Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-27 / 173. szám

PÉNTEK; 1981. JULIUS 27. £ TEXTIlKOMBÍN iT DOLGOZÓI MEGÉRTETTÉK: A munkafegyelem megszilárdítása — lépés az élüzem-csillag felé Vidáman folyik a munka a Szegődi Téxtilkombinátban. A dolgozik nagyrésze szép eredményekkel büszkélkedhetik. Az előirányzott terv — az Alkotmány ünnepére vállalt felajánlások — túlteljesítésé mind azt bizonyítják, hogy nem közömbös előttük a szocialista haaa mielőbbi felépítése. Büszkén gondolnak a'ra az üzem dolgozói, hogy az augusztus 20-i munkaver. eeny kiértékelésben nemcsak a szegedi, hanem az ország valamennyi textilüzeme közül ők lettek az elsők. Hogyan is érték el ezt az eredményt? Néhány hónappal ezelőtt komoly hiányosságok mutatkoztak a Textilkorobinátban a munkafegyelem terén. Elkésők, igazolatlan hiány, zók gátolták és nehezítették meg a temelés zavartalan menetét Az élmuit negyedévben naponta rendszeresén 14—15 dolgozó hiányzott. Ezeket a hiányosságokat sürgősen meg kellett szüntetni. A munkafegyelem lázítók és a hiányzók ellen a vállalat vezetősége a pártszervezet segítségével megindította a harcot. Szemléltető módszer Az üzem bejárata mellett kétméteres fábfli készített fekete kéz iáthátó. Alatta felirat: „Az ellen, ség keze". Első pillanatban furcsának tűnyük ez a látvány. Mit keres az ellenség keze a Textilkombinát falán? Az egyik dolgozó elmeséli, hogy bizony erre azoknak a nevét szokták írni, akik a mun. kába későn járnak, hiányoznak, akik akarva, akaratlanul az ellenség munkáját segitik elő. Most ürefeen áll a „tábla". A pártszervezet népnevelői jó munkát végeztek. Minden nap egyénileg beszélgettek azokkal a dolgozókkal, akik a fegyelem bármely terén hibát követtek el. A népnevelő segít Szokolai Gyuláné gyűrüsfonóHJ igen sűrűn beleesett abba a hibáiba, hogy műszakváltáskor öt. hat pere cet késett. Valahol az üzem másik részén elbeszélgette ezt az időt. Paiócz Klára evlátrsnő a gyűrűsfonó népnevelője sűrűn felkereste Szokolai Gyulánét. Elbeszélgetett vele és rámutatott, hogy mit jelentenek az öt-hat perces késések. — Késéseddel valamennyi dolgozót és saját magadat károsítod meg — mondotta Paiócz elvtársnő. A nevelőmunka használt. Szokolainé azóta nem esik ebbe a hibába. így ne csépeljünk! A munkafegyelem megsértése terén azonban komolyabb hiányosságok is voltak. Hiányzás esetén az iizcm szociálpolitikai feleiőse még aznap ellenőrzi a dolgozókat. Ilyen látogatások alkalmával gyakran találkozott olyan dolgokkal, mint például Tólíi József kártolós esete. Tóth József beteget jelentve egy DOLGOZOK! Jelentkezzetek a Műszaki Tanárképző Főiskolára! napot hiányzott és közben csépelni ment. Másik dolgozó, Temesvári Józsefné, vásárlás miatt nem ment be dolgozni. Kemény büntetésben részesültek ezek a dolgozók. Munkahelyeikről egy bizonyos Időre leváltották őket és kevesebb keresetet jelentő beosztást kaptak. A fegyelmi bizottság lelke: a vállalatvezető A mult hónapban gyakran össze kellett ülni a fegyelmi bizottságnak. A Teitilkombinát vállalatvezetője minden egyes alkalommal részt vetj ezeken az üléseken és személyesen bírálta el, szabta meg a büntetéseket. Ahol a nevelés még segített, enyhébb büntetést szabtak meg, ahol azonban tudatosain elkövetett hibákat találtak, ott a legszigorúbban büntettek. így sikerült felszámolni az üzemben a veszedelmesen terjedő munkafegyelem-lazulásokat. A Textil/kombinát dolgozói ma már megértik, hogy mit jelent a munkafegyeJem betartása. Megértik a kötelességet és megbecsülik a munkához való jogot, amit Alkotmányunk biztosít részükre. Az üzemet otthonuknak tekintik. Mióta megszűntek az igazolatlan