Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

»«EM AG Y A BORS 7. A fi SZOMBAT, HM3 április 17. drágább lett a tej. Ellenben, ami magánvállakozók kezére kerül, az úgynevezett hivatalos tej. höségenen. de maximálás hiján annál drágábban kapható a tojcsarookokban yoghurt. kávé és egyéb ilyen álcázott formájában. A közönségnek tehát eddig semmi előnye nincs abból, hogy a gazdák teljesitik a kötelezettségüket, annál nagyobb haszna van ellenben a különböző magánvállalkozásoknak. A tejprobléma végleges és kielégítő mogoldásával kapcsolatban újra rá kell mutatnunk arra. hogy itt a tavasz, jönnek a melegebb napok s ha ebben az időszakban a tej nem kap szakszerű kezelést, esak aludt tejet lehet majd kapni és azt is drága áron, A város közönsége reméli, hogy a kereskedelmi és iparkamara a hozzá megküldött iratokat. sürgősen áttanulmányozza és haladéktalanul megteszi javaslatát ebben az ügyben, hogy a város illetékes vezető tényezőinek a tejellátás rendezésére irányuló és hónapok óta tartó nagy fáradozása most már a legrövidebb időn belül meghozza a kívánt eredményt.. ifnsmnn — Q FITI Édes veltelinit, szemelt rizlingit, mindenféle égetett DIIK I i és édesített szeszes 11011 palackozva és kimérve árusit Petőfi Sándor-sugárut 49. szám. Kőbányai Polgári Sör állandóan csapon Sándor Leander Szegednek fel kell készülnie kulturcentrum-hivatásának haboru utáni betöltésére Pénteken kikézbesitették a rézgálicpör vádiratát Vezér Ernőnek és társaínak (A Délinagyarorszag munkatársától) Vezér Ernő panamapöre lépésrőllépésre közeledik a törvényszéki főlárgvaláshoz. A vizsgálóbíró, mint ismeretes, a vizsgálat befejezése után áttette az iratokat a királyi ügyészléghez, ahol dr. Mécs ér József kir. ügyész a nyomozási és vizsgálati jegyzökönyvek hetekig tartó gondos áttanulmányozása után megkonstruálla a vádiratot, amelyben Vezér Ernő vott városi irodaigazgatót és társait, közöttük elsősorban Gábor Miksa városi dijnokot, Kalmár Jenő ügynököt és feleségét, továbbá Liliom Károly alsóvárosi vendéglőst hivatali vesztegetés bűntettével, az első és másodrendű vádlottat ezenfelül okirathamisitás bűntettének elkövetésével is vádolja. Az ügyészség az elkészített vádiratot megküldötte a vizsgálóbírónak további intézkedés céljából. A vádiratot pénteken délben kézbesítenék rövid uton az ügyészség fogházában vizsgálati fogságban tartott Vezér Ernőnek és társának, Gábor Miksának, mig n többi vádlottoknak, akik szintén a Vezér-féle rézgálicpanamával kapcsolatos árdrágító viszszaélés elkövetése miatt rájuk kiszabott szabadságvesztés büntetésüket töltik, a bírósági kézbesítő a Csillagbörtönben kézbesíti ki a vádiratot. Vezér Ernő dr. Széli Gyulát. Gá bor Miksa pedig dr. Burger Bélát jelen'ette be védőjének. A vádlottnak a törvény megadja azt a jogot, hogy a vádiratban foglaltakra a kézhezvételtől számitott nyolc napon belül megtehessék észrevételeiket Ús kifogásaikat. Amennyiben a törvényszabta határidőn belül a vádlottak valamelyike kifogást emel a vádirat ellen, ngy a vizsgálóbirö a vádiratot és az ellene emelt kifogásokat elbírálás céljából átteszi a vádtarácshoz, ha azonban nem adnak be kifogást ugy az összes iratok átkerülnek a büntetőtörvényszék valamelyik tanácsához, amely azután rövidesen kitűzi a fő'árgvalás határnapját. A jelek szerint még ha kifogás érkezik is be a vádirat ellen, ami valószínűnek látszik, ez sem hátráltathatja tartósan a birói felelősségrevonást és bizonyosra vehető, hogy a főtárgvalást. amely tekintettel a megidézendő tanuk nagy számára, előreláthatólag 8 —10 napot majd igénybe, május /hónapban megtartják. (A Délmagyarország munkatársától) Ha a fővárosi és vidéki napilapokat, nap-nap után figyelmesen átnézzük, sok érdekes nagyjelentőségű tervvel, elgondolással és kivitelezéssel találkozunk hasábjaikon Ezek a tervek nem kapcsolódnak uigyan szervesen a háborús ország pillanatnyilag aktuális problémáihoz, mégis a háború sok szomorú ténye teszi őket a békeidőknél is inkább időszerűvé. Az ország zsurnalisztikája beszámol a főváros s a vidék kulturális, szociális és gazdasági problémáiról, amelyek a megvalósulás küszöbén álló nagyarányú kulturális és civilizációs szervezkedésre utalnak s amely előkészületre szolgál országunk háború utáni nagy feladataira, hivatására. Szeged Rem marad a készülődésben a többi vidékj városok mögött, jól emlékezhetünk például arra a nagyarányú városrendezési programra, amelyet a mérnöki hivatal dolgozott ki s anrelv jóváhagyás végett rövidesen az illetékes minisztériumok elé kerül. Ezek a tervek a háború utáni Szegedet óhajtják kiemelni a vidékiességből, megteremteni az ideális terepe} a decentralizációhoz. SzePed/ fürdőváros — a háború után Hogv mennyire hiábavalók ezek a tervek, ez igazolják azok a szempontok. amelyek a tervek készítésénél még fel som merültek Csak most, a mind nagyobb erővel duló háború pusztításai hozzák e szempontokat a cselekvés előterébe. Már hosszabb idő óta figyeljük az egyik budapesti napilapban megjelenő cikksorozatot, amely Budapest fürdőváros szélesebb kiépítésének érdekében fej'i ki propagandáit. Gróf Csákv István építészmérnök kezdte meg harcos hangú cikkeiben a jövő lehetőségeinek szükséges előkészítését Legutóbb vitéz dr. József Ferenc királyi herceg nyilatkozott ez ügvben s nyilatkozatában érdekes magyarázatát adja annak. hogy miért szükséges Budapest rürdőviáros maradéktalan megvalósítása. »A mai szörnyű liáborn — mondja nyilatkozatában — mindennél jobban igénybe veszi a szervezetet. Elrettentő sebesőlések, fagvások mellett a reuma pusztít a harcoló katonák között a legjobban. Ezeknek a betegségeknek a háború után évekig tartó gyógykezelés szükséges. Ezért, amióta a háború tart, nem szűntünk meg figyelmeztetni kérve kérni a hivatalos közegeket, hogy készüljenek fel már ma a háború utánra Mert idővel ma jd megrohannak bennünket a világ min. den tájáról a háború áldozatai. Egyes helyeken „ pusztítás oly nagy, hogy a kisebb karokat szenvedett városok fogják felvenni az idegenforgalmat. Bécs, Budapest, Istanbul, Bukarest, Prága. Ezek közül első helyen fog állni Budapest, mert itt az is van, ami másutt nincsen: kultura, szórakozás, egyetem, metropolis, gyógyforrás, minden együtt*. Ha e nyilatkozatot jól végiggondoljuk, eszünkbe jut, hogy Budapest mellett a magyar vidékre is hivatás vár a háború után. Elsősorban említhetjük meg Szegedet, ahol a fürdővárosi jelleg már kibontakozóban vott a háború előtti időkben s a már ré gen terv bevett gyógyfürdő, győgyszál lodával alkalmassá teszi tOJTÓVíZü gyógyforrásunkat a háborús betegségek gyógyítására. Természetesen a fürdőváros kiépítésénél nem szabad megállnunk a gyógyfürdő felállításának tényével, de különféle beruházásokkal fejlesztenünk kell más kulturtényezőinket is, hogy a gyógyuláson kivül megtalálják az idegenek mindazt a feltételt, amit joggal megkövetelhetnek egy városi fürdő-üdülő helytől. Szeeed a szellemi központ A már emiitett városrendezést és városszépitési terv (amelyet annakidején bőven ismertettünk) gondoskodik a város korszerű és célszerű, valamint szociális kialaki'ásának megoldásáról. Most csupán azokra a hiányokra hivjuk fel a figyelmet, amely kiilturánk haladásánál nélkülözhetetlenek. Ismét újsághírekre, illetve cikkekre hivatkozunk. »Kolozsvár — amint egv fővárosi lap irja — Mátyás király félezredik évfordulójának emlékére Műcsarnokot építtetett*. Hajlékot emelt a város, a magyar vidék által annyira mellőzött képzőművészetek számára, hogy a főváros mellett a vidéken is legyen fóruma a korszellemet formáló, kialakitó As megörökítő művészeteknek. Az első vidéki város Kolozsvár, amely a Műcsarnok építésének szükségességét felismerte s rövid egy év alatt meg is valósította. Pedig tudni kell, hogy Kolozsvár eddig sem szűkölködött kiállító helyiségekben. Legalább három nagy és jó világitásu helyisége volt. ahol a legnagyobb méretű kiállításokat is megrendezhette. Ezt láttuk a mult évben lezajlott Művészeti Heteken Az uj Műcsarnokot pár nappal előbb avatták fel diszes körülmények kőzött, országos kiállítással. Kolozsvár példát mutató építkezése az első vidéki lépés a decentralizáció felé. Az ősi erdélvi knlturváros annak ellenére, hogy mint határváros tárt vissza az anyaországhoz, fiatalos vitalitással építi irányításra törő szellemi ntjait, bogy a kultúrfölény halalmával kényszerítse bebódolásra a földrajzilag és érzelmileg hozzátartozó — idegen kézre jutott — nagy vidéket Szegednek, a Délvidék rentrumdnak Kolozsvárhoz hasonló szerep jutott. Nálunk felszabadultak már a határsorompók is, csupán a lelkeket, a szellemet kellene meghódítanunk a mi oldalunkra. Az évtizedek alatt kitermelt ideológiát kell az alföldi s?inmagyar lelkiséggel teliteni. hogy necsak a hatalmi, de az érzelmi idetnrtozás érzése is szükségessé kényszerüljön. Szegedet sok évszázados múltja arra készteti, hogy vezefőszerepet vigyen a Délvidék életében. Olyan szellemi központot kell alkotnia, amely a cirill betűkön nevelkedett fiatal generációnak magyar utat, magyar fejlődési lehetőséget mutat. Nap-nap után szinte tömegekben látjuk a hozzánk utazó délvidékieket, akiket részben a klinikák, részben a kíváncsiság vagy magasabb vásárlási igény utaztat felénk. Sajnos nagyon csekély azoknak a száma, akik az esetleges klinikai vizsgálatok eredményein, vagy a város tagadhatatlan szép panorámájának emlékén kivül. mást is vihPtnek magukkal. Események, szellemi történések szükségesek, amelyeknek lelki hatását hazavjhflnék a délvidéki látogatók. Természetes. horrv a szellemi események za varfalam befogadásához h is szükséges hogy ezeket nem szükséghelyeken, • célnak meg nem felelő helyiségekben kapja a közönség. Központi fekvésű, a kultura terjesztésére alkalmas épületeket, előadótermeket, zenepalotát, műcsarnokot, stb. kell létesíteni. Kuhurpalotát a Dugonics-térre A napokban megtekintettük a város kisajátítási térképét s ennek alapján ajánlhatunk olyan tervezésre alkalmas gondolatot, ami lehe'ővé tenné — nem is tul nagy költséggel —, hogy ezeknek a hiányoknak legnagyobb részét betöltsük. Közgyűlési határozat védetté nyilvánitotta a Petőfi Sándor-sugárut és a Dugonics-tér két saroképületét, amelynek egyikéhez hatalmas beépítetlen telek is csatlakozik. Ezt a kisajátításra váró komp* lexumot csakis városi célra lehet felhasználni. Ila ehhez a területhez hoz* zátveszünk a Dugonics-tér kihasználatlan, a Kálvária-utcába torkoló ré* széből az utca harmonikus kiképzéséhez is szükséges területrészt, itt felépíthető lenne a célnak megfelelő knlturpalota. Továbbmenve a tervezgetésben, ezen a területrészen megvalósítható lenne a Hősök Kapujához hasonló árkádos épületmegoldás, amely az uj kutturpalotát a városi zeneiskolával köfné össze. Ennek a kapunak? felső üvegtetejű emelete alkalmaz lenne kiállítási helyiségnek is. A Belvárosban építési lehetőségek eléggé korlátozottak s mégis találni elég megoldást arra, hogy a vároa kulturális feltételeinek terepet biztosítsunk. Többször hallottunk már azokról a tervekről, amelyek a múzeum kibővítésével foglalkoznak. Ha ez megtörténik is (mint ahogv reméljük), egv ujabb kultúrpalota épitése ez esetben is elengedhetetlenül szükséges. A muzenm bővítése az anyaggal való tnlzsufoltság miatt amúgy is szükséges. Nem csekély írigvkedéssel olvasunk a megrendezendő nyári egyetemekről is. A háromhetes tanfolyamokat rendező városok, ezen a nyáron ismét forgalmasak lesznek az érdeklődők tömegeitől. Százak viszik vidékükre e városok ióhirét. szellemi kiválóságát. A ml városunk hallgat A Szabadféri Játékok kénvszerü szünete miatt, mintha megbénult volna a városnak idegeneket vonzó és táii értékeket ismeriefő igyekezete. Arról is hő ismertetéseket olvasunk, hogv az idén Frdétohen rendezik a Művészeti Heteket Pedig bábom van! Sajnos, nagyon is Jól ismerjük irt okokat, amely a mai időkben sokmlndennek gátja s talán nem alkalmas nagvobh vonalú tervek kivitelezésére, de ezek n kénvszerü okok nem Szolgálnak a semmittevés mentségére. Az élet folytonossága nem állhat meg. A szellemi élet színvonalát énDUgv nanirenden kell tartanunk, mint ahogy gondoskod mik a gazdasági életnek S '••örnlménvekhez mért zavartalangfigSról s a mindennapi ételről, italról. Számolni kell azzal az áttalunk olyan sokat hangoztatott ténnvel Is. hogv a háborn ntmnarféráía TokozoflnMi Szellemi la-énvt termelt ki nálunk énpnsT, mint máshol nyncafon. Ez a lény a m? átmos alföldi világnnkban olvan kedvező lélektani pillanat, amelve' hazánk egyetemes Iknlturája érdekéhen a lehető legjobban ki kell használni. rt o FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ Férfi és női kabAtJ At és ruhAlt legszebben festi és tlsstllja ROYA LSS£ Üzlet: Mérey-utca 6b. Telefon: 30-67 Üzem: Csaba-utca M>