Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

6 VASÁRNAP, 1951. MÁRCIUS 11. % Növeljük a termést a jó koratavaszi munkával Dolgozó parasztságunk legna­gyobbrészt idejében, jól végezte el az tászi mélyszántást és ezzel is be­bizonyította, hogy megértette en­nek a munkának igen nagy fontos­ságát. Annál kevésbbé tapasztalható ez a megértés a taVaszj talajmun­káknál, de még kevésbbé tapasztal­ható a szükséges szakszerűség ezen a téren. Sokan gondolják azt, hogv nz őszi szántás elvégzésével eleget teltek a talajművelés minden kö­vetelményének, holoit a komoly munka csak most kezdődik a kél­éves növénytermesztési tervünkben előírt tcrmésátlagcmelés eiérésér söl túlteljesítésére. Az őszi szántás felnyitotta a talajt a téli csapadék­befogadására. Az idén bőséges volt ugyan a csapadék, dc mégis ezt meg kell őrizni a tavaszi vetésű növények részére. Igen helytelen, hogy sokan hetekig, sőt hónapokig hagyják gondozatlanul beverni nz őszi szántást és ezzel elrontják azt a hasznot is amelyet az őszi szán­tás elvégzése nyújt. A nyári szá­razságot azonban könnyen leküzd­hetjük, ha a tavaszi talajmunkát Idejében és jól végezzük el. I Érdemes megnézni, hogy miért fontat • tavaszi lalajmunka elvégzése. Ha reggeli napsütésben a batár ban járunk, akkor láthatjuk, hogy n föld felett vibrálva mozog a le­vegő, sőt néha szivárványszínben játszik. Ez annak a jele, hogy a ma­gára maradt őszi szántásokból és a szántadon földekből sokeier hekto­liter viz párolog el. A jó tavaszi munka ennek a vízmennyiségnek az elszökését akadályozza meg. Erre a vízmennyiségre igen nagy szüksé­günk van a növénytermelés szem­pontjából. A tavasztól >szig leeső csapadék ugyanis, nagyon kevés ahhoz, hogy jó termés! blrtositson akár a tavaszi kalászosakból, akár a kapásnövényekböl. Kevesen >ud­ják hogy egy kiló nrtvény felneve léséhez, 300—500 liter vizre van szükség. Egy kétsza'.ts tengeriSzár bi érésekor a rajtalévő csővel egyiilt nyom körülbelül egy kilót. Ha tehát négyzetméterenként egy növényt tcr. mi lünk, akkor ennek füneveléséhcz mintegy 300 liter viz szükséges. Máipedig a mi v: ükünkön még csrpadékos nyáron sem esik lc uonyi eső, hogy négyie'mélerenkénl 300 liter jusson. Felvetii;k tehát a kérdés, hogy akkor miből veszi a növény a hiftny-o vízmennyiséget. Efvetlen lehetőség erre a talajból njilik, mégpedig a téieu leesett csa­padékból. Ezért fóntos a téli csa­padékot megőriznünk korán elvég­zőit, jó talajmunkával. A csapodéit megőraéso éidekébcn kötött és középkötött In­lajokon az első kedvező időben azonnal fogjunk hozZá a boronáiát­nck, simításnak, hogy ezzei porha­nyóréteg keletkezzék a talaj •VI­szinén, amely azután takaróként, védi a talajt a kiszáradástól. Kcru'­jük a tavaszi szántást, ha őszi mély­szántásunk kigazosodott. Eheiyett inkább vegyük igénybe a gépállo­másokon a dolgozó parasztság szé­les tömegei számára rendelkezésre álló különféle talajművelő eszközö­ket, kultivátorokat, tárcsákat. Ha ezek a gépek mégsem állnának ren­delkezésre, vagy valaki saját igával akarja ezt a munkát elvégezni, nk­kor is kerülje a forgatószántást. Legjobban úgy kerüthell el, ha töbhvnsú fogatos ekével, vagy olyan ötVRSÚ traktorekével, amelyről le­szedte a kormánvlemezekct, 3—i centi mélyen szántja meg a talajt. Ezzel kettős célt érőnk cl. Egyrészt kiirtjuk a gyomot, más­részt porhanyóréteg keletkezik a tu­laj felszínén, amely elfognsolás ulán elsőrendű vetőégy. 