hiányzók, termelési eredményeik is megváltoztak. Nem marad már egyetlen gén sem gazdátlanul. Mindenki boldogan dolgozik és szilárd elszántsággal, a munkafegyelem betartásával küzdenek, hogv mielőbb visszaszerezzék üzemük homlokza. tára az élüzem-jofvényt. tHiéct tép bt Savanya }án<y$ a twmd'ác&öp&Ma ? ÍGY DOLGOZNAK A RÓKUS III. PARTSZERVEZET NÉPNEVELŐI Pártunk II. kongresszusán Rákosi élvtárn hosszú időre meghatározta munkánkat. Ebből tudjuk, melyek Azok a feladatok, amelyek alap. seervezetünik előtt állanak. A legfontosabbak közé tartozik a munkás-paraszt szövetség elmélyítésé, Pártunk parasztpolitikájának Alapos ismerete. Első teendőnk volt a népnevelők legjobbjainak kiválogatása és ezeket az elvtársakat a parasztterüie. fékre irányítottuk. Népnevelőinkkel megismertettük résziettsen * Pártunk parasztpo'etikáját, hogy minden népnevelő tisztán lássa az előtte álló feladatokat. A pártvezetőség tagjai 8 területünkön lévő kis- és közép, parasztokat személyesen látogatják meg. Az így áttekintett területre állítottuk be népnevelőinket a további fel-világosító munkára. Mit: den esetben a népnevelő elvtársak kiindulása előtt 15 perces megbe. Szélést tartottunk, amelyen ismer, tettük a döntő, soronlévö szempontokat. például: szántás, vetéfi cséplés, valamint a cséplőgéptol a raktárba való közvetlen szál'ftás. E mellett minden esetben ismertettük a kül- és belpolitikai helyzetet. Parasztságunk így láthatta az imperialista államok fizetett ké meinek aljas és romboló munkáját. Grősz és társai hazaáruló politikáját. Népnevelőink eredményes munkája érdekében a vezetőségi tagok külön-külön laká_ kukon meglátogatják a népnevelőket és ott is megbeszélik velük fel adataikat. A népnevelők által végzett munkát a titkár állandóan ellenőrzi. a tapasztalt hibákat népnievelőértekezieten feltárja és az értekezleten megvitatjuk. A jó népnevelők tapasztalatait népszerű-, síljük és ezzel a gyengébbeknek segítséget nyújtunk. A gyakorlottabb népnevelők mellé beosztunk ígJ'.-egy — a népnevelőmunkában még kevésbbc jártas — elvtársat, Népnevelőink képzésében állandóan felhasználjuk R Bolsevik Párt részünkre brossurában eljuttatott tapasztalatait. így népnevelőink példaképeivé a bolsevik agitátorok váltak, akiknek tekintélyük van a tömegek előtt, akik megismertet, ték az egész szovjet néppé] Lenin és Sztálin forradalmi elméletét. Munkánkat konkrét példával támasztjuk alá Az egyik napon Kovács Miklós elvlárs propagandistával meglátó, gattuk Savanya János Rókusi feketeföidek 124. szám alatt lakó 10 holdas középparasztot. Elbeszélgettünk vele és közben Savanya János a következőket mondotta el: — Én 75 éves vagyok, die föl. deimet még mindig magam művelem. Édesapámnak 2 hold földje volt, 14-en voltunk testvérek. 9-en még ma is élünk. A legidősebb testvérem 86 éves. szántén földműveléssel foglalkozik, 1891_ben az Újszegedi Kendergyárban, majd a Dohánygyárban dolgoztam. Az it: eltöltött 2 év után azonban az ut. cára kerültem és kénytelen voltam újra a mezőgazdasági munkát választani. Nehéz idők voltak azok, mert az akkori urak nyúztak az adóval és n/em törődtek velünk. Ma már világosan látom a különbséget, tudom, miért művelem a földemet. Látom és tapasztalom, hogy Rákosi Mátyás törődik velünk. Ezért most a cséplőgéptől a fölösleges gabonámat ,,C"-vételi jegyre az állam, nak felajánlom, hogy magyar ha. zám minél jobban megerősödjék. A tarlóhántást már elvégeztem és másodvetésiban kukoricát vetettem, amely már 20 centiméteres. Már elég sokat tapasztaltam az életben, de látom, mennyivel könnyebb azoknak a gazdáknak, akik termelőcsoportban dolgoznak. Belépek én is, mert nagy segítséget nyujt a különféle munkák gépesítése és a csoportban nyugodt öregség vár rám. Az a vágyam, hogy egyszer elbeszélgessek a Szovjetunióban járt parasztküldöttség valamelyik tagjával. Valamelyik fejlett tszcst is szeretném meglátogatni, hogy magamévá tegyem az ott látottá, kat. A testvérem az alsóvárosi Uj Élet-tsizcsben van és látom, neki is mennyivel könnyebb az élete. Megbeszéltem vele, hogy őszre én ia belépek a csoportba. Elhatározásom helyességéről meg. győzöm dolgozó paraszttársaimat is, hogy őszre minél többen legyünk új csoporttagok. Savanya 3ános példája nem egy dolgozó parasztot meggyőz a szocialista gazdálkodásban való részvétel helyességéről. Az ilyen példákat népnievelőértekezleteken egymással megismertetjük és agitéciójában minden elvtárs fe! tudja használni. Bürgés Mihály MDP Rókus III. pártszervezet titkára "D ohamos fejlődésünk naponta új feladatok elé állít bennünket. Az új feladatok sikerrevitele közben új, a múltban soha nem ismert fogalmak, elnevezések születnek meg. Ilyen új elnevezi*, új meghatározás ez is: műszaki tanár. Épülő szocializmusunk hívta életre ezt az újabb fogalmat, ezt az újabb hivatást, hogy ipari tanulóinknak és technikusainknak megfelelő kép. zést biztosíthassunk. Ellentvethetne valaki, hogy „a múltban is voltak szakemberek, a sóikat is kellett képezni". Igen! Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy azóta a bizonyos „mult" óta eltelt évek során új világot teremtett Pártunk vezetésével a munkásosztály és ennek az új világnak úgy mennyiségileg, mint minőségileg mások a követelményei. A mult „inasiskoláiban" túlnyomó többségben olyanok tanítottak szakismereteket, akik a gyárat csak kívülről ismerték. Nevelési tudományuk gyakran a pofozkodásban merült ki es közülük nem egy olykor jónak látta a számára nyűgös oktató mun. kát némi alkohol fogyasztásúval könnyíteni. Ezeknek az embereknek — tisztelet a kivételnek — az ipari tanulók oktatása csak mellékfoglalkozás volt, nem pedig hivatás. |V| ekünk más szakoktatókra van szükségünk, olyan műszaki nevelőkre, akik átérzik munkájuk jelentőségét és lelkesen végzik oktató nevelő munkájukat, mert állandóan szemük előtt látják a munkásosztály kitűzött célját, a kommunizmus megvalósítását. Öntudatos, a munkásosztályt szolgáló szakoklatókra van szükségünk, akik nemcsak elméletileg ismerik a munkát, hanem a jó elméleti felkészültség mellett ismerik az általuk oktatott anyag gyakorlatát is. A műszaki tanárképzés céljaira kormányzatunk új főiskolát tervezett: a Műszaki Tanárképző Főiskolát, ahol a technikumok és ipari tanulóiskolák számára képeznek tanárokat. Tanulmányi idő 3 év, melyből kit év főiskolai nyilvános képzés, egy év pedig levelezőoktatás, amikor a főiskola hallga, tója — mint szaklanárjclölt — o képesítésének megfelelő iskolában tanít, A főiskolán két tagozat működik: A technikumi és ipari tanulóiskclai. A technikumi tagozaton a következő szakokra lehet jelentkezni: gépipari szak (szerszám, gépgyártó, vegyesgépgyártó), építőipari szak. villamosipari szak (villamosgépgyártás. híradás technika). Az ipari' tanulóiakolai tagozaton jelentkezhetnek a hallgatók: vasipari szakismeretekre (szakla. katos, esztergályos, öntő, kovács), vasipari szakrajzra, építőipari szakra. bányipari szakra, tzúm'an szakra. 18 évtől J5 évig nők. férfiak egyaránt jelentkezhetnek, ha az illető szakra megfelelő szakmai képesítésük és kétéves gyakorlatuk van. Számtan szakra bármely terliléiről jelentkezhetnek a dolgozók, erre a szakra sem ezakmai képesítés, sem gyakorlat mm kötelező. Különösen a nödolgozók figyelmét kell erre a szakra felhívni, mert ide jelentkezhetnek a könnyűipar, élelmezési ipar, kereskedelem, slb. területéről is. Az 1961—ü2. tanévre a technikumi tagozaton az előbb ismertetett oktatási formán kivül másikat is szerveznek. Tanulmányi idö itt is három év, de az iskolai oklatás csak egy év, mig a levelező-oktatás kél év. Ebben az oktatási formában a következő szakokra vesznek fel hallgatókat: gépipari szak (szerszámgépgyártó, vegye-gépgyártó). építőipari szak. vegyipari szak (szerves, szervetlen). Ilyen oktatásra technikusok, dolgozók technikumát végzett, segédlevéllel rendelkező érettségiseitek jelentkezhetnek.. A i oktatás anyagának súlypont, jában a megfelelő szak ismereteinek elsajátítása áll. Például gépipari szakon a súlypont az anyag- és gyártáeismcret, az építőipari szakon a kőműves- és ácsszerkezetek. Minden egyéb tantárgy — matematika, szakrajz, szilárd, ságtan, &tb. — ezeknek az ismereteknek az elsajátítását, elmélyítéséi segíti elő. Az elméleti képzést tanulmányi kirándulások, laboratóriumi gyakorlatok egészítik ki. Már az iskolai oktatás idejében mégis, merkedneik a hallgatók az oktató munka elméletével és gyakorlatú, val, megtanulják, hogyan kell felkészülni az órára, hogyan kell felépíteni egy tanítási órát és maguk is tartanak órákat először a főiskolán. azután pedig valamelyik ki. jelölt gyakorló iskolában. így olyan műszaki és pedagógiai képzettségre tesznek szert, amelynek birtokában eleget tudnak lenni azoknak a követelményeknek, amelyekel rohamos fejlődésünk tűz a műszaki oktatók elé. S

zöged dolgozóit Is várja a Műszaki Tanárképző Főiskola « kormányzatunk a Bzegedi dolgozók, tói is elvárja, hogy minél többen jelentkezzenek erre a fontos iskolára. Tájékoztatásul még annyit: jelentkezni és még bővebb tájékoztatást kérni a Szegedi Kohó- és Gépipari Technikumban Rácz László igazgatónál lehel. Jelentkezési határi'1": 1951 július hó 28. NÉPNEVELÖK Á BEGYŰJTÉSBEN Sok értékes javaslat vetődött fel a szegedi tanácstagok eddigi heszámoláin Július elején kezdődött meg Szegeden a tanácstagok beszámolója választóiknak az elvégzett munkájukról és azokról az eredményekről, hibákról, amelyeik a lanúcsváInsztások óta Szegeden tapasztalhatók. • A tanácstagok beszámolóit túlnyomórészt helyes szervező, népnevelő munka előzte meg. Különösen kitűnt a Petőfi-telep gondos előkészítő munkájával. Itt ötletes díszítésekkel is felhívták a figyelmet a beszámoló jelentőségére, Rókuson és Pelőfl-lelcpen főként a nők mutattak érdeklődést a beszámoló iránt Béke-telepén viszont rossz volt az előkészítő munka, ugyanígy nem fordítottak erre kellő gondosságot a Gáz- és Erőmű Vállalatnál sem. A hozzászólások legnagyobbrészt helyi kérdésekkel foglalkoztak., több helyes indítvány is hangzott el, de sokan jöttek egyéni kérésekkel is. Sokan vetettek fel olvan kérdéseket, amelyek megoldása egészségügyi, közlekedési, kulturális szempontból lenne jelentős. A leggyakrabban előforduló ilyen indílvánv az útjavítás és karbantartás, villanyvilágítás kiegészítése, locsolás biztosítása a külvárosban és a telepeken, kútak létesítése, játszóterek, kultúrotthon (Pelöfi-lelep) létesítése, újabb bölcsődék építése, villamosjáratok sűrítése és fejlesztése teréről hangzóit el. A közellátás vonalán is sok kérdést vetetlek fel. Ezzel kapcsolatban több új népbolt létesítését is sürgették a felszólalók. A dolgozók kul túrigényének megnövekedését mutatja a többi között, hogy Rókuson a vezetékes rádió további felszerelését kérték. A felszólalók nem egy helyen politikailag is jól alátámasztották a tanácstagok beszámolóját, fgv például a Postánál és RókUIOtl. Ugyanakkor viszont hiba. hogy igen kevés kritika hangzott