Délmagyarország, 1942. szeptember (18. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-06 / 202. szám

Ma és minden este fél 3 éraker i I * COLLM ES I IL1I1 a Városi Színházban magot kívánok küldeni.« A jobbol­dalra jön az aláírás. A bejelentést legkésőbb szeptember 15-éig meg kell tenni. A csomagok feladási ide­jét, valamint az esetleg még szük­séges egyéb körülményeket később közlik a közönséggel. Vasárnapra és hétfőre meg­hosszabbították a szegedi téliruhagyűjtést Tekintettel arra, bogy a szabad­vág vagy más okok miatt sokan ai simult tiz nap alatt nem tartózkod­tak Szegeden s ezért őket a teTÍ­ruh'agyüjtós akció során a leventék nem kereshették fel, a szegedi gyűj­tést vasárnapra és hétfőre meg­hosszabbították. Tehát azokat a la­kásokat amelyeken elsőizben a le­vették hiába kopogtattak, ismét fel fogják keresni, hogy alkalmat ad­janak a honvédség téli felszerelésé­re való adakozásra. Azok pedig, akikhez a leventék még sem juthat­nak el, tartsák hazafias kötelessé­güknek, hogy adományaikat vala­melyik gyüjtöbözpontba eljuttas­sák. A gyüjtőközpontok a város bel. területén a következő helyeken van­nak} 1. Belvárosban a Katholikus Ház­ban. 2. Alsóvároson a kultúrházban. 3 Felsővároson a kultúrházban. Ezeken a gyűjtőhelyeken nemcsak aa adományokat, hanem valamely kereskedésben vásárolt holijn utal­ványát is átveszik. Á csanádi székeskáptalan utja Csanádtál Temesváron át Szegedre A csanádi káptalan története visszatükrözteti Délmagyarország mu!t;át A csanádi káptalan múltja a leg­szorosabban összeforrott a Délvidék sorsával. Mohácsnak és az utána következő török uralomnak kellett beköszönteni, hogy ősi székhelyét, a püspökség székvárosát, Csanádot elhagyja és eredeti nevének meg­tartásával a püspökség új székvá­rosában, Temesvárott letelepedjen. Trianon és az utána következő ese­mények magyarázzák meg, miért változtatott ismét székhelyet. 'X székeskáptalant fa sújtották mindazok a Csapások, melyek Dél­magyarországot érték. A Maros mentén Erdélyből érkező Büdzsik batár vezér (1241) nemcsak a lako­sok faházait perzselte fel, de elpusz­tította az egyházi épületeket is. RogeriUs váradi kanonok Beszéli el Siralmas Énekében. Bogy Csaná­don Csak füstölgő romokat talált, melyek közt ott hevertek a temetet­len Bolttestek. A törökök annyira veszélyeztették Csanádot, Bogy a székesegyházat már a 15. században várfalakkal kellett bekeríteni. Majd a Dózsa-féle pórlázadás (1514) pusz­tította el Csanádot. A keresztesek első sorban a dóm templomnak és a kanonokok székházainak rontottak. Akik uem menekülhettek, azokat kegyetlenül megkínozták. Végül is a török hódoltság megszüntette a káptalant. Az 1550-i ostrom alkal­mával kénytelenek voltak a kápta­lan tagjai elmenekülni. Utolsó kiad­ványuk 1549 augusztus másodikán kelt- Magukkal vitték a káptalani levéltárat, melynek egy része Gyu­lafehérvárra és onnan az Magyar Királyi Országos Levéltárba került. Midőn 1552-ben Délmagyarország egész területe török uralom alá ju­tott. kevés remény volt ahhoz, hogy székhelyükre egyhamar visszatérje­nek. Ezért a. Marosontúlra mene­külve, ott iparkodtak elhelyezked­ni. Az utolsó Csanádi nagyprépost, Madárassi Péteí nevét egy tiaed­jegyzék tartotta fena. Rj>*akmtél»i János csanádi kanonok és krassói főesperes a szomszédos aradi kápta­lanban húzta meg magát és ott az olvasókanonokságot töltötte