'A'z ősszel szániallanul hagyod FEGYVERÜNK: A KÖNYV Sztálin elvtára beszámolója • SzK(b)P Központi Bizottságának munkájáról a XVIII. pártkongresszuson Sztálin elvtársnak ez a beszá­molója világtörténelmi jelentőségű események előestéjén hangzott el. A fasiszta hatalmak.' élükön a hitleri Németországgal, akkor már a nyílt agresszió útjára léptek. Sztálin elvtárs beszámolója hét el­lentétes világ képét tárja elénk. Az egyik nz Imperialista világ, a másik — a szocialista világ, amelyben meg­va'.ósul a népek egyenjogúsága és együttműködése. Beszédében Sztálin elvlárs a Párt Í s a szovjet hatnlom elölt álló fel­dalok nagyszabású programját vá­zolta fel. Lilinek a programunk egyes pontjai, mint az Ipar éti a mező­gazdaság további fellendítése, az anyagi és kulturális színvonal to­vábbi emelése, a Párt további erő­sítése, a pártvezetés megjavítása, közelcbbvltele az alsófokú munká­hoz, a káderek kiválasztása, merész előléptetése és helyes elosztása, az új fiatal káderek messzemenő felka. rolása és a marxista.leninista neve­lés kérdései — élő időszerűséget nyernek a ml mindennapi, szocializ­must épitő munkánkban. Ugyanezt kell mondanunk Sztálin elvtársnak a szocialista állam elmé­letével és nz értelmiség kérdésével kapcsolatos fejtegetésével. Elmond­hatjuk, liogy Sztálin elvlárs beszá­molója Igen hathatós elméleti fogy. demokratikus országokban a lietafi ellenséges erők megsemmisítéséért, h szocializmus felépítéséért, világ­viszonylatban pedig az új háborús gyújtogatok mesterkedéseinek meg. blúsításáért folytatnak. De meg kell mondanunk azt Is, liogy ma, amikor n német fasizmus helyébe az amerikai imperializmus lépett, a világ már nem ugyanaz, ami a beszámoló elhangzása idején volt. A Szovjetunió népe) ina ntár nem állanak egyedül a békéért foly­tatott harcukban. A Sztálin elvtárs vezetése alatt álló béketábor döntő fölényben van az imperialista tá­borral szemben és hatalmas csapá­sokat mér a háborús gyujtoga lókra. Az amerikai agresszió Koreában el­szenveded vereségei világosan mu­latják, hogy az erőviszonyok dönlö módon megváltoztak. Sztálin elvtárs beszámolója ma azt az lilut világítja meg, amely az Imperialista agresszió végleges veresége és a béke tábor győzelme felé vezel, A „Múzeumi vasárnapok" előadássorozat mai előadását ,,Da. loló. zenélő ifjúság" cimmel tart­ják meg délután 6 órakor # a ai,ii,i,jn .«.„ ... Múzeum nagytermében, a szegedi vérrel vértezi fel a kommunistákat | általános iskolák tanulói közpemű­abban a harcban, amelyet a népi ^ ködésével. Belépés díjtalan. földeket most tavasszal a legsü gő­sehben meg kell szántatni, de mosl már csak középmélyen és uiánn megfelelő boronúval atonnal el ke.l simítani. Ha ilyen friss szántásba kell vetnünk, akkor azt vetés előli járassuk meg előbb könnyű henger­rel, mert fgy jobb vetőágyat bizto­sítunk a magnak. A magtakaró-fo. gast természetesen ez aikalomma. is használnunk kell. Váltsuk minél előbb mindenütt valóra Liszenkó világhírű szovjet biológus figyelmeztetését: „Akkor teszünk jól a növénnyel, ha azt a maga idejében a legkorábban és leggyorsabban vetjük cl". A példák egésa sora igazolja ennek a tanításnak helyes­ségét. Így például a kiskundorozs mai József Attila tcrmelőcsopon március ll-én elvetelt lenje tavaly holdanként 7 mázsa 90 kilót adoti, ugyanakkor az egyénileg dolgozó parasztok március 20-a után elve­tett lenje a legjobbaknál is' csak 4 mázsát hozott. Számtalan hasonió példa mutatkozott a cukorrépa ter­melésnél-is. Igv például Joó József kisparaszt március első napjaiban eltetett cukorrépája 120 mázsát ter­mett, ezzel szemben az utána kö­vetkező legjobbak sem érték el a 80 mázsát néhány hetes késésük miatt. Mindez természetesen vonat­kozik az összes tavaszi vetésre is. Különösen vonatkozik itt Csongrád mégyében a szegedi járásra, ahol a későbbi szárító szelek sok kárt tesz. nek a késönvetett növényekben. Ha ellenben * korai vetésnél a növé­nyek megerősödtek, akkor ezeket a szeleket éppenúgy, mint a rovarká­rokat könnyebben átvészelik. A ko­rán kikelő és gyorsan fejlődő nö­vények kinőnek a rovarok foga alól. Az idén komoly fagyok nem vol. lak, így nem feltétlenül szükséges nz őszi vetések hengerezése. Köny­nyü fogassal azért mégis meg kei! fogasolni, amint kár nélkül ráme­hetünk a talajra, de előbb a gyen gén fejlődő vetéseket száraz időben fejtrágyázzuk holdanként 50 Kiló pétisóval. Még egy fontos tanács a korai munkákra, hogv a cukor­vagy takarmányrépa magját vetés elölt kevés árpával vagy zabbal ke­verjük Össze. Az árpa és a zab gyorsabban csírázik és így megmu­tatja nierre húzódik a répa sora Ezzel azután lehetővé válik, hogy a répaföldet még kikelése előtt a sorközökben sekélyen megkapáljuk. Ez azért fonlos, mert a répát veles után gyakran le szokták hengere?­ni és ennek következtében a ta.aj felszínen erősen összelümődik. Mi­re azlán a répa kikel, ez erősen gátolja kikeléséi, de ezenfelül az üsszetömödölt talajból rengeteg vtá elpárolog, amit a sekély kapálással az ügynevezett vakknpáláss l meg. akadályozhatunk. N* hagyjuk magára a későbben földbekerülő növények, mint például a kukorica, vagy a gyapot ősszel, előkészített talaját sc. Kísérjük állandóan figyelemmel és valahányszor összetömődik, vagy a velés idejéig gazosodáshak indul, akkor porhaiiyósítsuk meg. Ez a látszólagos többletmunka bőségesen megtérül azzal, hogy rengeteg talaj, nedvességei óvunk meg a vetendő növény számára és a talaj egész nyáron gyommentes marad. Szeged környékén a homoki gaz dák közül az ősszel kevesen szán­tottak. Sokfelé megnyilvánul az a rossz szokás, hogy a tavasziak lala. ját csak közvetlenül a vetés előtt szántják meg és ezzel * a szántás mélységében egyúttal ki is szárílják a homokot. Ez nagyon helytelen! Sürgősen el kell ezért végeznünk a szántást a homokon is és utána atonnal hengereljünk, vagy simít­sunk, liogy megakadályozzuk a szél káros munkáját, 'A' homok így el­készítve jobban megőrzi a nedves­séget és megiilepedve jobb vető­ágyat biztosít minden növénynek, mint a frissen szántott és kiszári­tótt homok, fiéhány hetünk van még ahhoz, hogy mindezeket a szükséges tennivalókat idejében el­végezzük. Különösen azokon a tala­jokon kell munkához látni, melyek, re bátran rámehetünk. Ne hallgas­son egyetlen dolgozó paraszt sem az ellenség, a kulákok szavára, akik szeretnék késteltetni ezt a munkát. Sürgősen végezzük el ezeket a ten­nivalókat még akkor is, ha esetleg valamivel több munkát jelentene, mert a jól és idejében elvégezett talajmunka bővebb termést, minden dolgozó számára az életszínvonal emelkedését, tervünk sikeréi bizto­sítja. Pusztai István yezető mezőgazdász. A városi tanács közleménye az élelmiszerjegyek kiosztásáról Az élelmiszer jegyek kiosztására; kapcsolatban a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke a kö­vetkezőket közli: Minden munkaviszonyban álló lakos az eddig ki nem osztott szap­pan. és egyéb élelmiszerjegyeket 6aját maga és, eltartottjai számára a munkahelyén kapja meg. A munkaviszonyban nem állók közül azok, akik OTI-járu'ékosok, nyugdíjasok és azok, akik bármily oknál fogva nem kapták meg je_ gyeiket, továbbá a nem Szegeden dolgozó szegedi lakosok, az alkal­mazásban nem álló (önálló) azon szülők, akiknek 1939—1951 évben született gyermekeik vannak, a kö­vetkező helyeken kapják meg je­gyeiket március 12-től 14-ig reg­gel fél kilenctől, délután három óráig, a már falragaszokon meg­jelent utcabeosztás szerint. Alsóváros (Földműves-utca 7„ MSZT.helyiség.) Belváros (Bérház II. em. 2Í0. sz. ajtó.) Felsőváros (ide jönnek az Uj­Petőfi-teiepiek is, Vásárhelyi-su­gárút, Retek-utca sarok, DÉFOSZ. helyiség.) Móraváros (Petőfi S-sugárút 75. DÉFOSZ-helyiség.) Rókus (Feltámadás-utca, MSZT­helyiség.) Ujszttged, (Liget., volt Tóth­vendéglő.) Ó-Petőfi-telep (F<j-u., MSZT-he­lyiség.) A jegyek átvételénél a követke­ző okmányokat kell bemutatni: OTI-járulékosoknak és nyugdi­jasoknak nyugdijilletményük leg. utolsó hónapi postautalvány-szelvé­nyét, a Szegeden lakó, de nem Szegeden dolgozók munkahelyükről hozzanak igazolást a munkaviszony fennállásának igazolására, A gyer­mekeknél fel kel| mutatni rendőri bejelentőjüket, vagy elmek hiányá­ban a születési értesítőt. Ezenkí­vül minden igényjogosult vigye magával rendőri bejelentőjét. Akik jelenleg munkaviszonyban nem állnak, jegyeiket Marx.tér 20. sz. alatt a Munkaerőtartalékok Hivatalában kapják meg, ugyan­csak a fentebb jelzett napokon és időben, személyi okmányaikon ki­vül jelentkezési könyvük felmuta­tása mellett. Terhes, és szoptatós anyák a gondozási körökben (Zöldkeresztek­i ben) az alábbi napokon és idő. I pontban jegyeiket átvehetik. Iga­zolást, anyakönyvi értesítést, ter­heEíégi igazolást a januári kiosz­tásban részesülteknek nem kell hozni. Alsóvárosi gondozókör, Váradl­utca 1. (március 14, szerda) dél­előtt 9-től 1 óráig, délután 4-től 7 óráig. Belvárosi gondozókör (Nagykör­úton belüli igényjogosultaknak, Dugonics-tér, MNDSZ-helyiség) március 14, szerda, délelőtt 8-tól 3 óráig. Felsővárosi gondozókör (Vásár­helyl-sugárút 1.) l«-án, pénteken 8-tól 2 óráig, délután 4—7 óráig. Rókusi gondozókor (Párisi-kör­űt 41.) március 14.én, szerdán dél­előtt 9-től délután 5 óráig. Móravárosi gondozókör (Kálvá­ri„-sor 16.) március 14-én. srprdán délelőtt 9—1 óráig, délután 4—7 óráig. Petőfi-telepi gondozókör (IIT.tr. 102. sz.) márciug 14.én, szerdán délelőtt 8—12 óráig, délután 2—6 éréig. Újszeged! gondozókör (Csanádi­utca 34. Gyermekvédő Intézet) 14­én. szerdán délelőtt 8—12 óráig, délután 2—6 óráig. A módosított Mérés terv feladataival foglalkozik az „Ötéves terv" előadássorozat mai előadása Ma délelőtt fél 10 órakor tartják meg a szakszervezeti székház nagy­termében az ..Ötéves terv" előadás­sorozat második előadását. Ezen az előadáson a jelenlévők megismer­kednek az ötéves terv első évének eredményével ós azokkal a felad*, tokkal, amelyeket a második év­ben kell végrehajtani a dolgozók­nak. Az előadáson pártvezetőségi tagok, népnevelőfelelősök, vállalat ve zetők és műszaki vezetők vesznek részt, Az előadáson részletesen fog­lalkoznak majd Rákosi és Gerő elvtársak kongresszusi beszámoló­jával és megismerkednek a dolgo. zók a módosított ötéves tervben előttünk álló feladatokkal. A tervmódosítás lényegesen több és fokozottabb munkát követel a magyar dolgozóktól és ex az elő­adás nagy segitséget nyújt az elő­adáson résztvevőknek feladatuk sikeres megoldásához. Négy kultiircsoport szórakoztatja ma délután Szeged dolgozóit Ma délután 5 ómkor a város kü. Petőfi-telepen a 3. számú Iskolá­ban az MNDSZ alsóvárosi cso­lönbözö részein négy kulturcso­port szórakoztatja Szeged dolgo- .. , , zóit. Az alsóvárosi kultúrházban por,ja. szines kulturmusort az Egyetem kulturcsoportja, a fel­sővárosi Postás-otthonban a Sze­gedi Ruhagyár, a móravárosi kul. ren­dez. A műsorban szavalatokkal* é: ekszámokkal, népi táncokkal és egyfelvonásos színdarabokkal szó­turházban az ÖKISZ és a KIOSZ, mkoztatják a megjelenteket. Nem kell napközben melegíteni^ tgési napon at forrón tartja az ételt-italt az oitior --

Next

/
Oldalképek
Tartalom