Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-20 / 88. szám

t (> £ L itt A ti 1 AROKMAG 1945. április 30, Az oroszok hederítették Mahrisch-Ostrau városát Moszkva, április 19. A TASS­íroda jelenti: Ausztriában a Vö­rös Hadsereg Bécstől északra átkelt a Thaya folyón és meg­szállta Mistelbach és Baberis­burg helységet. 30 német pán­célost és 35 páncélozott csapat­szállító autót semmisítettek meg. Cseh területen Megkezdődött Mdhriscli-Ostrau fontos iparvá­ros és közlekedési gócpont kö­rülkerítése. Az oroszok 12 kilo­méterre állnak a várostól és három oldalról hatolnak előre. Briinn már az orosz ágijuk tü­zében fekszik. Keletporoszországban most a Samland-fclszigeten az utotsó német csapatok Pittau kis ki­kötőben elsáncolták magukat Tegnap az oroszok itt 870!) fog­lyot ejtettek. Köztük van Tem­pelhof vezérőrnagy, a 28. gya­loghadosztály parancsnoka. Rajtuk ugylátszík nem változtatott az idő. Nem akarnak még most sem észheztérni. Nemcsak hogy semmibe veszik, de egyenesen szembehelyez­kednek Magyarország kormányának rendeleteivel és arcátlanságuk már odáig fajulta hogy Dnnántul néhány járásában sváb földeket fegyveres erővel próbálják elvonni a földre­form elől. Éppen itt az ideje, hogy véget ves­sünk már egyszer, a svábság fék­telen szemtelcnségének. Azt hisszük, minden magyar szivéből beszél a cikk, amikor azt irja, hogy nincs és nein Is lehel helyük ezeknek a sváb hazaárulóknak tovább ebben az or­szágban! Eleget hiztak a magyar nép vérén és nyomorúságán, elég bünf követtek el a magyar nép ellen, hogyj elszenvedjék végre a bűnhődést: osz­tozzanak a német nép sorsában. Zsí­ros fekete földjük jó lesz a dolgozó magyar parasztságnak. Századokon áf éltek bőségben rajta és a magyar­ságnak hazaárulással fizettek érfe. Nemzeti ostobaság volna — fejezi ha a cikk —, ha akár csak egy könnyel is ejtenénk, amikor végleg és őrökrfl elbucsűzunk tőlük. Zwickau és Soltau a szövetségesek kezén London, április 19. A Reuter-iroda jelenti: A 3. amerikai hadsereg Asch város elfoglalása után már Csehszlo­vákia területén nyomul előre, ketté­szelve ezáltal a német birodalom te­rületét. A 7. hadsereg kötelékei Nürn­bergben heves utcai harcok során tisztitják meg a várost a németektől. A Stadiont 30 amerikai katona fog­lalta el. Az 1. amerikai hadsereg a bekerített Lipcsében folytatja a vá­ros megtisztítását. Más kötelékek be­nyomultak Zvviebaiiba. A 9. hadsereg Magdébnrg teljes megtisztítása után folytatja előnyomúlását az elkesere­detten védekező németekkel szem­ben. Az északi szakaszon a teljesen elszigetelt llréma városában tovább­folynak az ulcai harcok, a szövetsé­gesek már Hamburg határában jár­nak. A brit csapatok Liineburg váro­sát veszélyeztetik. Sótlan némel góc­pont eleseti, Lelzcn városának fele már a szövetségesek kezén van. A francia csapatok a déli szakaszon el­foglalták Freudensladiol és közvet­lenül Stuttgart előtt állnak. A glmn­demenll némel terepzsákol leljesen felszámolták. (MTI) -oo— Svédország nem lesz a lömeggyilhosok menedékhelye I.ondon, április 19. A Svéd1 Ide ((önellenőrző Bizottság rendele tériéi kitoloncolásra kötelezett négy ne­midet, akik a niiult héten repüli g'p segli (sédére! Svédo: szátgfba szók lek. A svéd bizottság hozzáfűzte a ren­delkezéshez, hogy' miivel a mögukat menekülteknek imondő némelekről valójában nem lehet imfegállapittatad, i hogy népellenes csi/ekdclletek, i vagy esetleges ttt's okok késztet-! lék őket a menekülésre, a bízott-1 ság a Németországba történő v'sz-1 szntoloncolást látta a legjobbnak.' .Vmlmnyiben neim! hajlandók ma­gokat a visszatotoncolási eljárás­nak alávetni, ugy a menekültekét ügyük kivizsgálása, végeit ál fog­ják adni a szövetséges hatóságok­nak. A jövőben is igy fognak csele­kedni mindazokkal az idegenekkel szemben, akik Né.mictországbő 1 a svéd külképviseleti szervezetiek l 't­latmtozéisa nélkül jönnek Svédór­szágba. iSvédorazág nem1 lesz lö­mieggyilkosok menc*lőklielye« — nvondotta az elnök. (MTI) -oQo-­A magyarországi svábság osztozzon a németek sorsában A Magyar Kommunista Párt köz­ponti lapja, a Szabad Nép vezércikket közöl »Sváb hazaárulók' chnen. A svábkérdés a fiatal demokratikus Ma­gyarország újonnan kialakuló társa­dalmának egyik igen fontos és megol­dásra váró kéríése. Fontosnak tart­juk tehát, hogy ezt a cikket megis­mertessük a lapunkon keresztül az egész Délmagvarország lakosságával Is. A magyar nép szemében a svábság mindig a szabadság örök ellenségét jelentette — irja a lap. — A magyar népnek nem volt olyan szabadság­küzdelme. amelyben a svábok fiait ne találnánk a labancok között. A történelem folyamán mindig a zsar­nokságot, a magyarságon váló élős­ködést képviselték. Nem szégyelték nzt sem, hogy népünk véres verejték­kel megszerzett javain felhizva, adan­dó alkalommal hátulról döfjék gyalá­zatos tőrükéi a nemzet testébe. Századokkal ezelőtt már ugy 'tele­pitették őket ide, a zsiros fekete magyar földekre, mint gyarmati né­pek közé a német hatalomvágy misz­szionáriusait. A »belső bitangok' tnel­•lelt ök képviselték a magyarságban a külföldről Importált hazaárulás Mellemét te ők acudtetteJc vtefceini tani minden magyar megmozdulást. A Szabad Nép cikke rámutat, hogy hány alkalommal tiporták el a ma­gyarság jogos szabadságigényét, ezek a nyakunkon és vérünkbőt élő svá­bok. Ami baj, szomorúság ért ben­nünket a történelem folyamán, az jó­formán mind a sváboktól származott. Most azután az elmúlt időkben még jobban betetőzték eddigi 'ténykedé­süket. Baschok és egyéb hazai gan­lellerek vezetése inetlcit zári sorok­ban álllak HUSer mepé, Százával küld­ték az ünkénlesekel az SS-brtganl!k közé, afeík féktelen fenevadként dúl­ták fel a szabadságszerető népek oil­honail­Senki sem kenyszeritette őket haza­árulásra: Maguk léplek el minden szálat, amely a magyarsághoz füzle őket. A leggyalázatosabb módon meg­tagadták. elárulták, kifosztották és ki­szolgáltatták a magyarságot az egész országban, nemcsak Bácskában, de Dunántúlon cs a pestkörnyéki gaz­dag falvakban is. Mindez nem volt elég! Hitler hor­dáival a sváb hazaárulók egyrésze el­hagyta ugyan az országot, de nagy­részük még mindig ilt él ma is és srivük mélyén konok gyűlölettel áll­nak a magyar deuiokr&ka utMba. Frontra indult a szegedi zászlóalj Szerdán délután indult el a Németország elleni szabadság­harcba a szegedi honvédkerület első nagyobb csapatköteléke. A virágosán és lelkes énekszóval felvonuló honvédeket nagy tö­meg kisérte az állomáshoz. A beszállás előtt az állomás téren a felsorakozott csapatokat a város közönsége nevében dr. Donászy Kálmán a Nemzeti Bizottság elnöke búcsúztatta, hangoztatván annak nagy jelen­tőségét, hogv a magyar honvé­dek 1848 óta először, 'most végre ismét, az örök ősellenség ellen mutathatják meg a ma­gyar virtust. Hosszú idők után a honvédség nem- idegen érde­kekért indult harcba, hanem azért a magyar földért, ame­lyet az uj magyar demokrácia teljes egészében a dolgozó ma­gyarságnak juttatott és azokért a népjogokért, amelyeket végrs nehezen kivívtunk. Mindaz a gyűlölet, elkeseredés, amely év* századok óta felgyűlt a nemzet lelkében, az most mind ott lo­bogjon és izzón az uj magyar néphadsereg harci elszántságá­ban és lelkesedésében. Donászy Kálmán beszéde után Erdélyi Árpád ezredes nyugtatta meg beszédében a távozó honvédedet, bogy az itthon maradottakról messzeme­nő gondoskodás történik. A honvédek ezután lelkes éljen­zéssel szálltak be a vagonokba. A búcsúztatáson a város ha­tósága részerői megjelent Dénes Leó h. polgármester és Komó­csin Illés a politikai rendőrség vezetője és számosan a Nem­zeti Bizottság vezetői közül. U] nevet feapfak az elSantarraijafom vezéreit® elnevezett fővárosi ulcál A főváros közmunkatanácsa foglalkozott a reakciós nagysá­gok és ellenforradalmi vezetők­ről elnevezett utcák nevének megváltoztatásával és elhatá­rozták, bogy több uj elnevezésű, utcának visszaadják régi nevét, más utcák és körutak nevét pe­dik megváltoztatják. A határozat értelmében visz­szanyeri régi nevét a Vámház­körűt, a Vértanuk teréről eltá­volítják az ellenforradalmi em­lékmüvet, amelyet a népharag már részben úgyis ledöntött és ezt a teret Ságvári-térnelc ne­vezik el. A három ellenforra­dalmi csendőrtisztről elnevezett utca, igy a Borhy Sándor, Fery Oszkár és a Menkina .lános-ut­cák a jövőben a demokrácia három honvédvérianttjának, Kiss János altábornagynak, Tar­csay Vilmos századosnakés Nagy Jenő vezérkari ezredesnek a ne­vét viseli Mindhármukat a nyi­las hadbíróság ítélte halálra. Az Aréna-utat Dózsa György­ről nevezik el, a Berlini-teret Marx-térnek fogják hivni, a Vilmos császár-ut uj neve Bajcsy-Zsilinszky-ut, a Károly király-ut Somogyi Béla-ut lesz, mig a Gróf Tisza István-utca József Attila, a magyar prole­táriátus nagy költőjének nevét kapja. —«o°— B baiificai és jajnicai haláltáborok Hónapokig tartó nyomozás után, a jugoszláv háborus bű­nök kivizsgálására alakult bi­zottság okiratok és tanúvallo­mások alapján megállapította, hogy a banjicai táborban több mint tizezer embert végeztek ki a németek és hazaáruló szol­gáik, mig a jajnicai halottége­tőben 6j ezer ártatlanul meg­gyilkolt embert — asszonyokat és csecsemőket is — égettek el Hitler uj rendjének véres apos­tolai. Azoktól, akiket a táborba hurcoltak, azonnal elrabollak minden értéket. A tábor pa­rancsnoka minden ujján vakitó fényű brilliánsgyürüket viselt, uj és ujabb cigarettatárcákból kínálgatta barátait és töltőtu!!­gyüjteményével dicsekedett. A kevésbé értékes holmikat a Gestapo-ügynökök és börtön­őrök kapták. A tábor lakóival állati ke­gyetlenséggel bántak. Napiren­den voltak a legkegyetlenebb büntetése^. Előfordult, hogy egy loznicei orvosnőt, dr. Mi­tyicset, négyéves kisleányával és hathónapos kisfiával együtt lőt­ték agyon. Gázkamrás autókat is használtak. A tábor német orvosai éppen ugy resztvettek a tömeggyilkosságokban, mint akármelyik SS-hóhérlegéuy. Jéállaprthaa levő tűzhelyet cserélek konyha kredencért, l'olaár-u fi. 1. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom