Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

Kiskutya nagy panasza Tisztelt Szerkesztőség! Megdöbbenéssel értesülünk a Duna—TIszaközi Mezőgazdasági Kamarában felvetett ötletről, amely azt kívánja, bogy nyírják meg a komondorokat és a jmlikat-azaz tegyenek bennünket csúffá. mint a csendőrök a tolvaj cigányokat. A hlr vétele ti tán nyomban öszssefutottunk. és szenvedélyes cSa holások során megtárgyaltuk ae ötletet. amely mélyen sérti kari és egyéni önérzetünket. Bevezetőnek el makogtuk a „Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába" címtl egyesületi kardalunkat, bízva benne, hogy jóakaróink meggátolják a tervet. Jól tudjuk ugyan, hogy kutyaugatás nem hallatszik a mennyországba. mi azonban földi emberek jóindulatára vagyunk utalva. Ezért fordulunk az önök lapjához, ismerrc annak nagy népszerűségét és clterjcdettségét, mert mit érünk az olyan újsággal, amelyet a kutya tem olvasl Mi adófizető egyedei vagyunk a társadalomnak, szolgálatunkat a tanyán használják ki. ahol egyhan gú életünket csak a kötelességtelje Hlés színesíti meg. Nálunk nincs annyi fa. mint a városban, a sarok házak se váltogatják egymást, szó val nem ragaszkodhatunk családfához. Loholunk egész nap a juh falka. meg a gulya körül olyan hajszában. amely a bőrünkön magyarázza meg. miért nem lesz a kutya bál szalonna. (Ámbár Budapesten ezt is megpróbálták már.) Ha szarvára kap a bika, vagy hozzánk vágja /kampós botját a gazdánk. az nem olyan fájdalom- vagy szégyen, amit ne viselhetnénk el. Közszolgálatban minden meg van engedve. De méltóztassanak elgon dőlni, hogy megnyiraltatásunkkal oda a tekintélyünk. Hogyan festene egy kopasz komondor, vagy pld né puli1 Mi nem vagyunk munkát lan léha ölebek, akiket, fürösztenek, fésülnek, becézgetnek, mi nem hordunk monoklit, mint a foxi, a Vulinemzetségnek szüksége van a bnrzasságára. hadd higyjék, hogy nem is iát a szemébe lógó sok kóctól; ne künk érték minden bogáncs, sárga mó. amelyik a bundánkba kapaszkodik. mi eizcl vagyunk teljesek, míg csupaszon úgy festenénk, mint * nyúzott béka, nyálkásan. undorltóan. Mft tetszenek gondolnfí folytathatnánk. felelőséggel teljes hivatóiunka a brutális tekintély* ombo fás után isf Hiszen kinevetne a birka és hasztalan csaholnánk rá terelgetés közben, nem fogadna szót. Ma mtgiorpan a bika. ha az orrá ba osnnveszkedünk és 6 tudja, hoij, rnicr) de kezes jószággá válik. Egy szinvnnaira süllyedjünk az állalun) mélyen megvetett uszkárral, vagy a kuh,a nevet csak visszaéli.* foly Ián használó olasz agárral, akinek kánikulában is reszket a lába, az a mifrostos eérnaszdl? Jól van. az érászait mindig erőszak marad, megnyílhatnak bennünket, de vegyék tudomásul az okosok, hogy akkor kutyát sem ér a szolgálatunk vége a hivatásunknak. Ezt csaholom ki a világnak a Komondor-nemzetség sérelmét is tolmácsolva, Gondoljanak eddigi közismert és mindig méltányolt szolgálatainkra, hátából ne gyalázzanak meg most sem. Ti^teLgttah kutyafuttában: TANYAI KII. (Gojgonya) Rendelet az ároh számlázásáról es vételárának feltűntetéséről (A Dé'magyarorsfáa munkatársától) A hivatalos lap szerdai száma a kereskedelmi és közlekedési miniszter rendeletét közli az áruk számlázásáról és vételárának feltüntetéséről. A rendelet szerint kereskedő. illetőleg az iparos, aki árut hitelbe akár készpénzfizetés ellenében az áru tovább eladásával, vagy további feldolgozásával foglalkozó kereskedőnek, illetőleg iparosuak ad át. köteles arról számlát vagy jegyzéket kiszolgáltatni. Kétszáz pergőn aluli vásárlásnál csak a vevő kifejezett kívánságára kell számlát vagy jegyzéket adni. A számla ós jegyzék tartalmazza a kiállítás helyét és napját az eladó céget nevét és iizleti telepét és ugyanezeket az adatokat a vevőre vonatkozóan is, továbbá az árn szakszerű megnevezését és menuylséget. valamint az egységárak és a vételár teljes összegét. E rendelke zés nem terjed ki sörfőző, jéggyártó, sütőipari termékekre, tejre és tejtermékekre, faszénre, élesz tőre, szikvizre ós ásványvízre. Minden kereskedő és iparos, aki az árut akár közvetlen fogyasztásra, akár tovább eladásra árusítja, köteles üzethelyiségében, valamint a kirakatban az áruk eladási árait feltüntetni. Ez nem vonatkozik arra a kereskedőre, illetőleg iparosra, aki csak tovább eladásra árusít, valamint az átalakított, javított vagy megrendelésre készített árucikkekre. A rendelésre való elkészítést azonban fel kell tüntetni, A kirakatban elhelyezett árucikkeken az ár akként is feltüntethető, hogy minden egyes árucikket számjegygyei vagy más jelzéssel látnak el ós a számla.jegyre vagy más jelzés sel való utalással árlapot helyeznek el a kirakatban. A kirakati árhoz semmiféle felár nem számitható. E rendelkezések alól a rendelet, amely május 28-án lép életbe, több kivételt állapit meg. „AZ ELJOVEND.O ESEMENYEK ELÖREYETIK ARNYÉKUKAT" A húsvéti ünnepek három érdekes külpolitikai eseménnyel szolgáltak. Az első a néiuet—svéd jegyzékvúltás az ismeretes tengeralattjáró affér ügyben, a második a helsinki amerikai követség személyzetének elutazása, a harmadik — és kétségtelenül a legérdekesebb és a legjelen ősebJti — a szovjet—lengyel diplomáciai kapcsolatoknak szovjet részről történt megszakítása. A svéd—német jegyzékváltás még nem fejeződött be. Ebben az ügyben nagyobb szer.záció nem várható. A finn—amerikai viszony elmérgesedése már komolyabb ügy, A Magyar Távirati Iroda stockholmi tudósítója is hangsúlyozza, hogy a helsinki amerikai követség személyzetének várat an elutazása mögött nagyobb események érlelődnek. Az MTI tudósítója szerint ezt a lépést ia szövetségesek ezen a vidéken küszöbön álló katonai vállalkozása előjelének tekintik* Az MTI szerint e* csupán kombináció. A német sajtó mélységes felháborödásának ad kifejezést atöiött, hogy a hatalmas Amerika Ilyen népjogellenes és jerronemcsak a lengyelek és a szovjet magánügye,, hanem olyan nagyfontosságú esemény, amelynek hullámverése végig szaladhat a világpolitika egész területén és meglepetésekkel, váratlan fordulatokkal járhat. Éppen ezért, mert a szakítás váratlan bekövetkezé se és különösen az a brüszk [orma, amelyben ezt Moszkva a világ tudomására hozta, a német—szovjet háború kitörése óta a nemzetközi politi kának egyik legfeltűnőbb eseménye, e helyen részletesen kívánunk foglalkozni a lengyel—szovjet szakítás előzményeivel. Ezek az előzmények visszanyúlnak a húszas esztenüökbe, araikor Pilsudszki szőve kezet' az ukrán ellenforradalmárok vezérével, Petljurával a szovjetrenidszer ellen. A szövetkezésnek az volt az ára. hogy a vörösök által Ukrajnából elüldö/ötf Petljura hetman átengedte Lengyelországnak az ukrán többségű Keletgaliciát. Kitört a lengve!—szovjet bábára, amelyben Petijura elbukott ugyan Tuctiacsevszky szovjet tábornok és Budjennv kozákjai Varsót fenyegették, azonban a varsói csatában Pilsudszki és Weygand rizáló magatartást foglal egy kig és .francia tábornok tönkre verték a hősi nemzettel szemben. Ez nem [szovjet erőket. A szovjet a rigai béegvéb, mint a századeleji amerikai'kében kénytelen volt lemondani Len»hig stick* (vastag bot) politika felelevenítése, terrorista külpolitika, amelyet egy igazán nagy nemzet sohasem alkalmaz kis néppel szemben Német részről megvetéssel utasítják el az ilyen erőszakos politika eszközei' Egyébként a finn külügyminisztérium húsvétját annyiban megzavarta az amerikai' lépés, hogv Ramsay külügyminiszter. aki nagypénteken elutazott a finn fővárosból, az események miatt megszakította husvé'i szabadságát és visszatért hivatalába. A finn — amorilfai feszültségnél is nagyobb Jelentőséget kell tulajdonítani a szovjet—lengyel viszálynak. Mert amíg Helsinki és Washington elidegenülése csupán lokális jelen őségü, a világpolitikától elszigetelt jelenségnek tekinthető, amely egy 1941bea kezdődött fejlődési processzus t gvelország javára nemcsak Kele'galiciáról, hanem olyan területekről is. amelyek Lengyelország keleti határát megállapító Curzon-vonaltöl keletre estek, vagvis podoliai és fehéroroszországi területekel is A szovjet csak kénytelenségből irta alá a rigai békét és hot nyíltan, hol titokban e béke által megállapított szovjet—lengyel batár revíziójáért dolgozott az elmúlt busz erztendő alatt. Döntő lépésre a lengyel—német háború kitörése u'án szánta el magát, amikor szeptember 17-én Timosenko, akkori kievi kerületi parancsnok benyomult Ketetlengvelországba és Lengyei ország igy kétfrontos háborúba került Németország és a Szovjet kőzött. Szeptember végén létrejött a rvéme'—szovjet határegvezmény. amPly a szovjetnak ítélte oda Lengyelország keleti területeit a Bug vonaláig (Lengyelország negyedik felosztása.) Eze ke» a férfit „ke* eirv hirtelen elr< i A német szovfet háború uj helyzetet teremtett egy időre s leeayel—szovjet viszonyban. 1941 juliut 39-án ismét felvették a lengyel—szovjet diplomáciai kapcsolatokat és 1941 augusztusában ka'onai egyezményt irt alá a Szovjetunióval, amelynek értelmében a Szovjetunióba került lengyel hadifoglyokat kiszabaditjúk és azokból önálló hadsereget szerveznek An* ders lengyel tábornok parancsnokság® alatt. Sikorszky marsall decemberbe* személyesen ellátogatott Moszkvába és ekkor Sztálintól kérte, bocsássák szabadon az összes lengyel hadifoglyokat. Sztálin ezt meg is igérte. Ezután valóban elszállítottak 'óbbezer volt lengyel hadifoglyot a Szovjetunióból Dánba és a Közeikeletre, A hadifoglyok egy nagy része ózonba® nem került elő Emiatt lappangó bizalmatlanság ütötte fel a fejét a lengyel kormány és Moszkva között, amelyet váratlanul lobbantott fel Charkov visszafoglalása. Amikor a szoviet csapatok újból megjelentek rövid időre az nkrán fővárosban, az ukrán szovjet kormány azonnal megindította ott hivatalod lapját, amclvnek egyik vezető cikkét az ukrán szovjet kormánv egyik tagja irta. Ebben élesen tiltakozott ama lénnyel kivánságok ellen, hogy az IfW szeptember 17-ike után a szovjet Ami elfoglalt lengyel területeket visszaadják valaha ts Lengyelországnak. A lengvel—szovjet viszony egyre inkább elmérgesedő ketevényéf a Német Távirati Iroda által közzétett katyni erdő titka robbantotta ki. A lengyel kormánnyal kötött 1941. évi egyezményekben megállapodás történt arra nézve, hogy az elfogott lengvel tisztek alkotják majd a Szovjetben felállítandó lengyel hadsereg káderjét. 1941 augusztusában megérkezett Vologdából egy csoport lengyel tiszt, azonban 8300 lengyel fiszt eltűnt. 7009 más lengyellel együtt. Kol lengyel nagykövet és Anders tábornok közbeléptek az illetékes szovjet hatóságoknál hogy rendellenek el vizsgálatot Ugyanezt kérte Sikorszky tábornok is Sztálinnál való megbeszélése során és átnyújtott neki egy Hátát 2813 eltűnt tiszt nevével. Sztálin biztosította Sikorszkyt, bogy az amnesztia általános és hogy a szovjet kormány szabadon bocsátott minden lengyel tisztet Anders lengvel tábornok 1942 március 18-án ujabb 800 ttszt nevét tartalmazó ij-stót nyujto't át Sztalinnak. de ezek közül egy aem került elő. 4942 május 19-én Kol lengyel nagykövet memorandumot intézett a külügyi népbiztoesághoz, amelyben sajnálkozását fejezte kt afölött, hogy szovjet részről visszautasították a lengyel fogolylisták kiadását Köt rámutatott arra is hogy a nevezeit tisztek nem a németek elleni hadmüveietek során tűntek el. A lengyel követség és a lengyel kormány semmiféle vélaszf sem kaplak a lengyel 'isztek tartózkodási helyéről A nyila kozat azzal végződik, bogy a német jelentés titán, nmelv szerint Szmolenszk mellett felfedezték többezer lengvel tiszt holttestét, akiket • szovjet 1940 tavaszán gyilkolt volne le, szükségesnek mutatkozik ez Ügy kivizsgálása A lengyel kormány te. hát a Vöröskereszthez fordul, küldjöd ki delegációt annak megállapítása végett. hogy hol és roikép történi • lengvel hadifoglyok legvilkoíása. Ugyanakkor a lengyel hírszolgálati iroda jelentette, bogy a lengyel nemzeti tanács ölést tartott, amelye* fájdalmának és részvétének adott kifejezést azért, mert a szovjet hatóságok kivégezték a lengyelországi, zsidók Kzorialistapártt két veze'ő személvét, Henrik Erltebt és Viktor Altért. Ilyen előzmények ulán közölte M moszkvai kormány, hogy megszakítóiba a diplomáciai kapcsolatokat a iondoni lengvel kormánnyá' Mit i« mond az llven esetekre Shakespoaretj Coming ovopig easf thefr shadowf kényszerű le»kr»»at adó iadéit vál» "évén be is kebelezték before* m-»«varntt .F.Mővendő etem* Moszkva és aTondotri lengyel kor-1, S«retie<űrV>M PoctoUa és Kelelgafb j*y«k Wőre vetik árnytélcukat-. míny kózőtt bekövetkezett wakitós'cia w ukrajnai köztársaságba? került, P.VRRAOI (JYÖlUJr I