Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-17 / 289. szám

DEUIAGYAÍtOttSZAG ÜZEMEK HANGJA Á szeged! vasutasok lelhivása az exporthocslk l^&romraapos kacs lordu'ójának megvalósítása érdekében Wnlek, 1948 december 17. A vasntasság az ős/t forsra-J tárt nyújtottak a vasutasság­lommal kapcsolatosan a négy j tiak az jizemek dolgozói,' akik és félnapos kocsifortlul'ó csatát I megértetlek ennek a kérdésnek megnyerte. A kitűzött célt eí-j gazdasági és politikai jelentő­éite. Ebben haibatós tárnoga-* ségét. Most nagy feladat előtt áll a vasufasság. A nagyaré nyu exportezá Hibá­tok zavartalan lebonyolításá­hoz szükséges, hogy belföldi vi­fzonylaüun háromnapos kocsi­fordulót érjünk el az esportos kocsiknál. Kz azt jelenti, hogy a batáron belépő üres vagy ra­kott bocsinak három nap le­Sramhfitan csta 6»kot; fi v íág sz^szcrvezeíeneíc harca a Pétiéért a szakszervezet szahetíe'/eíenii e!£séássereza?ában Szoiubnlno este a szakszervc­wti azékházban igen érdekes előadásra kerül sor. Al pár László »A világ szakszervezeteinek harca, a hrkéérU cimen ismer­teti a 'szakszervezeti mozgal­mak komoly, néhol kimondottan hősies harcét azért, hogy a dol­gosok teljes szaisdséga meg­valósuljon. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg már eddig is — különösen azok •észéről, akik hallották a szak­Könyvekről RICHÁRD WRiGIITt Foúetáfo én léháról if R^chórd Wriglit néger irás­roövészeto nusrisan az átlrtgirök fölé emeli, (vönrve, a "Kekotck és ttbírek önéletrajz, Knjúfc éle­tét írja le benn© egészen addig, arnig cllmgyj,? L) 11 s remények­kel telten elindul Észak, Chi­kágó felé, A fekete ember élete tele vau félelemmel, egy meg­gondolatlan szó víigv mozdntat, de egy mer szebb pillantás is «lég ahhoz, liogy goivót kapjon a fejébe vagy kötelet a nya­kára. A fehérek vonalat húz­tak körénk — mondja az iró — és mi nem merészeltünk átlépni raita. Wright naturalista s na­turalizmusa pem engedi, hegy a felszín mögé tekintsen. Nom veszi észre, hogy más vonal is van, olyan vonal, omety a fe­hérek között is falat, emel s a négerek köré húzott vonal is osak arra já. hogv ez a fal minél s/ilárdablwn álljon. A fe­keték és n fehérek közötti cí­leatét elfedi előle a kizsákmá­nyol ók és a kizsákmányoltak közötti ellentétet. Nem tudjuk mit élt ét VYrigbt Északon, Chi­kágóhpn,- b W vm a városban, •melynek nnocsaráróls Upton Sinclair elv megrázó képet fes­jCtt, rufmlcuesutre azt Látnia jKllett, hegy a négci kérdést nem' tehet megoldani elszigetelten, mint ahogy a fehér munkások­nak is meg kelJ érteniük Marx szavad.: A munka fehér bór t*m nom szabadítja, fel macát ott, ahol fekete bőrben, mcgl é­íregzjk. Wright könyvét hibái elle­aőre is érdemes elolvasni. A könyv a Dante kiadásában, Kő­•zegi Imre élvezetes forditásí­ben jelont mcsr. szervezet eddigi jólsikcrült sza­badegyetemi előadásait az el­múlt" két héten is. Az előadás szombaton este G órakor kezdő­dik. forgása alatt megrakva uiból a kilépő határállomáson kell lenni. Felhívással fordulunk az ex partszállitással foglalkozó üze­mek dolgozói felé, hogy a kitű­zött háromnapos kocsiforduló elérésében a vasutasságot a leg­messzebbmrnőon támogassák az által, hogy mindent elkövetnek az exportos kocsik gyors meg­rnká&a érdekében. Külön felhívással fordulunk az Klső Kecskeméti Konzerv­gyár dolgozóihoz, bogy az eddi ginéi nagyobb gondot fordítsa­nak az exportos kocsik gyors megrakásárii, mert tapasztala taink szerint még ezen a téren nehéZHfgek vannak. Minél gyor sabbau tudjuk a külföldi szál­lításainkat teljesíteni, annál többet tudunk kiszállítani és annál magasabb árut érünk el. A Szegedi Vasutas Szakszervezet dolgozói. a Do'gozó Parasztod és Földmunkások Ofszóiöos Szövetségének első konferenciájára — Gyűr polgárintere szege­*on. Csütörtökön Szegeden járt Marké Gyula, Győr polpírmes­tero és a város közigazgatását tanulmányozta. Meglátogatta a városi hivatalokat, üzemeket is. x Küuyyef ajáudékoz/ou Ka­rácsonyra. Tekintse meg kira­kzüaiukat. Szukits könyvesholt, Kölcsey-ntca I. Ax UFOSz ós a FÉKOSz tag­sága, valamint az eddig még szeívfeellen kis- ós középpa­raszfság hatalmas tőuiegei min­den figyelmüket az uj, nagy fa­lusi lőnie.'szervezet, a DÉFÖSz felé fordítják. December 18 ós 19-én, szombaton ós vasárnap tartják meg Budapesten a DÉFOSz első kongresszusát, amelyen a dolgozó parasztság G37 kiküldötte vesz részt. A ki­kütdöllek közölt képviselve vannak a nincstelen földmun­kások, az ujgazdák, valamint a a kis- és középparasztok, — képviselve vannak a demokra­tikus pártok, valamint a pár­touldvüHek is. Csongrádniogyéhőt az egye­sítő kongresszuson 18 küldölt, a dolgozó parasztság Í8 leg­jobbja vesz részt, akik közül többen szegediek és szegedkör­nyékiek. Ördög István a szegedi FÉKOSz titkára mái­napok óta készül a nagyjelen­tőségű budapesti útra. A FÉKOSz irodában egymás ke­zébe adják a kilincset a föld­munkások, akik mind az egye­sülés és az uj töniegszcnezct felöl érdeklődnek, ördög Ist­ván szívesen adja a felvilágosí­tásokat, megmagyarázza, " ho­gyan lehet segíteni a hihákon, hogyan lehet jó munkát vé­gezni a föld dolgozóinak fel­emelkedése, az uzsora, a ki­zsákmányolás megszüntetése ér­dekében. Az érdeklődők nagy része nem is olyan régen még együtt kubikolta a FÉKOSz Cilluírral a Tisza és Maros árte­rületének homokját, ördög Ist­ván kisgyermekkora óta járta mint kubikos az országot és két évtizede kemény harcosa a FÉKOSz-nak. Küzdelmes ólefó­ben megismerkedett a földmun­kások, a zsellérek és .a néhány holdas parasztság nehéz sor­sával. Nagybirtokosok, kulá­|vf« míeoéruezicik » fiz b! nrpsHperrátí te­12 ftsvj részletre beszsrezsielSK jlvelernefi i*íf«%ríorkin íál,Ke t Aa ÜMtr.v 19t9.cn nl rd«!í-'» afvurrt,,.?'ph kok földjén ásta éhbérért n csa­tornákat, gálát emelt az ár el­len s ha nem volt munka, éhe­zett a többiekkel. Látta a fal­vak és tauyák fenyegető cscn­dőrszuronyok kőzött sínylődő, dolgozó népét és a felszabadu­lás után élére állt a szegedi FÉKOSz-nak, liogy' annak szer­vezett tömegével elsöpörjék a kizsákmányolóknak, a föld dolgozóinak felemelkedése dé emelt gátját. Satnyái Ferenc az UFOSz szegedi titkára szin­tén a kongresszusi küldöltek közölt szerepel. Az ő neve is ismert a szeged környéki dolgo­zó parasztok közölt. A föld­osztáskor kapott 3 hold föl­det. Azelőtt mint földmunkás lengette életét. Tőik Antal egyszerű dorozsmai kisparaszt­ból lelt nemrégiben Szeged he­lyettes polgármestere. Mindig a Kisgazdapárt haladó szeitemü, a szocializmus megteremtésé­ért küzdő batazárnynak volt a tagja. Szeged környékén ővolt mindig Dobi Istvánnak, az uj miniszterelnöknek legjobb híve és követője. Nagy Sándor kühsőbaktói ujgazda. A Paraszt­párt ottani szervezetének elnö­ke. A földosztáskor kapott kis földjén valóságos mintagazda­ságot Létesített. Régi vágya a két tömegszervezet egyesítése és egy u j nagy löm önszervezet megalakítása, amely szervezel magába foglalná a falu minden dolgozóját. Oíf t-an még a szegedkörnyéki küldöttek kö­zött Dcmc Ferenc, a dorozsmai FÉKOSz titkára, Bartucz Pál kisteleki gazdajegyző, Mészáros Isfvínné, egy baksi ujgazda fe­lesége. Valamennyien olyan emberek, akiknek valóban szi­vén fekszik a 'dolgozó paraszt­ság sorsa. Á szeged környéki dolgozó parasztság meg is bizik ben­nük. Valamennyiüket jól is­merik. Tudják, hogy nem a sa­ját érdekeiket, hanem a falu minden dolgozójának érdekét tartják szem előtt. Mi fiatalok, RU^dUoli: felemelkedéséért 4 lVAJ. iljamunkásainah felhívása A csepeli WM gyár pá rlhely iségében csütörtökön délután a gyár ifjúmunkásainak többszáz főnyi tömegű gyűlést tartott. A gyűlésen méltatták Pesti Barnabás, Pataki István és Kreutz Róbert, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség harcosainak küzdelemmel teli életét és 1944 december 24-én történt mártírhalálát. A csepeli WM gyár ifjúmunkásai hatalmas lelkese­déssel elhatározták, hpgy felhívással fordulnak Buda­pest ifjúságához. Va'amennyt ifjúsági szervezel — mondja IBhbek kö­zött n felhívás — legyen hitel Pesti Barnabás. Patak! István és Krculz Róbert sírjánál azok mellet! az esz­mék melleit, amelyekért az Ifjú mártírok ételükéi ál­dozták. fi!eíiik örök példa a magvar HJuság előli. Fo­gadjuk meg sírjuknál, hogv ml fiatalok, küzdünk ha­zánk felemelkedéséért és dolgozó népünk országát megvédelmezzük minden ellenséggel szemben. Antikor az ország függetlenségéről, a nép becsületéről van szó, nem lehet olyan nagy áldozat, amelvlöl vissza*! idnáek. „TantilliaSiiiih Magyarországiéi Boulier abbé nyilatkozik a I)él magyar országnak • A szerdai egyetemi előadás után felkerestük Boulier abbét az egyetemi rektorátuson. Bo­csánatot kértünk a zavarásért, de Boulier abbé tőle megszokott szivélyességgel, megértéssel fo­gadott bennünket, mint mon­dotta igen nagy jelentőségűnek tartja a sajtót, ha az a közön­séget az igazsághoz hiven tájé-' koztatja. — Hogy érzem magam Ma­gyarországon? — válaszolt mo­solyogva. — Hirtelen nem is tudok' szóhoz jutni a sok benyo­mástól, amit az ország járása' közben láttam, tapasztaltam. Megvallom, hogy egy háború által tönkretett! ogyonbombá­zott országot képzeltem az önök országa helyén, de kellemesen csalódtam. A rombolások nyoma már csak a javítgatások foltjai­ban látszik meg. Pesten is, itt is újonnan épült hidakat, háza­kat, üzemeket láttam és csodá­latos, nyugaton sehol sem ta­pasztalt lendületét az építésnek. Es csupa friss erőt, rauakáat, parasztot, lelkes ifjúságot a ve­zetésben. Elhihetik, keserűen mondom, de tanfUhatunk Ma­gyarországtól. Uj kérdést kockáztatunk meg. Mi a vélemfnyo aiiinDzenty de­mokráciacllenes politikájáról. — Természetesen tájékozatla­nok vagyunk a helyi politika tekintetében, szinte az égből pottyantunk ide. Talán azért is olyan furcsa számomra az a kiélezettjét*, ami Mindszenty érsek-primá.3 politikája és a de­mokrácia között van. Szerin­tem az önök köztársasága túl­sók figyelmet, szentel a kon­zervatív tóállitottságn panok­rak. Nálunk az efféle feudá­lis konzervativizmus nem talál talajt a francia közönség köré­tón sem. SzCcctlről deril- képpel rtyilat­kozik. — Voltam egy textilgyárban (a Szegedi Kenderről van szó), ahol munkásköldötlsóg foga­dott és körülvezetett a gyár­ban. Itt alkalmam volt érzé­kelni, mi a különbség a Fran­ciaországban uralkodó rendszer és az önök állam rend je között. Olvan odaadó munkát -rhol sori (áttam a inon kő rak tői nvng ton, mint itt Önöknél. Látszott a munkásokon, bogy ezek ma­guknak dolgoznak. Meghatott vendégszeretetük, sebtétoa or­sót ajándékoztak, melyet nem­zetem színeivel diszitett fon l tekert -be. Ott. is, de j* helyi gyufagyárban is megnéztem a nagyszerű szociális intézményeit az üzemeknek. Bizony Francia­országban ettől még niesszo­járunk — fejezte be nyilatko­zatát Boulier'abbé. a magyar dolgozók bíztos^ák' a gyermekek boldog karácsonyéi Az MDP kezdeményezési­re országos karácsonyi ak­ció indult az iskolásgyermc­kek megajándékozására. A mozgalomba bekapcsolódott valamennyi demokratikus szervezet és szakszervezet. 5882 általános iskola 1 mil­iő 131.970 tanulója kapott ajándékot. Ezenkívül de­cember 23-án az ország ösz­szes községében az ifjúsági szervezetek beitleheroesei járják a házakat és az eddi­gi szokástól eltérően imra ők kérnek, hanem ők aján­dékoznak mc.g minden hat éven aluli gyermeket. sfagyak hadigondozottak szövetsége december 18-án, szombaton 8 órai kezdettel Műsoros túncesíélyi rendez. Fellépnek ITervai Hella, Bárány Pálné, Ráiáuv Pál. Kármán György, Wittels Irén, Vásárhelyi Klára éa az MHSz kulturgárdája. — Tánc- és belépőjegy 2 forint. ^jeríniz-si^^^i1 íssis! ajándékozzon karácsonyra. SZEGED, Kárász-utca ö. Szövetkeze! a Dolgozókért! | Ne vásárolj drága karácsonyfát, mert a SzöüSiii FütfMm Sz§?dl?8z«!né! Szent Miliály-ulca 6. sz. és a Korzón lényegcsen olcsóbban megkapod. Vigyázz, tábla jelzi a Szövetkezet elárusító helyeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom