Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-29 / 144. szám

Oft'MAGV AR()«S 7 » n KEDD, HH3. j n n i u * 2ü. lehot tehát nálunk inflációról beszélni, hanem általános háborús íeszült-égről, amely feszültséget a háború befejeztével könnyen le lehet vezetni. \ levezetés eszközei és módszerei isire rotesek. Nem t"d elképzelni kormányt, amely a háború befejeztével ne venné igénybe sulvos adó formájúban azokat a jogtalan hasznokat, I amelyeket egyesek magoknak sereitek Az ártartás harmadik tényezője tisztessé*??, fegyelmezett együttműködés. Az együttműködés ellenségeinek, a háború vámszedőinek és a háboru parazitáinak pusztulniok kell. A pénzügyminiszter végül a raunjményei mellett az összefogás követeljniénvei mellett az öszefogás követelményét hangoztatta, hogy megérdemeljük a szebb jövőt. Az Alföldi Bizottság szakosztályainak Ülése (A Délmagyar ország munkatársitói) Délután 3 órakor kezdődtek rue*r a városházán a szakosztályi ülések Legnagyob érdeklődés ezek közül a közigazgatási, kulturális és szociális szakosztály ülése iránt nyilvánult meg. amelyet a közgyűlési teremben tartottak meg. Dr. szajoli Fejét Miklós, Csanád vármegye főispánja nyitotta meg mint elnök az ülést, majd felkérte vitéz dr. Bonczos Miklós igazságügyi államtitkárt előadásának megtartására. Ronezos államtitkár az Alföld szociális problémáit fejtegetve megállapította, hogy a kormány mai szociálpolitikája voltaképpen nem más, mint a szociális igazságok bevonulása a kormányzatba. Hangsúlyozta, bogy csak szakavatott kézzel szabad hozzányúlni a fuoüiális problémák megoldásához. Ilárom alapkövetelményt állit fel Az első: minden társadalmi igazságtalansággal és minden roszszal szemben felvenni a küzdelmet, a második: az általános emberi életszin vonal megteremtése, a harmadik pedig a lakosság egyedei számára a felemelkedés lehetőségének biztosítása. 1 Az emberi társadalom élő szerrezet, ezért fontos az elfogadható életszínvonal megteremtése. Ezt azonban nem szabad stabilizálni, mert nem lehet rögzíteni az igénytelenséget, hanem meg kell adni a lehetőséget, és módot a felemelkedésre annak, aki tisztességes, becsületes, jószándék és akarat van benne, hogy sorsán a maga igyekezetével is javítson. A szociális kérdések igen sokrétűek, minden tájegységnek megvannak a maga sajátos problémái. Minden országban van egy uralkodó szociális probléma. Ez Magyarországon az Alföld kérdése. A magyarság biológiai súlypontja az Alföldön nyugszik. Sulyo* hibája az alföldi magyarság életének, bogy nem képes ugy megerősödni, ahogyan az az ország sjtrencsésebb hélyoln élőknek sikerül Előmenetelében az elemi csapások ia minduntalan visszavetik. Másik baj, hogy a földnélküli szegénység túlságosan nagyszámú. A nemzetnek ez a legfrissebb és legnyersebb ereje sajnos, az elsatnyuld s ptjára jutott, főként azért, mert nincs meg számára a felemelkedés lehetősége. Ebben a tehetetlenségben rejlik a nép népi osztály fáradtságának. levertségének, sorsa kilátástalanságának magyarázata. Az előadó ezután részletesen megvilágította a segítés módozatait. Ezek* a tanyakérdés Vendesése, az úthálózat kiépítése, a beszerzés és értékesítés eszközlése időveszteség nélkül, a kulturális sziuvoual tinojóse éa a bitélet elmélyítése. A problémák töivénnyel pala rendezésére a belügyminiszter már be is nyújtotta a javaslatot, Részletesen ismertette ezután az Országos Nemzet- és Családvédelmi Alap tevékenységét, majd megállapította, hogy az Alföldi Bizottságra vár a feladat, hogy alföldi problémákat napirenden tartsa és megkeresse a megoldás módozatait, kísérleteinek eredményeit és javaslatait a kormány rendelkezésére bocsássa. Az Alföld problémája nemcsak táji, de országos és nemzeti probléma is. Az elnök javaslatára az értekezlet határozati javaslatban kimondotta, hogy az előadottak szellemében előterjesztéssel él az Alföldi Bizottság elnökségéhez, vitéz dr. lloticzos Miklós előadásának szövegét pedig, amely magában foglalja az összes alföldi problémák szintézisét, kinyomatja és eljuttatja mindazokhoz, akiket ezek a problémák érdekelnek. A közlekedési és hajózási bizolt. ság ülésén, amelyet a városháza bizottsági üléstenueben tartottak, dr. iieliczey Miklós gyulai főispán elnökölt. A főispán megnyitó szavai ulau dr, Somogyi Aliklós ígazgalo-tauacseinók tártul la meg előadasal. Előadásomra rámutatott a vízi közlekedés jelemőségére, amelyet az anyagszaililás terén előnybea kell részesítenünk a vasúttal szemben, mert a szadilott anyagól igy olcsobban tudják adni a termetök, niszen a hajón való szállítás jóval olcsóbb, mint bármiféle más utou. Ezérl nagy szükség van arra, hogy a vízi utakat nunéi tökéletesebben kiépítse az állam. Ezzel kapcsolatosan kiemelte 4 harmadik vieilépcső megépítésének jelentőségéi a Körösön Békés és Gyula közöttCsizmadia András országgyűlési képviselő a kisvasulhálózat fontosságára mutatott rá, kiemelve Szentes bekapcsolódásának jelentőségét. Dr. Marscbalkó Ferenc békési főszolgabíró a Duna—Tisza-csatorna megépítését indítványozta. A r a e z k i György a békéscsabai kisgazdakör elnöke olaszországi útjával kapcsolatosan szerzett tapasztalatait terjesztette elő, rainutatva, bogy milyen könynyen meg lebene oldani a vízi uton való szállítást, ha szaporítanák a folyókon a duzzasztókat. Ifj. J a c k port József, a békéscsabai parasztszövetség titkára a vizi utak és müulak kiépítésével kapcsolatosan felhívta a szakosztály tagjainak és vendégeinek a figyelmét a tanyai földutak rendezetlenségére. Ifj. Györgyi Lajos békési parasztgazda a tanyavidék telefonhálózatának kiépítését sürgette, mert a tanyai ember sok időt veszít azzal, bogy gyakran 15—20 kilométert kell neki megtennie, bogy a felettes hatóságnál ügyét elintézhesse, holott azt sokszor telefonon is meglehetné. Az öntözési bizottság a városháza tanácstermében Unáeskozott Molnár Imre Csongrád várniegve főispánjának elnöklete alatt. Lampl Hugó osztályfőnök táblá latok illusztráló erejével mutatott rá az öntözés kérdéseinek körülményeire ps t táblázatok segítségével j rázta, bog* az Alföld szivében léfkejvesebb a csapadék, de még mindig elég volna, ba megfelelő lenne a vis eloszItása. Bizonyos, hogy a sivalagjellcgü 'országokban, mini például Egyiptomban, öntözés nélkül a termés lelieteílen volna. Hazánkban az öntözés a termés biztonságának fokozására én nagyobb termésmennyiség elérésére szükséges. Az öntözés fontosságára és |elk«rftlfceterto« MBfcségessAgére <**«zajosan kel! « gazdákat ránevetni. A* |öntözés céljának elérése érdekében • kormány szivattyútelepekkel, a kőrös(völgyi hajózás biztosítására a Kőrösből való vizkivezetéssel és azzal • hatalmas vízmüvei, amely 300.000 h»M földnek öntözését és egyben hajózható főcsatorna számára vizet is szolgáltat. HUNfiÁDIA CVÁLLÁ ^rasszán minden este, vaA nWliMmil ™ mm Mii w Sár nap é6 ünnepnap délután EADIIAC I^H budapesti előadómüvésznö szórakoztatja rMltlVH) IVM t. vendégeinket. Hanguiaé Bokor Laci triója muzsikál Tánc Parázs vita a klsgudtósen egy fogi Kérdés és egy házbérlcd dgy Kdrdl (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délután 5 óra körül ült össze a törvényhatósági kisgyűlés dr. Tóth Béla helyettes polgármester elnöklésével. Ellenvetés nélkül fogadta el a kisgyűlés a színházi ruhatár ás biiffé bérleti összegének évi J5M0 pengőre vgló felemelését• Ugyanígy szó nélkül jóváhagyták az ősaszes haszonbérleti átruházási és meghosszabbítási javaslatokat, hát építési engedély kiadását, valamint azt a polgármesteri előterjesztést, hogy a Vásárhelyi-sugárut külső szakasza aszfaltburkolatának elkészítéséhez kiszabott hozzájárulások kamaterheit a 30 kérelmezőnek ne eugediék el, hanem most már a tőke törlesztésére is szólítsák fel oz érdekelteket Haladékét azonban esetenként engedélyeztek a törlesztésre. Érdekes jogi vita keletkezett a közrendészeti kórház ácsmunkáira Halál András vállalkozó által kért felár megállapítása körül. Dr. Dettre János, íjr. Széli Gyula és drTelbisz István tiszti ügyész hozzászólása után a kisgyűlés a felár kiutalásához formai módosításokkal hozzájárult, Szanisiló János ingatlanvételi ajánlata a Vásárhelyi-sugárut egyik 83 négyszögöles saroktelkére tett vételi ajánlatot négyszögölenként 23 pengőért. Ab eredeti javaslattal szemben a kisgyűlés 8 szavazattal egy ellenében dr. Dettre János javaslatát fogadta el, amely szerint ez az értékes beltexiileti ingatlan négyszögölenként 45 pengőért bocsájtja a város áruba. Az Attila-utca 19. számn városi ház bérleti ügye körül hasonlóképpen parázs jogi vita keletkezett, végül is 8 szavazattol 2 ellenében oda módosították a javaslatot, hegy dr. Bojonyi László toll feldolgozó üzeme részére uem 10, banera csupán mak 5 évre adják bérbe évi 1400 pengőért, a korábban a Pátria eipőgyár által bérelt gyárépületet A „Kettős batár" vasúti megállóhely nevét a javaslat „Szegedi Halastó" névre kívánta változtatni, ezzel szemben a kisgyűlés egyhangúlag dr. Beretek Péter Indítványát fogadta el. amely szerint ezentúl „Szeged Febetté* iów * megállóhely neve, A tárgysorozat egyéb pontjai »i* mán mentek keresztül, igy bemé* járult a kisgyűlés ahhoz ia, hogy az alsóközpont katolikus egybite község kérésére kulturbáz éa napközi otthon céljaira 1800 négyszög® öles területet engedjen át a várna dijmeuesen azzal a kikötéssel, hegy esak az építkezések befejezések©* megy át ffs ingatlan végleg a b«" tóPkus egyház tulajdonába. Gál Ferenené gyorsíró- ós góplréiskolójób.n (Széchenyi-tér 7, II. 32.) a vizsgák julius hó l-én lesznek, ui tanfolyama már 3-áu Iritól jelentkezni. T»WttHb Jubileumi körmenet Móravárosban (A Délmagyarország munkatársától) Megkapó ünnepélyességgel folyt le a móravárosi templom jubileumának bálaadó körmenete vasárnap délelőtt. Reggel 8 órakor ünnepi szentmise vett a móravárosi templomban, amelybe nem fért b« a hívek nagy tömege Éppen ezért az ünnepi misével egyidejűleg az árkádok alatt tábori mise i« volt az Ifjúság és a katonaság számára. Az ünnepi misét a templom alapító plébánosa: dr. Halász Pál kanonok, kerületi esperes mondotta. A szentmise után Halász Pál kanon»k vezetésével megkezdődött az urnapi körmenet, amely egyúttal hálaadó körmenet volt a templom tizeszter.d&s fennállásénak évfordulóján. A körmenetben a hivek impozáns serego vett részt s csaknem hiánytalanul mf gjelent a tanulóifjúság a nyári szünidő ellenére is. A körmenet az uraapt szertartás szcrinl folyt le, a* esperes a felállított sátrakaál elmondotta a szokásos áldást. Utána a templomban hálaadó ájta? losság volt, majd rögtönzött ünnepség következett: • bivek a templom melletti térségen felköszöntélték Mó.raváros két népszerű |clk»pás*!f»rátt Inezédy László plébánost ét B$me hídi László káplánt névnapjuk alkalmából. A családias ünnepség kiemelkedőbb saónokai: A Mik* György, as egyházközség flnöke, Szűcs József kulturtitkár é« Kopasz Mihálv Ratóa volt. A* ünnepség csaknem déli 12 óráig tartatt, délben pedig az egyházközség megható lakomán látta vendégül MóravSrop szegényeit a templom jubileuma alkak mából. Szá*harmtó« móravárosi génvember kapott finom gulyásleves: a Népház udvarén. Az egytálételre lakomához a móravárosi kereskedők bort is adtak a snegényeknek. A megvendégelt szegényeket az egyházközség elnöke: Ablaka György meghat* beszéddel köszöntötte, majd , ínczédv plébános szólt hozzájuk. lü-38 DöfflaprOfSiíü BKfflil