Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-05 / 153. szám

SZERDA, 1950. JULIUS 5. 3 Csongrád megye elsőnek fejezte be a buza aratását Csongrád megye dolgozó pa­rasztsága szerdán az esti órák­ban teljesen befejezte a buza aratását Rákosi elvtárs február 10-i be­széde, amely kritikát gyakorolta Viharsarok és annak egyik ré­sze, Csongrád megye felett, soha nem látott lendületet adott a megyében a mezőgazdasági ver­senynek is. Ez a beszéd rejtett erőforrásokat nyitott meg mind­annak a gazdag és sokrétű kezde­ményezésnek, amelyek a Vihar­sarok forradalmi multu dolgozóit fűtötték. Ez a hatalmas lendület már a növényápolás alkalmával i megmutatta azokat a nagyszerű eredményeket, amelyek döntően az aratás, a betakarítás alkal­mával bontakoztak ki Az egyes kalászosok aratását az országban elsőnek kezdte meg Csongrád megye, de nemcsak el­sőnek kezdte, elsőnek is végezte be. Az őszi árpa és a rozs aratása is itt fejeződött be első­nek. A legnagyobb győzelmet a buza aratásánál érte el a megye dolgozó parasztsága. Az utolsó napokban soha nem láto'-t lendülettel bontakozott ki az aratási verseny. Rávilágít er­re a hatalmas lendületre, hogy szombaton még csak 90 százalék­ban fejezték be az aratást, kedd délután pedig a százszázalékos teljesítést jelentették. Az utolsó két nap alatt az elmaradt járá­sok ós városok éjt-nappaLlá téve igyekeztek behozni késésüket. A földekre honvédségi, ifjúsági, üzemi és értelmiségi dolgozókból álló brigádok mentek ki, hogy fáradhatatlan munkájukkal elő­segítsék az aratás gyors befeje­zését. A megye dolgozóinak eb­ben a példaadó magatartásában tükröződik, hogy a megye dolgo­zói mennyire magukévá tették a „harc minden szem gabonáért" országépitő programját. EJJEL-NAPPAL CSEPELISEIÍ a kiskirálysági „Ifjú Gárda" csoportban A nyári, tikkasztó napos időben messze ellátni a kiskirálysági ha­tárban. A tavasz vetések, kukorica és más növényféleségek táblái zöl­dek. elevenek, jól bírják a fáradt, meleg időjárást. Az őszi mélyszán­tás, a jó taiajmunká tartja benne a lelket — mondják errefelé. Az ószi búza már minden földsávon, tarlón keresztben, de van, ahol asztagban hever. Több helyen már a cséplés1 is megkezdték és hordják a gabo­nát a begyüj'tőhelyre. Közel Kiskirályság községhez a napraforgók egyenes sorai maga­sodnak s a dohány hatalmas leve­lei fénylenek. Az „Ifjú Gárda" ter­melőszövetkezet földje kedves, vi­dám foltként 'terül el a határban. A növényeken látszik, hogy gazdáik nem lustálkodtak, nem hanyagolták el a növényápolás munkáját. Mindig igyekeztek a legjobbat és legtöbbet adni. így cselekednek most is. Öröm nézni a lelkes csoportot, amely a központi tanya udvarán a cséplőgép körül sürgölődik. őket nézi Ádász János, Lichstein. ten Mihály kisparaszt is. ők már befejezték a kevés sajátjuka't. a hordást, most mindketten itt segí­tenek a szövetkezetben lovaikkal együtt. Munkájukért megfizetnék nekik; amennyit dolgoznak, annyi pénzt kapnak. Segítenek, mert ők is idetartozónak érzik már magukat, mint mondják — nem akarnak to­vább egyesben kínlódni. így köny­nyebb a munka: összefogva. Erről már meggyőződtek mind a ketten, de velük együtt Dómján István kispa­raszt és a termelőszövetkezet szom­szédjai, Rácz Szilveszter és Tulkán Pál középparasztok is. Elég, ha megnézzük a szövetkezet búzáját, amely II—12 mázsás átlag, termést hozoit ebben az évben és né­melyik hold megadja a 14—15 má­zsát is. Ugyanakkor a szomszéd kis- és kőzépparasztok termése csak őt és hat mázsa kőzött ingadozik. Az aratásit négy traktorral és egy lóvontatású géppel végezték. Á szövetkezeti tagok csak a kereszteket rakták a gépek után. Több mint tizenegyezer ke_ resztet raktak össze. Ennek cséplé­se egy géppel eltart három hétig is. Ezt bárki megállapíthatja, anélkül, hogy komolyabb számadásit is ten­ne. Ez azt jelenti, hogy az Ifjú Gár­da termelőcsoport a cséplést csak július utolsó napjaiban fejezné be és a többi csoportoktól nagyon el­maradna ebben a munkában­— Ezt pedig nem engedjük! — mondják az „Ifjú Gárda-"beliek. Még az aratás előtt tervezték, hogy két műszakban csépelnek. Az utóbbi értekezleten számbavettek ismét a munkaerőt s megvitatták újból az éjszakai cséplés kérdését. Most is erről beszélnek a cséplő­gép faránál, Kiss István brigádveze­tö, Cinka János, Muzsik István trak­torisiták- Mindhárman jól ismerik a cséplés csinyját-binját. Kiss István 14 holdon gazdálkodott még az elmúlt évben, mióta a villa nyelét meg tudta fogni, mindig ott volt a cséplőgépnél a nyáron. A traktoristák szakemberek, de mégis kétszer-háromszor átrágják a ter­vet, nehogy valami közbecsússzon. — A világítást részben a traktor áUítbatós lámpái és külön erre a célra felszerelt segédlámpák adják. Én fogadom, hogy nappali fényi csinálunk ide — mondja Cinka Já­nos­— Sokkal jobb lesz a munkásoknak, nem kell annyit a forró napon dolgozniok. A gyakor­lat is azt mutatja, hogy a reggeli és esti munka többet ér, nagyobb teljesítményt hoz, mint a délelőtti, vagy a délutáni — magyarázza Mu­zsik István. Most már csak az hiányzik, hogy a növénytermelő brigád tagjai be­fejezzék a lengyüjtést és retekmag­szedést, ugyanakkor a többiek a gabonabehordást és megindulhat majd a két műszakú cséplés. — Megmutatjuk ismét, mire ké­pes az „Ifjú Gárda" szövetkezel, — mondja Kiss István brigádveze­tő. Legyen az akármilyen mezőgaz. dasági munka, nem köt az rajtunk görcsöt. , — 'A múltban a szó-szoros értel­mében éhbérért dolgoztunk, csépel­tünk hajnali három órakor és fél négykor kezdtük. A legtöbbször 11, fél 12 volt, mire újból leálltunk. Akkor meg tudtuk csinálni az éjt­szakai munkát egyhuzamban. Most két részre osztjuk ezt az időt és örömmel, jókedvvel csináljuk, mert most a magunkét csépeljük. Jobb körülmények közt is végezzük a munkát és világítá­sunk is lesz, nem kell vakoskod­nunk, — teszi hozzá Kajla József elvtárs, párttitkár. Déli 12 óra. Ebédszünetet, pihe­nőt tartanak a cséplőgépnél dolgo­zók. De ma a pihenőidőt arra hasz. nálják fel, hogy ünnepélyesen be­szállítsák Kiskirályságon az első gabonát a földművesszövetkezet raktárába. Zászlók, virágok, táblák kerülnek a teli zsákokkal megra­kott kocsikra. Ez a szállítmány csak mutatvány abból az 1700 má­zsából, amelyre szállítási szerző­dést kötöttek az „Ifjú Gárda" ter­melőcsoport tagjai. „Dolgozó kis- és középparasztok, kövessétek példánkat a terménybe­gyüjtés sikeréért". — „Minden szem gabonával a békét erősítjük" — ilyen és hasonló feliratokkal, zene­szó mellett indultak el a kocsik Kiskirályság felé és viszik a határ legszebb gabonájá'i, ebben az év. ben elsőnek, hogy átadják Kiski­rályságon az államnak. A nagymágocsi állami gazdaságban befejeződött az aratás (Kiküldött tudósítónk es'i telefon jelentése.) A nagymágo­csi állami gazdaság a megye állami gazdaságai közül első­nek fejezte be az aratást. Az aratás után azonnal hozzá­kezdtek a cséplósi munkála­tokhoz, amelyet azután a teg. napi napon teljesen befejez­tek. Az állaivi gazdaság dol­gozói különösen értékes mun­kát végeztek azzal, hogy a gabona betakarítása után azonnal hozzákezdenek a tarló­hántáshoz és a másodnövé­nyek vetését a cséplés befeje. zése napjára szintén elvégez­ték. Kiemelkedő eredmények a szeged­várostanyai állami gazdaságban (Tudósítónktól.) A szeged-város­tanyai állami gazdaság dolgozói nagy lendülettel kezdtek hozzá az aratási munkának. A felvilágosító munka hatására a gazdaság aratói vállalták, hogy versenyben végzik el ezt a munkát. így az aratást Vá­rostanyán június 22-én el is végez­tük, majd a nagytőkéi állami gaz­daságba, utána a baraittyosi állami gazdaságba mentünk át segíteni. A 3 brigád 63 aratómunkása kima­gasló eredményt ért el az aratási munkákban. Vass János brigádja átlag 223 száza'ékot ért el és heti 381 forintot kereset személyenként. Bócsó Lajos brigádja állag 166 szá­zalékot tejesített és a brigádtagok heti keresete 300 forint volt. Bd­nóczkx Lajos brigádja pedig átlag 206 százalékos teljesítménye után személyenként 320 forintot keresett hetenként. A magas teljesítményeket úgy érték el brigádjaink, hogy szem előtt tartották Rákosi elvtárs szavait: termelj többet, jobban élsz! Orbán Károly, várostanyai áll. gazdaság. ILYEN A KULÁK (Levelezőnk írja.) Mindig sok bajunk volt a kulákkokal, akik mindent elkövetnek, hogy a dolgozó parasztságot meg­nyomorítsák. Nálunk, a szatymazi Szabad Föld termelőcso­portban a napokban jelentkezett felvételre Sörös János, Gajgonya 96 szám alatti lakos. Megkérdeztem tőle, hoOy mi. ért most — a legnagyobb munkák idején jelentkezik felvé­telre? i í Elpanaszolta, hogy Németh Sándor sándorfalvi szűcs, mester tanyájában lakik. Ez a börtönből nemrégiben haza­tért kidák annyira kizsákmányolja, hogy sem neki, nem a feleségének nem fizetett semmit az aratásban. Amikor a bé­rét kérni merészelte, akkor a kulák felkapott egy baltát és azzal akarta kizavarni a tanyából őket. Ezért akar a termelő­csoportba belépni, ahol zavartalanul élhet és megkapja munkája ellenértékét. Nálunk a kulákok egyébként igen nagy legények kezde­nek lenni. Kimennek földjeikre a csoporttagokhoz és arra „biztatják" őket, hogy hagyjálc abba a munkát, mert hiszen nagyon meleg van, Mi természetesen nem hallgatunk rá. juk, mert ha az aratásnál is a kulák szava után indultunk volna, rengeteg mázsa gabonát vesztettünk volna el a szó­rás által, . % ­Herczeg Istvánná, Szatymaz. A cséplés befejezésével Rákosi elvtársnak küld buzakoszorut a derekegyház-kláramajori állami gazdasás; Holnap délelőtt fogadja a kiSIdöttséget Rákosi elvtárs — ígérjük Rákosi Mátyás elvtársnak, hagy a miniszterta­nács aratás, cséplés és terménybegyüjtésre vonatkozó határozatát maradéktalanul végrehajtjuk és az aratást elsőnek fejezzük be a megyében — irták az aratási munkálatok megken dése előtt a derekegyházi, kláramajlori állami gazdaság dolgozol Rákosi Mátyás elvtárshoz intézett levelükben. # Az igéret valóra vált. Valóban eflsőnek fejezték be az ara'á­si munkálatokat a megyében. Erről táviratban küldtek jelentést Rákosi elvársnak. De az állami gazdaság dolgozóinak versenylen. dülete a cséplési munkálatoknál még inkább fokozódott. A ver­seny eredménye: az állami gazdaság dolgozói kedden estig a cséplési munkálatokat százszázalékig elvégezték. A Párt iránt ér­zett szeretetük és Rákosi elvtárs iránty hálájuk kifejezéseként az első búzából ajándékot készítettek Rákosi elvtársnak ós ünnepé­lyes keretek között küldték el. Rákosi elvtárs csütörtökön délelőtt fél 11-kor veszi át a kláramajori állami gazdaság dolgozóinak ajándékát: búzából font szovjet és magyar címert, valamint békegalambokkal és jelsza­vakkal díszített búzából font koszorút. A Rákosi elvtárshoz küldött ajándék nemcsak kifejezi a Párt és Rákosi elvtára iránt érzett ragaszkodást, hanem fogada­lomtételt is jelent a kláramajori állami gazdaság dolgozói részé­ről a begyűjtési munkálatok további sikeres teljesítésére. Az a tény, hogy Pártunk vezére, Rákosi elvtárs személyesen veszi át a küldöttségtől az ajándékot, fokozott biztatást jelenít a jövőre. Az ujszegedi „Haladás" termelőcsoport elsőnek fejezte be Csongrád megyében a cséplést Tegnap délelőtt 10 órakor az új­szegedi „Haladás" termelőcsoport Csongrád megyei viszonylatban el­sőnek fejezte be a cséplést. A „Ha­ladás" termelőcsoport tagjai, ami­kor elfogadták a nagyszénásiak ver­senykihívását, vállalták, hogy csép­lési munkálataikat) július 5-re befe­jezik. Vállaltaknak eleget tettek, sőt egy nappal hamarabb fejezték be a cséplést. Ez az eredmény annak tudható be, hogy a „Haladás" termelőcso­port tagjai követték Pártunk útmu­tatásait, idejében elvégezték a tava­szi munkálatokat és végrehajtották a minisztertanács határoztál A jó gépi munkának, s a műtrágyának és a gondos ápolásnak tudható be az az eredmény is, hogy az ujszegedi „Haladás" termelőcsoport földién átlagosan 17 mázsa kilencvenkét kilogram búza termett. Ezzel az eredménnyel szegedi viszonylatban az elsők között foglalnak helyet. Ezekből az eredményekből is lát­hatják az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok, milyen nagy jelen­tősége van a nagyüzemi gazdálko­dásnak. A tarlóhántásnak, az Idejé­ben elvégzett tavaszi és őszi mun­kálatoknak az eredménye Igazolja, hogy hiába izgatott a kulák és a klerikális reakció, a dolgozó parasz­tok nam engedték magukat félreve­zetni, hanem Idejében elvégezték a munkálatokat. A szegedi te rmeJőcsoportok elő­reláthatólag a hét folyamán befeje­zik a cséplési munkálatokat. Megalakult a Csongrádmegyei Békeiroda öitagu bizottsága Szerdán alakult meg Vásár­helyen a csongrádmegyei bé­keiroda öttagú bizottsága. Ez a bizottság irányítja a jövő­ben a megye területén műkö­dő békebizottságok munkáját. A békeiroda tagjai: Kopor­nyik Mártonné üzemi mun. kás, Nagyistók József földmű­ves, országgyűlési alelnök, dr Rcdei László Kossuth-díjas professzor, Lődi Ferenc költő, főiskolai hallgató és Boros Kálmán, a Megyei Tanács titkára. A békeiroda elnöke Nagyistók József. A békciroda első ülésén el­határozta, hogy a termelés minden területén erősíti a bé­kéért folyó harcot. Hangoztat. ták, hogy minden reakciós tá­madást gyökerében kell elfoj­tani mind az ipar, mind a ms. zőgazdaság vonalán. Vegyünk példát a Szovjetunió népeitől, akik egy emberként szilárdan állnak a béke, a népek szabad­ságának nagy ügye mellett. Hangoztatták, hogy a kleriká­lis és kulákbőrbe bujtatott vé­reskezű imperialisták ellen fokozni kell a harcot: meg kel] bénítani ,el kell taposni a nép­áruló férgeket! Végül állást foglaltak amellett, hogy Korea népének harca a szabadságért nem egyetlen nép, nem egyel, len ország, hanem a világ bé­keszerető népeinek közös iigy& Versenyt indítottak Zsombó arató- és cséplőmunkásai Zsombó község arató és cséplő munkásai versenyre hívták ki For­ráskút, Kistemplomtanya és Ullés község arató, és cséplőmunkásait, az alábbi pontokban felsorolt fel. adatok végrehajtására. 1. Az aratást szemveszteség nél­kül elvégeztük. 2. A cséplést tíz nappal hama­rabb végezzük el a kitűzött határ­időnél. 3. A cséplőgépnél m'int munká­sok, éberek leszünk, s figyelünk ar­ra, hogy gépünknél egy százaléknál '(öbb szemveszteség ne legyen, az elcsépelt gabona pontosan lemérve, be legyen írva a hivatalos mázsa­könyvbe, és a csépeltető szalmáját, polyváját rendesen összerakjuk. 4. 'A' cséplőgépünket gondozzuk, figyelünk minden kis alkatrészére és a legkisebb hibát azonnal kija­vítjuk, hogy a munka zavartalanul mehessen. 5. Felvilágosító munkát végzünk a dolgozó parasztok között a ter. ménybegyüjtés politikai és gazdasá. gi jelentőségéről. 6. A kis- és középparasztságot felvilágosítjuk a gépállomás mun­káinak előnyösségéről. 7. Minden cséplőmunkás öt dol­gozó parasztot szervez be a DÉ­FOSz-ba a cséplés ideje alatt. 8. Minden cséplőmunkás öt Sza­bad Föld előfizetőt szervez be a dolgozó parasztok közül a cséplés ideje alatt. 9. Mindenféle baleset ellen a leg­messzebbmenőkig védekezünk és központi kérdéssé tesszük az embe. ri test védelmét, valamint az eset. leges tűzeset megakadályozását és elhárítását. „Mi, Zsombó község arató- és cséplőmunkásai vállaljuk a kilenc pontban foglalt feltételek teljesíté­sét — írják felhívásukban — és kérjük, hogy az általunk indított mozgalom felhívására a fentemlí­tett községek arató- és cséplőmun­kásai tárgyalják meg pontjainkat, egészítsék ki és közöljék velünk an­nak elfogadását." A do'gozó parasztság boldog jövőjének útját mutatja a „Szabad Föld"

Next

/
Oldalképek
Tartalom