Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-17 / 137. szám

Két sutyon baleset a futballpályán ARA M FILLÉR népé lett az iskola is! Lelkes hangulatban szavazta meg a Ház az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot Budapest, jun. 16. Az, országgyűlés szerdán tárgyalta a ncin állami iskolák fentartásának az állam által való átvételéről szóló törvényjavaslatot. Az ülés iránt Igen nagy érdeklődés mu tatkozotl, mert a törvényjavaslat a nemzet életében a földreformmal és az ipari üzemek államosításával egyenlő jelentőségű. Nagy linrc elnök bejelentette, hogy a budapesti népfőügyészség Parragi György mentelmi jogának felfüggesztéséi kérte, majd Róna! Sándor kereskedelemügyi miniszter benyújtotta a Lengyelországgal kötött gazdasági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Atáliamosítás u'föröje Kossuth Latos volt Ezután Bognár József kisgazdapárti előadó ismertette az iskolák államosításáról sző'ó törvényjavaslatot. Rámutatott arra, hogy a ma igyar demokrácia szervezetileg összefüggő reformjai a po'ibkai hatalom megoszlását és a gazdasági életünk egész rendszerét megváltoztatták. Ennek köszönhető hogy hazánk ma már a népi demokráciák táborába tartozik A reform maga csak akkor válhatik tcb'cs értékű vé, ha elmaradt közoktatásunk terén* Is uj utakat törünk és a javaslatnak éppen az a jelentősége, hogy uj ulon inditjuk el a magyar köznevelés annyira fontos, ügyét. Történelmi \isszapil lantosában kimutatta, hogy az iskolák állami kézbe vitelének gondolata már a XVIII. század elején felmerült 1818-ban Eötvös József nyújtott be ilyen irányú törvényjavaslatéi és Kossuth Lajos is többször hangoztatta, hogy az állalmiak magának kell minden vallásfelekezet í színezet mellőzésével közös nemzeti iskolákat felállítania. A törvényjavaslat benyújtását azonban nemcsak múltbeli szempontok irják elő. hanem elsősorban a mai helyzet és a mai magyar inüvelődés elsőrendű erdeke. A felszabadulás utápi megszervezték az általános iskolákat, azonban még ma is az ország igen sok vidékén úgynevezett lörpeiskolák működnek egy-egy tanítóval, egy-egy tanteremmel Az állam a felszabadulás után felszólította a felekezeteket, hogy a törpe Iskolák egyesítsék a maguk erőit. A felszólítás nem járt eredménnyel, mert a felekezetele továbbra is saját érdekeiket tartották személő!t és ennek következtében 2600 iskola ma sem tudott általános iskolává válni. Senkinek a kedvéért nem hagyhatjuk így a gyermekeket! Seminank i- senkinek a kedvéért som hagyhatjuk a magyar fa'u és magyar város gyermekeit a régi isko'arcndszer keretei közölt felnőni és aki ezzel a törekvésünkkel szembeszökő*, ugy lálsz'k szintén tísztá'-an von azza', hooy mi'veu hatalmas fegyver a tudás és éppen őzért nem akarja az! kezébe*' k'adnl. (Nagy éljenzés és taps.'; Azok, akik a tankönyvtől és az iskola szellemétől félnek, vegyek tudomásul, olyan tankönyveket és olyan lanitflsi szellemet kivártunk amely a gyermekeknek a le«t;sztább, legnemzetibb. tehát a legforradalmibb hagyományokra épült és amelyben nem sikkadhatnak el valami vizenyős felfogás mákonyában a magyar történelem legtisztább hagyományai. Olyan iskolaszeremet kívánunk, amely visszatükrözi azt a vá'lozást. amely a magyar nép életében végbement. A mull rendszerben a magyar parasztság és munkásság gyermekeinek csak 5 százaléka jutott el a középiskolág és 3.4 százaléka az érettségiig, ma pedig a népi kollégiumok százain és áz ingyenes oktatási rendszerünkön keresztül tettük lehetővé a népi származású gyermekők támlását A dolgozók iskoláinak rendszere minden ember számára megadja a lehetőséget a továbbképzésre. Ne féltse senki sem az állatni iskolák szellemétől az uj magyar nemzedéket. Az állatni Iskolák az életre neveinek, jó magyar demokratákat fognak nevein! és a kötelező hitoktatás és vallásgyakorlat teljes szabadsága továbbra is megadja a módot, hogy jó hívei legyenek egyházuknak is. A haladás gondolatai fu élik a prímást... A k^olikus egyház bizonyos k<;rei részéről mesterségesen tenyésztenek olyan véleményeket, hogy • ebben a kérdésben az egyházellenes intézkedésekről van szó. Tervszerűen megindított ngi táció akar ezzel a törvényjavaslattal szemben egyéb politikai berendezkedésünk ellen hátrányos hangulati és érzelmi hullámokat kelteni. Az egyház és állán* kérdését megvilágítva ránuilalott az előadó arra, hogy olyan történelmi változás, mint aniilven Magyarországon is végbe meni, szükségszerűen érinti az egyházakat is és szükség lett volna arra, hogy minden jóindulatu tényező. amelynek hatalma van a lelkek felett, segítsék az egyes embereket, hogy megtalálják helyüket a nagy történelmi változásokban. Sajnos a katolikus egyház ilyen irányú magatartásához fűzött remények nem váltak l*e, hanem olyan jelenségek mutatkoztak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az egyház és állam között szembenállás, sőt világnézeti ütközés van. Ez azonban nem a népi demokrácia struktúrájából, vagy politikai nézetéből folyik. Mi azonban a küzdelemben — amely politikai jellegű — nem mint egyének veszünk részt, hanem mint bizonyos elvek, a társadalmi fejlődést hirdető progresszív gondolat képviselői. (Nagy taps.) Amennyire meg vagyunk győződve arról, hogy az egyház fut él bennünket, mint egyénekei, annyira meg vagyunk győződve arról is. hogy az általunk képv'sef.t gondolatok tul fogják élni például a mostani prímás urat. (IIoszszantartö lelkes taps.) A -magyar reakciósok tnosi az egyház egyes vezetői mögött sorakoznak fel és ez a tény csak természetesen sürgeti a magyar köznevelés kérdésének megoldását. A gyermekeknek is érdekük, hogy felnőtt korukban be tudjanak illeszkedni a meglévő és fejlődő társadalmi keretek közé és tisztességes, lialadÓKzellemü demokraták legyenek. „AJózaneszü emberek be fogiák látni" A két protestáns egyház vezetőinek meguyi'a* hozásai világossá tették, a magyar protestantizmus vissza alkar térni nagyszerű hagyományaihoz, viszont az a tény, hogv ha valaki makacsul szembehelyezkedik a népi demokráciával, a maevar dolgozók túlnyomó többsége szerinti helyes politikai rendszer törekvéseivel, ez nem nevezhető gerincességnek, mint ahogvan egyesek ezzel agitálnak. Természeteden fáj, hogy a katolikus egyházzal nem tudunk megoldást elérni, s hogy felizgatott és felbujtott, de sokszor alapiábavéve nem rossz szándékú emberek átmenetileg talán ellenünk fordulnak ebben a kérdésben, mégsem térhetünk le a kérdés megoldásának útjáról és eljön az az idő, amikor minden józan cszü ember be. fogja iát ni, hogy ebben mi, arai az egyházukat igaz! hivatásuk teljesítéséiben gátolná, viszont előnyt Jelent népünknek. Ezen a javaslaton keresztfa a népi demokrácia, az egységessé váló magyar nemzet fog megerősödni és a magyar gyermekek lelkében uj igazság bevehetetlen vára fog felépülni. Végül az egyházak is be fogják látni, hogy a népi demokráciát nem kell ellenségként látni. Az előadó beszédéi hoszszu taps és éljenzés fogadtat Barankovics uszít Barankovics István (demokrata néppárt) terjesztette elő a kisebbségi véleményt. A törvényjavaslatot nagyjelentőségűnek torija, de felhozta a katolikus egyháznak azt az ellenérvét, hogy az egyházi iskolák államosítása a szülők természetes jogába ütközik. Szerinte az államosítás azt vonja majd maga után. hogy1 kiküszöbölik az iskolai oktatásból a keresztényi világnézet szempontjait Ezen kijelentése miatt at elnök rendreutasít ja. Barankovics végül megismételt néhány olyan állítást, amelyet bizonyos egyházi körök uszító jelszavaként hasz náltak az államosítás ellen. A Ház többsége ezeket a kijelentéseket nagy felháboa javaslatban nincs sem- rodással utasította vissza. Az Iskolák a lövőben az uj ember kovácsai lesznek Katona Jenő (kisgazdapárt) rámutatott arra, hogy bizonyos egyházi körök a tárgyalások megkezdését teljesíthetetlen félté! etekhez kötötték és clzúrköz'ak az elől. hogy az egyház ismerje el a köztársaságot és annak alapintézményeit. Ez eddig nem történt meg. A magyar demokrácia ennek ellenére templom építő és nem templomrombolő. M» katolikus képviselők most sem érzünk az egyházzal szemben mást, de természetesen nem Mfndszenty politikájával szemben. * A magyar tömegeket 25 év óta elzárva tartották a szocializmus eszméitől épugy, mint a Szent Szövetség idején a francia forradalom gondolatviláigától. De a.* eszmék elől elzárkózni nem lehet. Annakidején Kölcsev, Kossuth, Eötvös, Petőfi voltak azok, akik eljuttatták a francia forrad'alom eszrr/-it a magyar tömegekhez és megteremtették a forradalmi eszmék és a magyar öntudat szintézisét. Most" is létrejön ez a szintézis a marxizmus és a magyarság között ugy, amint annakidején legjobbjaink a francia fornulaVui gondolatkörével hozták közös nevezőre a magyarságot. A magyar gyermekek vallásos nevelését féllik Lilán ? Ilévai József ,'s mt amonJunius 19-én, szombaton délután 6 órakor a Szakszervezeti székház udvarán a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszeged! Pártbizottsága összevont pártnapot tart. Révai József Minden érdeklődőt txl vesen látunk. elrláís