Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-29 / 74. szám

Szerda, lg50. március 29. 5 Ujabb bárom termelőcseport csatlakozott „as ország legjobb cukorrépa-termelő csoportja cim elnyeréséért elindult verseny mozgalom hoz A kommunisták a munkaverseny példamutatói Nagy visszhangra talált Csongrád megye termelőszö­vetkezeti csoportjai között a vásárhelykutasi Petőfi ter­melőcsoport országos verseny­felhívása, „az ország legjobb cukorrépatermelő csoportja" címéért. Különösen a növény­termelő brigádok vették fon­tolóra versenyfelhívást. Ebéd idő alatt és a munka befejez­tével megvitatták a lehetősé­geket, hogyan tudnák ők is elérni a 200 mázsás holdan­kénti átlagtermést. Hosszan tanulmányozták azokat a mód­szereket, amelyeket a vásár­helykutasiak versenyfelhívá­sukban írtak. Miután alaposan áttárgyalták a lehetőségeket és munkamódszereket, a kis­királysáai „Ifjú Gárda", a csongrádi „Táncsics" és a Kossuth-díjas vásárhelyi „Dó­zsa" termelőcsoport tagjai el­fogadták a versenyfelhívást, csatlakoztak „az ország leg­jobb kukoricatermő csoport­ja" címéért elindult verseny­mozgalomhoz. A eélt megjelölte a vásár­helykutasi Petőfi termelőszö­vetkezeti csoport. Cukorrépá­ból holdankénti 200 mázsás átlagtermés elérését. Most az „Ifjú Gárda", a ..Táncsics" és a „Dózsa" termelőcsoport tagjai egy akarattal dolgoz­nak, hogy a célt valóra vált­sák. FILHARMONIKUS HANGVERSENY A Szegedi Filharmonikus Zenelear jól sikerült hang ver­senyt rendezett vasárnap dél előtt a Magyar-Szovjet Tár­saság székházában. Az igen széles skálán mozgó műsor a zeneirodalom különféle stílus­fajtáiból mutatott be jelentős és értékes szemelvényeket. A Szegedi Filharmóniai Ze­nekar igen fontos feladatának tartja annak a kiváló és je lentős műveket magábafoglaló szovjet zenekultúrának a fo kozatos megismertetését, a­melytől a Horthy-korszak s-iviniszta. reakciós kultúrpo­litikája teljesen elzárt bennün­ket. Ezt a hivatását szolgálta a zenekar, amikor vasárnapi műsorát Ivanov-Radkievics szovjet zeneszerző Orosz nyi­tányával kezdte. A Nagy Honvédő háltorú befejezése után irt nyitány n mai szov jet élet optimisztikus hangu­latait tükrözi. A kompozíció, bm a kiváló szerző népi anya­got dolgozott fel, így a mű a med szovjet zenei életben ahhoz az irányhoz tartozik, amelynek magyar viszonylat­ban a Bartók-Kodály iskola felel meg. A színesen hangsze­relt, természetes könnyedségé vei ható művet a zenekar igen szépen, alaposan kidolgozva játszotta. A hagverseny műsorán a zenei klasszicizmust Beetho­ven üde, fiatalos első szimfó­niája képviselte. A szimfónia sikeres tolmácsolása mutatta az utat kereső, Mozart, Haydn hatását képviselő művet, de ebben a szimfóniában már megtalálhatók a későbbi, az emberiség legegyetemesebb problémáit drámaian megfo­galmazó nagy Beethoven­szimfóniák csírái. Liszt ismert, népszerű Es­dur zongorahangversenye az egytételűség felé törekvő ro mantikus verseny műtípust képviseli. Höchtl Margit zon­goraművész csillogóan szólal­tatta meg a versenymű virtu­Holnap mutatják be a Belvárosi Moziban a'„Párttagsági könyv" cimü szovjet filmet Március 30-án mutatják be Szegeden, a Belvárosi Moziban a „Párttagsági könyv" cimü 6zovjet filmet. A film, amelyet az ország többi városában be­mutattak már, igen nagy sikert aratott a dolgozók körében. A „Párttagsági könyv" igen élesen mutat rá az éberség fontosságá­ra, az imperialisták ügynökei­nek aljas aknamunkájára, mely­lyel a Pártba beférkőzve akar­nak ártani a dolgozó nép ügyé­nek. A Rajk-banda pere, a Stan­dard szabotálóinak ügye, a len­gyelkápolnai gyilkosság bebizo­nyította. hogy az ellenség, az imperialisták és ügynökeik a legaljasabb, a legfondorlatosabb módon igyekeznek ártani szoci­alizmust építő népi demokrá­ciánknak. Az éberség legcseké­lyebb meglazulása is elősegíti és megkönnyíti az ellenség mun­káját. Erre szolgál példaként ez a film is, amely bemutatja, ho­gyan igyekeztek a Pártba be­férkőzve támadást intézni a Szovjetunió ellen az imperialis­ták és ügynökeik. A bolsevikok ébersége azonban meghiusítja az ellenség minden mesterkedé­sét s az imperialisták ügynökei elnyerik méltó büntetésüket. Minden dolgozónak, de külö­nösképpen minden párttagnak meg kell néznie ezt a filmet, amely megmutatja, milyen esz­közökkel dolgozik az ellenség s hová vezet a forradalmi éberság eltompulása. Többtermeléssel ünnepelnek a Pick szalámigyárban is Április 4-ét, felszabadulásunk ün- | népért munkával, többtermeléssel ' akarom megünnepelni. Vállaltam, hogy április 4-ig befejezem április 16-i tervemet. Ezt azonban már be­fejeztem és vállaltam újra, hogy a felszabadulásunk évfordulójára áp­rilis 24-i tervem is befejezem. Ezze! akarom megköszönni mindazt, amit a népi demokráciától kaptam, de legelsösorban azt akarom megkö­szönni a Szovjetuniónak, hogy fel­szabadított bennünket az elnyomók és kizsákmányolók igája alól. Még a múlt rendszerben tettem le a segédvizsgát, de a tanoncidöm alatt keveset dolgoztam a szakmám. ban, annál többet kellett dolgoznom a mester háza körül. És amikor a segédvizsgám letettem, akkor is fil­lérekkel fizettek ki. Most láttam meg csak, hogy mennyire járatlan voltam a saját szakmámban, volt főnököm hanyagsága miatt, amikor bekerültem a Pick-szalámigyárba. Munkámban 65 százalékot értem el, addig, amíg a többiek 110—120 szá­zalékra termeltek. És itt az igazi, jó elvtársak kőzött tanultam meg dolgozni. Ma már az átlagteljesít­ményem éppen száz százalékkal több, vagyis 165 százalékot érek el. És a munkámért tisztességes fizetést kapok. Olyan jó pénteken megnézni a fizetési borítékomat, amelyben fillérek és néhány pengő helyett 150 —160 forint van. Azelőtt rongyokban jártam, most a hétköznapi ruhám mellett négy öltöny ruhám, három téli kabátom, tavaszi kabátom van. Kerékpárt is tudtam venni magamnak. Néhány hónap múlva megnősülök. Most már nem kell attól félni, hogy a csalá­domat nem tudom eltartani. Az életszínvonalunk állandóan emelke­dik, az élelmiszerek és a közszük­ségleti cikkek ára állandóan csök­ken. Nap mint nap szebb és jobb lesz az élet. Pártunk útmutatásával haladunk a szocialista Magyarország felépítése leié. Felajánlásommal ezt akarom meg­köszönni a Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak, a Pártnak, Rákosi elv­társnak. Ígérem, hogy munkámat ezután még öntudatosebban végzem, hogy az egész dolgozó nép életszín­vonalának felemeléséből én is be­csületesen vegyem ki a részem. Falusi János Fick-szalámigyár ifjúmunkása. óz zongoraszólamát, melyet ragyogó zenei egyensúlyt te­remtve egészített ki a zenekar. Höchtl Margit kitűnő Liszt­játékos, ha lendületes játékát kissé fátyolossá is tették a nem éppen szerencsés akusz­tikai körülmények, ez azonban mitsem von le játékának ér. tékából. A Szegedi Filharmóniai Ze nekar helyes és méltányolan­dó apostolkodást végez Bartók Béla művészeiének terjesztése és megismertetése köriU. Bar. tők a legnagyobb magyar ze­nei géniuszok egyike. Művé­szetét a magyar zenekultúra legbecsesebb értékei közé so­roljuk. Bartók halhatatlan szolgálatot tett a magyar ze­nekultúrának azzal, hogy Ko­dállyal együtt feltárta azt a mérhetetlenül gazdag népdal­kincset, amely a magyar és a körülöttünk élő nemzetiségi szegényparasztság hagyomá. nyaként maradt fenn. E mel­lett Bartók művészete bizonyí­ték arra, hogy a népzenei ha­gyomány mennyire alkalmas alap maaasrendű művészi al. kotások létrehozásához. A Filharmóniai Zenekar va­sárnapi koncertjén — éppen Bartók születésének 69. év. fordulóján — két Bartók mű­vet is bemutatott. A magyar népdalfeldolgozásokból össze­állított „Magyar Képek" a magyar nép életéből jelenete­ket mutat be. A székelyek kö­zött eltöltött este hangulata, a humoros medvetáncoltatás, a groteszkül szellemes alkohol­mámor zenei ábrázolása; a pergő ürögi kanásztánc né. pünk portréjának egy-egy ecsetvonása. Az „Erdélyi Táncok" erdélyi román népi dallamokat foglal magában. A zenekarban román duda­szó s a ,,iocul ursului", a med­vetánc elevenedik meg. Bartók műveit általában nehéz játszani. A zenekar nagy igyekezete sikerrel bír­kozott meg a technikai nehéz­ségeket jelentő művekkel. A fordulatos műsort az orosz zene egyik nagyságának, Csaj. kovszkinak Olasz Capricco-ja zárta. Csajkovszkit olaszor­szági utazásai alkalmával megihlette a daloló olasz nép. A katonai őrségváltás trom­bitajeleitől a lágy szerelmi dalokig mindent, megfigyelt. Ezeket a színes olasz dallamo­kat az Olasz Capricco-ban fűzte egybe, melyek — a fa. fúvók bátortalansága ellenére is — szépen hangzottak a ze­nekarban. Tiszta, világos fel­építésű, alaposan kidolgozott volt az együttes munkája. S ez a dirigáló Szatmári Géza, a zenekar nevelő-karmesteré nek érdeme, aki igen lelkesen cs gondosan készítette elő a han g ver sen y ni űsorá t. A hangverseny iránti nagy érdeklődés is mutatta, hogy a Szegedi Filharmóniai Zenekar jó uton halad. Sikerült kezde­ti nehézségeit leküzdenie a Népművelési Minisztérium, a Ma gyar.Szov jet Társaság tá­mogatásával. Éppen ezért re­méljük, hogy a jövőben sű­rűbben rendez szép és nivós hangversenyeket a szegedi dolgozóknak. Király József. Napról -napra újabb és újabb kimagasló eredmények születnek annak a lelkes, egyre kiszélesedő tömegmozgalomnak nyomán, amely­lyel az ország, s igy Szeged dol­gozói is felszabadulásunk ötödjk évfordulójának megünneplésére ké­szülnek. A termelés frontján egyre növekvő eredményekben Rákosi elvtárs iránytmutató szaval öltöt­tek testet, amelyeket február 10-én mondott a Központi Vezetőség ülé­sén elmondott beszédében: „Járjon elöl minden kommunista a munka­verseny minden ágában... Támo­gassa azt a munkaversenyt, amely április 4-ével, hazánk felszabadu­lásának ötéves évfordulójával kap­csolatban fol'yjk." A szegedi kommunista dolgozók munkájukban a Bolsevik Párt tag­jainak példáját követik. A termelő munka élére állnak, túlszárnyalják a régi normákat, mert tudják, hogy ez az út a Szovjetunió példá­ja nyomán, a szocialista társadal­mi rend felépítéséhez, a béketábor győzelméhez vezet, A szegedi üzemek kommu­nistái számbelileg is jelentős mér­tékben veszik Iá részüket az áp­rilis 4-i munkafelajánlásokból s azok teljesítéséből'. Azokban az üzemekben, ahol pártszervezeteink komolyan felismerték a felszabadu­lás évfordulója s az évforduló meg­ünneplésével kapcsolatos munka­verseny jelentőségét, az iizetn kommunjsta dolgozói csaknem tel­jes mértékben kiveszik részüket a munkafelajánlásokljól- Például a Magyar Kender 746 kommunista dolgozója közül 644-en, a Jutafonó­ban 150 párttagból 142-en, a Gáz­gyár 60 kommunista dolgozója kö­zül 51-en teittek felajánlást április negyedike méltó megünneplésére. Egyetlen öntudatos kommunis­ta dolgozó sem akar kimaradni a felajánlások teljesítéséből. A pártmunkások, népnevelők, tízes­bizalmiak legjobbjai felismerték már, hogy a legjobb agitációs fegyver a személves példamuta­tás. Tamdari Ferencné elvtársnő, a Ruházati NV egyik népnevelő­je például kérte, hogy gépnél dolgozhassák, mert be akarja bi­zonyítani hűségét és szeretetét a Szovjetunió és a Párt iránt. Vál­lalta. hogy első negyedévi tervét, két nappal a határidő előtt telje­síti, Tandari Ferencné elvtárKiiő már a tizenegyedik héten 259 százalékra emelte teljesítményét és első negyedévi tervét máris teljesítette. Élenjárnaka kommunis­ták a munkamódszerátadásban is. Tudják, hogy nemcsak az a cél. hogy egyesek kiváló eredmé­nyeket érj„„ek el. hanem az is, hogy elvtársi segítséggel a dol­gozók minél szélesebb tömegei miné] jobb munkát végezzenek. Ocskó Antalné és Bihari Isíván­né elvtársnők, a Jutafonó párt­szervezetének falujárói minden egyes szövőgéphez ellátogatnak. Naponta egy-két órát. foglalkoz­nak azokkal, akik a termelésben gyengébb eredményéket érnek el. Mindketten közel kétszáz szá­zalékot teljesítenek. Ocskó elv­társnő például felajánlotta, hogv első negyedévi tervét huszonkét naopal előbb fejezi be. Felismerték a kommunista dolgozók azt is, hogy személyes példamutatásukon kívül a jó nép­nevelő-, agitációs munka is igen fontos a munkaverseny kiszélesítése és eredményeinek fokozása érdeké­ben. Sebők Károly elvtárs, a Tisza­menti Gözfűrészek NV újszegedi te­lepének dolgozója felajánlotta, hogy a felszabadulás évfordulójának mél­tó megünneplése alkalmából az anyagot 98 százalékig kihasználja, javítja a minőséget, csökkenti a se­lejtet. Ugyanakkor nzonban elmon­dotta azt is, hogy fokozott népne­velő, agitációs munkát végez, mert tudja, hogy ezzel is elősegíti április negyedikének megünneplését, a szo­cialista munkaverseny eredményei­nek fokozását. Mindez csak néhány példa a sok közül. Bizonyítják, hogy a szegedi kommunisták a termelés eredmé­nyeinek fokozásával segítik Pár­tunknak a dolgozó nép jobb jövőjé­ért és békéért folytatott harcát. A FELSZABADÍTÓ SZOVJET FEGYVEREK NYOMÁBAN Sztálin elvtárs a moszkvai vá­rosi tanács 1944 november 6-án megtartott ünnepi gyűlésén eze­ket mondotta: „Ez év októberében kezdő dött meg csapataink kilence, aik támadása Magyarország körzetében, a Tisza és a Duna között. E támadásnak az volt a célja, hogy kikapcsolja Magyarországot a háborúhói és Németország ellen fordít, sa..." A hitleri hordák vadul eről­ködtek, hogy feltartóztassák a Szovjet Hadsereg támadását. A német osztagok Magyarország déli részén, a Duna alsó szaka­szán létesített hídfőre próbáltak támaszkodni és ezért a folyó nyu­gati partján hatalmas védelmi rendszert építette'.- ki. De a Szovjet-Hadsereg mögött már olyan hadi tettek sorakoztak fel, mint a Dnyeper, Bug, Dnyeszter és Prut folyókon való átkelés. Igy a Dv.na és a folyó mentén létesített védelmi rend­szer sem állíthatta meg a szov­je hősök diadalmas előnyomulá­sát. A tavakban é3 az esőmosta utakban bővelkedő mocsaras vi­dék megnehezítette a szovjet csa­patok előnyomulását, de a szov­jet katonák teljes mértékben át­érezték felszabadítói küldetésü­ket. Ez új hőstettekre lelkesítet­te őket. A harmadik ukrán front csa­patai alapos előkészítés után át­keltek a Dunán és két kisebb hídfőt alkottak a nyugati par­ton. A fasiszták megszakítás nél­kül indították ellentámadásaikat. Tankokat vetettek be és tűz alá vették a hídfőket, hogy vissza­vessék. vagy pedig beszorítsák csapatainkat a folyóba. A néme­tek tartalékaikat idevonták Rö. vid idő alatt három hadosztályt állítottak erre a front szakaszra, közöttük néhány önálló SS-csa­pattestet. De v már semmi sem tudta fel­tartóztatni szétmorzsolódásukat. A harmadik ukrán front csapatai egyesültek a két hídfőből és dön­tő támadásba mentek át. A Szovjet Hadsereg átkaroló mozdulataival megbontotta az ellenség hadrendjét. 1944 novem. ber 29-én áttörte a Duna nyugati partján alkotott védelmi vonala­kat és 40 kilométer mélységben betört az ellenséges hadállások­ba. Ezt a rést később 150 kilo­méter frontszélességben tágította ki. A támadások során Magyar­ország déli területén több mint 330 helységet foglaltak el a szov­jet csapatok. 1 Igy kezdődött meg a feltartóz­tathatatlan erejű dunántúli tá­madás. amely hatalmas lavina* ként zúdult nyugat felé. Ragyo­gó győzelme volt ez a szovjet Hadseregnek! Mennvi heroikus erőfeszítést, hősiességet takart a hadi jelentés szűkszavú sora: „Csapataink áttörték az ellen­ség védelmi vonalát!" A drótsövén- ekkel. betontorla­szokkal és rejtett aknamezőkkel megerősített védelmi vonal át­törése a legnehezebb feladat volt. Ezt a haditettet csak a Szovjet Hadsereg tudta megvaló­sítani ssapattestei tervszerű, mozgékony együttműködésével és magas erkölcsi tulajdonságai­val. A sztálini e' atégia az első a hadtörténelemben, amelv rész­letesen kidolgozta az áttörés el­méletét úgy, hogy azt gyakorla­tilag is a legteljesebb mértékben alkalmazni tudták. A harmadik ukrán arcvonal csapatainak Magyarország dé'i részén kivívott győzelme a bölcs és előrelátó sztálini stratégia egyik ragyogó bizonyítéka volt és a szovjet fegyverek mindent legyőző erejét hirdette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom