darabban Köröm Sándort alakította, nagyon megtap. salta a közönség. S vájjon nem ugyanazok a nehézségek merültek fel Ásotthalmon is a népnevelő . munkában, mint amit a színdarab mutatott? Dóczi János bácsi a Március 9. szerveződő t6zcs agitátora ugyan azzal fogott neki, egy hajnalon, „hogy asszony, igen erősnek érzem magam!" És valóban még aznap több, mint 90 belépőt szerzett. Igen ám, de megmaradtak a kemény diók. Ott van példán! Visnyei Károly középparaszt, az átokházi halárszélén. Csak egyetlen pont van. amelyben nem tud megegyezni a termelőszövetkezeti mozgalommal: És ezek a szép lovai! Mi lesz azokkal, ha a közösbe viszi? És ezt va'óban nem könnyű megmagyarázni. Csányi István a másik 19 holdas középparaszt aki már belépett és Juhász Ferenc, a Szabadságharcos-tszcs régi tagja próbálkoznak vele. — A csoportban is gondoskodhatsz a lovakról, lehetsz csupán kocsis, mindig a lovaid mellett éppúgy munkaegységre, mint a többi ... Nézd meg a mi lovainkat, o'yan fényes mindegyiknek a háta, hogy felbukfencezik rajta a napsugár. — De az már nem az enyém! — r6ökönyö-ködött Visnyei Károly, az 3 szélesvállú, egészséges képű fiatalember. — Én a lovaimnak még a gondolatait is tudom, mindig szép igásaim voltaki — Szebb az enyémtől a mienk! — mondja Juhász Ferenc, ez az ügyes kis fürge ember, aki olyan bizlo6 a maga igazában. Mikor én végignézek a mi szép, jól takarmanvozolt lovainkon, az is van annnyi, sőt több, mint az enyém. Sok mindent mondanak még a népnevetek, de úgy látszik mégsem koronázza 6iker. Visnyei Károly mosolygó arccal áll az érvek pergő tüzében, de amikor búcsúzunk, mégis azt mondja: — Engedjelek hadd aludjak rá még egy éjt— szakát. Dóczi János bácsi egy kicsit türelmetlen is, látszik, hogy nagyon paprikás, de Juhász leinti és odasúgja a fülébe: — Hiába! Nekünk azt kell tenni, amit Sztálin eivtár- mondott a kommunista népnevelöknek. „Ha ötször nem, akkor hatodszor is el kell mennünk a dolgozókhoz, hogy igazunkról meggyőzzük, mert ez a nép megérdemli ... de erőltetni azt 6enkit sem szabad. Nagy Sóridor Hírek a néni demokráciákból Kelet-Kínában óriási jelentősége van a szállításban a folyami hajózásnak. Kelet_Kína folyóinak ha. józható szakasza 25.700 kilométer, vagyis több mint nyolcszorosa a vasúti hálózatnak és majdnem másfélszerese az országutak hosszánakA folyami hajózás rendkívül fontos a városok és falvak közötti forgalom szempontjából. Ezt bizo_ nyitja az a tény, hogy jelenleg az árúcsereforgalom 80 százalékát folyami hajózás útján bonyolítják le, * Szófia Bulgáriában a, ruszei „Georgi Dimitrov" mezőgazdasági gépgyárban százával állítják elő az új traktorokat, cséplőgépeket és egyes mezőgazdasági gépeket. Az 1948. évihez viszonyítva a mező_ gazdasági -gépgyártás hatszorosára emelkedett. * Tirana (ATA). Albániában évrőlévre növekedik a takarékpénztári fiü-kok száma. Az elmul-t évben számuk 50 százalékkal emelkedett 1950-hez képest. 1951-bein már négyszer annyi pénzt helyeztek el takarékbetéten, mint az előző évben. A munkások jövedelme 1951-ben \ kai emelkedett. Hajdú-Bihar megye vezet a hízottsertés begyűjtésben Tojásbegyüj lésben Csongrád megye jár as élet A dolgozó parasztoknak Rákosi Mátyás szülelésnapjára tett felajánlásai fokozzák a begyűjtés lenIdütetét. Békés megye vállalásához, 'hogy élőáliatbegyüjtési tervét túltel. jesíti, sorra csatlakoznak a megyék. : Fejérben 28 község lépett egymiás. fal állatbegyüjtési párosversenyre. Sok község, mint például a baranyamogyei Moldvány, februári állatbegyüjtési tervét máris llo százalékra teljesítette. A hízottsertés-begy üjtésben február havi tervét eddig Hajdu-Bihar megye teljesítette leg. jobbanJavult a munka Pes* és BorsodAbaúj-Zemplén megyében. Szolnok ia lendületesebben dolgozik, mint az előző hónapokban, viszont Szabolcs. Szatmár megye visszaesel*. Szervezetlenül folyik a hízottsertésbegyüj. tés Somogyban. A februári begyűjtés eddigi eredményei szerint a havi terv teljesítésében Veszprém és Vas megye lemaradt. A vágómarhabegyüj lésben jó munkát végez Borsod, SzabolcsSzatmár, Komárom és Tolna me. 'gye. A február havi tervet ez a négy megye teljesítette eddig legjobban. Bács-Kiskun, Peist és Haj. du-Bihar még mindig nem számol ta fel a lazaságot. A zsírbegyüjtésben Somogy megyét már csak néhány tized százalék választja el a száz százalék elérésétől. A második, illetve harmadik helyen lévő Vas és Győr megye is elérte a 99 száza!étet. Zala megye a kilencedik helyről a negyedik helyre tört előre, mig Pest megye a negyedik helyről az ötödikre szorult vissza. A zsírbegyüjtésben változatlanul Bács-Kiskun megye az utolsó 93.22 százalékos eredményével. Hajdú-Bihar és Szolnok megyének is jobban kell dolgoznia a hátralékok begyűjtéséért. A baromfibegyüjtűsben Szólni* megye tar'ja az első helyet. Közvetlenül a nyomában halad Csongrád. Jól dolgoznak Vas, Békés, Zala és Tolna megye tanácsai is. Fejér, Borsod, Abauj-Zemplén, BácS-Kis. kun azonban még mindig keveset javított munkáján. A tojásbegyüjtésben Csongrád megye a legjobb. Javult a munka Hajdú-Bihar megyében, amely a kilencedik helyről a nyolcadik helyre és Fejér megyében, amely a 18. helyről a 16. helyre küzdötte fel magát. Szolnok, Bács-Kiskun és Nógrád megyének sürgősen javítani kell munkáján, hogy lemaradását behozhassa. A tej begyűjtésben Szabolcs megye érte el a legjobb erdeményt, Jól teljesilnek Veszprém, Fejér, Vas és Tolna megye dolgozó parasztjai is. Ezek a megyék valamennyien 100 százalékon felül teljesítették januári tervüket. Nem szorgalmazták eléggé a tej begyűjtését Somogy, Békés, Komárom én Hajdú-Bihar megyék, amelyek a Hejbegyüj lésben az utolsó helyen kullognak. (MTI.) Befejeződött az ú'ságiróiskola első tanfolyama Szombaton délelőtt tartották meg a Művészeti Szövetségek Házában a népművelési minisztérium újságíró iskolájának évzáró ünnepélyét. Az ünnepségen resztvettek a MUOSZ, a magyar sajtó éa a Szovjetunió. valamint a többi baráti állam sajtójának magyarországi kép. viselői is. Az ünnepségen Mihályfi Ernő, népművelési miniszterhelyet, tes köszöntötte a tanfolyamról ki. kerülő 86 fiatal újságírót. — Az ifjú újságírók különböző munkahelyekre kerülnek, de a lehetőségek egyformák lesznek számukra, bárhova kerüljenek is. A magyar kul túrforradalom fejlődése eljutott odáig, hogy a régebbi egész, ségtelen budapesti kul'úrkoncentráció helyett egységesen fejlődik az egész ország kulturális élete. A kultúri-gények és a kullúrigények ki. elégítésének lehetőségei egyformán nőnek az egész országban. Legyein világító példaképünk a szovjet sajtó, az igazi sajtószabadságnak, az igazi demokráciának szülöttje és harcos fegyvere — folytatta. — Olyan korban terülnek szerkesztőségi íróasztalok mellé az njságíróiskola végzett növendékei, amikor nálunk az újságírás is becsület és dicsőség dolga let*. — Köszöntsük ezen a napon i» a magyar sajtó, a magyar újság, írók nagy tanítóját, Rákosi elvtársat, akinek 60. születésnapját már az új újságírók is velünk együtt tollúkkal ünnepelhetik — fejezte be szavai*. Ezután Komjáth Aladárné az uj6ágíróiskola igazgatója szólt az új újságírókhoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó olvasói igényeseik és mind igényesebbek lesznek, mert a nép politikai és kulturális fejlődése törvénye a szocializmus építésének. Az iskolát végzett hallgatók nevében Ilenczi Árpádné mondott kö. ezönet-et a pár'nak Szerető gondos, kodásáért. Az ünnepséget kultúrműsor fe. jezte be. Bautács ts>ztii 1924 Úgy érezte, ezt már nem lehet tovább bírni. Kulákot szolgálni — a csclédeskedésért éppen csak anynyit kapni. hogy éhen ne haljon.. — Kimondhatatlanul gyűlölte az életet, , De mit tehetnék?". Ez a gondolat s a tehetetlenség egyre sorvasz'otla a 25 éves Bordács Esztert. — „Hátha a városban jobb lesz. Megprói álom". Csoonagot sem hozott magával. Egy szál ruhában jött be Szegedre. Napolág ácsorgott a Bakai-gyár kapuja előtt. Végre sikerült, felvet, lék. További élete azonban nem ja. vult, A kártoló üzemrészben, ahol dolgozott, gyilkos por uralkodott. A sok köhögéstől már úgy érzete, kiszakad a tüdeje. 14—16 órát dolgo. zott egyfolytában, de ezután nem jutott idő pihenésre. A heti 13 pengőből nem tudott megélni. Az éjszakák jórészét mosással vasalás, sal töltötte. Bordács Eszter keservesen döbbent rá, hogy a munkások élete mindenütt egyforma. Egyszer azonban nyomorgó életé, beit újdonság került. Lakást változtatott, Egy öreg házaspárhoz költözött. Csercsovics bácsi asztalos-segéd volt, a felesége takarítani járt. Ők is ugyanolyan szegények voltak, mint Bordács Eszter, csak valahogy mások. A mérhetetlen kizsákmányolás nem törte meg a Csercsovics családot. Éppen ez volt furcsa Bordács Eszternek. Soltúig kutatta, mi lehet az oka. Csercso vics bácsi szűkszavú ember, volt, Akkor is keveset szólt, mikor egy könyvet adott Eszternek. — Olvasd, de csimk akkor, ha egyedül vagy és nagyon 'vigyázz rá — mondotta. Eszter olvasni kezdett. Az előtte eddig még idegen soroltai lassan olvasta az elsárgult megrongyolódott könyvlapokon. Lenin és Sztálinról olvasott sokat, akik megszabadították az orosz népet a cártól és kizsákmányolóilóL Sokszor azon vette magát észre, hogy nem, is olvas, csak rnoz. dulatlan tekintetlel néz az előtte lévő sorokra és töprengve próbálja maga elé képzelni Lenini és Szjálint. Hatalmasnak képzeli őket, akik erősek, szeretik a dolgozóicai és végtelenül gyűlölik a gazembereket. Vájjon van-e nekünk ilyen harcosunk? — kérdezte önmagától. — A kérdésre néhány nap múlva Csercsovics bácsitól kapott választ. Hal. lott Rákosi elvtársról és megtudta, hogy ő a magyar nép felszabadításáért harcol. Rákosi elvtársra gondolt és ismeretlenül is nagyon bízott benne. A napok teltek. Bordács Esztert a gondolatok foglalkoztatták és szegényes, bútorhiányos szobájában, kenyértelen asztal mellett li'okban Rákosi elvtársra gondolt. Végtelenül lekötötte az, amikor Csercsovics bácsi azzal jött haza, hogy Rákosi elvtársat bíróság elé állítót'ák majd később azzal, hogy hosszú börtönre ítélték. Rákosi elvtárs nem szabad többé. Később arról értesült, hogy Rákosi elvtárs az egész magyar dőlgozó néppel együtt őt sem hagyta cserbe. A börtön falai közt is har. colt a célért és az eszméért. . — Én sem lehetek tovább tétlenül — mondotta egy este önmagának, amikor nyomorúságos helyzetében újra Rákosi elvtársra gondolt. — Ha ö harcol, nekem is harcolnom kell. Ő értem, én pedig érte. Ruhája alá rejtve hordta be az üzembe a röplapokat és osztogatta szét dolgozó társai közölt. — Harcoljunk Rákosiéri! — mondta minden alkalommal mindenkinek akinek röplapot adott. Egy nap aztán ezl is abba kellett hagynia, meri a Horthy-rendőrség a nyomukra bukkant. Társait lefogták, nem sokkal utána Csercsovics bácsi is meghalt és ö ott maradi egyedül, a kopott, elsárgult oldalú könyvvel. Eltol az időtől kezdve ez a könyv volt egyetlen barátja. Szerette ezt a könyvet. Szerette azért, meri ebből hallott először egy más világról, egy szebb, igazi szabad életről és ebből tanulta meg, hogyan kell harcolni, hogyan lehet szakítani eddigi nyomorúságos életével, amelynek felét élte csak le gond nélkül: akkor. amikor munká'ól, gondtól fáradt testét kopott vackára dobta le és a sokat dolgozó mun kasok mély, igazi álmát aludta. 19S2 Most 53 éves Bordács Eszter. Éveit meghazuttolva frissen, fiatalosan jár a hangosan duruzsoló gépek között. Valahogy az arca is fialmlosabb, barázdátlanabb, mint ezelőtt 8 évvel. Mellén biztatón csillog a pártjelvény. A pártba mindjárt a felszabadulás után lépeti be és az ott hallottakat úgy iila magába. mint a nyári záport a repc. dezett föld. Itt ismerte meg a párt történetét, Rákosi elvtárs életét. Kommunista emberré vált, kemény, öntudatos harcosa lett a szocializmus építésének. A Szegedi Kender, fonógyárban ma úgy néznek Bordács Eszterre, mint ahogy megérdemli egy élenjáró dolgozó: büszkén. A kártoló üzemrészben úgy babusgatja, tanítgatja a többi dolgozó társait, mint a fiatal anya gyermekét, amikor első lépéseit teszi. Ö kezdeményezte azt, hogy térjenek ál dolgozók a kétgépes rendszerre, ö volt az, aki példaként járt elől ebben is. Ügy végezte munkáját c két gép mellett hogy teljesítménye állandóan emelkedett, mert tudta, hogy a felszabadidás óta ö is, mint a többi dolgozó társa a maga sorsának kovácsa lelt. Bordács Eszter szorgalmas munkájáért 1000 forint jutalomban részesült és 1948-ban ö is élmunkás lett. Most, mint munkamódszerátadó dolgozik az üzemben. Tanítványainak minden egyes százaléka közelebb viszi őt is, de valamennyi dolgozó társait a szocialimus felépítéséhez. Ezt ö is tudja. Éppen ezért végzi becsületesen munkáját « ha néha-néha visszagondol a múltra, az egész rossz, de nem elfelejtett álomnak tűnik előtte. Csercsovics bácsi is eszébe jut néha az. aki mesclt, sokat mesélt neki erről cz életről. Az üzemrész faláról Rákosi elvtárs képe mosolyog a dolgozókra, Bordács Eszter sokszor tekint fel erre a képe. Büszke, nagyon büszke Bordács Eszter Rákosi elvtársra, szereti is nagyon Rákosi elvtársat, akit a hosszú börtönben töltött évek sem tudtak megtörni és harcolt azért, hogy eddig jussumk. A boldogság könnyei jelennek meg sokszor a szemében, amikor arra gondol, hogy 4 éves kora óta árván élt egészen eddig. Rákosi elvtársat szinte apjának fogadta. Mindig érzi segítő kezét annak az embernek, akinek születésnapját március 9-én ünnepli az ország. Munkája újabb eredményeiből készít virágcsokrot márejus 9-én Bordács Eszter Rákosi elvtárs. nak. Nem/régen remegő kézzel vetelle papírra: ,„Szeretett Édesapánk 60. születésnapjára felajánlom, hogy a kártoló gépnél a tanulók idejét 6 hétről 3 hétre csökkentem. Március 9-ig hálom új dolgozónak adom. át munkamódszeremet és Rákosi elvtárs születésnapjára még egy új sztaháno. vislát nevelek .. .'* Amikor lelelte a tollat, tudta, hogy felajánlása teljesítéséért keményen meg kell küzdenie. De szívesen leszi, hiszen ma egészen más a helyzet. Azelőtt harcolt és küzdött azért hogy nyomorúságos életét tengesse és asztala minél heve. sebbszer legyen üres. Ma azért küzd — mert küzdeni kell —, hogy magának. dolgozó társainak rohamos léptekkel emelkedjen az életszínvonala. Azért, hogy március 9-éti méltóképpen ünnepelhessék Rákosi elvtárs születésnapját, aki sokat szenvedett értünk, de csak annyit kér tőlünk, hogy harcoljunk ma, gunkért„ a mi jövőnkéri, a mi békénkért. CSÁNYI MÁRIA,