Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

Így kezdődött... Európa a második világháború tükrében — Chamberlain kompromisszumot akar Szeptember 2-án volt negyedik éve, hogy megindult a második vi­lágháború. Visszapillantást óhajtunk vetni azokra az eseményekre, amelyek a háború kitörését közvetlenül meg­előzték. Az eseményekre és nem a háború j'ndiló okaira tekintünk vissza, mert hiszen az utóbbi esetben el kellene mennünk Versaillesig, Trianonig, a kegyetlen békeszerző­désekig, országok megcsonkításáig, ,» megfizethetetlen hadisarcig, a ki­sebbségi bánásmódig, szóval mind­azokra a motívumokra kellene rá­térnünk, amelyek tényleg kirob­Lantották az ujabb világégést Mi tehát csupán a megelőző esemé­nyek krónikáját akarjuk egybefog­lalni szigorú tárgyilagossággal. , Nem megyünk tulmessze. 1938. januárjáig csupán. De ezek az ese­mények és olybá tűnnek fel ma már, mintha évtizedekkel ezelőtt történtek volna. Emberek neveit elevenítjük fel, akik már régen sír­jukba hanyatlottak, vagy pedig le­sodródtak a világpolitika színpa­dáról. Rajzoljuk meg elsősorban Európa politikai arculatát 1938 elején. Hitler vezér és kancellár uralmának öt­éves fordulójához ért A nemzeti szociálista berendezést konszoli­dálta és megkezdte Németország gigászi fegyverkezését Megsegítet­te Mussolinit az abesszin háború­ban, mikor bevonult a Rajnára é? ezzel teljessé tetle a versaillesi bi­lincsek békés összetörését. Semmis­nek nyilvánította Versailles leg­több parancsát. Kilépett a Népszö­vetségből. Külpolitikájának irány­elveit világosan leszögezte: nem óhajt semmit Nugaton, tudomásul veszi Elzász-Lotharingia visszacsa­tolását Franciaországhoz, a francia batárokat garantálja, de viszont szabad kezet követel magának Ke­let- és Középkeleteurópában. Ez a hitleri külpolitikai koncepció. Tíz­éves megtámadási szerződést kötött I engvelországgal és ötéves semle gességi szerződést Belgiummal. A .nemzeti szocializmus eszméit erő­teljesen propagálta. Danzig sza­bad város nemzeti szocialista veze­tősége hangoztatja, hogy vissza akar térni Németországba. Cseh Szlovákiával szemben Hitler köve­teli jegyzékében a szudeti német kisebbség szabadságjogait. Japán­nal egyezményt irt alá a Szovjet és a. kommunista áramlat ellen é? ehhez Mussolini is csatlakozott Olaszországban Mussolini Kataima tetőpontján ál­lolt, miután az abesszin háborút diadallal befejezte és Viktor Erná­iméi Ethiopia császára lett. Hitler­rel egyre szorosabbra fűzi a szála­kat. 1937 októberében járt Berch­tensgadenben és egyezményt irt alá, amelynek' tartalmát csak sej­tttte a világsajtó. A tengely ekkor már biztos és kialakult diplomá­ciai tény. Angol apok szerint Mus­solini ígéretet tett Hitlenrnek, hogy JteJógsegiti a német gyarmatok vis­szaszerzésében. Ausztriát, amely­nek függetlensége valamikor Mus­solini fontos programpontja volt, sorsára bizta, azaz Hitlernek sza­bad kezet engedett. Olaszország 1937 decemberében szintén kilépett Népszövetségből. Ausztria még független szövetségi köztársa­ság, de már csak látszatra. Dolfuss meggyilkolása után Schuschnigg kancellár folytat hősi harcot Ausztria fügetlenségéért. de a nem­zeti szocialista mozgalom egyre erősbödik. » Magyarországon Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter ve/.ettsével izmosodik a tengelyba­rát kötelék. Magyarország nem tit­kolja békés reviziós igényeit A Balkánon a német politika hatása alatt va ­jurtnak a fejlemények. A francia diplomácia buzgó erőfeszítéssel próbálja befolyását a Balkánon megtartani. Amint korábban Bar­thou külügyminiszter tette, most Delbos francia külügyminiszter járja Kelet- és Középeurópát. Ju­goszláviában a Stojadinovics-kor­irány kétkulacsos politikával igyek­szik megtartani posszibilitását Franciaország és Németország felé egyaránt. Jugoszlávia magatartása egyre jobban mutatja a kisantant lazulását. Romániában éppen ez az idő hoz meglepetést: 1937 karácsonyán Károly király Goga Oktáviánt nevezi ki minisz­terelnökké. Az európai diplomácia ugy fogja fel, mint az első balkáni kormányt, amelynek tagjai nyíl­tan németbarátok, sőt horogkeresz­tesek. A Goga-kormánv külügymi­nisztere Istrate Micescu megnyug­tatni igyekszik a kisantant tagjait és Angliát és Franciaországot egy­aránt, hogy Románia külpolitikája nem változott. Lengyelországban szintén külpolitikai hintapolitika uralkodik. Beck ezredes, lengyel külügyminiszter tudja, hogy Lengeyországnak legnagyobb el­lenfele Németország, a tízéves megnemtámadási szerződés dacára. De talán éppen ezért igyekszik si­más mellett kellett volna állani. A Szovjet, mint a nagy titok mered Lengyelország felé állandó fenye­getésként. Lengyelország diplomá­ciai Htrcra nem irigylésre méltó. Közben végzete, hogy nagyhalalmi hóbortba esett és diktálni akar a védekezés helyett. Az orosz vésze­delem ellen egyik ellenszerül meg­kötötte Romániával a kölcsönös se­gélynyújtási egyezményt, amely azonban a gyakorlatban csődöt mondott. Csehszlovákia helyzete is rendkívül nehéz. Masa­jyk lemondása után Benes állt a 1 öztársaság élére. Masaryk 1937 őszén halt meg és temetésén Blum Leo volt francia miniszterelnök, Tatarescu román, Sztojadinovics jugoszláv és más kormányelnökök­kel is tárgyalt Konstatálhatta a kisantant gyengülését. Németország egyre nyiltabban állítja fel követe­léseit a szudeti német kisebbség javára. Henleiri szudeti német ve­zér, egyébként egyszerű tornatanár, korlátlan ura a csehszlovákiai né­met kisebbségnek. A cseh parla­ment második legnagyobb pártja az övé. Az orosz védelem bizonyta­lan, mert a szovjet messze van és ugy látszik, még nem eléggé fel­fegyverzett. Oroszországban Sztálin a teljeshatalmu diktátor. Végzett Trockijjel és híveivel Lit­e» a KŰUp "KoJítnuri ÍS UsiM£smJL\ vinov a külügyi népbiztos, aki ugy látszik már lejátszotta szerepét n Népszövetségben. Oroszország rej­tély mindenki előtt. Hitler jelszava: mindenkivel megegyezik, csak a tolsevizmussal soha — ez irányít­ja Sztálin politikáját. Senki seoi tud a hatalmas hadiipari munká­ról, amely a Szovjetben folyik. Most nézzünk Nyugat felé. Chamberlain kompromisszumot keres Nyugaton 1938-ban Anglia és Franciaország, a két szövetséges birodalom, teljes erejében érzi a megváltozott világ dinamikus ki­hatásait. Franciaországban egymást érték előzetesen is már a kormányválsá­gok és egyre élesen állanak szem­ben a népfront és jobboldali alaku­latok. Izzó erővel dul a királypárti iyet a demokratikus nagyhatalmak nem támogattak eléggé, viszont az olasz és német önkéntesek Franco javára megbuktattak. Bár a forra­dalom még tartott, de világos volt a bukása és emiatt a francia kor­mánynak nemcsak saját baloldali pártjaival volt kellemetlensége, a spanyol ellenforradalom győzel­mével aláásta a francia politika és diplomácia alatt is a talajt. Egyéb­, PJJ"5."J^nt a francia politika telve van külpolitikai kombinációkkal: há niszterelnök bukása után Chati­temps viszi a kormányt, akinek Delbos a külügyminisztere. Fran­ciaország diplomáciai helyzete meggyengült a Balkánon cs Közép­európában egyaránt. Amint rövid idővel azelőtt Barthou, most Del­bos utazta be ezeket az országokat, majd Gamelin vezérkari főnök járt Varsóban, Belgrádban, Bukarest­ben. A hitleri Németország egyre múlni a német irányzathoaA és {növekvő befolvása rendkívüli aggó ehhez nllríltmo-rOnftíb q bnrftml Kol 1 A rl Í • -I n " ' _ _ i ehhez alkalmazkodik a lengyel bel politika is, ahol »az ezredesek dik­tatúrája* trónol. Lengyelországnak fájó pontja Danzig és Memel, amelyre Németország szintén aspi­rál. Feszült viszonyban áll Len­gyelország Csehszlovákiával is, amelytől Teschent követeli. A há­ború előtti diplomácia legérdeke­sebb látványa mindenesetre a len­gyel—cseh viszály volt, holott e kettőnek közös veszedelemben egy­dalommnl tölti el Franciaországot. Bár Hitler nyiltan hirdeti Német­ország fegyverkezését, ezt nem akarják hinni és ezen a téren Franciaországban úgyszólván sem­mi sem történik. A keleteurópai ál­lamokban a demokratikus irányzat egyre lanyhul és ez eltávolítja őket a népfrontos francia politikától. A Chautemps-kormányra ezenkívül igen kényes feladat vár: likvidálni kell a spanyol forradalmat, ara?­t I I. r. kivitelben a legújabb külföldi mintákkal vállal: fl 1 4 H A Isi II jn szobafest6- és mázolómester, festékkereskedö. y 4 Q U U I 9 I V D II Telefon: 18—33, — Református-oalota. rom- és négyhatalmi egyezmény­ről beszélnek, amelyek segítségé­vel talán helyreállíthatják a meg­billent európai egyensúlyt és biz­tosíthatják a békéL Különös gon­oot okoz Franciaországnak Len­gyelország, amely nagyhatalmi al­lűrökkel lép fel, ki akar lépni a Népszövetségből, ellenséges maga­tartást mutat a szövetségesek ked­velt állama: Csehszlovákia iránt és minden félelem mellett, amely Né­metország tekintetében eltölti, — vagy éppen ezért — keresi a köze­ledést állandóan Németország felé. 1937 novemberében jártak utoljára a francia államférfiak Londonban, ahol behatóan tanácskoztak afe­lett, miként lehetne Németország­gal a modus vivendit megtalálni, de eredményre nem jutottak. i Angliában Chamberlain kormá­hoz a konzervatív párti tóbbseg­gel. Az ancol külpolitika e kon;­pror.-.v.-zumok elvén akar felépül' ni Chamberlain mindenképpen •tyekszik kitolni a világkonflik­tust, amelynek kitörése azonbs: más angol politikusok szemében

Next

/
Oldalképek
Tartalom