Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-23 / 117. szám

n F 1, W »BV « « "KSZA15 Vasárnap. HZ IMPER ni. IMS: A SZOCIALIZMUS ELŐESTÉJE A földkerekség ei©ne©edén - a Szovjetunióban, Kelet­Európában. vzabaa Kínában — a nép már megszabadult ax Imperialista elnyomás teájá­ból. de a világ töbht részén móg folyiik a barc a nagytőke, a földesurak, a reakció ha­talmának megdöntéséért 1917 Dktólvcrébon a győztes orosz­országi szocialista forradalom a kapitalizmus megdöntésévei hatalmas rést ülött a' világka­pitalizmus frontján és ez a rés a keleteurópai népi de­mokráciák ©özeimével óriási­ra tágult A szocializmus ©ő­xolme i kapitalizmus felett nem véletlen jelenségl A ka pi­te'; mns kötőn történelmit sza­Icas/áhnn HZ Imperializmus korszakában élőnk, abban a korszakban, amelv rónln sza­vaival: »n szocializmus elő­estéje«. Milyen változásokon ment keresztül a kapitalizmus, a tő­kés termelési rend, mig etju­tott idáig? Miík a Jellemző sa­játosságai az imperializmus korszakának? A XIX. század ulolsó harmadában a fcapdta­lizmuo szerkezete lényegesen megváltozott. Ax egymással versengő Ids- é» középüzemek­kei szemben mind nagyobb fölénybe kerültek a hatalmas vállalatok. K©-egy Iparágon belül néhány óriás ftzem ka­parintotta kézbe > terme lés oroszlánrészét. Ex • kevés olvsn kis— »morzsa< • Be­vii.ek, Blumok, Saragatok asz­talára ls. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyes Bnánctöaés csoportok miért >Írják egymással a leg­élesebb hareot a tőiké- és áru­ld vf te II piacokért, a nyers­anyag-lelőhelyekért; világos számú nagyvállalat tokkal elő- ftt is_ ho© ez államok har­nvösebbnek találta, ha az ól-rárá válik, hiszen a flnánctő­diVklő verseny helyett megálla- jkések kezükben tartják nz podik egymással és Vörösen egész kapitalista államappará­diktálják az árakat. I© Jöt­tek létre az úgynevezett mo­nopolszervezetek kartellek, szindikátusok, trösztök), ame­lyek egred uralkodóvá iettek a piacokon. Pl. ma ax E©esült Államokban 10 olyan nagyvál­lalat működik, amely egymaga százezer munkásnál többet foglalkoztat; ugyancsak az USA-ban az 1000 legfonto­sabb árucikk 75 százalékát né© óriásvállalat •gyárijai Ilyen roppant méretű tőkés egyesülések mellett megszűnik a régi kapitalizmus szabad versenye, helyébe az óriás­vállalatok. a monopóliumok mindenhatósága Lép. Monopollumok fis a flnfincJfika uralma A kapitalizmusnak ebben az uj korszakában, akárcsak az Iparban, a bankrendszerben is kialakullak a monopollumok, a hatalmas tőkével rendelkező óriásbankok és egyre Jelen­tékenyebb tőkével kapcsolód­tak be nz iparba. Ez a folya­mat az ipari és banktőke fl­nánclőfcővé való összefonódá­sához vezetett és a finánctő­kés csoportok élén maroknyi finá ncmagnás ellenőrzése és irányítása alá került az or­szágoknak egész gazdasági élelo. Az Imperializmus korszaká­nak fősnjálosságg az Is, ho n finánctökés csoportok tök jü!k mind nagyobb részét gyar­mati és kevésbbé fejlett or­szágokba foktellk, ho© ezáltal nagyobb haszonra tegyenek szeri. Ezért megkezdődik a tő­kekivitel. a .befolyásolási te­rületek- mind agresszívabb, mind mohóbb kiterjesztése Ennek következtében még c régi. civilizált, önálló nemzeti niullu államok ls gazdasági és politikai függőségtje kerülnek. A hatalmas külföldi befekte­tésekbői óriási összegek ván­dorolnak a tőkések zsebébe, dó hull ebből néhány — nem ls tust. A vezető Imperialista or­szágok a mult század végére felosztották egymás között a világot, de esz távolról sem jelentette nyugalmi állapot bekövetkezését. Ellenkezőleg: a kapitalizmus egyenlőtlenül fejlődik, s ha az egves elma­radt kapitalista országok meg­erősödnék. részi kérnek ma­guknak a »«sákmányból«, vagy ls áru- és tőkekivi te 11 piaco­kat nyersanyaglelőhelyeket követelnek maguknak (Német­ország. Olaszország, Japán pél­dája). S miután a régebbi bir­tokos nem mond le .szerzett jogairól«, fegyveres erővel In­dul meg a harc a világ újra­felosztásáért. Mindannyian tud­juk, hogy századunknak jófor­mán egyetlen perce sem volt. amelyben a világ valamelyik pontján ne dúltak volna har­cok; ezekért egyénül az Impe­rializmus a felelős! Háborufc, munkanélküliség, válságok t Belváros* Mozi I telefon: 625 Ma vasárnap utoljára! A szezon legvidámabb vígjátékai Játék a szerelemmel Izgalmas sportfilm. Gyö­nyörű felvételek. llólfőn, kedden és szer­dán! A francia filmgyár­tás kimagasló eseménye! Sátán azembsrbsn Egy szerelmében csaló­dott orvos rémtottel. Főszereplője ttICIIÉL SIMON, a legnagyobb francia Jel­Icmszinesz. A bűnügyi Kim regények gyöngye. Csupa idegfeszítő Izgalom. Ezenkívül: HIRADÓ. Előadások: 4—6—8 órakor Pénztár délelőtt 11—12 és és délután fél 4-kor. A megismétlődő háborúk, a munkanélküliség, ex egyre su­•olybbodö válságok szörnyű eoiber- és anyagpuszlilasa Jelzi fz Imperializmus útját. A lennelós' régebb] rohamos fejlődése ls lelassul. A kapita­lizmus kezdete Idején a ver­seny még rákényszerltette a tőkéseket a termelési technika fejlesztésére. A monopoIiumok esetében ez az előrehajtó erő ls nagyrészt megszűnik és a IrapttaLfenus mindinkább a technikai fejlődés akadályává lesz. íme az Imperializmus: a gazdasági, politikai, kulturális élet minden területén reak­ciót Jelent — az Imperializ­mus korszakával kezdetét vet­te a kapitalizmus hanyatlásá­nak időszaka. Az Imperializmus hajdökló kapitalizmus, amelynek régi ereje és szilárdsága már a múlté: A iponopol tőke egyre foko­zódó nyomása alatt a na© tö­megekben együttdolgozó mun­öntudalra ébred és be az államhatalmat kezében tartó tőkés csoportokkal Dal ez a haró Amerikában, Fran­ciaországiban, Olaszországban és egész Nyugateurópában. Természetes, hogy ebben a küzdelemben a munkásosztály már nem ált egyedül, hiszen a monopol tőke uralma min­den dolgozóosztáiyt sujt és S y válik lassan az egesT ví­gon a parasztság, az értel­miség és a dolgozó kispolgár­ság a munkásosztály szövetsé­gesévé. De nem maradt ha­tástalanul az Imperialisták nemzett elnyomása sem: az el­nyomott népeik megelégelik az imperializmus urálinál és hő­xles szabadságharcukkal a ka­pitalizmus megdönt őse ügyé­nek válnak tevékeny támoga­tóivá. A gyarmati népek fel­szabadító Küzdelme ma külö­nösen hatalmas erővei folyik; Szabad-Klna példája mutatja, ho© nem sikertelenül. Az im­perialista államok egymáskö­xöttl háborúi ls az Imperializ­mus meggyengülését eredxné­1948 május 23. Színház ® cMüvészet M lyek a gyökerek Bemulató a Nemzeti Színházban egyre élesebben fordul szem- nyezlk. I kapitalizmus rohan a végpusztulás felé Ezek általában az Imperia­li-zmus fő ellentétel, amellyel alapjaiban rengetik meg a Ka­pitalizmus épületét és a pro­letariátus által vezetett dol­gozók tömegei át tudják törni a fcapttaitomus »láncát*, ott ahot a* a leggyengébb. Az első Imperialista világháború Ide­jén a ©öztes oroszországi szo­cialista forradalom, a második világháborúban Kelet- és Dél­kelefeurópa népei törték szét az imperializmus bilincselt. A kapitalizmus az Imperializmus korszakában tehát kikerülhe­tetlenül rohan a végpusztulás felé — saját maga hivta életre azokat a* erőltet, amelyek hi­vatva vannak — Marx sza­vaival »sdrját megásni*. A pusztulás azonban nem önmagától következik be: a munkásosztály vezette dolgo­zók erején, szervezettségén, harcikészségén múlik, ho© mi­kor ©őz ez a harc. Ezt külö­nösen' tisztán kell látnunk ma, amikor a közelgő válság nyo­mása alatt a világkapitalizmus épülele recseg, ropog. Az im­perialista tábor élén az ame­rikai Imperializmus nem kí­mél pénzt és fegyvert, ho© Európa és Ázsia népeit a ha­ladás elkerülhetetlen útjáról visszarántsa. Ebben a harcban a már felszabadult népek u© védhetik meg szabadságukat és azzal nyújthatják a legna­gyobb támogatási az Impei-ia lizmus ellen leüzdő millióknak, hogy szilárdan helytállnak az Imperialisták mindén próbál­kozásával szemben, jelentkez­zék ez akár Marshall-terv, nkár háborús uszítás formáiá­han. »Az imperialisták kétség beesett erőlködései — mon dotta nemrég Molotov elvtárs — nem mentik meg a kapita­lizmust a közelgő pusztulás­tól. 9Iván korszakban élünk, amelyben minden ut a kom­munizmushoz vezeti* AZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT I. V. SZ. VE­ZETŐSÉGI ÉS VÁLASZTMÁNYI TAGOK részére má­jus 24-én, hétfőn délután i órakor együttes ülést tar­tunk n szakszervezeti székház Iskolalcrmében. Megjele­nés kölc'exő. Idei hízott liba, jéroehus, ©ümölcs és min den élelmiszer legjobb, leg­oicsobban Fodoraénál Kárász-utca 8., Rosmann-liáz. Minden Jegyes árut kiszolgálok A vádlóit — bűnössége nem kétséges — Amerika. A »klasz­szikus* azabaasag országa ül a világ ttélószéxe előtt, oda­ülteti a két hó. James Gow és Arnaud D'Uswau. Euiber­ni'Utóknak szól az trés, az egész emberiségnek. Kiáltó vádirat, tiltakozás * faji meg­különböztetés ellen, az ellen, ho©' ember embert üldözhes­sen, megal ízhasson, mert ogvik fehér, másik fekete. Amerika ül a vádlottak padján s nincs erő, amely letörölje róla a szégyent. Az uj világ megbé­lyegzi az agyongyötört négert, n szabad népek országai vi­szont tudják, ho© ez a bé­lyegző valójánan Amerika homlokát süti. Mélyek, na©on mélyek az előítéletek gyökerei. Szertelen és yviltos vallói pel­lengérre állí'ii Inak fajokat, ám a haladó Idő lecsap rájuk — mindé©, előbb-utóbb — s az üldöző esztelenek orszá­gukkal együtt elsüllyednek a megsemnii'sülés ingó- ' nyaiban. Elsöpri őket a népi erő az öntudatra ébredt proletár, a kizsákmányolt fch-'rnőrü csak­úgy, mint a színes, hiszen sor­suk egy. Amerika lökései döly­fös osztálygögjűket csak a Mayflowerra nlapitják. az a Magna Chartájuk és ezért kell szenvedni ma is még millió és millió négernek, millió és millió üldözöttnek, De az idő­lankok már ostromolják n íuo­monppolimperializnnis dollár­hói készített kiírni falát. Ma még csak e© téglát ütöttek kl — Brettet idézzük —, hol­nap már rombaaőlhet az elő­ítéletre épilcll hamis társadal­mi rendszer. • A bemutatóval a színház pontosan kijelölte azl ez utat, amin haladnia kell. Tanitó és nevelő darabokkal foglalja el végre az irodalom az őt meg­illető helyrá. Felnyitni a sze mekel. feltárni n valóságot, fasiszta kuruzslás helyett n de mofcrácia éltető és új embert formáló hitévei keh a haladás útjára átmenteni a vergődő és leigázolt népeket. Könyörtelen leszámolás az ostoba előítéle­tekkel. »mert a felület csupa szín. Illat, virág, de a föld alatt ott vannak a gyökereit, mélyen vannak és u© fonód­nak egymásba, minllia fojto­gató kezek (ennének* — mond­ja Howard Merrick. Es hiába vezércilckeznek a bértollnokok: Előítéleteink szentek és mi büszkék vagyunk rájuk*, az alázatosság és a megalázott­ság világának egyszersminden korra vége. * Ebben a fojtott légkörben, amint szikrázó éllel csapnak össze véleményeik és ellenvé lemények. magasztosodik fel Charles BrettnVk. az üldözött négernek és benne minden el­nvomottnak alakja. Brett fa­jának disze, a fehérek sze­mében semmi több; néger Ezért szenved, ezért nem sza­bad szerelnie, akit szeret és ezért ha ©ja el a fehéreket, akikért Európában harcolt. Hiába omlik össze a koholt vád. hiába a bűnbánó magába­szál lás, Breltnek — ha szive ketté ls hasad — már nem keli a szerelmét és kezét kí­náló fehér leány. lenyűgöző feszültség az első pillanattól ax utolsóig. Meg­rázó. élményt Jelentő kitűnő /telőndás. Nem sztárok vetélked­nek olcsó sikerért szilárd, ho­mogén emségbe kovácsolta az irtok Igéit Hegedűs TÍbor ren­dező. Munkatársainak elisme­résévei se fukarkodjunk. Meg­érdemlik. Gáti Pál - Brett. Igen sikerült emberábrázolás. Langdon szenátor — Besse­nyei Ferenc, előítéletekkel át­itatott maradi, reakciós. Brett anyja — Kőmives Erzsi, a sze­líd, jóságos csupitszlv és ki­zsákmányolt öreg néger asz-* azony művészi megformálója, Allce — Moöry Lucy izzó at­moszférát teremteti "maga kö­rül. Genevra — Majlálk Mária Brettért mindenre kész szerel­mes nő. jloney, á szobalányi — Hotli Eva, kilünő alakítás. Howard Mernek — Pataky Jenő és Maxveli — Deák Sán­dor megfeleltek. Egyetlen jele­netben három »Amerika hang­ái-üak hamisítatlan durva ;épviselöje: DanissGyőző, Iíál­dor Jenő Bodonczy Miklós. A Nemzett Szinház utat mu­latott. Kövessük. Gálnfr Arnold1 ono (*) Enáe! Iván nem a szil. ház zongoráján jói /ott. Egyik szegedi újság a Pilharmónikua hangversenyről Irt kritikájá­ban" azt Irta, ho© u mü.ésa rossz és koncerlálásrn nem alkalmas hangszeren játszott. Ezzel kapcsolatban RakovsZky, Réla, a Nemzett Szinház han­;olója annak megállapítását véri! hogv az a zongora, amé»| lyen a filharmonikusok hang­versenyén Engel Iván zongora­művész játszott, nem a szin­höz tulajdona, hanem a fii­harmónikus egyesület vitette a hangverseny színhelyére és a, zongorái nem is & hangolta fel. MINDEN ÉLELMISZERÉT, vágott baromfit, (legkisebb részekben is), 'jegyes áruit • ingár élclmiszercsamokban jobbat, legolcsóbban, valekvár 7.20. leg-, szü-! (•) Kacagó Délulán. Má­jus 27-én délulán 4 órakor a Dohánygyárban a Magyar Múzsa rendezésébon a Sze­gedi Nemzeli Színház mű­vészeinek közreműködésé­vel másfél órás kacagó mű­sor lesz. 90 filléres egység* áru jegyek a Magyar <Mu< zsánal, a Débnagyarország kiadóhivatalában kaphatók.' Utána a nagy meccsre lehet menni. Szécüe^ . b r Fiimszmfcáz Szeged Twloton ? Ma vasárnap utoljára A na© színes fiimórias! történelmi dráma. Főszereplő: LAUR€NCE OLIVIER Hétfőtől szerdáig A kalandorfilmek legiz­•galmasabbja.l Elátkozott tiaió Ax Izgalmak filmje. Menekülők, szélliámosok és gonosztevők, titkos ten­geralattjáró kalandja. — Emberrablás, harc, küz­delem a tenger alatt szá­razon és vizén. HIRAD9 Előadások 4-Ű-8. Pénztár délelőtt 11-12 és délután fél 4 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom