Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-28 / 22. szám

1915. Jgnulr 28. delmáfiyararszaü A német otaíeUátás teljes csöd]e London, január 26. james Richárd­on őrnagy a kővetkezőket írja az fürőpai katonai helyzetről: A német arzenálok csaiáia folya C itban van. Az egyesűit nemzetek létről, nyugatról, délről és a le­begőből rombolják a német hadse­feg »nyagi alapjait. A hadviselés egyik legfontosabb •Ikke, ha ugyan nem a legfontosabb kz olaj. Amikor H<tler 1944. decem­ber 10-én a kancellári Hivatalban. Berlinben 250 német vezérkari tiszt •lőtt kifejtette az akkori előkészü­letben lévő Hitler-Rundsta it offen­zíva célkitűzéseit, a három fő cél fegyikéüt a következő feladatot em­Itetta: az offenziva egyik fő célja, hogy a szövetséges légierőket el­vonja az agyontámadott német olaj gyáraktól. Ezt olyképen fogja a né­Biet haderő elérni, hogy előretörve •rra kényszeríti a szövetséges légi •rőt, h így a harcterekre összponto­sítsa minden erejét. Ezzel a néme tlaj- és benzingyárak némi Icegő­böz fognak jutni. Hitler már jóidé* rtvesztette a romíniai petróleum nézőkét, amelyek a német tnderá Rbjszükségletének egyharmadát szál­lították. A magyarországi o'ajkész letek jórésze sen áll a németakren ielkezésére. A lengyel olajkészletek |i elvesztek már. Németország 13 fzintétiku* olajgyárát a szövetsége •ek ismételten keményen bombáz­ik és nyugaton az előrenyomuló szövetséges seregek e piUanaéban 8iár újra erősen veszélyeztetni kez­dik a né n-t iparvidék gyárait, s Ba^r- és a Ruhr-vidéken. A legnagyobb a vea»ily keleten. Ott a szovjet haberő öaszeroppan­léssal fenyegeti a németszUéziai mű S ajbanzingyárakat, amahtak a német ajtermeltonek mintegy 25 —30 sxá kalákát szolgáltatják. Ezt az olaj gyártó vidéket kötőmé i a szővet3é­fce.sek már november és decsnsber fclyamán meglehetősen erős táma­dásokkal sújtották. Körben irtősakx Í ővel folyik a már leéaz ohjkóseU:­k és szállítmányok megsenwnisi­se is és az olajat szál ütő jármfivek jnegsemmisitése. A szövetséges re­pülőgépek mintegy 500 német jár pűvet pu-ztitottak el, illetve rom­boltak össze a nyugati fronton két Rap ahtt. Ezek a tirmővek csaknem fcvéte! n&kűl oVsjra, benzinre járó Riotoros lármővsk voltak, amelyek­ke! egvűtt hitalmaa mennyiségű Izeman/aggal és olajjal, benzinnel leli tartályok százai pu zhiatsk «l. A visszavonulás megrövidíti * rr'­jfcetek hmttipvonatait, de ezt ti jdönyt nvessze túlhaladja az a hát­E "y, hogy a két arcvonal háború hoz evyre több jármű és egyre bb o's; kekene, da egyre ksvesebto ban. Az rvómat bvdbennsrési A* szállítási gépewíet most már egy hatalmas acAgyüiü fogja körűt és •z a gyűrű, amelyet Teheránban terveztek meg, egyre szűkebb. A fémet seregeket egyre inkább fe­nyegeti a megbénulás veszedelme. A német haderők mozgási képessé­gének megbénulása. Kiút ebből s helyzetből nincs. A feltétel nélkű i íegvvrt-taW elkerülhetetlenné vá't. Rövidesen megkezdi működését a Szegedi Szabad Akadémia Az akadémia célja és tervei A demokratikus ujiáépi'és egyik K fontosabb felsdita a széles néo­:gek kulturális nevelése. Ennek a idatnak megoldásit szolgálja i " >zegedi Szabad Akaiimh, amely » özei jövőben megkezdi működését. \z akadé nia céljáról és terveúál beszélgetünk Pártos Endrével, a kul­jrális szervezet egyik lelkes alap* tájával. Boldogan újságolta, ho^j végre „tető alá került" sz akadémia a szó legszorosabb értelmében, t város ugyanis helyiséget utalt kl és Az egy szoba-konyhás lakásban rN. videsen hozzá is fognak terveik me * /alósitásához. Az akadémia megalakulásának cí'* járói a következőket mondotta — Az antifasiszta szellemi és gsz* dasági erők összefogása révén létre* Vött egyesűléa célja városunk egve* !jmss művelődésének előmozdítása, u egyéni tudományos és művészei örekvesek intézményes támogatá*\ valamint Szeged közművelődési in­tézményeivel, a város közművelődéi tgyositályával, továbbá az érdet* répviseleti szervekkel való baráts * {os együttműködés, tanácsadás ti (ölesönös segítőkészség. — Az akadémia szűkség szerint Tjftaelőadisokat, tudományos klrdi­Jutásokat, hangversenveket, kidllit íi sok it, matinékat, szabadegyetemi el 5­idisokat és tanfolyamokat, szabad• iskolákat rendez, a nelyek mind ko* noly, korsaerü szinvonalaknál, mi d oedig ismertető és nevelő |ellegü<­nél fogva széleskörű érdeklődést irthatnak szám )t. Az ikadémiieze i* 'elfll különleges uiktinfolyamok uírvezésében is tanáccsal és segit* »42'{et szolgál. — FogtnHcozik-e politikával a< ikadémia ? — Az akadémia pártpolitikává liem foglalkozik, de fontos felad i* inak tekinti az igazi társadalmi b'* rének a köwnűveltség gyarapításává /afó szolgálatát. — Kik lehetnek az akadémia tag­jai? — Szá-mavásri, pártpolitikai meg­työtödésre és foghlkozisra való te­dntot nélkül minden szociális gon­dolkozáan szegedi íjkos, aki s; ikadémia céljainak éa eszményeinek itolg-ilnlára alkalmas. Sor kerülhet iésőbö pártoló tagság létesítésére is i'yanok számára, akik anyagi kö­UlnéTyeikh« képest ha|landók az ikadémia törekvéseit támogatni. Ax skidámia szorosabb in vett nunkareodjére vonatkozólag Pártos Endre elmondotta, hogy az előadás­•orozatobbsn helyet kap minden Karóra!, aranya), ékszert macas árou veszek. Bkszerkészilés, lazítás. ' Dublé karikagyűrű kapható Mrdáczky ékszerész STsza Lajos körot 55, L emelet Mihályi ház. szellemtudományi, képzőművészeti ét társa ia'oa uinmányi témakör. előadások ielölelik a filozófig mnden ágát, az irodalom és irodc*. műtörténet valamennyi tárgykörét, i 'rrmészettudománvokat, a képzőmű­vészet ágait: a festészetet, szobr* iratot, építészetet, ezenkívül a tár­sídalomtudomlnyt, a közgazdaság­tuiományt, a politika tárgykörét, va­Hm nt a zeneművészet valamennyi igát Igen érdekes az is, hogy az aki­d'miln ^műhelyek" tessnak, i y levezik majd sz egyes szxkokst, melyeken nemcsak elméleti, de gy> zorlati oktatásban is részesülnek s hillgatók. Ehbez képest „műhelyve­etők" irányítják az oktatást, ők k4­tzitik elő az előadásokat és ók ál­•it|ák be az előadókat. Az előadás» tat rendkívüli gondossággal készit t elő és szervezik meg, hogy az aka­démia nívója minél magasabb le­gyen. Ez a magas színvonal azon­om nem azt jelenti, hogy cstk eg/ bizonyos szellemi elit szám ira ké* uitik elö az akadémiai előadások tj Nem tévesztik a szem elől a cé1^ hogy a legszélesebb néprétegek köz* retett, vagy közret'an nzvetóse ér­iekében dolgoznak. — Amil/sn „szellemi mgyáru­ház" akarunk lenni, — mondja Pártos Endre befsvédéképpahnl mindenkit a legjobban és legoélsze* tűbben kiszolgáluak azokkal a ta­vakkal, amelyeket ugyancsak mi ál­ttunk elő. íehát — acOrefteMti ala­pon. .. A közeljövőben megrendezik a Szegedi Szabad Akadémia bemutat­kozó nyilvános gyűlését, ahol elő­terjesatik a pontos munkatervet A gyűlést dr. Pilfy O/örgy helyettes poigármezter, mint kul urtanácsnok nyitja meg s a „műhelyvezetők" székfoglaló előadásokat tartanak. Az ikadémia alaptó tagjai közül meg­smlitjűic dr. Bálint Sándor egyetem tanárt, dr. Bárányi János zongora­művész', Bakos O'zit, Braiiswette' l'tiost, Donászy Kálmánt, Komdroni Gyulát, Kollár Pált, Mijtényi Báá muzeumignzgatót, rdlfv Oyörgy he­Iveites polgármeetert, Pártos Endré P Huss Imrét, Sebestyén Endreépi lóm Ivészt, Sz. Szigethy Vilmos iró' lVinker Láazló festőművészt é Wlnklcr Elemért. Vnlamennyien azon munkálkodnak, hogv a Szegedi Sza­bid Akadémia minél jobban meg­feleljen hivatásának, sz egyeteme* emberi ku'tura demokratikus alaoon való tcrjeszféeénak. (Cs. P.) _oo»— * ]A ®ribpm2i%zt a dlsznéknak főtt krumplitó Is elűzte sz éhező magyar honvédet • > p* Az orosz katonák mefrtették meg az éhhaláltól Egy szátfatermetű, sápadtarcu sze­gedi magyar, P. István, aki a mu" év nyarán, került ki Lengyelországb tz egyik magyar kitömi egységgel, negdöbbentő példáját mesélte el a >váb indolenciának, csak nehé' <űzdelmek árán tutott ha aiutni • kevésen mult, hogy az uton éhen nem halt Lengyelországban egy bombatá­madás alkalmával súlyos léjnyo­ahonnan október második feli­bon bocsátották el mint katonai szolgálatra alkalmatlant. \z orosz fal mentő hadsereg akkor oár Kecskemét körűi járt. P. István :iviirubába öltözött s zsebében ti dbocsájtó tevéilel neki vágott az ui­iák, hogy a felszabadított Szegedre ninél hamarább eljusson. Bizony ngyon szegényesen indult el, mer mást kapott Az egyik budapesti csak néhány pengője volt. Ezért ne­korházba került. dig hideg vizet sem kapott, mert Keresek kar- és zstiiárákaf, melyek járnak és oaiznfctbMS l állapotban vannak. Áramai em­éb«rerl beváltok. I.U/k# <**«•> szeresz, Kárász-u. 11 Del Km mellett. egy kiló kenyér ára Budapesten 10 pengő volt. h ába kopogtatott be hol az egyik, I >1 a másik tanyába. Utia sváb 'al­tokon vitt keresztül. Még éjszakai t iltást sem adtak neki. Mir nsgye­dit n-ipja volt utói, de többat ment v sssafeié, mint eióre. A tű v w»jJ Söaeléban hol az egyik, hol a másik avnet, vagy migyar csendőr v ssc-i* pirancaalta. N«gye>lik nap aétotiit i <onyat tájban egy ujabb tanyába tért be. Itt egy sváb gazda lakok, •titől darab kenyeret, meg éjszakai Mállást kért. A sváb paraszt kerekes e utasította P. Istvánt és csak (Mac­it ia könyörgésre engeitc meg, bogjr a diszaóól egyik üres elrekeaksi|E.t riizátsen — amelyben kevés izaime von — éjszakára meghuiódhsason. P. István mir bent feküdt ai ó<ban a szalma között, amikor észre­vette, hogy a sváb piraaet egv vöd­röt hoz ki a hízből. Mint kéeébtt kitűnt, disznóknak való főtt burgonyát ól volt benne. A sváb gazda lógta a a völröt az eli beiyeelc, amelyaetc • másik végében három gyönyöré htad szuszogott. P. István azt is ésere* vette, hogy a gvda még nem öaá lőtte bele a korpát, Igy a főit bur* (onya még étvezhefő tett voiaa. Nem t s ixit gonúotoodott, baneai a disanó­61 hasidákán kinyújtotta a kezét i t;y marékra való apró, főtt bur;a­avát veit ki a vöJörbél. Abban a pltanatban cifra német káromkoeUs esettant föl. A sváb észrevette a lopást,, l P. Istvánt vmiéséggol kiéo mt-^ go'ta a tanyákét. Hiáko mondta* neki, hogy mngymr emkor, te-' szereti hazajeti tartó magyar \ r katona. Nem ért semmit. Mennie beüe«. Másnap délelőtt — íei mét gyötörte már az éhség, — éazre­veite, hog^ az egyik tanyában nagyolt fditöl a kémény. Akkor ösz vott, tgy könnyű volt megá I ípltnnia, hogy otíbent éppen ebédet (őznek. Elin­dult a tanya felé. Elő-.izör a kát vtdréből akart inni, — mert nagyon izomjas volt, — alig emelte a kál ki vájára helyezett vizes vödröt, valaki oroszul rászólt. Az ajtóban egy idősebb orosz katona állt, aki azonnal beinvitálta a kony­hába, ahol elbssrir is egy nagy pohár bort tett eléje, majd egy tányér zsíros káposztalevest, meg egy karaj kenyeret. P. Istvánnak este ágyat is vetettek. Itt tudta meg, hogy a híres orosz /endégszaretet nem dajkamese, ha­»em való igaasái*. Roosevelt elnök Rosenman szövetségi birót kérte fel arra,: hogy megbízásából utazzék e nyugati front mögött lévő olyan területekre, amelyeket a háború pusztításai különösképpen suj* tottak, hogy a polgári lakosság részére nyújthassanak azonnal segítséget. Különösen ruházati I cikkekben és élelmiszerben szű­kölködő vidékeket fog bejárai i az elnök külön megbízottja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom