Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-10 / 233. szám

•as&rnap, m« október 10. ITBCAA«IillO»8á« AZ UJ VILÁG, K Magyar-Szovjet Művelődési Társaság jelentős neuelöhatást kifejtő hetilapja gazdag tartatmával választ ad számos időSzerű kérdésre- Kassai Géza főszerkesztő vezércikke a manapság sokaf emlegetett potsdami és jaltai egyezmény lényegesebb pontjait ismerteti, bebizonyítva, hogy az imperialisták tartása ezeknek az egyezményeknek hyilt felrúgása. Az uj szovjet-magyar gazdaság* szerződés jelentőségének méltaté'án kiviil számos szovjet és magyar vonatkozású cikket kőr.:' a lap, valamint pompás képsorozatot a mai Moszkvánál Jevgeiüj Hiuszov, szovjet gépszedő, akt 120.000 írásjelet szedett egy műszak alatt, elmondja a 'ap hasábjain, hogyan érte el ezt a csúcsteljesítményt. A magyar és szovjet ujjá 'pttés mozzanatait is érdekes riportokban, cikkekben, képekben rögzíti a lap, külpolitikai u natkozása cikkei hozzásegítenek a mai nemzetkőzi feszültség okainak megértéséhez. A szovjet fdrr.hét sikereinek kiértékelésén kivül színház, film, zenei és sportrovatot is találunk a lapban- Szovjet költők és eddig mér/ ismeretlen nevü maffiar parasztköltők versei teszik még színesebbé, értékesebbéért e nmgy politikai, kulturális is íárstuMmi hivatást betöltő lapot. i mm eüber A Hsovjet forradalom 1917-en ne.sr eseményeinek művészien feldfilgeaott történetét vetíti n Korzó Mom Szegeden »A puotí* ember* címmel. A film köSí-p{vontjában ez n puskáét emáll, egy azok feözfll a protztirok közöl, akik irtóznak « céltalan háború pusztításai, tói tm lelkesedéssel csatlakoznak Leninhez, « Vörös Gár(i.ifcez. A fflmen megelevenedik az akkori orosz társadalom: a riadt nagytőkésekkel, akik külföldi segítséghez foímednak, esakhogy a kezökloesaszö hatalmat birtoeitmik. a parancsolgatáshoz szokott cári tisztekkel, de lcgfőkéat azokkal az elnyomás alól feí>s?ib"jdnlt tömegekkel, akik vléodró erővel sorakoznak fel Lenin és Sztálin zászlaja alá. -A mélyen emberi jelenetek e:i-ez sorával találkozunk a történet során. Felejthetetlen például az a jelenet, amikor a f.'onteól hazatért katona elötssflr vesn kezébe a forradalmi Sorvtáav lapját és olvassa, nacfcűját homlokára tolva, wtejdnem hitetlenkedő boldogtairgal nézi a hirt, amely a nagybirtokrendszer megszűntetikról tndósit. Éppen Ilyen aséiyen emberiek azok a jelenetek ÍR, amelyekben Lenint te Sztálint láthatjuk, amint í.*-««éjget katonáival, közvet lesíi. egyszerűen, az ft szivük, »-elvűk és gondolkozásuk szénát. A forradalomban kiformálódó s-*apnoo embert: a szovjetenobert mntatja be ez a film. &>k aa nj embertípust láthattok, amely még kieóé bizonytalankodva. kisebb-nagyobb welíétogásokkol, a régi világYdl rajtmeradt gátlásokkal küzd agyan, de mindezeken feWomelkedve biztos céltudattal elflre a nagytőkésektől ruatPanbadnlt -zóna lista huta mogteremtéséért. Rntnrt leűű'csAbhan vásárolhat DUlUll künvvestudorra tárában Mikszáth K.-u 19 sz. udvarban ÍT&JE mte'wíi' esföző Kov cs tüzhelyraktárában -stö- „,,, |,M Szi. Ferenc-íi. 11 • i tit ii i mim tn , m— ii— • Vladimír legna Sokat beszélnek már róla, de még mindig nagyon kevesen ismerik Majakovszkijt, gyobb szovjet költők és egyben a legnagyobb modern költők egyikét. A

forradalom formálta őt költővé, de mondhatjuk ugy is, hogy azok az erők segítették elő költővé válását, amelyek a forrada » önagyonül ésezök* dlnü verse is ezek közé tartozik. Az Izvesztijában, a szovjet kormány hivatalos lapjában jelent meg 1922-ben és ez az első szatíra, amely ott megjelent. A költeményre felfigyelt Lenin is és a Fémmunkások összorosz Szövetség Tanácsa Kommunista Frakciójának az ülésén a többi között a következő ket mondotta róla: »... politikai és szervezeti szempontból már régen tetszett nekem ennyire valami. Költeményében alaposan kigúnyolja az ülésezéseket, mulat azokon a kommunistákon, akik' folyton-folyvást csak üléseznek. NerriTudom, mennyi ebben a versben a lom kibontakozását is seci- - —ni költészet, ami azonban ... . . . ' C • I ;il„t; „nt-nnfől I politikát illeti, garantálom, fhogy ebből a szempönlból {tökéletesen kifogástalan*. M ajakovszkij átfogó jellemzésére elég annyit j iratot alapit, bejárja Oroszi országot, de jár Párizsban, | Mexikóban, USA-ban, Frani ciaországban és Spanyolor| szágban is. Már1'fia talon soktették: a cári Oroszországi Qnttávonülésezők mérhetetlen elmaradottsága.; wgyonmesezon társadalmi ellentétei, igaz-i Vladimír Majakovszkij -jr=«. - - iesss&s&U'TS a tiltakozása, a tömegek; vám- ;nyezők, amelyek valakitkölhangja öltött művészi for-j jtővé avatnak. Művészi nyelmát verseiben és szervesen f . fven, művészi formában szólt összeforrott Majakovszkij j ... I ugyanis olvasóihoz, megtetiltakozásávaL Majakovszkij w nenani ... 1rémtette az orosz verselés hangjával. Egybeforrt a tö-|M. . ;uj módszerét, megteremtetmegekkel és nem ismertkü-iM,m apor.ewra ^ ;te az ugynevezeU .lépcsős lön egyéni, meg társadalmii '[vers* tormáját — amely problémát, hanem tudatost-1 v verjen fazonban egyáltalán nem tani igyekezett, hogy, a sze-; |ürcs külsősig - és e melmélyes és társadalmi érdek; "W®™0* =iett mondanivalójában benelszakithatatlan. I ts^triselő nének í "e izzolt a szovíct forra' »Engem bánt, ; ^^ Idalom, majd az újjászületett aki a munkásosztály bántja] {társadalom minden problés megfizetünk |Besomfordálok: imája, politikai és társadaládáz ellenségeinknek.* | 'c*jk néhány sióra kérem. |mi élményei. »A versek és a , _ ; ősidők óta befutni igyekszem.*|forradalom valahogyan egy— írja »Teh torokból* cimuj_ ,/odn Ivanics elvtárs !beolvadtak az agyamban* — költeményében, amelyben; ülésbe ment éppen. \ü-ja ő maga is önéletrajzávalamennyiünkhöz szól, hoz-;at egyesitett 16- és Iban Már az iskolában padzánk, az »utód elvtársak*-f hangverseny ügyekben.«;aiatti olvasmánya Engels: hoz. hogy hallgassuk arait; Letap<>soi vagv száz lépcsőfokot ; \nli-Dühfing-je volt, majd mondani akar, amire tanita-f Ron(!y élet. i letartóztatások, börtön és ni akar ő: >az agitátor, aj Majd njra: I rendőri felügyelet hosszú rikkancs-vezér*. j.Arf üzenik, egy óra malva isorán át jutott el a forradaV

alóban agitátor volt. I WA*" | lomig, azoii tul az irodalmi, agitátor-költő, de nem; Most ülés van - f művészi élet magaslataiig, a szónak abban a lekicsiny-1" szövetkezeti központnak | Irodalmi társaságot, folyólő értelmében, ahogyan a lm üveg tinta kell * polgári költők, polgári esz-[Egy óra mnlva: téták szeretik alkalmazni. I « titkár, Lirai költő is volt egyben, j se titkárnő nincs benn — mint ahogyan minden lírai;nagy örl költészetet is nevezhetünk í Mindenki 22 éven Innen = felé ir. de emellett, mint az agitációs költészetnek. Pus®-; a komsnomol ülésben csüesöl j igricek, bejárja a városokat tán a tárgyválasztás húzza = [és felolvassa költeményeit, meg élesen a határvonalat fKés6 este njra már mögöttem j \ Talamennyiünk nagytaa polgári lírai koltö és; aj. hét emelet, a tetejére ; V nitója Majakovszkij, szocialista Ura költője kö-; másztam I Művész is volUköltő, akinek zótt Egyik kiváló mufordi-Í ,Mn j^nk* éluters fverse ,az élőkkel élő nyeltójának: Békés Istvánnak; vissmjőH-eU ven beszél... a rímek dárszavait idézem ebben a kér- s _ t0tétaa d és ben: . A polgári esztéta nem az agitáció tényét uta-: szobában* sitja el, hanein az agitáció \ ^^^^ bizonyos anyagát és az affl-| ,ok tációs költőn olyan lírai kot- ^ ^ őt ért akmek lírájában ie-;u,1:ö^n lentős helyet foglalnak el; ^^ a politikainak nevezett té-I^ mák, azok aTémák, amelyek | fXÍabfJltl ^-emberek fltoek. társadalmi aktmtásra mun-; Ho, a mísfl{ foIftltT káfa fLM^ Skk oeJiín"5Ez micsoda átokl nek.« Még érdekesebb azon-; ,Sz(fff,^ákr ^ ,han T^1 Mey'yilkottákf* kijt hallgat,uk meg^ erről ^ • hidegrázva A kővetkezőket olvashatjuk = A ^^ ké a^amr. • Hogyan kell verset inu* »* ^^ cimü tanulmányában: »Sze-=gs hallom rintem ez a vers: .Bolyon-1 a HfMr nyil<Jodtan mn<rrKr*Eu-. gok magamban az utcán f k ywrrt mnn„k arra agitálja meg a leányt, | ™ két ülésen hogy költőkkel sétáljon.* | Naponta L

egmagasabbrendü agi-1 vagy húszféle hivatalba tációt végzi tehát Maja-; rendezünk ülésesdit kovszkij, amikor művészi [Széf kell szakadnunk, akarva, formába önti mondaniva-1 nem akarval lóit. Különösen érdekesek j Derékig ott, szatirikus versei, amelyek-;a többi meg kel egyrészt az elavult világ I if/.« formaságaival száll szembe,; másrészt a kialakuló uj tár- ] Álmatlan izgalom c^U sadalom kezdeti hibád, ki-]A na ko^n ^red. sebb-nagyobb kinövéseit bi-jCsakhogy ejjstt egvszer rálja pompás szatírával.; ez a pirkadat: Ezekben a költeményeiben; 5 Walább egyben példát mutat arra.; még «ry hogy mit jelent az építő kri-1 nlést, ameiyen végieR fika, amely segíteni akar,;eldöntik h minden még jobbat, még hasznosab-j úlésezésdit tőből kiirtanak, bat akar teremteni. szitkokat okádok. MlltMtMIMtMMMIIMMMMtlIIMlMIMtlIMMftlIMilMtliattt dáit felemelve*. Mi felemeljük a kezéből kihullt rim-dárdákat hogy harcoljunk velük és megteremtsük számára azt az emlékmüvet, amelyre leginkább vágyott: .Fütyülök én a mázsás büszke bronzra és vágyamat márvántjszobpr se vonzza: a dicsőségre valahogy majd csak megalkuszunk — közös emlékműként hadd álljon ragyogva harcokban izmosait szocializmusunk.« Dr. Lőkös Zoltán A tájs'inbáz S aiymazon A szegedi tájszinház pénte-, ken este 600 főnyi parasztkö-; zönség előtt Szatyinazon az Idegen gyermeket adta elő óriási sikerrel. A nézők végignevették és végigtapsoiták a kitűnő előadást. — Itt emiitjük meg, hogy október 24-én a tájszinház a város és az MDP meghívására Makón két előadásban szintén eljátssza az Idegen gyermeket. Az ejsó előadást kizárólag a dolgozók nézhetik meg egységes 1 forintos jegyekkel. őrjárat a könyvkereskedésekből A Politikai Bizottság történelmi nevezetességű haiáro. tata óla a megindult oklató és felvilágosító munka nagy mértékben megnövelte az érdeklődést a marxista-leninista irodalom Iránt Látogatást tettünk három szegedi könyvkereskedésben és megkérdez•tük milyen marxista műoeicet vásárolnak a dolgozók, A Munkásszönetkezet Ká. risz-utcai üzletében a Marxis. mus-Leninizmus kiskönyvtárának népszerű kiadásai iránt szinte napról-napra fokozódik az .érdeklődés. \í legnagyobb keresletnek Sztálin A leninizmus alapjai, Lenin Állam és forradalom, valamint Rákosi Mátyás A fordulat éve c. könyve örvend, lyrn sokan vásárolják KáVay Gyulának A magyar függetlenségi mozgalom c. könyvéi. Allatában, mint más könyvekben a forgalom a legcsekélyebbre zsugorodott. vásárlóikat csrlc a marxista irodalom érdekű. Az államosított Szent István Társulat k'-nynkerpskrdédésében F.ngetsnek A szakszervezetről irt könyvét keresik a legtöbben, továbbá Sztálinnak Á leninizmus alapjai c müvét de meglehetős oany keletje van Lenin .4 proletár forradalom é.s a renegát Kautsky, Marx• Osztály harcok Franciaországban, F.ngrls: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig; Lenin: Kik a nép barátai és hogyan harcolnak a szociáldemokraták elten: Len'n • Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb faka c. könyveinek, A Hajós féle köntjviizl-tben, amely most a Szikra főbizományosa, az oktatásügyi kampány megindítása óta nap. mint nap a lentöbben Szfatinnak A leninizmus kérdései c. könyvét vásárolják. továbbá L"ninnek: Mart, Engels. Marxizmus c. müvét. Fcgarassy Bélának a Tudomány és Forradalom c. munkája néhány nap alatt elfogyott, továbbá Cseresnyés Sándornak• /l syam/al nép ügye c. kö'nyue váltott ki igen nagy érdeklődést Jól fogy Alexei Tohtoj Az ősi ut és A sánta herceg c. két müve, Válloza'lamil vagy a kereslet Maj kovszkij verseskötete iránt. .Meqio eni s Tarlós bék£érf emriabb sz^ma A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Történetének jelentőségével foglalkozik a •Tartós nőkéért, népi demokráciáért!* uj száma. Európa több országából számszerű adatokat közöl a Párttörtőnct elterjedtségéről. Magyar részről P.iró Zoltán elvtárs, pártunk Kö»ponti Bizottságának tagj'a méltatja a müveit. Stekler József elvtárs, a monori járási bizottság titkára elmondja, mik nyújtott számára a Párttörténet tanulmányozása. A műről még szovjet, csehszlovák, roirú 'engyel, olasz és francia rí,.- r-j'i tollából közöl tanul11, nv< ., it a lap. Hasábjain találkozunk még rendkívül érdekes Írásokkal a bolgár, a lengyel, az angol, az olasz, az argentínai, a chilei, a csehszlovák és az qsztrák KP helyzetéről, problémáiról. Szlávfcó'Nikics, a lap egyik belgrádi olvasója értékes leleplező cikket irt a JuKP központi bizottságának kétkulrjc-os politikájáról és annak következményűiről. Ezt a. toívóiratot a nckctabor országiinak ucmzetkőci szócsövét minden magyar dolgozónak figyelemmel kell kisenic.