Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-14 / 62. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1948 mffifclűs 14. Vorosilov marsall megérkezel!Budapestre Sorozatosan érkeznek a baráti államok küldöttségei Egyébként a töbhi 'küldött­ségek is megérkeztek már. Jo­gol'f boig-r belügyminisztert Rajk Lászió belügyminiszter fo­gaiba. A jugoszláv küldöttséget Gylas Milovan tábornok, tárca­nélküli miniszter vozelte. A ju­goszláv Küldöttség ícyadlátásán ugyancsak megjelent az egész budapesti diplomáciai kar. Pénteken éjjel érkezett meg a különvonat, amely 500 fran­ciaországi magyart tiozott. A vo­nallal érkezeit a francia szak­szervezeti szövetség 25 tagja is. VA S S JENŐ ÉS TÁRSAI rum- és likőrgyár, borpincészet. — SZEGED, ÁRPAD­TER 4—5., Telefon: 8 -90. — A inár közismertté vált príma likőrös, valódi kisüsti és különlegességi pálin­kák, elsőrendű fajborok állandó nagy raktára. A magyar szabadságharc Cen­tenáriumi ünnepségére érkező szovjet küldöttség Vorosilov mar­sall vezetésével Budapestre ér­kezett. A küldöttség elé Molnár Erik külügyminiszter vezetésé­vel külön fogadó csoport utazott. A ziiszlódiszlicn uszo Keleti-pá­lyaudvaron zenekarok, katonai és rendőri diszszázadok várták az illusztris vendégeket. A tiz óra előtt öt perccel befutó .kü­lönvonatot Dinnyés I.ajos mi­niszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád1 ininiszlerelnök­helyettesck. a kormány többi tagjai, a külföldi diplomáciai kar várták Dinnyés miniszter­elnök rövid .beszédben üdvö­zölte az elsőnek 'kiszálló Voro­silov marsallt, aki a szovjet kormány nevében hálás szavak­kal mondott köszönetet a meg-1 A brüsszeli ölhalaliui ér- széről támadás éri. A szerző­hivásért. Egyúttal személyes tekczlcten a nvugaleurópai ál- déshez ujabb államok is csat­oromét is kifejtette hogy ismét |amok hosszabb tárgyalások lakozhatnak, de csak a szer­budajiesire látogathat el. I ,uán gazdasági és katonai 'zödő felék megegyezése után. A, dollár igátában A nyugati államok katonai szerző­dést kötöttek Európa ellen Egy próbaszavazás eredménye: Truman lemarad az elnökválaszfáson Egy amerikai újság á közelgő elnök választással kapcsolatban olvasói Között próbaszavazást rendezett. Ennek eredménye­képpen Eisenhower (republiká­nus), Wallace (harmadik párt), Dewy (republikánus) a sorrend, mig Truman jeienlegn elnök: va­lahol a tisla végén kullog. A centenárium alkalmából Szabad Görögország üdvözli a magyar népet Görögország ideiglenes demo­kratikus kormánya az alábbi táviratot intézte a történelmi emlékbizottsághoz: Üdvözöljük a magyar népet és kormányát a 48-as dicső nemzeti felkelés századik évfordulója alkalmából. Magyarország népe ma valóra­váltötta a 48-as felkelés cél­kitűzéseit és szilára1 támasza a demokráciának és a világbéké­nck. Éljen a demokratikus Ma­gyarország! A Szovjetunó nevében teljes swrlMÍM kötöttek. A szer­^S^^'ÜSSt -erin. a. megállapodó zását és sok sikert kívánok államok katonai segítségét a magyar népnek nyújtanák egymásnak, ha va­— mondotta. lainelyikct európai támadó ré­a KiS HUNGÁRIA ESPRESSÓJA Egész nap üzemben a legmodernebb géppel készült 100 százalékos BABKÜVÉ Azjenét újra Virány és Rácz szolgáltatja A szerződés kiierjed az érde­kelt államok gyramalaira is. Az aláirö hatalmuk erős poli­tikai tömböt alakítanak a po­litikai /behatolás* ellen. A szerződés első magyará­zói már aláhozzák, hogy a katona' részre vona kozó meg­állapodások homályosak és a szerződés azzal jár, hogy az aláírók katonai kiképzését, fegyvereit egységesilik, Ang­liában és az európai száraz­földön katonai támaszponto­kat létesítenek. Tavaszi sör OK friss csapolása SáDidor sörözőben a FöosfánáS A kapitalizmus védelmére Németországban fekete gárdát alakítottak Az amerikai megszálló ható­ságok Németország nyugati öve­zeteilien ipari rendészeti ürügy­gyet csapatokat szervezlek. A csapatok tagjait az amerikai tit­KOS szolgalat választja ki. A de­mokratikus szervezetek tagjait iiem veszik fel. ellenben Hitler volt katonáit és a Hitler Jugend tagjait nagyon szívesen fogad­ják. Ezt az alakulatok a'Lakosság máris fekete gárdának nevezi. Az alakulatot elsősorban a trösztök őrzésére, a tömegmeg­mozdulások elfojtására, sztráj­kok letörésére alkalmazzák. Hát ilyen öröm Szögeden még akkor sem vólt, amikor a törökök kimentek. Mert ak­kor Szegeden nem is lakott magyar ember, alig. Aki la­kott, olyanformán nézett ki, mint mostan az olasz fog­lyok. Régen volt, talán igaz se volt, de ami most van, ez az igazság: most derültei Szer ged nagy korszaka. A harmadik napon kidobol­ták, hogy az olasz foglyok jelentkezzenek esle a hajó­hídon. Hajóval fogják őket Pestre felvinni. Onnan aztán mennek haza, ki hová való. Egy ujjongás, egy majális voll ez a harmadik,Tiap. S mi­kor a legnagyobb örömben vannak, ráadásul még egy csoda várt rájuk. — Rózsa Sándori Itt van Rózsa Sándor a bandájával. És á nép ahelyett, hogy ré­mülten futott volna szanaszét a betyárok hírére, hazafias tyótákban kezdett és gyűl s nézi a mindennél nagyobb csodát. Kossuth I.ajos az ablakban állott, ugy nézte végig a be­tyárok berukkol ását. ' Jötlck a lovasbetyárok száz­nyolcvanan. Elől jön remek paripáján a vezér, akinek a nevét senki se merte eddig kimondani s még most is meg van lakatol­va a szegediek nyelve. Nem éljeneznek. ők tudják miről van szó. Hogy kikről. Csak kíváncsian nézik a lo­vasbetyárokat. Rózsa Sándoron posztóru­ha van, bőrrel szegett jó uj ruha és zsinóros nadrág van, ami bc v^in huzVa jól a csiz­mája szárába. Nincs rajla semmi cifraság. Azt hinné az ember, pirossal, kékkel há­nyatja ki a ruháját, még csak egy zsinór sincs rajta, ami kiirikitson. Még csak slrucc­tollas kalapja sincs, mint Kos­sulh Lajosnak. A szokott szé les szegedi kalap, betyárosan, mellette semmi sem lengedez s az áll ára lehúzva pnnak szjija. Széles kardja az ol­dalán lóg, nyeregkápája meg móricz zsigmond: RÓZSA SÁNDOR SZEGEDEN van rakva pisztolyokkal. — Láttad, mondják a gye­rekek, olyan pisloja vót, niint egy ágyu. — Kettő is van neki. — Keltő? Hat is van. Mög van rakva a kápája pisztoly­lyal. — Két puskája is van a vállán. A betyárok annál cifrábbak. Inkább gatyában vannak, meri az lobogósabb, mutatósabb. Elől jgen jó lovasok vannak, de a menet végén nyomorult gebék. — Majd kicserélik — szól a tömegben egy gazda mér­gesen. — Ez csak böcsülelükre vall: kémélik a szöged: mé­nőst. — Igazuk van, vigyék a rá­cokét. — Nem kőll üket félteni. Mire Becsére érnek, akkorá­ra mindnek olyan lova lösz ennek, hogv mögirigy ölheti még a Pilátus is. A betyárok a városháza előtt megállottak. De csak egy ember szállott le a lóról Az se betyár volt, hanem Sze­der Oláh István, a szentesi száj béli ernlier. Sz.ödör Oláh fölment az emeletre Tóth Mihály biró ur elé és m ögj el ön tölte, hogy Rúzsa Sándor berukkolt. Tóth Mihály nem ismerte Rózsa Sándort, azt hitte, ez az ember. Nagyot mozdult egész arca, mikor a Jfóhre pofozjo.tt em­bert meglátta. — Hüj, de bejbe haflák ken­dőt. — Engöm igen uram, de mán mullik. Kopik. Szcntösi könyér. — Hogyhogy? Mögfoglák kendet a szentősiek? Unnye. — Engöm mög, biró uram! Mert szpntösi pógár vagyok. Egy pógárt könnyű mögfog­ni, ha van az embörnek a városházán árulója. — Mi az, hál (kicsoda kend? — .Szödör Oláh István. --- Hát hogy kerül akkor kend a Rúzsa Sándor ban­dájába. — Én lőttem a gazda keze­Iába, jelöntöm alásan. — Ertöní. Na hát akkor mönjön le kend s4)nondja.meg Buzsa Sándornak, lögyön szö­röncsiénk a városi tanácsban. — Igönis mögmondom, de azt is mögmondom, hogy üki­gyelme izenetje vóna, hogy a szögedi főkapitány ur szives­ködjék egy szóra legyünnie az ideig, amég őkigyelme ide­föl tartózkodik. A főbiró paffá lett. No, Far­kas János! A főkapitánynak derogált, ugyan fel volt háborodva, hogy ő menjen le túsznak a betyárért. Hát elrendelte, hogy Nyári Mihály pusztai biztos szálljon le az utcára, ha már ilyen kölletik. Nyári Miska indult is. Sze­der Oláh nem tudta, melyik itt a főkapitány, melyik nem, ballagott le a "biztossal. De mikor lent voltak az ut­cán, a betyárok egyszerre za­jongani kezdtek, hogv Tary Pál. Tary Pál! A gyüjjön. Rózsa "Sándor szót se szólt. Mozdulatlanul, hidegen ült a lován. — Azt se tudjátok, hogy restoráció voll? — kiáltott rá­juk. — Tary Pál má el van csapva! •ú Fazekas János host a főkapitány, !e ragyás! — niond ta egy marcona betyár Nyári Miskának. Tudom. Nevellek az utcán. Hogv en­nek már avval is Volt dolga? -»- Akkor gyüjjön Farkas Tánosuram! —szólt azarany­laíbis, nngy bajusz. Mit volt mit tenni, Nyári Mihály visszaszétgvenkezett és jelentette, hogy a betyárok az igazándi főkapitányt akarják látni. — Mögveaztek? — károm­kodott Farkas János. — Vé­kes Imre alkapilány uram és Skulléty Andor ~ helyötteS uram mönjön le, az urak mögmondják azoknak, hogy ha Buzsa Sándor a gerilla kapitány, én mög Szeged vá­ros főkapitánya vagyok. Ve­lem ne packázzék, de tartsa illembeli* kötelességének, hogy rapporlra jelcnlkezzék előt­tem, az irgalmát nekie. Mikor a két tekintetesl tiszt­viselő lement az utcára, a be­tyárok még jobban zajongni kezdtek. — Nem Farkas JánoS főka­pitány! Nem Farkas ez. ha­nem bárány. — Mi ez itt? — szólalt meg az arany lajbis nagybnjuszu betyár. — Lakodalomba va­gyunk, hogy szalniabábot öl­töztetnek föl mönvasszony hely öli? De Skulléty Andor, akinek harsányabb szava és nagyobb szóló képessége volt, mint Vékes Imre alkapilánynak, rá­juk kiáltott: — Farkas János főkapitány azt izeni kentöknek, hogy ha Rúzsa Sándor gerilla kapi­tány, ü mög Szöged város fó­ka pi lány ura! Parancsolja fő­kapilány uram. hogy rapport­ra jelöntközzék nála gazd­uram. Erre Rózsa Sándor felvon­ta a szemöldökét s bólintott — Tárcsátok — mondta kur­tán s intett, hogv a két tiszt ott maradjon. A lőról'leugráll betyárok körül is vették őket s nem engedték vissza, mig vezérük újra meg nem érke­zik. Szeder Oláh István kísérte föl a gazdát. Rózsa Sándor nyugodtan, büszkén, de nem nagyralátó­an ment föl a lépcsőn és megállolt a terem ben' a (lobi ró előtt. Tóth Mihály főbíró szólott elsőnek: — T« vagy az, Sándor? — Én vónék, tekinletös uram. — üsmerlek. Barátom né­köm Dona kapitány. —-Akkor jó, tekinletös uram — Monla is jninap, liogy embörségös embör vótál a ta­vaszon. Rózsa Sándor kicsit elmoso­lyodott. — Hát berukkoltál? — Be, tekintetös uram. — Hány az embörszám? Rózsa Sándor intett hü­velykujjal a háta mögött álló Szeder Oláhra: — Majd a frájterom felel­get. Neveltek a tanácsbeliek. Kikérdezték aztán a »fráj­tert« s megtudták, hogy száz­nyolcvanan vannak a legé­ny ök. — Egészségösök? — Mind, hálaistennek — Oszlán nem féltök arác­tul? — Istennek kezében va­gyunk — mondta Szeder Oláh István, ami nagy meglepetést kel telt, hogy Isten nevére hi­vatkoznak a betyárok. A főbiró kezet nyújtott Ró­zsa Sándornak. — Hát Sándor, most egy kis ebédre a város vendégei löszlök. — Hun lösz az ebéd? — Jó helyön lösz — neve­tett fel Tóth Mihály főbiró — Nem a várudvarán, hanem jó lágas szabad helyön. Az Isten ege alatt. —" Ugy lösz jó, tekintetös uram. — A többpj megtudjátok. Damjánovics major lösz al pa­rancsoló fővezérötök. Ü nagy­sága adja ki a parancsot. Ne­ki lösztök hüségósök, olyan' jó lösz hozzátok Szöged váyosj, mint ü nagysága rulatok nyi­latkozik. "Megért öttétek? — Ügönis, tekinletös uram! Evvel még egyszer kezet fogtak. Rózsa Sándor meghaj­totta a fejét, de csakis a fe­jét. A kalapját, mint katona, vagy talán mint gazda — vi­lágért le nem vette volna. ÉR épp olyan nyugodtan, ahogy jött fel, leballagott a lépcsőn,

Next

/
Oldalképek
Tartalom