Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-10 / 8. szám

Kedd. 1050. január 10. 3 4 SZOVJET SAJTÓ h az olvas ók Az angol dolgozók nagygyűlésen és fáklyás tüntetésen tettek hitet a béke meJett, a háborús politika eilen Az angol békebizottság nagygyűlést tariott a Hyde.parkban. A háromnapos nagygyűlés egjlk tőszó, noka Hutchinson független munkáspárti képviselő hangoztatta, hogy minden an:ol választó követelje képviselőjelöltjétől a küszöbön álló váia.-/,'ásokcn. hogy de mokratikus politikát folytasson a pa.-Iamcntben. Ennek a poli ikánnk főbb pontjai: az a!tanti egyezmény felmondása, továbbá arn3k kijelentése, hogy Anglia csak akkor indít háborút-, ha területét ellenséges elöeörlés érné, Anglia szüntesse meg összes háborús szőve cégeit ét hívja fel uz ' Egyesült Államok kormányát, hogy vonja vis'sza fegyveres erejét Anglia területéről, végül mindenekelőtt kövessen Anglia baráti politikát és fejlessze keresk'.delnnjt a g?pvje'unióval és a nápl demokratikus államokkal. Stanley Evans anglikán lelkész, Csüggedés, félelem és bizonytalanság jellemzi a kapita ísfa országok államfőinek újévi nyilatkozatait Ar Tzvesztlja nemzetközi szemléjében megjegyzéseket fűz a kapitalista államok újévi üzeneteihez, Megállapítja, hogy az üzenetek csüggedést, félelmet és bizonytalanságot tükröznek vissza. Az Iszvesztija rámutat arra, hogv a tetetett optimizmus iskolapéldája volt Truman ájévi kongresszusi üzenete. Hiábavaló volna ebben az üzenetben valami olyasmit keresni, ami az ország helyzetének elemzéséhez hasonló. Ezt a helyzetet jellemzi, hogy az ország ipari termelése csupán egy áv alatt 22 százalékkal esett és a teljes és részleges munkanélküliek száma 14 millió. Nem kevésbe pesszimista volt — folytatja a lap — az angol király karácsonyi üzenete, továbbá a többi kapitalista ország vezetőinek üzenetei. Ezeknek az Üzeneteknek közős vonásuk: gondosan kerülik, hogy bárminemű konkrét Ígéretet tegye nek a népnek. De hiszen mit is ígérhetnének az újévre? Ebben a vonatkozásban a hangot XII, Ptas pápa adta meg aki újévj üzenetében a „szegényekhez és elnyomottakhoz" fordul és felszólít ia őket, ,,ne cseréljék fel a mennyéi -javakat íöMl javakért", magyarán: zokszó nélkül viseljék el elnyomást, a kizsákmányolást, hagyják, hogy az impe riailsták véres mészárlásba vigyék a népeket a Wall Street mesés nyereségei kedvéért. Az új áldozatokra, megbékélésre és zokszó nélküli engedelmességre vonatkozó felhívások azonban nem fogják megmenteni azokat, akik a kapitalista országok dolgozó millióinak nyomorában és éhezésében vétkesek. A világimperializrau* képviselői semmiféle ráolvasással nem fogják tudni megállítani a népek nek a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért, az imperialista háborús uszítók ellen egyre növekvő és szélesebb körben kibontakozó harcát. az angol-szovjet társaság elnöke. beszédében kijelentedé: Ugyanolyan eJ.szántan kell dol gozuank a békéért, mint ahojya:, a háborúban dolgoztunk, A nagy tőkéjek, a fegyvergyárosok, " nagy laptulajdonogak, a reaken poli ikusal és püspökök szentházte_ len szövetsége el akarja gáncsolt: a béke ü|yét. A béke és az igaz ság szőve sógével ko'-l küzdenünk A nagygyűlés, határozóban fejezte ki aggodalmát és felháborodását Nyugat-Németország felfejy verzésének terve miatt. Sürgette a kormányt, hO'gy dolgozzon az egysé es, demokratikus Németország megteremtéséért és határozott békejavas'.atokkal hárítsa el a harmadik világháború veszedelmét — beleértve az atombomba eltiltását és a fegyver kezések általános eriikker téséta A gyüléj után neeyedmérfölö hosszúságú ftik'.yásmene> vonult fe Lpnd'on nyugati negyedének főútvonalain. A menethez ú közben mindenütt hatalmas tömegek csnt lakoz ak, ilyen jelszavakat bsnroztaiíva: Nem harcolunk a WailStreetér". A békéért harcolunk Küldjétek haza a jenkt bombázóka". Békét akarunk. Tito v'sBzah'vjt* Jattopifrvfeba a bfffííífl tv b io'dbir'oho&a* a* A múlt héten írták alá Párisban a francia és jugoszláv kormány munkabizlosííási szerződé sót — jelenti az Union Franchise de L'information. Belgrád ós Páris között azonban más tárgyalások is folynak az Atlanti Szerződés politikájának keretében. E tárgyalások értelmében a francia hatóságok nemrégiben szabadon bocsátottak 5 internált sváb földbirtokos', akik a németekkel folytatott együttműködés miatt szöktek a Bánátból Franciaországba. Ez áz öt sváb kulák, Tito hívására visszatért Jugoszláviába és rnogt a kulákokat pártoló Tito-rendszer hűséges támaszai lesznekMeghosszabbították a határidőt a kiskereskedő* uj cégbejegyzésére A belkereskedelmi minisztérium néhány hónappal ezelőtt rendeletet adott ki, amelynek értelmében, az idegen nevű, kozmopolita ideojogiát sugárzó cégjelzéseket (mint például nyílon, jepp, stb.) meg kelj szüntetni. Január elsejétől kezdve mindep kereskedő csakis polgári neveés az iparjogosítványban megDrew Pearson si érint közel állanak a kudarchoz az amerikai-brit atomtárgyalások Drew Pearson hírmagyarázó szokásos vasárnapi ,,Washingtoni körhinta" elnevezésű rádióelőr.-lássorozatábnn közöHe, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia Között folyamatban lévő atom tárgyaké ok ..közel vannak a kudarc bekövetkeztéhez." PftargOS7,korinak nhh^z a Jogukhoz, hogv folytassák saját atombombakísérleteiket, amit azonban az amerikai hadügyminisztérium a legvégsőkig ellenez. A hadügyminisztérium attól tart, hogy „túlságosan sok bizalmas anyag" fog sou megjegyezte, a hrittak ra- kiszivárogni Nagybritanniából. Mindenki kaphat sertésvá*árlási és vágási engedélyt vélre, sem annak igazolásárn, hógy * sertést vágató saját udvarában vagy gazdaságában hizlalta. Az így vásáro't és levágott sertés nem számit be a háztartási sziikség'etre egyébként levágható keretbe és éppen ezért az ilyen sertés után 16 kg zsírt kell beadni, a háztartáshoz tartozók számára vnló tekintet nélkül, 8 forintos áron a hatósági zsírgyüjtőnek. A fenti rende'kezés alapján megvásárolható és levágható sertések száma nincs korlátozva. határozott tevékenységére utaló megjelölést használhatja. Számos iparos és kereskede kérte az eddigi cégszöveg hasz nálatánük engedélyezését. A belkereskedelmi minisztéri um közli, hogy a rendelet eló! semmiféle kivételt nem tesz, azonban el akarja kerülni, hogy a kereskedők ellen tömegesen kihágásj eljáérást indítson, ezért a rendelet határidejét 1950 ja nu,ár 31 lg meghosszabltj'S. Ezidő után semmiféle halasztás; kérelmet nem fogadnak el, Xiizs olrá a'i aütfto'tak va uü ig zolványán k étviiíyes'es: A közlekdísi és postaügyi minisztérium vasúti főosztálya közli, hogy a közszolgálati alkalmazottak féláru jegyváltásra jogosító arcké pes igazolványainak érvényesítését a MAV területileg illetékes igazga tósógai 1950. évi január hó 15 tői március hó 31-ig eszközük. Az 1049, évre kiadott igazolva nyok 1950, évre szóló érvényesítés nélkül 1950. évi március hó 31-ig érvényesek. Olcsóbb lett a teherautófuvaroztatás Bebrití Lajos közlekedésügyi miniszter kezdeményezésére a Teheraytófuvarozási NV. leszállította szállítási díjait. A szállítóknak ezentúl nem kell fizet niök haf, illetve három százalék Illetéket a fuvardíjak után, szm a fuvarrakomány kiállítási díját. A rendelet ötven százalékkal mérsékli ugyanazon fuvarozók részére a visszafelétöriénő szállítás diját. Ha tehát a kocsi megterhelve tér vissza rendeltetés helyére, e? a fuvar az ed digi szállitási összeg felébe ke rül. A he'lreresltedeJmi minisztérium, eltérően a magánosok áUn! végzett pertésvágásra vonntko7ó rendelkezésektől, január 31-ig engedélyezi » sertésvúsárlést óe vágást. Ilyen enged,'Cyt bárki kérhet a lakóhely Szerinti elöljáróságnálA hízott sertések átvételéi Budapest területén lakók a Vágóéi *(- és 7.siimé< kforgalmi NV központjában (V., Aulich-u. 8.), vidékiek pedig n NV megyei kirendeltségeinél igényelhetik. A Nemzeti Vállalat a hízott sertéssel együtt nd.ja ki n vágási utalványt isEz esetben tehát nincs szükség sem 3 hónapos marhgleKukorica átvétele szemes állapotban A belkereskedelmi miniszterim". közÜ, hogy az ország egéiz területén a ha ósági terméiiygyül'ök J"1. nuár első napjá'ól kezdődően az 1949. évi termésű kukoricát is átveszik szemes állapotban. HIVATALOS TOTO Beérkezett 162.233 Jogadclap. 12 'alélstos nem volt. 11 találatos 26 .larab volt 3435 forinttal, lő taléla tos 395 darab volt 225 forinttal, 9 találatos 2905 pályázó, fejenként 30.75 forinttal. , Mínilen népnevelő és nérib ?a!m I zessen elö a „HÉPílEVELO"-re 4 SZOvjef sajtó egyik jellegmtcssége a tömegekkel való köz,étlen kapcsolat. A szovjet ujságol/asó egyben munkatársa is lapjá•»k. Minden gyárban, üzemben, a egkisebb ialuban is ott van a Prav'g, az Izvesztija és a helyi sajtó zímos levelező munkatársa. Sehol em fejlődött ki annyira az olvasók j a szerkesztőség egészen szoros apcsolata, a munkáslevelezés rendszere, mint a szovjet sajtóban. Az olvasók táborával való szoros apcsolat megteremtésére Lenin é» Sztálin tanította meg a szovjet sajtó munkásait. Lenin mutatott rá ara, hogy a sajtó akkor lesz igazán 'leven 6s élelltljej, ha a la? minden öt állandó irodalmi munkatársára 500 vagv 5000 nem irodalmár munkatárs' jut, A szovjet sajtó magiévá tette ezt í lenini elgondolást: a munkás'eve-zés a szovjet sajtó egyik leglényegesebb részévé vált. Az olvasók evelezése — a népi kezdeményezés megnyilvánulása. Igen gyakran a zerkesztőséghez címzett levéllei 'ezdődík egy jelentős termelési ijltás pályafutása. A sztahánovisták, a gyárak élmunkásai, a kolhó<>k legjobbjai, a tudomány és a kultúra képviselői a saitót használják fel, hogy újító ötleteiket, véleményüket a nyilvánossággal közöljék és kicseréljék tapasztalataikat. \z olvasók levelei segítik a lapot, hogy teljesíthesse legfontosabb feladatát: nap-nap után felfedje az íj, élenjáró, haladd eszméket, a termelésben éppúgy, mint a kultúra, irodalom és művészet területén Néha egy jelentéktelennek látszó személyes ügyben küldött levél js országos jelentőségű kérdés magvát rejtheti magában. ÉS ha valamennyi 'evél nem is közölhető, a levelek legtöbbje rávezeti a szerkesztőt a 'evéltró által felvetett eszme mélyebb, közérdekű feldolgozására. A kerdeménvezés számos léldáját mutatja a szovjet sajtó- A kujbisevi Volgai Kommuna című 'aphan jelent meg például Vaszílij Szkityev szobafestő beszámolója arról, hogy Tutov mérnökkel együtt kidolgozta a kölcsönös minőségi el•enörzés módszerét az építőiparban Vaszílij Szkityev cikke nagy visszhangra talált, az építőmunkások tömegével küldték a leveleket a Vol gai Kommuna szerkesztőségébe Izéleskörü vita Indult meg és a kujbisevi lap kezdeményezése alapján a Szkityev—Tutov újftás eljutott a Izovjetunió épltkezésügyi miniszté. iumáig Ma már a szakszervezeti központ és az épltkezésügyi miniszter intézkedése alapján a Szovjet" unió legtöbb épílőválUteta alkal. -nazza a Szkityev—'Tutov-féle köl. ?sönös ellenőrzési módszert. Sok példát hozhatnánk még fel annak bizonyítására, milyen tirsalalmi jelentősége van az olvasók bírálatának. A dolgozók bíráló-levelezése kifejezi a tömegek politikai aktivitását, azt a gondoskodásukat, hogy napról napra javítani igyekeznek a szovjet gazdasági és hivatali apparátus munkáját és erősíteni a szocialista hazát. Mafjától értetődife azonban, hogy a sajtó nem közölheti ellenőrzés nélkül ezeket a leveleket. A szerkesztőségnek minden esetben utána kell járnia, hogy a levelek tartalma megfelel-e a tényeknek, a evéliró jól látja-e és jól világítja e meg azt a gondolatot, amiről Ir, Nem szabad megijedni a levelek kritikai hangjától. Helytelen, ami. kor a káderek kímélése elmén féke -,ik a kritikát. Sztélfn rámutatott, hogy a káderek kímélése egyáltalán -em azt jelenti, hogy óvni kell őket a kritikától. Aki a káderek önérzetét féltve elkeni a hibákat, az inkább árt, mint használ a kádereknek, mert a hibák elkenésivel megkönnyíti azok megismétlését az eddiginél is komolyabb formában. A szovjet sajtó tapasztalatai anítják. hogy nagyon komolyan kett felfogni a munkáslevelezés kérdését. Az a lap, amelyik nem foglaikozik komolyan őte rendszeresen a munkáslevclekkel, nem kezeü kellő gondossággal és megértéssel a/, olvasók levelét, nem teljesíti a reá háruló feladatokat. Nem szabad a munkáslevelezés kérdásét egyszorű adminisztratív kérléssé tenni. Nem szabad megelégedni azzal, hogy a szerkesztőig egy osztálya foglalkozzék csak ezekkel a levelekkel. A Bolsevik Párt Központi Bizot sága egyik határozatában Töfclezi a lapok szerkesztőit, hogy személyesen irányítsák a munkásle"clezés kérdését, gondosan és rendszeresen kövessék e leveleit elintézésének útját. Nemesik a szerkesz'.őneK, nemcnak a munkás!erve>!ezósi osztálynak, hanem a szerkesztőség minden tagjának kötelessége — mondja a határozat —, hogy fogta Ikozíék a tömegektől érkező levelekkel. A szovjet lapok szerkeszőségé minden egves esetben utánajár a levelekben leleplezett viftizós-ágoknak, felmerült ötleteknek, újításoknak és gondosan ügyel arra, hogy a hatóságok — amelyekhez az újság jutu4<tja el i munkáslevelekben foglalt 'panaszokat, kifogásokat, vagy ötl ttokét — megteszik-e a szükségen intézkedéseket. Több érdekes újítás, találmány — amely esetleg hónapokig pihent vaJi melyik íróasztal fiókjában — kapott nyilvánosságot a munkáslevelező'., illetőleg a sajtó segítségéveC hogy azután rövid időn belül a szovjet gazdasági élet hasznán, váljék. , Naponta százával és ezrével érkeznek évelek a szerkesztőségbe. A Pravdának, Izvesztijának és a tölpbl szovjet lapnak kü'ön rovata van, amelyben a szerkesztőség ism;rtcti, milyen intézkedésekét foganatosítottak az illetékesek a lapban közölt levelek nyomán. Do van egy másik rovat ig a szovjet újságokban, amely azt közli, milyen intézkedéseket foganatosítottak az illetékes hatóságok, üzemek, stb. azoknak a 'e* veteknek nyomán, amelyeket a lap nem közölt ugyan, de a szerkesztőség gondossága folytán mégis a megfelelő helyre kerültek. Azok a bürokraták, akik a hozzájuk megküldött leveleket elgtiUyosztfk, vagy elintézésükét halogatják, hamarosan nyilvános roegleckéztetésben részesülnek a lap hasábjain. A munkáslevelező komoly segítőtársa az újságírónak. A szovjet sajtó megbecsüli levelező munkatársait, segíti, támogatja és minden tekintélyévei meg Jj védi őket. Jellemző erre Pjotr <!ura koihozpareszt. a kamsnyerpodolsr.ki területen tevő Uolsev k-kolhóz tagjának esete. Pjotr Gura gyakran írt leveleket a helyi lap szerkesztőségének és ezekben bírálta azokat a visezéssásokat, amelyek munka közben tudomására jutottak. Egyik tevelében kritikát gyakorolt Kascsuk államügyész felett is. Kagcsuk ügyész szovjet emberhez nom méltó módon, ahelyett, hogy önkritikát gyakorolt volna, hivatali állását! arra használta fal, hogy -zöm* yes ügvéhen bosszút álljon Gurán. Koholt adatok alapján vidat emelt Pjótr Gura ellen és bíróság ete állította. A Pravda tudomást szerzett erről nz (igéről s miután meggyőződött róla, hogy a falusi munkásteveJezőnck iga7>3 volt. megírta Pjótr Gura esetét. Tizenkét napnal a cikk megielen • se után a Prjvda már arról S7,ámolhatott he. hogy a bíróság elégtételt szolgáltatott a Jog'elánul meghurcolt embernek Kascsuk ügvéezt. felfüggesztették állásától, megindították ellene i bűnvádi eljárást és a Bolsevik Párt területi gzcirvezete, mint a párttagságra érdemtelent, kizárta a párt tagjai sorából. iQy vigyáz a szovjet sajtó hűséges munkatársaira: a lap levelező olvasóira. Vigyáz rájuk, mert a szovjet sajtó munkásai tudják, hogy minden levél, amely az olvasók tollából származik ós napvilágot lát a sajtóban erősíti és fejleszti a kritikát és önkritikát, támogatja n saj'ót a kapi alizmus csökevényei, a bürokrácia elleni küzdelemben és a széles tömegeket bátor kevrieményezésekre ösztökéli.