be. Azonban nemsokára ez a káptalan is elpusztult. Villányi Dénes a vá­radelőhegyi káptalanban vonta meg magát A szegedi származású Sze­gedi Gergely a váradi székeskápta­lanban székesegyházi főesperes lett és mintán onnan is menekülni volt kénytelen, az egri káptalanban he­lyezkedett el. A szintén szegedi származású Szegedi Zákány Balázs szülővárosában Szegeden, fereneren­di szerzetesnek vétette fel magát és idővel e klastrom házfőnöke lett Siri Mihály kanonok az esztergomi káptalanban talált menedékre és itt az őrkanonobságig vitte fel. A tö­rök foglalás miatt az esztergomi káptalan ekkor Nagyszombatban székelt. Midőn Kolozsvári János nagyszombati domonkos-perjel csa­nádi püspök lett és legott kinevez­tetése után a trentói zsinatra uta­zott, Siri Mihály mint "Csanádi* kanonok elkísérte őt Trentóba és ott mellette állott halálos ágyánál. Mint tanú aláírta végrendeletét és ez tartotta fenn az utolsó Csanádi kanonok emlékezetét A török fokoaatos előreuyomülá­sával egyre tünedezett a remény a káptalan visszaállítására. Ez arra késztette a királyt, hogy a kápta­lannak a töpök hódoltság területén kívül eső birtokait világiaknak ado. mányozza. Mindenegyes adományo­zás azonban a következő záradék­kal történt: »a. Csanádi káptalan visszaállításáig*. Szegediek a káptalanban Már a középkorban számom sze­gődi származású tagja volt. a síé­keskiptalanuak. Ilyenek : Sz9o<"}! Márton 1347-bea, Szegedi LásaJó 1428-ban Szegedi Ml klós 1511-ben, « [krakkói egyetemen végzett már em litert Sseaedi Ge-irelv 1531-től J53«­Ig. Szegedi Zákány Imre, 1536—1539 nagyprépost, a vagyonos Zákány­Család ivadéka, a Bécsi egyetemen végezte tanulmányait és mint Csanádi nagyprépost Fráter György váradi püspöknek és királyi helytartónak az ország védelmére 200 lovast adott át. — Szegedi Szerafin olvasó-kano­nok", majd kisprépost, átélte a pór­lázadást, midőn Dózsa GyÖTgy em­berei a püspököt, Csáki Miklóst ka­róba Búzták, a székesegyházat ki­rabolták "és a kanonokok házait el­pusztították. Szegedi Zákány Gás­páí, az említett Imre nagyprépost rokona, ö is a Bécsi egyetemen ta­nult Mint Csanádi kisprépost pe­reskedni kénytelen a káptalan Jenő birtokán elkövetett fiatalmaskodá­sok miatt. E birtok Sárafalva 'és Nagylak közt feküdt. A" szomszédos Bökényfalva földesura, Hódosi Ra­dies Rodicza jobbágyaival lekaszál­tatía és felszantatta a káptalan földjét cs Használatba vette rétjeit. Zákány Gáspár jogorvoslásért Iza­bella királynéhoz fordult. "A" vizsgá­lat eredményét nem ismerjük. De bizonyos, Bogy néhány esztendő múlva sem a káptalan, sem Hódosi Ka dics Rodieza nem volt itt az úr. Hanem — a török. A Hódoltságban mindkét helység elpusztult. Bökény. falva nevét fenntartotta a maros­parti Beka-psszta, Jenőnek azon­ban még a neve is nyomtalanul el­tűnt. Szegedi származású volt: Sze­gedi György Csanádi mesterk'aüo­nok cs utolsó középkori marosontú­li főesperes A káptalan hifeleshelyi működése Szegeden A Csanádi székeskáptalatí, mint hiteleshely, a felek kérelmére vagy Hatósági megbízásra közhitelű ok­levelet állított ki. Ez az egész kö­zépkoron át a magánéletnek első­rangú szerve voli Közreműködött ennek peres "és peTenkivűli megnyil­vánulásaiban, részben hatósági Cse­lekmények teljesítésével, részben ! magánosok tényeinek tanúsításá­val. Csak néhány szegedi vonatko­zású példát! 1359 augusztus 3-án a csanádi káptalan előtt Maiak Bene­dek özvegye, Ilona asszony, Balak helységben levő birtokát eladja I szegedalsóvárosi polgároknak. Er- • rő! a káptalan Hiteles oklevelet ál­lit ki. i 1502 junius 27-én a Csanádi kápta­>lan előt Benkoviös Péter és János visszavásárolják a Szeged városa tó] kölcsönvett 150 aranyforint lefi­zetésvei Szentmihály, Bánfalva, Dorozsma ós Gyékénytó részbirto­knikat. 1523 junius 9-6n a káptalan átírja hites alakban II. Lajos ki. rálgnak Szeged város részére adott ki váltságlevelét. 'A Családi káptalan Hunyadi .lóno* kormányzó parancsára eljár, hogy a szegedi polgárok boroshordóit a. Tiszán meg ne vámolják. Kaltmr Márton szegedi főbíró pa­v űiijMC* Haayadi Jfáaos kormánya., megvizsgáltatja a hegedlek ügyét; Titcl: T'»«4b illetéktelenkl vá­mot szedtek Luttoshordéh után. jól­lehet a szegediek jól tudták, hogJi még Zsigmond király óta vámme* te.sségi kiváltságot élveznek. A kor­mányzó meghagyására a kaptál*" Kecskeméti János mesterkanon®* kot küldte ki, mint hites bizonysá­gát ez ügy megvizsgálására. A br tes bizonyság számos tannt halig* tott ki és a tann felvételéről a káp­talan 1450-ben hites oklevelet állí­tott k i, • Szeged város Százegyház birtoka a csanádi kaptafa* kiadványán Cserkedi va.gy Serkedi Mátyás ós Gergely 1453 december 10-é* megjelentek Csanádon a káptala® előtt és előadták, hogy Százegyhát faluban fekvő birtokrészüket 10® forint örökáron eladták Szeged vá' rosának. Ennek a S aá®* egyháznak ma már emléke sert él, pedig mint neve is mutatja, ir lentékeny egyházas hely volt Templomának valamely több darab" ból álló díszétől vehette nevét Sz* gedvidékén, a mai Deszk és Kübek háza közt feküdt- A török világba® bitang jószággá lett és az akkor' zavaros időkben gyakran cserél® gazdát. A szegediek azonban nert felejthették el Százegyházhoz kat. Amidőn mintegy 200 év mul?*» 1651-ben Váradi Tóth János e »f®' lucskát* megvette Deli Balázstól. * szegedi polgárok megakadáyoZiák abban, hogy Százegyházat, ahor* ők lakosokat telepitettek, birtokb* vegye. Váradi Tóth" János pan* szára II. Rákóczi György 1655 fel® rtíár 25-én meghagyta a szegediek' nek, hogy ne háborgassák az nj bi®' tokost mivel Szeged városának ' Csanádi káptalan oklevele szeri® Csak egy »portio*-Hoz, azaz birtok" részhez van jussa. Szabó Tamás gedi főbíró 1668 augusztus 16-án * királyi kamarának jelentette, van nekik egy Százegyház nevű W Injuk, melyet régi atyáik »ar»nf pénzen* vásároltak. Ez a falu azo®' ban a török hódoltság alatt pusrt*' vá süllyedt. A török" kiűzetése n^f a temesvári kormányszék Veliki Vászó szegedi főkapitnay®8* adta bérbe. Az akkori térképek®" is csak mint puszta szerepel, > A Csanádi székeskáptalan a rök" Hódoltság korában szünet®]' A török kifizetése után a püspök^; nj székvárosában, Temesvárott jászervezett. Miután a esatPj püspökség uj székebelyévé SzeÜc^ városa jelöltetett ki és az azeF. káptalan az ujalapitásu fémes"®8 ( egyházmegye káptalanjává lett, * idei év elején Glottfeldéf tffj Csanádi püspök a magyar**®*^ . Csanádi egyházmegye számára rtpdon íxl crrtarmiaH r.- h1. Iá*' gedeti uj káptalant szervezett. E talan kanonokjainak boikta megy végbe Kiszasazonynapjé"­szegedi -fogadalmi templomba"' . (1L Eíöiizeiöinlt navt * ÍO filléréi* fuinifeMap oaorélhrtnek kólffvfLr ÉLMAOYAjDíftSZÁG fcéMrtW**^ u '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom