Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-07 / 31. szám

2 DELMAGYAEORSZAG 'PÉNTEK, 1947 FEBRUÁR 7. Kulturo, népjólét és építkezés . a Magyar Kommunista Párt hároméves tervében — Befejeztük Gerő Ernő előadásának if mertetését — Kulidra és jólét A szociális s kulturális jellegű be­ruházások tervünkben a három eszten­dőre 387.250.000 pengővel szerepelnek* Bbből egyedül lakásépítésre a városok­Jxin, falvakban, bánya, és kohó telepe­ken csaknem 220 millió pengő, 5C00 uj iskolát erem, továbbá óvódák, napközi ofctitonok, csecsemőotthonok, tanoncis­kolák épitésére ós felszereléséi;? ke­reked 63 millió pengő;, nagyrészt le­rombolt Műegyetemünk újjáépítésére 14 millió, egyéb főiskoláink újjáépíté­sére pedig 20 millió pengő; kórházaink újjáépítésére 70 millió pengő, ezenki­ül jelentős összegek hadigondozottak és rokkantak foglalkoztatását célzó mű­helyek létesítésére, valamint a mentő intézmény fejlesztési e. Felvettük ter­vünkbe a Margitszigetnek népüdülővó. fejlesztését is. ' Az építkezés Ha a különböző rovatokban szereplő magas- és mélyépitkezéseket összegez­zük, megállapíthatjuk, hogy a három­éves V.rv keretében körülbelül 500 millió pengőt fogunk fordítani építke­zés céljaira, vagyis mintegy két-két és félmilliárd forintot. Ez azt jelenti, hagy foglalkoztatói fogjuk teljes mértékben építőmunkát salakat és hogy az építkezésekkel kap­csolatban a kis-, közép- cs nagyobb iparosok százezrei fognak keresethez jutni, ami nem maradhat kedvező ha­tás nélkül a kereskedelemre sem: Az általam előadottak, természete­sen, nem merítik, ki még nagyvonalai­ban sem a Magyar Kommunista Párt hároméves gazdasági tervjavaslatát. Hi­szen nem, vagy alig érintettem olyan fontos kérdéseket-, mint. a külke.reske­detem, ami ítészben a velünk szomszé­dos, ugyancsak tervgazdaságot meg­valósító államokkal való kóoperálás kér­dése-és & szükséges nyersanyagon' biz­toskása iparunk számára. Külkereske­delmünkről ' csupán annyit - szeretnék megjegyezni, hogy előirányzatunk íze-' rint a hároméves terv végén teljes mér­tékben. még nem érjük el az 1938-as külkereskedelmi forgalmat, de elérünk annyit, hogy az előirányzott termelés emelkedéséhez elengedhetetlen nyers­anyagmennyiség rendelkezési-e álljon. Alig emiitettem az anyagi- és a mun­kaerőgaz'dálkodás igen fontos kérdéseit, amelyeknek helyes megoldása nélkül nem képzelhető el1 igazi tervgazdálko­dás. Nem tértem ki a tciv finanszírozá­sának komoly problémájára, a forgó­tőke-szükségletre és az ezzel kapcsola­tos hitelpolitika kérdéseire s a pénz­ügyi és finanszírozási kérdésekkel szorosan összefüggő költségvetési kér­désre. Magától' értetődői, hogy a terv­nek feleletet kell adnia és ad is fele­letet mindezekre. Nem szóltam arról, hogy mint a nagy hároméves terv részét, kidolgoz­zuk a szociális biztosítás kiterjesztésé­nek) ési fejlesztésének) hárömévee ter­vét. Feladatomnak elősorban azt tekin­tettem, hogy megmutassam javasla­tunk alapvető elgondolásait és az utat, valamint az eszközöket, amelyekkel -a kitűzött célokat, véleményünk1 szerint, el lehet és el kell érni. A gazdasági lerv kél változata Megjegyezni kívánom még, hogy az államgazdasági terv, amelynek alapvo­nalai u ismertettem, az úgynevezett I. változat, amelynél abból indultunk ki, hogy a terv megvalósításánál lényegi­leg saját erőforrásainkra leszünk utal­va és csak azokat a külfö^i erőforrá­soltat vettük számításba; amelyek már­is biztosítva vannak. Nyilvánvaló azonban-, hogy el1 kell készíteni' a hároméves gazdasági terv II. változatát is. Itt már számításba fogjuk venni azokat a komolyabb erő­AKRON örökiró toll 88.— fosánt 4 évi gvári garancia Szenesi Irodagép Vállalat Szécheafl-Ur 1, Telefon 6—41. forrásokat is, amelyeik külföldről való tőkebehozatal utján- esetig lehetővé ".eszik, hogy messzemenő célokat tűz­zünk magunk elé és gyorsabban halad­junk előre a felemelkedés utján. Meg­győződésűn^ hogy ezek az erőforrások annál bővebben fognak csörgedezni szá. inunkra, minél határozottabban és cél­tudatosabban látunk saját magunk a munkához és minél nagyobb eredmé­nyeket fogunk elérni saját belső erő­forrásaink mozgósítása terén. Ez meg. fogja mutatni mindenkinek, aki érdek-J lődi'k irániunk, hogy komoly tárgyaló-j fél vagyunk s hogy nálunk érdemes be-1 fektetni. Az általunk nagy vonalban itt elő­terjesztett • államgazdasági • tervnek m.. 'vannak az összes szükséges anyagi feltételéi. Da ahhoz, hogy,a terv meg­valósítását teljes mértékben biztosi­lót nak tclcinthessüla, meg kéli terem­teni a politikai feltételeket is. Ezeket a feltételeket. egyetlen szóval lehet megjelölni: demokrácia!. Ez azt 'jelenti, h<M[y a reakciós', demokráciaei-. iene.s ereiét félre kei! seperni az út­ból'tés létre kell hozni plyan tartós', fel''.t;iler.üli demokratikus álcpőkoa álló kormányzati koalíciót. és 'ezen túlme­nően olyan, valóban" _ demolcraUkus egységét a nemzeti érőknek, amely egyedül lehet a zálogra anntk,. hogy erőinket r.em lcoli meddő harcokban eifecséntoí, hanem mindent , összpon­toátanunk a magunk élé fűzött nagy nemzeti feladat megvalósítása érdeké­ber.'. A hároméves áfiamgazdásági terv 'az egész nép. a nemzet, az ország ügye. Ennek a tervnek valóraváltásáért érdemes élni, áldozni, dolgozni és küz­deni a munkásiitk, a parasztnak, az ó: telmiségieknek, a kisemberele milliói­nrk, mert a nemzet felemelkedésével együtt mindegyikük a sajt* feleméke­dését munkálja. Mert a liáromévps terv megvsiíósitása utján szilárdabb alapok­ra helyezzük hazánk függetlenségét, megteremtjük országunk felvirágoztatá­sának feltételeit, . előkészítjük a jobb, £zebb, boldogabb magyar életet! 20% ' 2O0» JCeszáttilottvUa ttUti-favat di{ átát! MATEOSz Telefon í—53, •33 Telefoni 706 !í I üli IMI;? MAG = ÜIMIH TERMÉS MIKSZÁTH KÁLMÁN-UTCA '6. MARX- ES VALÉRlA-TÉR KÖZT. SZEGEDI MAGKERESKEDES Teryszerű gyiimolcsfavédelmet szervez a város Az MKP hároméves let vével foglalkozott e városi mezőgazdasági értekezlet (Szeged, február 6.) Csütörtökön dél­után Somogyi Imre gazdaságii tanács­nok elnök lésével mezőgazdasági érte­kezlet volt. Az értekezleten resztvettek a szegedi gazdasági, kertészeti; szőlév szeti és borászati; növényvédelmi fel­ügyelőségek, továbbá az Alföldi Mező­gazdasági Intézet es egyéb szakintéz­hvények kiküldöttei. Az értekezlet foglalkozott a város hátósága által kezdeményezett mező­gazdaságfejlesztési akció tavaszi pro­gramjának végrehajtáséval. A megbe­beszélés eredményeképpen. a város gaz­dasági ügyosztályai folytatni fogja a mult 'év őszén megkezdett kedvezmé­nyes gyümölcsfateiepitési akciót, a Vá­ros határának nyolc helyén permete­zőgép-állomásokat fog sürgősen íelfálli- j tani, segítségére a Szöllősgazdálc és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete szegedi kiküldötteinek' a gyümölcsfa­permet ezési akció végiteBajtásában, va­lammt megteszi, a szükséges lépéseket; nemesitett v-tőmagvak beszerzése és Szegeden való eiszaporítása érdekében. A város hatósága "magára vállalja', hogy a legsürgősebben termelési pro­blémák megoldása, céljától nagyobb számú ismertető füzetet fog kiadni. Áz értekezlet foglalkozott a liároméves gaz­dasági tervnek Szegedet érintő részével, hogy » város határában élő mezőgazda­sági termelők minél nagyobb mérték­ben részesüljenek 'abban az állami tá­mogatásban, amelyet a hároméves terv lielyez kilátásba. Uri muri a demokráciában Medikusból, amelynek tizenhat közismert fasiszta „védnöke" van Az egyik védnök éppen a népbiróság börtönében üldögél — Álarc kötelező! — (Szeged, február 6.> A régi uri Ma-; gyarország kialakult szokása volt a báli meghívókra a „diszvédnökök" és véd­nökök egész sorát rányomtatni. Hogy ezek az urak és hölgyek mit védtek, | azt a rendezőség, de a védnökök maguk sem tudták. Mindenesetre az élenjárók közt voltak olyanok, akik társadalmi és politikai szempontból az uri Magyaror­szág díszei voltak. A javarésze azonban a felsorakoztatott védnököknek jelen­téktelen, de jómódú ember volt, akik­nek megérte a „tisztelet jegy" ára, hogy előkelőségek névsorában szerepel. A demokratikus életforma még va­donatúj és sokán ugy gondolják, hogy a változás mindössze csak annyi; hogy mások kerültek a kormány rudj® mel­lé, különfc.n minden megy a maga módján a régi formájában1.' A báli sze­zon az idén is megindult Szegeden. • A paplrhiány azonban nem gátolja a sok bál rendezőséget és egyik vaskos rneg­hivfó a másik után lát napvilágot; A vaskos meghivpkra azért' van szükség, hogy a disz és kevésbbé díszesebb véd­nökök végtelen sorát leközölje. Iskola­könyvekre nincs papiros, de diszvédnö­kök publikálására akad minden mennyi­ségben'. Á szegedi medikusok és patikusok is rendeznék bálát, ami arra késztette az agilis rendezőséget, hogy meghívót bocsásson ki, ahol diszvédnökök és védnökök egész tömege tündököl. Elol­vastuk a meghívót és értetlenül álltunk a nagy darab papiros előtt. Nem tud-, juk, most nyömtatótt meghívót látunk-cj vagy valami régi nyomtatványt. Mikor' Szent I&tvángaiage, özett ístván-lér 2. Éjjel-nappali szolgálat! JkszáltitottuU a UU eí-fuuat díj ácát ! 20%- 20% ftoltán mint a demokrácia nem kivána-, ;os eleme, internálva volt. Dr. Nemecs­kay Tivadar a fasiszta Batizfalvy jobb­kezte volt, nemrég tért vissza nyugatról, ügye mtég'nincs elintézve. Dr. WonóereV Ferencet nemrég liUőt'a el ;z igazaié bizottság öt évre és ügyét útUvteva nép­birósághoz. Dr. Szigethy Margit a leg­hangosabb jobboldali agitátor volt. Hogy a kitelepítésre.;átélt Svábság • ds képviselve legyen a „védnökök" sorá­ban, dr. S. Thiíi Klára is védnöke bálpak, ' Információnk szerint a jóérzésű és demokratikus elemek, akik ezt a meg­hívót megkapták, felháborodásukban visszaküldték, mert ahol ilyen elemek, „védik"'a bál demokratikus szellemét, ott keresnivalójuk nincs^ Amikor lehull az álarc A meghívó legmulatságosabb része az első oldal utolsó sora, amily igy: szól; „Álarc kötelező".' Ilyen körülmé­nyek közt megértjük a védnökök név­sorát tó, mert a fasiszták a demcftpű-­ciátoan álarccal járnak. Hiszen ha ál­arc nélkül járnának, ugy a bálát a, rendőrségen lehetne csak megtartani Kíváncsiak vagyunk, mikor a bál folva-. mán lehullnak az álarcok, mi fog kide­rtiliri, a fasiszták vagy a demokraták voltak többségben. azonban a diszvédnökök élén ott lát­juk dr. Pálfy György főispánt, meggyő­ződünk, hogy egészen uj keletű a meg­hívó. Ez;r\. «i meghívón pedig ott dísze­leg a demokrácia ellenségeinek a neve. Megszámláltuk: -16 olyan védnök szere­pel a névsoron, akik közismert fasisz­ták és ti demokrácia ádáz ellenségei, íme: . A medikusok ós- patikusok báli véd­nökei sorában ott látjuk; dr. Balogh Pált, akit Jugoszlávia- mint 'háborús és, rtépellenes bűnöst kért lei és aki a nép­ügyészség börtönében várja míg átad-! ják. az igaz: ágszolgál tat ásna k. Dr. Bla- * zsó Sándor ügyét a szegedi népbiróság tárgyalta, el is ítélték három évre, ai NOT azonban felmentette a demokrácia nagyobb dicsőségére. Dr. Bordás Sán­dor hosszú ideig letartóztatásban volt, dr. Fröhlich Ottó a nyilaskeresztes párt tagjai volt, nyugatos, nemrég tért visz­szá, ügyé', még nem vizsgálták ki, de azért már „védnök". Dr. Gottivald László ifemert jobboldali nyugatos, dr. Gö'tl Tibor a népbiróság börtönéből csak most s zabadult,, végleges döntés ügytjben még nincs, hangos agitátora volt" az antiszemitáknak. Dr. Jász Tiva­dar jobboldali állásfoglalása miatt az egyetemi igazoló bizottság nem igazol­ta. Dr. Kél János a Csillag börtön vol t főorvosa és a baloldali elemek Idnzója. Dr. Ladvánszky József hosszú ideig 'le­tartóztatásban yolt, ismert jobboldali ember. Dr. Lajos Sándort az egyetemi igazoló bizottság állásvesztésre, itélte. Dr. Lamper József is „vendége" volt a demokrácia börtönének. Dr. Miskolczy A gazdákat eljzimolfató bizottságok február második felében kezdik meg működé­sűket t (Budapest), február 6.) Mini ismere­tes, a közellátási miniszter február el-, sejével elrendelte a gazdák beszolgálta­1ási kötelességének számbavételét és a gazdák elszámol tatásai. A beszolgálta--' tást elmulasztó gazdákat súlyosan meg. bírságolják, míg a gazdát, ha -beszól-, gáltatási kötelességét teljesítette — ké­relmére — jutalomban ítészesitik. A most kiadott végrehajtási körrendelet "érteimében közszemlére kell kitenni a hátralékos gazdák névsorát és teljesít­ményülcről kimutatást. A gazdának jo­gában áll kimytatott tartozásával szem­ben felszóBalnia. Mindazoknál a gaz­dáknál, akik gabonabeszolgáltatád kö­telezettségüknek kevesebb, mint 80 százalékát, burgonya beszolgállatási kö­telezettségüknek 80 százalékát, olajos­magbeszolg áltat ási kötelezettségüknek leevesebb mint 80 százalékát teljesítet­ték, a helyszínen kell elszámoltatást lefolytatni. Ebből a céltól 4 tagu hely-­szini elszámoltató bizottságot kell. ala­kítani. Az elszámoltatási bizottságnak február 16-án meg kell kezdenie min­den községben működését. Egyelőre nincs árvízveszély! (Szeged, február 6.) A - hirtelen hó­olvadásek .Szegeden különösen a nyitott csatornájú külvárosban legtöbbször ki­sebb ár viz veszed elmet szoktak okozni, A közeli napokban, ezért félő volt, Hogy » feftorlódotl nagyobb hó rét egek' olva­dása ismét elönti a mélyebben fekvő külvárosokat vízzel. Szerdán délután ezért Csányi Férenc főtanácsos a vá­rosi mérnöki osztály vezetőjének irá­nyitá óval helyszíni szemléi tartottali a küLvárosokban, különösen a mélyeb­ben fekvő veszélyeztetettebb helyeken. Megállapították, hogy hz olvadás foko­zatosan és egészen kedvező körülmé­nyek között zajiík le. Az olvadás a nap­pali órákban mérsékel'.; Ezt a napi Víz­mennyiséget igy a csatornák le tudják vezetni, de ezenkívül a város külön­böző pontjain elhelyezett mintegy lü­—12 szivattyú közül néhánya', mindig ügembe állítanak. Szerdán az ujsomo­gyitelepi cs a fodorterepi szivattyúk • működtetésére volt szükség1, csütörtö­kön pedig az Ottovay- éo Rothermere­telepen dolgoztak a szivattyúk. Ha az olvadás a jelenlegi mértékben folyik tovább, akkor előreláthatóan1 nem fe­nyegeti v, szedelerrr a külvárosokat. A Tiszán is egyolőré áll a jég és igy még onnan sem fenyegeti árvízveszély a várost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom