Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-22 / 90. szám

viliaiirikoisixfl Kedd, 1947 április 22. Szembeállnak-e a jogászok a demokrácia törekvéseivel? Érdekes jogvita a MKP politikai akadémiáján Bajor László dr. előadó, Schneller Károly dr. jogikari dékán és dr. Eisner Manó ügyvéd kőzött „A nópbtráskodás annyira bevált, hogy be kell illeszteni 'az általános bíráskodás rendszerébe" (Szeged, április 21.) Sz.oinbai este G órára zsúfolásig megtelt a ^város­háza közgyűlést terme A társada­lom minden rétege képviseltette ma­gát, hogy az MKP politikai akadé­miasorozatábau rendezett jogászpar­lamentet Végighallgassa. A Szegeden ' elsőizben rendezeti jogászparlament közönsége olyan nivós jogvitát hfll­lott, ami felejthetetlen élmény marad ugy a jogász, mint a laikus társada­lom számára. Dr. S z t o d óI n i k László törvény­széki elnök megnyitotta az előadást, s az előadók és egybegyűltek üdvöz­lése titán felkérte dr. Ba jor László miniszteri osztályfőnököt, az igazság­ügy-minisztérium népbirósúgi ügyosz­tályának vezetőjét Jogászok és a de­mokrácia* óimü előadása megtartá­sára. Megszűnt a jogászok külön­leges társadalmi szerepe Az előadó bevezetésképen az ér­telmiség éis demokrácia viszonyát bon­colgatva leszögezte, az értelmiség ka­tegóriájánál ném á társadalmi hier­archiában elfoglalt helyzete a döntő, hanoin a társadalomban "kifejtett mun­kája, teljesítménye. A társadalmi vi­szoüyok fejlődéséhez képest nem vál­tozott eléggé a jog, de nem változtak a jogászok sem. Vagy azért, mert a jogászok; a jog változásának a szük­ségességét nem ismerik fel, vagy meri n jog szükségszerű változásának az irá® nyával szembehelyezkednek. Mivel pe­dig a jog változásainak szükségessége objektív erőktől hajtottak, a jegász­ság a jogfejlődésnek ezt a folyama­tát megállítani képtelen. Ha a jogász­ság az ebből eredő konfliktust el akarja hárítani, nem lehet mást, mint felismert és elfogadja a társadalom és jog változásának azt az irányát, amelyet az objektív szemlélet a társa­dalomban és n jogban odaránt és egyirányúan kimutat. Tuilomásul kell venni a jogász­ságnak egyebek kii/t a*l is, hogy a iiiegkilliinlitfzteletl társadalmi szerep, amelyei a polgárf társa­dalom fénykorában játszott, im­már megszűnt. ami azonban nem jelenti azt, hogy kisebb szakmai feladatok várnának ma a jogászokra, mini a múltban. A feladatok ugyanolyan nagyok, mert a jogászságnak meg kell teremtenie a demokratikus nj rend jogi kereteit és őrködnie kell ennek a rendnek jó működése és biztonsága felett. Ért­hető, ha a jogászok szigorú rendet és következetességet kívánnak, de be kell látniok, hogy ennek a követel­ménynek megvalósulása nem jelen­téktelen mértékben attól is függ. szembcállnak-e a Jogászok a rendszer törekvéseivel, vagy pe­dig eríisilfk-e azokat. Kitért a birói függetlenség kérdésére is, amelyet a magyar demokrácia neip érintett és nem is kiván érinteni A birói függetlenséggel kapcsolat­ban rátért eff/ másik felszínen levő problémára, mit. kiván a demokrácia; esküdtbiróságot, népbiróságot, vagy szakbitóságot. A szakhiras'kodás lé- [ nyegében törvénymagyarázat kérdése márpedig a büntetőjogi igazságszol­gáltatás nem törvénymagyarázat, ha­nem a néj> jogérzékének a kérdése. A népbiráskodás bevált, tehát azl be kell Illeszteni az általános bíráskodás rendszerébe Is Az nt a vegyesbiráskodáshoz vezet, lcJi.it szakbíróra mindenképpen szük­ség van, de á demokrácia védelmét szolgáló bíróság csak a nép birósí£á lehet. — A 67-es időkben a magyar Jo­gászság volt az, amely a társadalmi fejlődés élére állt s ha akkor a ha­ladás gondolatának bajnokaként a jo­gászság a maga erejével siettette a a folyamatot, amely a liberális Ma­gyarország kialakulását tfizle ki célú], erősítsék a jjVászok ma azt az Irányt, amely a népi Magyaror­szág k"a fakulásához vezet — fejezte he szűnni nem akaró lap­sók között hatalmas anyagot felölelő magas színvonalú, értékes előadását Bajor ,elvtárs. Dr. Eisner Manó és dr. Schneller Károly hozzászólása Dr. Eisner Manó ügyvéd elis-j lamrendszerhen, így éppen a demo­meréssel adózott a "Magyar Kommu- kráeiában is, a bíróságnak távol kell nisla. Párt azon elhatározásának, hogy' maradnia a politikától, mert a legfőbb a vélemények szabad megnyilvánulá- államérdek az, hogy a bíróság par­sát biztosította. Hangsúlyozta annak tatlansága és elfogulatlansága gyá­sz ükségességét, hogy a demokrácia tómba sc kerülhessen. A népbirásko­lörvényhozási és rendeleti ulon idejé-1 ilási törvénnyel kapcsolatban kívánta ben valósítsa meg a jogszabá- j a védelem perorvoslati jogának kt­lyok korszerű reformját, inert terjesztéséi, a'NOT-nak dönt vénye zési jqggai való felruházását és rendkívüli a bíróságok soha nem lehetik 'tul magukat a jogszabályokon. Kiemelte, mennyire fönlos a birói független­ség intézményes biztosítása, a "Sülön perorvoslat létesítését. Rámutatott végül arra, hogy a "teljesen kiépült demokráciában külön birói probléma birói státus létesítése. Bármilyen ál- nem is képzelhető el. A bíróságok egészüljenek ki munkásokkal s parasztokkal A kiválóan felépített, nivós hozzá-' rászorult arra, hogy a parasztság s szólást a hallgatóság lelkesen.tapsojta meg, majd dr. Schneller Károly jogi kari dékán emelkedett szólásra. A professzor közel áll ahhoz a fel­fogáshoz, hogy a társadalmi fejlő­dés végcélja az anarchia, tehát a társadalmi rend ós nyugalom állapota, uralmi kényszérbehatás nélkül. Ez azonban csak a távoli jövő kérdése. Lényegében az előző felszólaló állás­pontján van a birói függetlenség és laikus bíráskodás kérdésében és kü­lönösén fontosnak tartja azt, hogy a Montesquieu-féle elv érvényesüljön a demokráciában: a törvényhozói* vég­rehajtói és birói hatalom különválasz­tása. Kétségtelen, hogy a problémák nagy részét megoldáshoz segiti majd az, ha a bíróságok mind nagyobb sziin­ináf gyarapodnak a parasztság és munkásság köréből származó birokkal. munkásság egészséges kádereiből fel­frissüljön. Az értelmiség szaba tosabb köriilirásaként kiemeli, hogy ahhoz nemcsak a szorosan veit dip­lomások, hanem az ipar és kereskede­lem értelmiségi rétegei is tartoznak. Végül njigy elismeréssel adózott az illusztris előadónak fejtegetései nagy­vonalúságáért. A jogbölcseleti alapokra fektetett értékes, hozzászólást hálás tapsokkal köszönték meg az egybegyűltek, majd dr. Bajor László reflektált a hozzá­szólásokra. Dr. Sztodolnjk László kö­szönte meg a Szegeden eddig sose hallott, magasnivóju előadást és hoz­zászólásokat. Kiemelte, a jogászok szerepéi a demokráciában a birák által leteendő eskü határozza meg, amikor az eskü szóvege kiemeli, hogy a nép érdekeit kell szem élőit tarta nnnk. Az egybegyűlt hallgatóság szűnni ncin akaró tapsaival ért véget az Allatában a magyar értelmiség erősen' MKP felejthetetlen jogászparlamentje A MKP támogatja az Igazságügyi alkalmazottak státusköveteléseit Aa MKP jogüszparlamentjének ki­váló előadója, dr. Bajor László tisz­teletére rendezett vacsorán Tom­bácz Imre nemzetgyűlési képviselő szólalt fel. Az üdvözlések után rámu­tatott arra, az MKP nem ellensége a szakbiróaágiiak, mint ahogy a pép bíróság sem eHensé&e a szakbiróíág­nak, ~ A független birói státus kérdésé­ben u bíróság javaslattal ferdüli ai. illetékes f"rumok elé, amely javaslatol a Magyar Kommunista Párt teljes infrlékben támogat. (Nagy éljenzés.) Bizonyos ellentétek keletkeztek a birák, ügyészek, fogal­mazók és a segédhivatali tisztviselők közölt. — Mi a magunk részéről azl javasoljuk, hogy a segédhivatali tisztviselők is készítsék ej az ő státusrendezést javaslatukat s amennyiben az jo­gos, méltányos és igazságos, az MKP támogatását maguk mögött fogják érezni. •— Az egybegyűllek nagy ovációval fo gadták Tomtelez elvtárs spontán fel szólalását. a Szegedi Állami Nemzeti Szinház heii miisora: Csipősségmentes csemege paprika SZEREDAiN ÁL Cserzy Mihály a. 3.— Kárász a 10. Kedd, április 22., 'Szerda, április 23., éste 7 órakor: Csütörtök, április 24., este 7 órakor: Szünet. Maya. Parasztbecsület — Coppétta. Munkáselőadás I. Kis Hungáriában jól, olcsón .szórakozhat Kis Hungáriában friss tavaszi sört mórnek Kis Hungáriában délben menürendszer van HIREK NAPIREND Kedd, április 22. Nemzeti Szinház: Szünet. Széchenyi Filmszínház: 4, 6, 8 óra­kor:: Egy sziv megáll! A legszebb magyar film. Belvárosi Mozi: 4, 6, 8 órakftr: Arab éjszakák Korzó Mozi: 4, 6* 8 órakor: Egy pofon, egy csői'. Muzeum Zárva. Somogyi könyvtár: Nyitva 9-től 7-ig. Egyetemi könyvtár: Nyitva 8-tól 7-ig. SzeftáiatM gyógyszertárak i Gerle-Takács: Klauzál-tér 3., Just Fiagyes: Petőfi Sándor-sugárut 59.,. Török Márton: Csongrádi-sugárut 14.," Selmeczi Béla: Somogyitelep IX. utca 489. szám. mm• — N'épbinísági napirend. Kedd: 9 órakor; Pélogvházi-tanács: Földvári Sándor. Csütörtök- Kiss-tanács: fél 9 órakor Rózsavölgyi György.* Fél 11 órakor: I'feiffer Oyörgy. Szombat: Kiss-tanács, fél 9 órakor: Gerencsér József. 10 órakor Üveges András. —oo<>— — Idő járásjelentés Várható idő­járás kedd estig: Mérsékelt délnyu­gati, nyugati szél,; felhőátvonulá­sok, több helyen" záporeső/esetleg zivatar, a hőmérséklet álig válto­zik. • •irfic i — Kinevezés. Az igazságügymi­niszter dr. Kardos Adamovits Mik­ós, Bocskav-utca 6. szám alatti lakost a szegedi tőrvényszék mellé állandó román tolmáccsá nevez­te ki. — Sub laiirca Almae Malrls dok­torrá avatás az egyetemen. Az egyetemi tanács Vidor Miklós /Já­nos és Szele Tibor bőlcáészdoktor­jelölteket április 23-án,szerdán dé'i fél 1 órakor avatja az egyetem dísztermében a bölcsésztudomá­nyok »Sub lííurea Almac Ma trisó doktora vá.'A doktoravató ülés nyil­vános és azon az érdeklődő nagy­közönség yésztvehet. — Háromhónapos képzőművé­szeti főiskola. A szabadművelődési felügyelőség háromhónapos képző­művészeti tanfolyamot hirdet, me­lyen a jelentkezők a következő tárgykörből nyerhetnek hetenként kétszer oktatást: művészeti-rajz és festés, mintázás, iparművészet "és grafika., művészettörténet. Jelent­kezni lehet 30-ig a szabadművelő­dési felügyelőség, irodájában. Bér­ház, I. em. 22. A jelentkezők hoz­zanak magukkal jelenlegi készült­ségüket mulató rajzokat, festmé­nyeket és egyéb munkákat. Az óra­rend május első napjaiban a Bér­ház I. emeleti folyosóján lesz ki-' függesztve. , t — Súlyosbított a XOT. A szegedi népbiróság Berényi Pál tömörké­nyi lakost azért* mert Tömörkény­ben belépett a nyilaskeresztes párt­ba és abban községvezetői tisztsé­get vállalt s tevékeny működést fejtett kj, halhavi börtönbüntetés­re és 10 évi jogvesztésre itéltc. Fellebbezés folytán "a NOT a bün­tetést 9 havi börtönre sulyosbifotla A Belvárosi mozi kedd és szerdára prolongálta az idei szezon legszebb színes filmjét: AR .Előadások 4, ü és 8 órakor. 17a gondtalan nevető esték ABBOT ti GOSTELLÚ főszereplésével a RIÓ RITA legközelebbi műsorunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom