Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-10 / 204. szám

(rányitó* és oktatómunkát sürget a paprikatermelésben Szanyi főigazgató (A Délmagyarorttzáf munkatársi- jó kereseti lehetősege. kincse, szemetó)) Szanyi István kisérletügyi kir. lénye lesz. főigazgató, a szegedi mezőgazdasági i foglalkozik. Igy « aiunM s<0—100.000 ténik a szalmás, stb., stb. ' ... t» AM wa. — I> \ L A,- U. Al f. l K «... A .. . ..41. ÍA .. ... AIXAA A v egy kísérleti és paprikakisérleti áliomás vezetője érdekes cikket irt az egyik budapesti közgazdasági hetilapban a paprikatermclés jelentőségéről és a termelés irányításának fontosságáról. Cikke bevezetésében rámutat a főIgazgató, hogy a paprikatermelés az utóbbi évtizedben, jobbanmondva a legutóbbi években mindjobban előtérbe nyomul ós mlndinsább nagyobb jelentőséget nyer. Ez nemcsak a mezőgazdaság részére jelent jobb kereseti lehetőséget, hanem a feldolgozóipar megnagyobbodásával és többoldalúságával ujabb muakástömegeknek ad biztos kenyeret Nevelés, irányitás Miután a különböző paprikát termelésével általában kisgazdák foglalkoznak, nemcsak nagyjelentőségű, hanem feltétlenül szükséges lenne a termelés irányítása _ irja a továbbiak során a főigazgató. — Szükséges lenne olyan paprikát termelni, amely a li'írnagyobb és a célnak legmegfelelőbb termést hozzon. Nevelni, szoktatni. tanítani kell a paprikát termelő gazdákat n talajkészitéstől. a jó vetőmagkiválasztástól, a fajtisáta és fajtaazonos vetőmag biztosításától, a megfelelő termelési műveleteken keresztül addig, hogy kifogástalan és fajtiszta minőségű és minél több termés legyen biztositható. Talán a leghelyesebb lenne a különböző felhasználási céloknak megfelelően kiválasztott, államilag ellenőrzött és ólomzárolt papi'ikavetömag kötelező használatának elrendelése ajánlja Szanyi István. — Ezenfelül szihesóges lenne a meglevő paprlkafajlák kísérleti egyedi kiválasztása a felhasználás céljaira tekintettel; azonkívül a nemesilés és a megfelelő keresztezés Is. A különböző paprikafajlák tulajdonságainak tökéletesítése és állandósítása is az egyik elengedhetetlen kelléke a termelés Irányításának. Ma talán még azt sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a különböző feldolgozásra melyik a legjobb paprika. Ma azonban már vannak tapasztalatt>K « téren, szükséges a kiváló jó tulajdonságok megtartása, fokozása, állandóvátétele is. A különböző felhasználási és gyári céloknak megfelelő termelendő paprikáknál igen fonlos lenne a jó elkülönítés; az elfajzásnak a megakadályozása. Ez csak ugy lenne keresztülvihető, hogyha községenként, községi dűlőnként csak egyféle paprikát szabadna termelni. Amidőn a csípősségmentes fűszerpaprika kezdelt elterjedni, tapasztalta Szegeden a főigazgató, iiogy csipösségmentesnek vetett és külsőleg csipösségmentesnek látszó táblák termése rendkívüli mértékben volt csípős, vagyis elfujzott a paprika. Az okokat kutatva rájött, hogy a kiveszett palántákat nem ugyanazzal a fajtával pólolták; egészen egymás mellett csípős és csfpősségmentes táblák voltak, stb. Ez példa volt arra, hogy nem azonos paprikát hogyan nem szabad termelni. Rendkívül fontos lenne a jó talaj?lőkészitésre rábírni a gazdákat. E/z megőrzi a talaj nedvességét, a gyomot irtja, a talaj szerkezetét javítja. Az Iszl mély szántás pedig megakadályozza a' téli nedvesség eltávozását. A termelésnél a gazda szempontjából is fontos elkerülni a túltermelést. Másrészt igen célszerű a termelést egy bizonyos körzeten át állandósítani. Igy a gazda évek tapasztalatait hasz rosan gyümölcsöztetheti, tudását utódainak örökítheti s tgy a termelés egy-egy körzet sajátos tevékenysége. Zárt termőterületek A magyar kormány ezen okok miatt és főleg a túltermelés megakadályozására a fűszerpaprikára az 1934. évben az 1890—1943. M. E. számú rendelettel zárt termőterületeket jelölt ki. E területeken (Szeged és Kalocsa, 1939tő! kezdődően Érsekújvár, 1941-től tői Horgos és a környék) szabad csak fűszerpaprikát termelni, mégpedig fóldmivelésügyi miniszteri engedély alapján. Zárt füszerpaprikatermelö területek a szegedi körzetben: Szeged sz. kir. város, Tápé, Kiskundorozsma és Gyála községek, majd Bihar vármegye érmihályfalvai járásának, továbbá Horgos és Martonos nagyközségek, valamint Magyarkanizsa megyei város területe. A kalocsai körzetben: Kalocsa megyei város, kalocsai járás, Ordas, Fadd, Bogyiszló, Dunapataj és Gerjén községek, valamint Baja sz kir. város területe. Az érsekújvári körzetben:' Komárom megyei város, ógyallai járás, Csallóközaranyos, Keszegfalva, örsujfalu, Bátorkeszi. Bucs, Karra, Köbölkút, Kisujfalu. Sárkányfalra, Magyarszögyén, Érsekújvár, Bánkeszi, özöge, Csuz, Egvháznagyszeg, Kisvárad, Nyiramalomszeg, Jászfalu, Komáromszemere, Kürt, Nagvsurány, Kismánya. Tardoskedd, Tótmegyer. TTdvard. Kisbaromlak, Zsiteabesenvfl, Tornoc és Tosnyárasd községek területe. Konzervgyár? paprika termelése Felmerült az a gondolat — irja a főigazgató —, hogy a paradicsompap rika, valamint a különböző konzervgyári paprikák termelésére is célszerű lenne-e zárt területeKet létesíteni a gyárak székhelyeihez közel. Ezál'.al elkerülhető lenne az eltajzás veszelye, kisebb lenne a szállítási költség és 8 szállítás közbeni romlás, azonkívül jobban lehetne irányítani a termelést is. Ha az elkülönített zári terület kivitele nem lehetséges, ugv a Község részenkénti elkülönítését célszerű lenne beveretni. Gondoskodni kellene a túltermelés mepakadályozasáról »*. Ez ugyanis lenyomja a termelői árakat és a következő évre nem kívánatos visszahatást eredményez. A túltermelést akadályozza a termelési ergedéíy vagy a szerződéses termelés. Az áremelkedéssel kapcso'atbau szintén intézkedések megtételét látja szükségesnek az igazgató, annyiban, hogy a termelögnzda tudja, hogy termelvényéért majd mit kap és igy érdemes-e a termeléssel foglalkozni, abba minden képességét belevinni. E kérdés a fűszerpaprikánál meg van otdva. A füszcrpaprikaőrlemény beváltási árát miniszteri rendelet állapítja meg évről-évre. Igy a termelőgazda füzéréért megfelelő árat kérhet. Fgy szegedi füzérből ugyanis, amely teljesen kifogástalan minőségű, körülbelül 3 kg Őrleményt lehet késztteri. A fűszerpaprikánál egy nagy etönv még a termelő szempor,tjából az is. hogy az értékesítési szerv kötelezve van minden minősített füszerpaprikaőrleményt a minisztérium általj megállapított árért beváltani. 20.000 paprikatermelő gazda A konzervgyári szerződéses termelés a beváltási ár megjelölésével előnyős a gazdára. A gyár pedig előre tud kalkulációt készíteni, özemét megfelelően berendezni vagy bővíteni, a szükséges gépeket, edénvzetet, stb. előre beszerezni. Végezetül készítményeinek piacol keresni és biztosítani. Fflszerpaprikatermrléssel a három zárt területen mintegy 40.000 gazda ember részére nvujt megélhetést. A paradicsomalaKU és egyéb, konzervgyári feldolgozásra kerülő paprika termelőinek számáról, a termőterület nagyságáról adatok nem állanak rendelkezésemre. Valószínű azonban. ho,gy ez a munka is a termelőt? jelentékeny számának biztosit foglalkozást, jövedelmek Fel kell vetni azt a kérdést is, hogy tulajdonképpen milyen paprikát termeljen a gazda. A vá'asz erre nem egészen egyszerű. A felelet ugyanis attól függ, hogy hol lakik a gazda (fűszerpaprika zárt területen belül vagy kivül), van-e a közelben konzervgyár; a talajnak és a csapadékcloszlásnnk melyik minőség termésben tnegfe'clŐ, azonkívül a szárazanyag mennyisége, a festéktartalom nagysága, a bőventermés a fontos-e; milyen árakkal számolhat az értékesítésnél; hogyan tőrA paprika termelése a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a fogyasztásban szinte évről-évre nagyobb Jelentőségű. Több és több gazda termel. A gyárak növekvő munkájának magfelelően mind nagyobb és nagyobb termésre van szükség. A gazda, a gyáros és a közönség érdekében pedig a minőség emelése, vagy legalább ís fenntartása; a termelési és feldolgozási költségek lehető csökkentése a fontos. Ev.ért egy irányitó, nevelő- és oktatómunkát kell elkezdeni. Ma ugyanis nevelő- és oktatómunkát kell elkezdeni. Csak ez az egy cél érdekében történő közös és megértő munkálkodás eredménvez! a nagyobb termést, a nagyobb gyártást, azonkívül a nagyobb jövedelmet, a nagyobb és fehérebb! magyar kenyeret fejezi b"a cikkét Szanyi István főigazgató. A szeqetli bolgár diákok nvászmiséje Hl. Boris király lelkiödváért (A Délmagyarország munkatársától) 'A gyászból, amely III. Boris cár elhunytával a bolgár nemzetet érte. a Szegeden élő bolgár kolónia is kivette a részét. Szerdán délelőtt fél 11 órakor a Kazinczy-utcai kápolnában dr. D o r os z 1 a i Mihály, a szegedi görögkeleti magyar egyház prépostja rekviemet mondott az elhunyt uralkodó lclkiüdvéért. A kápolnában, az oltár előtt a kandeláberektől körülvett katafalk állott, letakarva a bolgár nemzeti színekkel, a szimbolikus koporsó körül a Szegeden élő bolgár egyetemi hallgatók állottak őrséget. A gyászmise szertartása magyar nyelven folyt, helyenként ó-szláv nyelvű imákkal és énekszövegekkcl. A szertartás kezdetekor égő gyertyákat osztottak szét a hivők között, akik gyertyával a kezükben vetlek r&«t az istentiszteleten. X rekviem után dr. Öoroszlal prépost magyarnyelvű beszédben emlékezett meg III. Boris királyt fejedelmi és emberi kiválóságairól, majd a bolgár—magyar testvért sorsközösséget méltatta. Utána ősi bolgár szokás szerint vendégül látta az egyház a megjelenteket és édes főtt búzával megvendégelt* őket Szeged városát a rekviemen dr. Havas Zoltán tb. tanácsnok képviselte, a rendőrség részéről drK á t a y La jos tanácsos vett részt aa istentiszteleten, a m. kir. honvédség részéről tiszti küldöttség és egy; legénységi szakasz vonult ki a gyászszertartásra. A megjelent előkelőségek soraiban ott láttuk dr. B a r t u c z Lajos egyetemi természettudománykari dékánt, vitéz B e r t h y János ezredest, leventeparancsnokot és Erich K a m p f német konzult is. Január őseién megnyílik a városianyai közigazgatási kirendeltség (A Délmagyarország munkatársától) A város részéről szerdán bizottság szállt ki a várostanyai építkezés megszemlélésére. Ismeretes ugyanis, hogy Városianyán a közeljövőben közigazgatási kirendeltséget állítanak fel, amelynek létesítése kapcsolatos a most szervezés alatt álló ujabb elsőosztályu aljegyzői állás betöltésével. Az állás betöltése ugyanis eltolódásokat fog okozni, mert az igy megüresedő alacsonyabb rangfokozatokbá a városháza megfelelő jogi képesítésű tisztviselői előléphetnek. Igy a várostanyai kirendeltség élére dv Benke László kerül III. osztályú aljegyzői minőségben. A helyszínre kiszállt bizottság megállapította, hogy az építkezés a megkivánt tempóban halad és minden remény meg van rá, hogy az uj tanyai közigazgatási központ épülete már január elsejére beköltözhető lesz. Dr. Pálfy József polgármester az uj közigazgatási kirendeltség létesítésével kapcsolatban a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A' várostanyai közigazgatási kirendeltség felállítása ujabb lépés a közigazgatási decentralizáció terén. Erre a decentralizációra szükség van, azonban azt csak átgondoltan, megfontolt tervszerűséggel lehet megvalósítani ott, ahol a tanyai lakosság lélekszáma és a terület ezt indokolja. A tanyaközponti vezető az adóhivatali és iparhatósági jogkör kivételével a közigazgatás többi ágaiban megfeleld hatáskörrel bir, önállóan intézkedik, mint kihágási és községi biróí is, igy lényegesen leegyszerűsödik a hivatali adminisztráció, ami a tanyai lakosság széles rétegí szempontjából tagadhatatlanul előnyös. — Az uj kirendeltség a jövő év január elsején feltétlenül megkezdi hivatali működését és ezzel már a negyedik ilyen közigazgatási központ létesül a törvényhatóság külterületén. A kirendeltség élére egy fogalmazási karbeli tisztviselő kerül, aki mellé kezelóként egy irodai segédtiszt nyer beosztást, valamint egy altiszt is. A hivatal többi személyzetét a szükséghez képest a terület arányában az alsóközponti kirendeltség állományából fogjuk kiegésziteni. Ezzel a még néhai Gömbös Gyula által kezdeményezett decentralizcáiós folyamat még nem fejeződött be, meri alkalmas időpontban sor kerül majd egy ötödik ilyen központ létesítésére is.