Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-20 / 188. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Legelső a Magyar Kommunista Párt A MAGYAR-KOMMUNISTA PART DELMAGYARQRSZAG1 NAPILAPJA IV. évf. 188. sz. ÁRA 40 FILLÉR Szeged, 1947 augusztus 20. Szerda Szent István és a magyar függetlenség Irta: Ferencz László ' Még idegeinkben vibrál a közelmúlt háború legszörnyűbb fenyegetése, nem a pusztítás, a számtalan kioltott élet, de az a veszély, hogy teljesen elvesztjük állami ön állóságunkat* amelyet Szent István, az országalapitó hagyott ránk szent örökségül. Talán még ma sem ébredt a nemzet egészen tudatára annak, hogy Hitler győzelme lotális rabszolgaságot ielenlelt volna és ma nem választásokat tartanánk, hanem fogcsikorgatva hallgatnánk valamilyen Wesenmayernek a na rancsait* aki Berlinből kapja masitásait. Ma Szent István napján elsősorban önálló állami létünkre* nem zeti függetlenségünkre kell gondolnunk. Számot kell adnunk magunk nak, hogyan gazdálkodtunk ezzel űz örökséggel. Mindenekelőtt azon ban vizsgálatot kell tartanunk, mi is ez az örökség. Mi az. amit Szent István ezer év távlalából reánk hagyott? A közelmúlt hazugsága, történelemhamisitása arra kötelez bennünket, hogy a felsorolást tagadással kezdjük. Hazug az a »szentistváni gondolat«* amely, a nagykirály nevéhez fűzte a történelmi határokat és az ő nevében hirdetett revizionizmust a szomszéd államok felé. Szent István nem lakatlan erdőségekbe vesző halárvonalakkal törődött, hanem azzal, hogy az országban központi halaimat teremisen, amely államot csinált a törzsek laza szövetségéből és azzal, hogy ezt az államot megvédje a németek hatalmi törekvéseivel szemben, akik már akkor hűbéresükké akarták lenni a tőlük keletre, a Duna medencéjében élő népeket. Ennek a két feladatnak a megoldása teszi na^gvá Szent István nevét, ezért fogunk tiszteletj tel és megbecsüléssel emlékezni rá mindaddig, amig magyarok lesznek a földön. E nagyságból semmit sem von le, ha a marxista történetírás megtisztítja Szent Istvánt és korát a valótlan eszmcnyesitéslől és rámutat azokra nz eszközökre, amelyekkel Szent István céljait elérte. A kor és a szükségletek Üiklálták a célokat és határozták megbíz eszközöket. Szent István a szabad pásztorélelet élő és sarcoló hadjáratokat folytató magyar népből jobbágyokat csinált, az ellenálló magyar törzsfőket német lovagok segítségével verte le, a kereszténység teriesztéáe folyamán az erőszakot sem vetette meg, harcaival, küzdelmeivel saját királyi vagyonát és hatalmát nagyobbította, de mindennek eredménye az lett, hogy a magyarság áttért a jobban jövedelmező földmüvelésre, erős hadsereget alapított amely végül is képes volt megfutamítani a német császárt, aki engedelmes vazallusává akarta tenni őt és az országát. TTgy cselekedett, mint abban az időben minden nagy ors^galapitó fejedelem. Szent István felvette a keresztségét és kereszténnyé tette az országott mert abban az időben a kereszténység jelentette a magasabb kultúrát* a magasabb államszervezeüséget. Ezzel előbbre vitte az országot* ez nagy érdem, de ma a demokratikus magyar állam szempontjából elsősorban azért kell méltatnunk őt, mert a hatalmas népmozgalmak ülközőponljá4z Országos Nemzeti Bizottság tiltakozik a választással kapcsolatos rágalmak ellen Az Országos Nemzeti Bizottság augusztus 19-én, kedden délelőtt 11 órakor ülési, tartott az újvárosházán. A felszólalások értelmében egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el: »Az Országos Nemzetí Bizottság a leghatározottabban tiltakozik azok ellen a belföldön és külföldön terjesztett alaptalan és rosszhiszemű híresztelések ellen, amelyek a reakciósok, a fasiszták és a háborús bűnösök elleni törvényes kizáró intézkedésekre hivatkozva, a választások tisztasága iránt akarnak kétséget kelleni. Megállapította az ONB, jiogy már az eddigi adatok is a válaszlók számának jelentős emelkedését mutatják az 1915. évi Választásra jogosullak számához képest. Az ÖNB felhívja az összes Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokat* az'öszszeiróbizollságok tagjait és minden választási funkcionáriust, hogy a legféltékenyebben őrködjenek a törvényes rendeielek ponlos betartásán* hassanak oda. hogy a végleges névjegyzék összeálliiásánál a jogtalanul kihagyottak felvétessenek, azok azonban, akik a kizáró ok fennforgása ellenére az ideiglenes névjegyzékbe bekerüllek, onnan töröltessenek. Az ONB elitéli azokat a kísérleteket is, amelyek a vá'aszlójogosullak névjegyzékébe való becsempészésére irányulnak és azokat is, amelyek választó jogosultat kizárnak indokolatlanul.® A kérelmek és felszólalások elbírálása során az Országos Nemzeti Bizottság a választónévjegyzékből kihagyott számos egyénnek aktív és passziv választójogát visszaadta. MA tárgyalják Magyarország lelvételét az Egyesült nemzetek szervezetébe ban, Európa egyik legveszélyesebb viharsarkában megteremtette a magyar független államot. Ez az a nagy örökség, amelyet ugy kell őriznünk, mint a szemünk fényét: diplomáciával és fegyverrel, ha kell* de elsősorban épitő munkával, ugy ahogy a maga módján, a maga korában Szent István is tette. Ma is vigyáznunk kell* ha nem is fegyegeti önállóságunkat* nemzeti függetlenségünket közvet'en veszély. A Vörös Hadsereg nyugati szövetségeseivel leverte a magyarság évezredes ellenségét,, a német imperializmust, de vakok lennénk, ha nem látnánk, hogy ui imperialista erők gyülekeznek és az sincs kizárva, hogy a letiport német fasizmust is felélesztik. Bésen kell lennünk! Vigyázó szemeinket nemcsak a külföldi imperialistákra* de belső segítőtársaikra is kell vetnünk Szent István birodalma majdnem tönkrement a némettel cimboráló méltatlan utódok miatt. Azóta mindig akadtak árulók, egy Horthy. Bárdösi, Szálas!, Nagy Ferenc, akik átkos népellenes uralmukat idegen szuronyokra akarták építeni. A Magyar Kommunista Párt megalakulása óta harcol a nemzetárulók ellen a magyar függetlenségért. Ezt tette 1919-ben és a k."/ zelmultban, a magyar függetlenségért harcolt Hitler és magyarországi bérencei ellen. Demokratikus köztársaságunk "a Magyar Kommunista Párt állal kezdeményezett Magyar Függellenségi Front program jának és munkájának alapján iött létre. Választási fő jelszavunk ma is. a jólét és rend mellett, a függetlenség. Nem akarunk idegen nagyhalaknak bábja, sakkfigurája lenni, amelyek imperia'isia érdekeik szolgálatában ide-oda tologatnak bennünket, veszélybe sodornak és belügveinkbe beavalköznak. Görögország sorsa fenyeget bennünket, ha csak 'egy jottányit is engednénk abban az irányban, amerre az eckhardtok, jiagyferencek és összeesküvő társaik igyekeztek az országot szoritáni. Nem kérünk a tengerentúli reakcióból, mert többek közölt attól is kell tartanunk, liogy talpraállitiák ősi ellenségünket, a németet, melvlyel már Szent István Óta birkózunk. Nem akarunk azonban elszigetelődni sem a nagyvilágban. Barátunk nyndenki* aki féili az imperializmustól, .a fasisztáktól hazája függetlenségét, össze kell fognunk velük, hogy együttesen nagyobb erővel tudjuk megvédeni magunkat. A magyar történelem, Szent Istvántól Kossuthig, arra tartit bennünket, hogy meg kell találnunk a lehető legszorosabb barátság útját a szomszéd nemzetekhez, amelyekhez most a világ legnagyobb hatalma. a Szovjetunió is lartozik. A békés együttműködés szomszédainkkal nem irányul senki ellen mégis fájdalmasan kell tapasztalnunk* hogy az Egyesült Ál- ••' lamok és Anglia nem tudnak felemelkedni a ' tárgyilagosság nlvan f amelyet pedig a velünk kötött bé- hetne hangolni az angolszász nagymagas szintjére, hogv h.Vátként; keszerződésben a nagyhatalmak, hatalmak hangulatát, de éppen a kezeljenek bennünket. Csak meg-! egyöntetűen kilátásba helyeztek, szentistváni hagyomány, amelyet ismételhetjük Horváth Márton sza-! Amerika és Anglia meg akarják | Bákóczi* Kossuth és Petőfi szentelvait: »Fájdalmas és megalázó szá-i hiúsítani.® Tudjuk, hogy független-1 tek meg dicső szabadságharcaik-, munkrn* hogy felvételünket az1 ségünk, önállóságunk rovására leli kai, kötelez minket arra, hogy Egyesült Nemzetek Szövetségébe, i engedményekkel kedvezőbbre le-; ilyen áron ne,alkudjunk. A (biztonsági tanács hétfőn este 12 nemzet tagfelvéleli kérelmét tárgyalta. A jelentkezők közül csak két államot, még •pedig Yetnent -cs Uj India mohamedán döminiuinút ajánlotta a tanács az Egyesült Nemzetek szervezetébe lörténő felvételre. Írország, Transjordánia és Portugália kérelmét egy éven bejül, immár másodszor, visszautasították1. A szovjet kiküldött Írország és Portugália háború alatti tengelytoarát magatar-tása miatt emelt vétót (Magyarország1, Olaszország, Románia* Bulgária ós Ausztria felvételi kérelmét csülörlökön ismét megtárgyalja a biztonsági lanács. , , O fiz fpirl Szemek élére fervmegbizottak kerülnek (Budapest, augusztus 19) A Tervgazdasági Tanács Bárányos Károly földmüvelésügyi miniszter elnöklésével ülést tartott, amelyen az Országos Tervhivatal által előterjesztett fontos kérdéseket tárgyalta. A Tervgazdasági Tanács hozzájárult a lervmegbizollak kinevezéséről és hatáskörének megállapításáról szóló rendciettervezelhez. A javaslat szerint minden minisztérium, törvényhatóság és a terv végrehajtásával megbízott mezőgazdasági vagy ipari üzem köteles tcrvmegbizollat és tervmegbizottheíyetlo.st kijelölni az üzemi bizottság állat javasolt személyek közül. A Duna-Tisza-csatorna építésével kapcsolatban felmerült kérdések letárgyalására a Tervgazdasági Tanács szakértői bizottságot küldött ki. Augusztus 31-ig 10 ezer svábot telepítenek ki Magyarországról A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: A magyar kormány és a németországi szovjet megszálló hatóságok közölt létrejött egyezmény alapján augusztus 19-én, kedden elindul az első szerelvény, amely .Aragyarországból jogerősen' kitelepítésre iléll svábokat szállít Németország szovjet övezetébe. A szerelvénnyel körülbelül 1400 délpestmegyei és és^akbácskai sváb hagyja e[ Magyarországot. A kitelepítési azért kezelték meg Dél-Peslmegyében, mivel a magyar telepesek helyzete itt volt a legsúlyosabb és ezen a helyzeten segítettek a svábok kitelepítésével. Az első szerelvény elindulása állal körülbelül 800 magyar telepes családot lehet véglegcsen földhöz és házhoz juttatni. A második szerelvénnyel 1500 sváb hagyja el az országot, amely augusztus 21-én, csütörtökön induí Bálaszékről. Ezzel a szerelvénnyel a Tolna—Baranya vármegyék 22 községéflbl szállítják el a svábokat. Augusztus 23-án, szombaton Vaskut-állomásról 1500 sváb indul el. Augusztus 31-ig 10.000 svábot telepithetünk ki Magyarországról.