Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

A magad hasznára, a haza javárat jegyezz békekölcsönt! TS AGA NAK LAPJA Vll. ÉVF. 233. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1951. OKTÓBER 6 A szabadságunk nem eladó Békénkért... hazánkért... Rá­kosi elvtársért... ötéves tervünk­ért...! — így kezdődnek, így vég­ződnek azok a levelek, amelyeket dolgozó parasztoktól, munkásoktól, tszcs-tagoktól, asszonyoktól kapunk tömegesen a békekölcsön jegyzéssel kapcsolatban. A jelen szeretete, a béke ügye melletti elszánt kiáEás, a jövőbe vetett törhetetlen hit, a Párt iránti hűség ós a munka örö­me adta ezeknek a megelégedett embereknek kezébe a tollat, ceru­zát. Hű tükrei ezek a kedves írá­sok felszabadult népünk megbont­hatatlan egységének, harcos béke­akaratának. Arról szól valamennyi, hogy a békekölcsön jegyzés elvá­laszthatatlan ötéves tervünktől, a béke megvédésétől, lüktető, örömteli hétköznapi •életünktől. A haza remegő féltése, az épü­letállvány-erőd iránti büszkeség csendül ki a Szentesi Malom dol­gozójának. Bolh Etelkának a leve­léből : „Nem akarom... nem aka­rom, hogy a mi szép országunk is Korea sorsára jusson. Azt alcarom, hogy az én békekölcsönre adott fo­fintjavmat is az épülőfélben lévő ipari városok továbbépítésére for­dítsa kormányzatunk". Igen, ilyen elszánt békeharcosok vannak a mi országunkban. Ilyenek vannak száz- é® százezren, akik gyűlölettől csikorgó foggal kiáltják a Wall­Street urai felé: Nem akarunk há­borút! Az egész földkerekség ilyen élniakaró ifjainak és leányainak el. szántsága keltett szűkölő kutyafé­lelmet Forrestál USA hadügymi­niszterben, aki a békétől való ret­tegésében ugrott ki megőrülve az egyik felhőkarcoló ablakán. ,,Nagyon drága nekünk ez a szocialista béke — írja Bódi Sán­do* a makói Kálvária-téri általá­nos iskola úttörő csapatának tagja —, mert millió és millió hős szov­jet katona áldozta fel ezért legdrá­gább kincsét, az életét. Nem eladó a szabadságunk! Ezért fogadtuk meg drága Rákosi pajtásunknak, hogy iskolánk leözösen 500 forint békekölcsönt jegyez. Eddig már 170 forintunk van együtt, de ter­vünket feltétlenül teljesítjük". A kis pajtás félreérthetetlenül kifeje­zésre juttatja békevágyát, de kiol­vasható soraiból, hogy foggal, kö­römmel, ha kell. háborúval is meg­védené kis pajtásaival együtt a di­cső Szovjet Hadsereg adta békén­ket. Nagy Ferenc kiskundorozsmai dolgozó paraszt nemrégen lépettbe a termelőcsoportba. Levelében be­számol arról, hogy mennyivel köny. nyebb lett az élete a Rákosi elvtárs mutatta úton. „örömmel jegyeztem 500 forint békekölcsönt — írja a többi között —, mert van miből ad. nom és van mire adnom. Olyan szédületes tempóban építjük szocia­lista jövőnket, hogy a mull ma már csak keserű, gyászos emlékként él bennünk". Felsorolja azután, hogy a tszcs.tagok közül Czélcus Lajos 800, Sziveri Antalné 600, Simon Sándor pedig 800 forintot adott kölcsön a nép államának, hogy az ötéves terv minél több gépet adhas­son a mezőgazdaságnak. Van-e olyan dolgozó, aki magába íudja fojtani érzéseit, örömeit, dia, d almas alkotásaink láttán? Nincs és nem is lehet ilyen dolgozó. A mult keserved most oldódnak fel a munkásokban, amikor látják, ke­zükkel simogatják két kezük mun­kájának eredményét. Bojtos Rozá­lia, a vásárhelyi Magasépítési Vál. lalat dolgozója a lillafüredi üdülő­ből írla levelét, amelyben így kö­szöni meg a bodog pihenést: „For­ró hálával gondolok ebből a gyö­nyörű nyaralóból Rákosi elvtársra, aki lehetővé lette, hogy én, egysze­rű munkáslány, ilyen boldogan lölthessem szabadságomat. Azzal köszönöm ezt meg, hogy egyhavi keresetemet jegyeztem békekölcsön, re és, ha visszamegyek munkahe­lyemre, még keményebben fogok dolgozni'. A világ népeinek édesatyját, a dolgozó emberiség nagy tanítóját, Sztálin elvtársat köszönti forró szavakkal Dunás "Varga Sándor szentesi DISZ-fiatal, aki 300 fo­rint békekölcsönt jegyzett. „Sztálin elvtárs nélkül még ma is az urak igájában sínylődnénk — írja leve­lében. — Leg elsősorban neki kö­szönhetjük boldog ifjúságunkat, neki köszönhetjük, hogy a déli ha­tárainkon acsarkodó Tito-banda még nem mert rátámadni drága hazánkra. Csak egyszer mondhat­nám meg Sztálin elvtársnak, hogy én is kész vagyok bármikor kiál­lani a béke várfokára és, ha kell, életemet is feláldozom az új gyá• Makó város visszaszerezte elvesztett harmadik helyét a békekölcsön jegyzés megyei versenyében A Második Békekölcsönjegyzés ki_ éncedik napjára a megye járásai és városai között folyó nemes ver­lenyben ismét újabb változásokat hozott az egyes járások, városok népnevelőinek lelkes munkája. M«kó város az elmúlt három napi lanyha munka után most megerősítette a népnevelő mun­kát; a kerületek vezetőségi tag­jai felkeresték azokat a nép­nevelőket, akik már kezdték hanyagolni a felvilágosító mun­kát és újból fellelkesítették őket. Ennek eredményeképpen kerül: vissza Makó város a harmadik helyre. A járások és városok versenye a tegnap esti eredmények alapján a következő eredményeket hozta: 1. Szeged város, 2- Szeged járás, 3. Makó város, 4. Szentes járás, 5. Csongrád járás, 6, Szentes város, 7. Csongrád város, 8- Makó járás, 9, Hódmezővásárhely. A ranglista közepén lévő járások és városok között rendkívül heves verseny alakult ki. A verseny állása óráról órára változik. A járások és városok népnevelői mind több és több gondot fordítanak arra, hogy a békekölcsönjegyzésben kitűnt élenjáró dolgozó parasztokat bevonják a népnevelő munkába. Ennek eredményeképpen Szentes város a hetedik helyről a hatodik helyre került, viszont Csongrád város, ahol elhanyagolták a párton, kívüli népnevelők bevonását, a ha­todik helyről visszaszorult a hete­dik helyre. Szentes járás elvesztette meg­tisztelő harmadik helyét, mert nem fordított elég gondot a tanyavidék agltáclójára. Makó járás és Hódmezővásárhely még mindig a sereghajlók. Csongrád megye egy helyezéssel előbb futott a megyék békekölcsön jegyzési versenyében Dolgozó parasztok újabb és újabb százezrei csatlakoznak a békekölcsönjegyzők táborához Az üzemekben a Második Béke­I kölcsönjegyzés már befejezés előtt I áll. A falvakban, a legtávolabbi tanyákon is. az üzemi munkások, a gépállomások és állami gazdasá­Igok dolgozóinak példáját követve, |a termelőszövetkezeti tagok és :gyénileg gazdálkodó kis. és kö­zépparasztok újabb és újabb száz­| ezrei csatlakoznak a kölcsönjegy­zők táborához. Növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik — miután jegyzésükkel eleget tettek hazafias kötelességüknek — maguk kérik, hogy a békebizott­sági tagok, népnevelök felvilágo­sító munkájába bekapcsolódva el­mondhassák dolgozó paraszttársa­iknak: miért jegyeztek békeköl­csönt? Példájuk nyomán egyre szélesedik, egyre lendületesebbé vá­lik a jegyzésgyüj tők versenye, ez­zel a jelszóval: „Minden dolgozó paraszt jegyezzen békekölcsönt!" rákért, huiakért és napközi ottho­nokért. Hiszen Rákosi elvtársat, a mi szeretett vezérünket is Sztálin elvtársnak köszönhetjük, ő szaba­dította ki nekünk, magyar dolgo­zóknak a Horthy-fasizmus karmai­ból". Felmérhetetlen erő, kristálytiszta öntudat sugárzik ezekből az írá­sokból. A múltban agyonsanyarga­tott viharsarki nép most mutatja meg roppant erejét, amikor a béke megvédése közvetlen előtérbe ke. rült. A borotvaélen táncoló nemzet­közi helyzet még azokat is tettekre ébreszti ma, akik eddig nem vették komolyan, hogy otthonaink nyugo­dalama, gyermekeink élete forog kockán. De Ilja Ehrenburg éles fi­gyelmeztetése Csongrád megyében is végigsüvített: A háború az aj iónkor, zörget és, ha nem állunk résen, bc is töri. Az a tény, hogy több min! hétmillió magyar írta alá az ötha­talmi békeegyezményt követelő fel­hívást, mutatja: dolgozó népünk felsorakozik a béke zászlaja alá és néphadseregünkkel szorosan egybe­kapcsolódva, áttörhetetlen falat emel a háború őrültjei elé. Lehet-e olyan népet újra rab­szolgaságba taszítani, aki már te­leszívta magát a szabadság tiszta levegőjével? Neim, soha többé nem lehet. Ezt bizonyítja Forgó István, a csongrádi járási tanács titkárá­nak levele, amelyben beszámol a járás dolgozó parasztjainak béke­kölcsönjegyzéséről: „Baks község­ben Csurgó István négyholdas dol­gozó paraszt 100, Ambruzs István és Rácz Péter kisparasztok 300— 300 forintot adtak kölcsön az ál­lamnak a földért, az új tanácshá­záért és a gépállomásért- Rajluk Icivül is minden becsületes dolgozó jegyzett békekölcsönt a faluban, ki. ki tehetségéhez mérten. Felgyön Bacsa Illés két és félholdas kispa­raszt azért jegyzett 200 forint kekölcsont, mert a mull évben köl­csönadott pénzére is ráismert a fel. gyöt gépállomás egyre szaporodó gépeiben. A járás egész területén megkezdték dolgozó parasztjaink a szántást-vetést, hogy jövőre még több gabona teremjen az ötéves terv javára". , , . , - „ A szentesi fűtőházbél Lah&di I A szovjet tapasztalatok felhasznalosaval Lászlő elvtárs a dolgozók 800—' 1 " • 1000 forintos jegyzéséről számol be, niajd így folytatja levelét: „A fű­tőházi iparoslanülók soha lá. tott lelkesedéssel jegyeztek. A bé­kekölcsön kibocsátásának hírére munkaversenybe kezdtek és már a következő napokban kimagasló eredményt értek el. Papp Imre ifi motorlakatos 171, Gera Mihály szénrakó és Rákály Béla lakatos azóta is 150 százalékos teljesít ményt érnek el." Megyénk dolgozó népe egyre vi. lágosabban látja, hogy kormá­nyunk jó helyre fordítja a békeköl­csön összegét. Azok, akik az ellen­ség rágalmainak: hitelt adva még nem jegyeztek sem tervkölcsöni, sem Első Békekölcsönt, most öröm. mel jegyeznek. Megértették, hogy a Vásárhelyi Mérleggyár, a Sze­gedi Textilművek, az új munkás­lakóházak nem áldásként hullottak alá az égből, hanem az ő kölcsön adott forintjaikból épültek. Kamasz József, a Csongrádi Cipész Kis­ipari Termelőszövetkezetből azt írja: ,,Néhány hónappal ezelőtt ala­kultunk. Először azt hittük, hogy nem tudunk megélni, de ma már könnyen jegyeztünk valamennyien 600—1200 forint békekölcsönt. So ha nem remélt anyagi felemcllce dést adott nekünk a felemelt ötéves terv, de ennél többet jelent szá­munkra, hogy új gyárak százai épülnek szerte az országban". Megváltoztak hazánkban a tájak megváltoztak a dolgozók. Mint ahogy nem lehet ráismerni a vi­ruló gyapotmezők, gazdag rizstele pek miatt az egykor terméketlen földekre, ugyanúgy neim lehet rá ismerni a múltban mindig rossz­kedvű, életunt dolgozókra. Az élet megjavult, az élet vidámabb lett Régen a haldokló betege szám ár r sem volt pénze a tanyán lakó dol gozó parasztnak, ma pedig, mint Orbán Károly népnevelő írja: „Alig van olyan család Ásotthal­mon, aki ne jegyezne békekölcsönt virágzó mezőgazdaságunk még to­váb bfejlesztéséérl". Büszkék vagyunk ezekre a dol­gozókra, akik • leveleket Írták, mert 'szavaik mellett példamulató békekölcsön jegyzéssel is bebizonyí tották forró hazaszeretetüket. Tud juk, hogy holnap. holnapután ugyanígy számolnak be a dolgozó parasztság, az üzemi munkások lelkes jegyzési versenyéről. Mindkét helyen az a hiba, hogy a népnevelök nem elég lendülettel viszik a munkát Ez a város és já­rás példát vehetne Makó városáról, ahol a vezetőségi tagok sorra jár­ták azokat a népnevelőket, akik kezdték elhanyagolni a munkáju­kat és ennek eredményeképpen is­mét százával mentek ki Makó vá­rosában a népnevelők felvilágosító munkát végezni. Minden járásban és községben erősíteni kell a felvilágosító mun­kát, úgy, hogy az élenjáró dolgozó paraszti kat az eddiginél ís nagyobb számba vonjuk be a népnevelő munkába és úgy. hogy az eddigi népneve­lőknek sem szabad elhanyagolni a munkájukat, hanem ellenkezőleg: most kell még nagyobb lendülettel, még az eddiginél is jobb érvekkel megerősíteniük a tanyai agitációt. A megyék versenyében a pén­teki nap eredményei alapján a kö­vetkező a sorrend: 1. Hajdú, 2. Pest, 3. Zala 4. Veszprém, 5. Vas, 6. Nógrád, 7. Heves, 8. Szabolcs, 9. Csongrád, 10. Borsod, 11. Bara­nya, 12. Győr. 13. Fejér, 14. Ko­márom, 15. Békés, 16. Somogy, 17, Szolnok, 18. Bács és 19. Tolna megye. még kiválóbb eredményeket érhetnek el a makói „Úttörő" termelőszövetkezetben A szovjet mezőgazdasági küldöttség első csoportja meglátogatta a termelőszövetkezetet A szovjet mezőgazdasági küldött, ség első csoportja megtekintette a makói Uttörő-termelőszövetkezetet. Lengyel István elnök ismertette a szövetkezet fejlődését, majd a küldöttek kinn a földeken nézték meg. hogyan dolgoznak a tsz tag­jai. Elismeréssel állapították meg, hogy a szövetkezetet az alaposan megszervezett, jó munka jellemzi, s ennek eredménye is meglátszik: a szövetkezet rohamosan gyarapodik, erősödik. Az idei gazdasági évben — a szovjet tapasztalatok nyomán — megszervezték a brigádokat, mun­kacsapatokat és állandó területet adtak nekik megművelésre- Minden brigádnak és munkacsapatnak megvan az évi termelési terve. Tiszta jövedelmük ebben az év­ben meghaladja a 2 millió fo­rintot. Félévi előlegként már 13 forintot osztottak kl munka­egységenként és minden tág minden munkaegységre 5 kiló búzát. 2.2 árpát és 7 kiló ku­koricát kapott eddig. A küldötteket különösen az ra­gadta meg, hogy a szövetkezet éle­ében nagy szerepük van a nőknek is: a 168 tag közül 100 nő. A szö­vetkezet vezetőségében, a brigád­vezetők között szintén van nő, 12 munkacsapat vezetője is nő. A kitűnő eredmények mellett vannak még hiányosságok is. A küldöttek rámutattak, hogyha a földekre már két hete kihordott nagymennyiségű trágyát továbbra is úgy hagyják alászántás nélkül, akkor elvész a trágya legértéke­sebb anyaga, a nitrogén. — A Szovjetunióban — mon­dotta I .A. Civenko, a csoport ve­órával a szántás előtt terítik ki a termésük jelentős része tönkt* m«­földekre és mindjárt mélyen alá­szán tják­A szövetkezet gyapottáblája igen szép, a küldöttség tagjainak becs­lése szerint a termés túlhaladja az előirány­zott 5 mázsás átlagot. A leszedett gyapot kezelése körül azonban már hiányosságokat álla­pítottak meg. V. T. Csernyenko rá­mutatott, hogy helytelen, hogy a szedéskor a gyapotot nem osztá­lyozták, hanem mind egybeszedték, így csökkent a gyapot értéke. An­ton Ivanovics Papurov kolhozelnök arra hívta fel a szövetkezet tag­jainak figyelmét, hogy a leszedett gyapot nagyon nedves. Azt taná­csolta, ha más eszköz nem áll rendelkezésükre, akkor a napon végezzék el a szárítást, de ezt sem-' miképpen se mulasszák el, mert het. A szövetkezet földjén A. Varga Imre traktoros hagyma után szán. tottaa taiajt. A föld rendkívül gyo­mos volt, a traktorosnak sűrűn meg kellett állnia, megtisztítani az ekét. A szövetkezet munkájának tanul­mányozása után megtartott érte­kezleten A. I, Papurov hangsú­lyozta, a szövetkezet tagja) azzá], hogy hagyták a talajt elgyomosodni, kárt okoztak maguknak s ugyanakkor megnehezítették a gépállomás munkáját |s. Helytelenítette azt is, hogy a trak­torosok a szántásnál nem alkal­maznak előhántót és az eke után nem akasztanak boronát. A küldöttség távozásakor Makó dolgozó népe ajándékokkal kedves­kedett szeretett vendégeinknek. Ma ünnepli a Csehszlovák Köztársaság a Hadsereg Napját Prága (CTK). Október 6-án ün­neplik Csehszlovákiában a Had­sereg Napját. Hét évvel ezelőtt ezen a napon lépte át a győzel­mes szovjet hadsereg az első csehszlovák hadtesttel együtt a duklai szorosnál, Kelet-Szíovékia északi részén a csehszlovák határt és kezdte meg Csehszlovákia fel­szabadítását a fasiszta tga alól. A csehszlovák Hadsereg Napjának megünneplése a két hadsereg testvériségének jegyében zajlik le. Az ország népe ez alkalommal ismét kifejezi elszántságát, hogy készen áll visszaverni minden kísérletet, amely akadályozni pró­bálja a szocializmus építését Csehszlovákiában. Magyar kormányküldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba A Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának második évfordulója alkalmából Berlin­ben rendezendő ünnepségekre a Német Demokratikus Köztársaság i kormányának meghívására három­Izetöje — a trágyát csak alig pár tagú kormányküldöttség utazott Berlinbe. A küldöttség vezetője Kiss Károly külügyminiszter, tag­jai: Katona Antal, a közlekedés­éi postaügyi miniszter helyettese és Ern6zt Antalné, a Rákosi Művek sztahánovistája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom