Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-10 / 58. szám

2 SZOMBAT, 1951. MÁRCIUS Mit tettek pártszervezeteink a tszcs-tagok neveléséért A DÉMA dolgozni Indiák: A hosszúlejáratú verseny szerződés fegyver az új ötéves terv teljesítéséért folyó harcban Rákosi elvtárs szavai, Pártunk kongresszusának útmutatása további tettekre, az eddigi eredmények túlszárnyalására serkenti az üzemek dolgozóit. A dolgozók megfogadták, hogy egy percre sem hagyják csökkenni a kongresszusi verseny lendületét. Hazánk felszabadulása 6. évfordulójának közelgő nagy ünnepére, április 4-ére tett ujabb vers enyvá 11 elások ka.1, h ccami lejáratú versenyszerzedések kötésével harcolnak a pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. Most, amikor a megnövekedett feladatok megoldása előtt állunk, még jobban kiemelkedik a lioHzAleJárnlú Torienj»ifriődé»rk kötésének jelentősége és az üzemek dolgozói felismerték, hogy még előbbre viszik a termelés eredményeit, ha hosszúlejáratú versenyszerződéseket kötnek. A DÉMA Cipőgyár pártszervezete és Üzemi Bizottsága szorosan együttműködve, már megkezdte a hosszúlejáratú versenyszcTződések szervezését. Az elmúlt szerződéskötés tapasztalatai alapján, most még eredményesebb munkát akarnak végezni, hogy így is biztosítsák a felemelt ötéves terv teljesítését. és a fokozott feladatok végrehajtását. Akik kiértékelhető, termelő munkát, végeznek, mind kötöttek januárban is hosszúlejáratú versenysrerződést. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók 95 százaléka teljesíti a szerződésben vállalt kötelességét. Szélpál Mária például már eddig is 100 százalékban teljesítette vállalását. Görög Jánosné, a felajánlott 10 százalék helyett 69 százalékkal fokozta teljesítményét. A» ilyen és hasonló eredmé. nyek azt bizonyítják, hogy a i DÉMA Cipőgyár pártszervezete1 Háromezernégyszázötven hold. Ez mind termelőszövetkezeti föld Szőregen. Mcst még „sokféle munka nyomát" árulja el a föld. Nemrég hozták be a „közös"-be. S ki 25, ki 23 centire szántott az ősszel, amikor egye. dül volt. A föld is éppen úgy alakul, mint az ember. Voltak olyanok a községben, nem is olyan régen, akik azt mondták: majd az őszszel lépnek be. De amikor iátták. hogy már mindenki megy a tszcs-be, ők sem maradtak kivül. Nem akartak kimaradni a jóból. Igy van ez a földdel is. Mcst még tarka össze-vjsszaságot mutat (aszerint, hogy milyen munkát adtak neki), de nyárra, őszre, megváltozik. Hatalmas zab- és árpatáblák, paprikaföldek. nagy területű kerti vetemények ölelik körül a falut, Messziről lehet majd látni: ez Szőreg. a termelőszövetkezeti közsrg. W A bő termés gond'a Hol esik, hol nem. Ezt lehet mondani Szőregen az időjárásra. Az eke, a borona, a traktor azonban készenlétben áll. S mihelyt annyira szikkad a föld, hogy rá lehet menni, hajrá... Sző regnek itt is példát kell mutatnia. Különösen a régi termelőcsoportok tudják ezt. Rajtuk van az I. típusúak szeme. A „Petőfi"-termeiőszövetkezet már 21 hold mákot vetett el, két hold borsója földben van. 36 holdat pedig már simára* boronált. A „Micsurin"-tszcs is azt tartja F emelőtt, hogy minél előbb jól iialadjanak be a tavaszi munés Üaemi Bizottsága jó munkát végzett a januári hosszúlejáratú szerződések megkötésénél. Azonban hibák h mutatkoztak. A szerződési űrlapokat nem a bizalmiak adták a dolgozók kezébe, hanem a mesterek. Igy természetesen a bizalmiaknak csak a felvilágosító munka jutott. Nem kerültek elég közel munkatársukhoz és nem tudták megbeszélni dolgozó társaikkal, hogy mennyiben reálisak a szerződésben megkötött felajánlások. Most ennek a hibának kiküszöbölésével fognak újra munkához a pártszervezet irányítása mellett, az Üzemi Bizottság vezetésével a szakszervezeti bizalmiak. A bizalmiak kötik meg n szerződéseket, a mesterek pedig ellenőrzik, hegy reálisak-e a vállalások. Az új felajánlás alapja a kongresszusi versenyIrén elért átlagszázalék lesz. Mielőtt a szakszervezeti bizalmiak munkához fognak, az Üzemi Bizottsággal é3 a népnevelőkkel együtt megbeszélik a problémákat és azt, hogy ho. gyan szervezzék meg az új hoszszúlejáratú versenyszerződések kötését. A bizalmiak kézihez kapják a szerződési űrlapokat és egyénileg beszélik meg a dolgozókkal a felajánlást, A bizalmiak munkája mellett a pártszervezet népnevelői is felvilágosító munkával hívják fel az üzem dolgozóinak figyelmét a hosszúlejáratú szerződések fontosságára. Tudatosítják a dolgozókkal, hogy felemelt ötéves tervünk teljesítésében még eredményesebb munkát végezhetnek, ha a hosszúlejáratú versenyszerződé,sakben vállalt kötelezettségüket teljesítik. A szerződéskötések azért is könnyen mennek, mert minden kába. A konyhakertészeti bri-, gád a „Vörös Rózsa"-terme|öcsoportból árkokat ás. Tizenhét holdnyi területet csatornáz be. — Az idén öntözéses gazdálkodást folytatunk a konyhakertészetben — mondja Zolián József brigádvezető. — Kétszázhuszonkilenc „ablak alatt" már „kitűzdeltük" a melegágyi palántákat. — Négy hold borsót is elvetettünk már — ezt meg a növénytermesztők mondják. — Ugy értelmeztük Rákosi elvtárs -beszédét, hogy a termclö. csoportoknak legfőbb feladatuk most a példamutatás. ... Szántás, vetés, boronú!ás, ez most a legfőbb gond a termelőcsoportokba. S ezt a bő termés gondja. Mondjátok már — kérdezik az I. típusúak — hogvan kell csinálni . . . ? Engedi József az I. típusú ,.Haladás"-termelőcsoport elnöke is készíti a fogast. — Vetni kell a borsót — mondja —, eljött a.z ideje. No meg jól néznénk ki, ha pont az elnök maradna le. Verik a kaput. — Biztosan tanácsért jönnek — gondolja Engedi. Mostanában igen sokan megfordulnak nála, az elnöknél a tagok, hogy mit hogyan csináljanak. Bálint Pál jött a szomszédból, a „Szabadság'Mermelöcsoportból. — Az üzemterv dolgában jöttem — mondja. — Egészben kell látni, miből menynyi vetése lesz a csoportnak, s nézzem hát, ti hogy csináljátok. Ez egy kicsit szokatlan Engedinek. Eddig csak magában gondolgozó tervkönyvéből megtudja, hogy mi az átlagteljesítménye. A bizalmiak átadják az üzemrész" műszaki vezetőjének a megkötött hosszúlejáratú vtr. senyszerződéseket. A műszaki vezető ismételten megbeszéli a dolgozókkal, hogy a vállalt kö. telasságüket hogyan tudják teljesíteni és azt is, hogy a teljesítéshez mennyiben szül^ges a a műszaki vezetőség és az üzemvezetőség támogatása. A DÉMA Cipőgyár Üzemi Bizottsága tehát a múlt tapasztalatai alapján még, eredményesebb munkát végez a hosszúlejáratú versenyszerződések kötésével. Meg akarják valósítani tij tttévea tervünk célkitűzéseit. „Eredményeink... fontos .összetevője — mondotta Rákosi elvtárs, az MDP II. kongresszusán —, hogy gyökerében megváltozott a felszabadult munkásosztály beállítottsága a szocialista munkához." A DÉMA Cipőgyár dolgozói közül Í3 egyre többen látják be saját munkájuk és közös ügyünk: a béke védelme közötti összefüggést és egyre többen értették meg, „.,. a munka nálunk nem kényszer és robot többé, hanem a fel. szabadult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye". Ezt mutatja a szocialista munkaverseny, a S ztah ánov-m o zg alom, a dolgozók kezdeményezésére indított hosszúlejáratú versenyszerződés kötések egyre nagyobb kibontakozása. Most, amikor új harcba indulnak a felemelt ötéves terv teljesítéséért. a hosszúlejáratú versenyszerződésekben leszögezik, hogy kongressizusi eredményüket továbbfejlesztik. A párttagok és szakszervezeti bizalmiak járnak az élen a szerződéskötésben és példamutatásukkal is előbbre viszik a béke ügyét. dolkczolt. Most meg egész batár gondja az övé. De emlékszik még arra, hogy az alakuió gyűlésükön mit mondtak a régi csoportok: ,.ha valami nehézségetek lesz, csak gyertek bátran hozzám, segítünk r.cktek." Ketten mennae most hát el Lakatos .,Féreghez" (így hívják maguk között a helyi tanács alelnökét, a „Petöfi"termeIcszövetkezet tagját). Lakatos Ferenc megmagyarázza: írjak össze, ki mit akar vetni a csoportból, azt is diktálják be.^ liogy ki mit vetett már el. Aztán jelöljék meg. hogy melyik növényt a földmüvelésügyi miniszter rendelete szerint, mikorra vetik el. A „Béke" I. típusú termelőcsoport is így készítette el az üzemtervét. Most már a végrehajtáshoz, a tavaszi munkához kezdtek. Ki lesz az első? Hat termelőcsoport van Szőregen (három régi, három pedig most, az idén alakult), s mind a hatnak az a „titkos vágya", hogy a többiek előtt valamilyen I érdemet szerezzen. Szóval olyan versenyféléről van már most is szó. Engedi József meg is említette már Bálint Pálnak: „Csak viduljon neki az idő, meglád' úgy nekilátunk a munkának, hogy a határidő előtt jóval be tudjuk fejezni," IJ a nem tudunk gyorsan változtatnl mezőgazdasági fejlődésükön, az veszélyezteti népi demokráciánk fejlődését és eddigi eredményeit. Iliúbn építjük a szocializmust a városban, ha a falun ott van a kapitalizmus, ez visszahúz bennünket és gátolja a város és a falu fejlődését egyaránt" — mondotla Rákosi elviárs 1948 augusztus 20-i beszédében. Ezt a kérdést mi nem magyaráztuk meg eléggé elvtársainknak, pedig a Rákosi elvtárs vázolta körülmény és a nemzetközi helyzet parancsolólag Írja elő, hogy sokkal jobban foglalkozzunk meglévő tszcséinkkcl. Tszcséinknél az oktatási évad folyamán a középfokú középkáder tanulók közé négy elvtársat vonlunk be, a tanulásuk azonban még javítanivalót hogy maga ulán. A tszcsékből bél elvtárs vezet politikai iskolát. A középfokú politikai iskolára, az alapfokú politikai iskolára 50 civtárs jár. Ezenkívül a földművelésügyi minisztérium kéthetes vándortanfolyamát 20 elvtárs végez, tc el. A Vöröskereszt elsősegélynyújtás! tanfolyamára 10 elvtárs jár. Ha megnézzük ezeket a számokat, a'bból láthatjuk, liogy maga a járási pártbizottság sem adott meg, sem tett meg mindent, hogy a tszcsékbcn folyó politikai iskolákat támogassa. Az iskolák ellenőrzésében pártbizottságunk oktatási osztálya inkább a községben folyó oktatást ellenőrzi, inint Iszcséinkct. Példa erre, hogy Tömörkényen a „Haladás"-tszcs alapfokú politikai iskoláját a járási pártbizottság még egyszer sem ellenőrizte le. Ezzel szemben a Tömörkény községi középfokú politikai iskolát már négyszer ellenőrizte, A járási pártbizottság döntő fel. adala, hogy a járásban lévő tszcsék, állami gazdaságok és gépállomások politikai iskoláit jól irányítsa. Természetesen ez nem azt jelenti, liogy az egyénileg do'gozó parasztok községekben folyó politikai iskoláját elhanyagoljuk.- Igy a pártbizottság eddigi' munkamódsze. rén változtatva a jövőben jobban figyelembe vesszük a Politikai Bizottság határozatát, amely ezen a téren ránk különösen vonatkozik. A nehézségek megkerülése mutatkozik a tszcsék fejlesztésénél az egyoldalú „eredményagitációban'1 és a knmpányszerűségbeii. A népnevelőink nem magyarázzák a tszcsék alapszabálya jer inti működését, a tag kötelességét és jogait. Eltitkolják a meglévő hibákat és a kezdeti nehézségeket. Pedig ezek kijavítása a tszcs-tagokon múlik. Mivel ezt nem úgy hajtjuk végre, ahogy Pártunk megkövetelné, járásunk területén tszcséink nem fejlődnek úgy, mint nliogv azt megköveteli tőlünk a szocializmus építése. A z utóbbi időben javulás mu(átkozik. Így például az elmúlt hét folyamán egy új tszcs ala. kult 10 családdal és 20 taggal Sövényházán. Ugyanakkor mqgtévő termelőszövetkezeti csoportjainkba kél család belépett és két előkészítő bizottság működik. 'A' felfejlesztés érdekében a községekben a járási tanács, gépállomásaink és ál. lami gazdaságaink segítségével kisgyűlésckel tartottunk. Ezeken a kisgyűléseken nagyon szívesen hallgat. Iák a dolgozó parasztok a tszcséről szóló felvilágosításokat. Baj azon. ban, liogy pártszervezeteink és alapszervezeteink nem nagyon tekintik ezt a mozgalmat, szívügyüknek, A tszcsékben üzemi pártszervezeteink is úgy vélekednek, mint a tömörkényi „Ha!adás"-tszcs pártszervezetének titkára, Tóth K. István elvtárs, liogy a tszesékbe azok jönnek, akik már maguktól belátták, liogy ez a helyesebb. Ebből a felfogásból következik az. liogy a csoporttagok nevelésére az alapfokú politikai iskolán kívül semmiféle nevelést nem alkalmaznak. Nem iparkodnak meggyőzni azokat az elvtársakat, akik az őszi kampányban jó munkát végeztek. mint például Medgycsi István elvtársat, aki az őszi kampány során egymaga 17 új tagot Szervezett be. Tnost nem győzik meg arról, liogy helytelen az, liogy nem kapcsolódik be a felfejlesztés munkájába, hanem inkább vadászni jár. De ugyancsak keveset foglalkozik a tagok nevelésével a „Zója"-lszcs is. A tszcsében folyó alapfokú politikai iskolára maga a párttitkár, Dnncsóné elvtársnö sem jár cl. A pártszervezet a tagok neveiéséro nem is gondol. Nem törődnek sem a külső népnevelő munkával, sem pedig a bcísö népnevelő munkával, ami pedig döntő biztositéka lenne a hibák kijavításának. A tszcs-fcjlesztés egyik legnagyobb gátlója a járásunkban, liogy nem egy tszcsében a tagoknak rossz a munkához való viszonya. A népnevelőknek az lenne a feladatuk. Iiogv ezl a rossz viszonyt megváltoztassák. Amikor például a szerszámaikat eldobálják azzal, hogy vége a mai munkának, jnint ahogy megtörtént pontosan a sövényházi „Zója"-tszcsében, nem gondolnak arra az elvtársak, hogy a dolgozó parasztok odahaza rendben tartják úgy a takarmányokat, mint a szerszámokat és nem jó szemmel nézik a közös vagyon pazarlását, rongálását. Dolgozó parasztságunk, bár szereti a tszcséket, de az ilyen helytelenségek lávoitaiTják őket a belépéstől. A csanyteleki tszcsében viszont helyes a tagok nevelése. Itt jól dolgozik az üzemi pártszervezet, 28 tagja van a termclőcsoportnak, ezek közül 20-an vesznek részt valamilyen politikai iskolán. Elsősegélynyújtás! tanfolyamon 10 lag. a DISZ-iskolán résztvett 5 lag, a két hetes mezőgazdaság) tanfolyamon résztvett 10 lag. Ugyanakkor a tszcsének állandó népnevelői vannak, akik hetenként üléseznek és állandóan foglalkoznak a tszcs belső kér, désévcl. Ez a módszer helyes. « többieknek is ezt kell követni. Üzemi pártszervezeteinknek nagyobb gondol kelt fordítani a tavaszi felfejlesztésre. Itt legelsősor. ban számítunk a tszcs népnevelőire, akik a sajátmáguk példáján keresz. lül megmagyarázzák a dolgozó parasztságnak a termelőszövetkezet előnyeit, de beszéljenek eredményeik melleit a hiányosságokról is. Ma. gvarázzák meg a hibák okát. Ne titkolják el. mint ahogy azt a felgyŐi „Petőfi"-tszcs tette. Fontos kérdés a tszcséknél, hogy a tagok azt lés6ák, hogy bármely megtermett termény a saját tulajdonukat képezi, iiogv a meglévő üzemi, vagy továbbfejlesztési alap a saját jövőjűke' biztosítja. Y*Tzcmi pártszervezeteinknek sok. kai nagyobb gondot kell, liogy fordítsanak az eddiginél a tszcs-tagok nevelésére. 'A'z élenjáró dolgozók közül állítsanak össze nép. nevelő csoportot. A népnevelőket pedig állandóan fejlessze, tanítsa * pártszervezet, a párttitkár. Használják fel a népnevelöket elsősorban a tszcsében lévő hibák, hiányosságok, a tszcsében mutatkozó munkához való rossz viszony kijavításához. Természetesen ezeket a népnevelőket a belső munka mellett küldjék ki a kis- és küzépparaszlokhoz, hogy őket is meggyőzzék a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. Korom Mihály csongrádi járási titkár. tt Párthirek Szombaton délután 1 órakor összevont titkári értekezletet tartunk a Kálvin-téri székházban. Felhívjuk a közép- és felsőfokú egyéni, valamint magántanulóink figyelmét, hogy a „Szocialista gazdaság elvi kérdései" című anyaghoz dolgozzák fel a kongresszuson elhangzott referátumokat, elsősorban Rákosi, Gerő és Hegedűs elvtársaknak a mezőgazdaságra vonatkozó megállapításait. A felsőfokú egyéni tanulók konferenciáját március 24-én, a középfokúakét április 1-én tartjuk. Vasárnap, 11-én d. e. fél 10 óraikor a® ötéves terv c. elő. adássorozat második előadását tartjuk a szakszervezeti székház nagytermében. (Ká|vária-u. 10.) Az előadás címe: ,.Az öt. éves terv el^ő évének eredményei és a második év feladatai" kiegészítve a kongresszusi beszédekkel. E?«n az előadáson feltétlen jelenjenek meg a pártve. zetőségi tagok, vállalatvezetők, műszaki vezetők és népnevelő felelősök. Felhívjuk a középfokú politikai Uko'a egyént tanulóinak figyelmét, hngv részükre szombaton 6 órakor tartjuk meg a tanulókört az iparostannló Iskolában * nem 5 órakor, mint azt a péntek) párthirekbeu közöllUk, Felhívás a békefeletörökhöz! 10-én, szombaton délután 5 órakor Sztálin-sétány 10. szám aia'.l értekezletet tartunk. Pontos megjelenést kérünk. Felhivjuk az alapfokú propagandisták figyelmét, hogy a „Párt" cimű anyaghoz az útmutatót átvehetik minden nap délután 4 órától a Pártoktatáa Házában. Felhívjuk az alap- és középfokú propagandisták figyelmét, hogy a „jegyzetkészítés" módszereiről szóló útmutatót átvehetik a Pártoktatás Házában minden nap dé után 4 órától. Agit, prop, osztály „Zászlóvivői akarunk lenni a tavaszi mezőgazdasági munkának is" — mondják a szőregi termelőszövetkezeti parasztok