el, pedig ez feltétlenül elősegítené a tanácstagok még jolvb munkáját. A kisebb jrlentőségü ügyek elintézéséről részint maguk a tanácstagok öntevékenyen gondoskodtak, másrészt pedig a városi tanács végrehajtó bizottságának titkársága intézkedett a bejelentett ügyek kivizsgálásáról a tanács osztályai űt. ján. Gondoskodtak arról is, hogy az intézkedésekről mind az illetékes tanácstag, mind pedig a kérelmező tudomást szerezzen. A tanácstagok beszámolói jelenleg is folyna,k Szegeden és nagymértékben hozzájárulnak további eredményeink eléréséhez. Dr. Szilágyi György, a városi tanács sajtóidei őse Népnevelő elviére tudod-e? teljesítése törvény, Itt HOGY a begyűjtés 100 százalékig való alku nincs. HOGY a „C"-vétell jegyre való százszázu'ékon felüli beadás érdem, dicsőség, húzatta* kötelesség és gazdasági előny egyszerre a dolgozó parasztok szániám, HOGY több mint félmilliárd forint ára iparcikk a beadásukat túl teljesítő dolgozó parasztok jutalma. HOGY minden mázsa beadott „C'gabona után 75 forint értékű iparcikk vásárlására szóló utalványt kapnak a dolgozó parasztok a helyi tnnácstól. (.Számítsd kl, hogy az a dolgozó paraszt, akt a ts utcádban lakik, ha ,.C"-vétell Jegyre adná be gabonáját, hány száz forint értékű Iparcikkhez jutna hozzá kedvezményes áron.) HOGY a bcgyiljlésl versenyben kiváló, beadást kötclczrltségllkrt többszörösen túlteljesítő dolgozó parasztok n túlteljesítés arányában még külön 300—800 forint értékű iparcikk vásárlására jogosító ntalványt kapnak. (Ezeket az utalványokat kéthetenként adja kl n községi tanács, átlagosan 10 dolgozó parasztnak. A te községedben kik kaptak, Ismcrted-c neveiket a faluban?) HOGY minél előbb knpju a dolgozó puroszt a beadás túlteljrsftéséért járó lparclkkiilalványt, annál bőségesebb választék áll rendelkezésére a földinűvcsszövctkezcíek raktáraiban. HOGY n ,.C."-vétell jegyre példamutatóan túlteljesítő dolgozó parasztok között beadásuk mértékének megfelelően 40O, 300, 200, 150. 100 és 120 forint takarékbetétkönyveket oszt szét a nép állama jutalomképpen. (Kié lesz a te faludban a jutaloinbetélkiinyv?) HOGY szabndőrlésl joga van n fejadagon felöl minden dolgoző parasztnak annak arányában, ahogy „C"-véte!i jegyre beadott, üt holdon alól annytt őrölhet meg szabadon fejadagon felül, amennyit beadott, öt holdon felül a „("."-vételi jegyre beadott kenyérgabona mennyiségének n felét. Az őrölt liszttel szabadon rendelkezik, eladhatja. vagy háztartásában felhasználhatja. HOGY akik augusztus 20 ig teljesítik kenyérgabona beadásukat, háztartásonként 20 kiló kenyérgabona őrlésérc kapnak engedélyt természetesen a fejadagon fe'til. HOGY aktk a kenyérgabona határidő előtti teljesítési követően tukRrinánybeadánl kötelezettségüket november 7-ig teljesítik, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, november 7-rc, további 20 kiló kenyérgabonát őrölhetnek meg. HOGY a beadásukat pontosan teljesítő do'gnzó parasztok családi ünnepeiken Is hozzá juthatnak n fc {adagon felült őrléshez, HOGY felvilágosító munkád akkor lesz eredményes, ha a begyűjtésben eddig éleniáró pártonkívüli dolgozó parasztokkal együtt mégy el azokhoz, akik még nem téliesítettek bradásnlöit. Ha utcádban van olvan dolgozó paraszt. íés biztosan van), aki 200—300 syáza. lékra teljesítette beadási kötelezettségéé, vele együtt meniél el azokhoz, akik gabonnfcleslegrlk sorsa felett még nem döntüttek. Mindenütt gyorsítsuk meg a beliordást és a cséplést, üdvözüljük Csórva község dolgozó parasztságát, ahol szembajon .70 százalékra teljesítették a cséplést, de 35 százalékra teljesítették még aznap es'ére a begyűjtést. » TÜBB GABONÁT A HAZÁNAK.!