Délmagyarország, 1942. augusztus (18. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-07 / 178. szám

Rendelet a névváltoztatás korlátozásáról Budapest, augusztus 6. A belügyminisztérium 40.200—1933. sz. rendelete ®ost jelent meg a Bélágyi Közlönyben, ?»ely a névváltoztatás szabályairól intézkedik. A rendelet szerint elvi okokból a következő tilalmakat léptetik életbe a névváltoztatásokkal kapcsolatban: (10) Elvi ekbCból nem engedélyeztetnek: ») idegen hangzású nevek, b) magyartalanul képzett családi Oevek, c) kettős családi nevek, d) történelmi (irodalom, művészettörténeti) nevek, továbbá ismertebb nemesi (főnemesi'' családok nevei. e) régies Írásmóddal (pl. th, gii eö, ss-el) írott, vagy »y?-nai végződő nevek. f) olyan családi nevek, melyeket máris nagvon sok család visel (pl. Nagy, Kovács, Tótb). (11) Az a közalkalmazott, aki legalább középiskolai képzettséghez kötött állást tölt bc. ha 15 évi közszolgálata és a harctéren szerzett kardos kitüntetése, vagy vitézségi érme, vagy sávos sebesülési érme van. idegen hangzású családi nevének az első bekezdése e) pontiéban megjelölt írásmóddal írott névre megváltoztatását is kérheti. Kettősen régies írásmóddal (pl. thv, ssy, stb.) írott nevet azonban 'Íven folyamodó sem kaphat. Ellopták Jókai Mór aranyórájának tolvaját Buüapiisi, augusztus 0. JVleg élénkén emlékezetes, üogy húsvét másodnapján a Bajzan Icai Petőfi-házból ellopták Jókai Mór aranyóráját. A rendőrség mindent elkövetett, bögy elfogja a tettest, mielőtt a nagyórtékű ereklye eltűnne, eredmény azcuihan csak most, négy hónap elmultával jelentkezett, A tolvajt tegnap délután elfogták s be is vallotta, hogy ő lopta el Jókai Mór aranyóráját s egy ékszerésznek adta cl. Sajnos, azóta már az órát be is olvasztották es az aranyértékkel fel sem mérhető ereklye megsemmisült. Jókai Mór aranyóráját, amelyre a nagy költő utolsó tekintete esett, a Bajza-utcai Petőfi-ház másodemeleti Jókai-termében üvegszekrényben őrizték. A legnagyobb magyar mesemondo halála előtt pár másodperccel húzta fel óráját: 1904. május 5-én délután 5 óra 30 perckor. Az órát Jókai özvegye a költő halála után Hegedűs Lórándnak ajándékozta, aki a Petőfiházban helyezte el. A duiplafedelü aranyóra eltűnése <ttán a rendőrség nyomban értesitette az ország összes zálogházait, ékszerészeit, aranyműveseit, aranyolvasztó üzemeit, hogy eltűnt a Jókai-ereklye. A rendőrség annál is inkább körültekintően intézkedett, mert évekkel ezelőtt hasouló körülmények kőzött tutit el Deák Ferenc aranyórája a parlamenti múzeumból. A haza bölcsének órája többé nem került elő, valószínűleg beolvasztották. Jókai órájának tolvaját a véletlen segítségével lógták meg. Licskó Györgyné, a Petőfi-ház felügyélőnőjc a lopás napján megfigyelt egy pepttanadrágos. kövérkés arcú, idősebb férfit, aki az aranyórát tartalmazó szekrény körül sokat settenkedett. Tegnap délután a véletlen összehozta ugyanazzal a férfivel a Podmaniczky-utcában. Amint megpillantotta a pepitauadrágos Férfit, a rendőrhöz sietett és, közölte vele, bogy mi a gyanúja. A rendőr nyomon követte a férfit, dc az menekülni próbált. Az utca népének segítségével azonban elfogták és bekisérték a főkapitányságra. Kiderült, hogy Vártás Ferencnek hívják és órásmester a 'Visegrádi-utcában. Eleinte »em akart vallani, majd beismerte, hogy ő lopta el az órát és két részre szedvo. eladta két ékszerésznek. Az egyik ékszerész pecsétgyűrűi csilláit ez órofstíáliöl s másik beolvasztotta, az óra kancát H. kir, I. honvéd haditudósító század Látogatás a Kormányzóhelyettes Urnái — a szovjet fronton Keleti hadszíntér. Félórája járjuk az erdőszegélj t. amely mögött a keresett vadászrepüJőosztály rejtőzik. Ide igazítottak el, itt kell lennie a környéken, mégsem találjuk. Végre is egy karcsú Arádogép vezet a nyomra, néhány száz méterre tőlünk most száll föl s jellegzetes sivítással röpül el fölöttünk nyugati irányban, talán Budapest felé . Előttünk zug az erdő, mellette, amerre a szem ellát, végestelen-végig hajdinavirágtól fehérlik a róna. Szalad a gépkocsink a kifutó felé s percek múlva ebben a nagy csendben végre élettel találkozunk: félelmetes hiíü vadászaink tanyáján vagyunk. Csodálatosan szép s ami a legfontosabb: föl nem deríthető helyre települt az osztály. Évszázados tölgyfarengeteg, előtte messze végtelenbenyuló rét. Vájjon ki fedezte föl s választotta a magyar repülő-vadászok arcvonalmögöti otthonának? Az erdőszegélyen a fák lombozata hangárként borul a gépek főié, amelyek mellett honvédek szorgoskodnak. Bevetésre készítik elő a "Héjákat*. Az erdő mélyéből gramofon hangjai szűrődnek felénk: „Sárgul már a kukoricaszár .« Nem éppen időszerű a nóta. mert bizony itt még minden zöld, tavaszi öltözetben van. dehát nem is ide készült. • Beljebb megyünk a csapáson, amelyet ügyes kezek keresztbe rakott henger fából való burkolattal láttak el. Nem valami kényelmes a járás rajta, de készítői nem is a iikkasztó melegre, hanem azokra a kiadós esőzésekre gondoltak, amelyek után az ember legalábbis bokáig süpped a televény földbe. A kacskaringós nt egyik hajtásában ponyvával fedett hatalmas lombsátor tűnik elénk. A bejárat mellett kis ablak, fölötte tábla: „Tábori posta holnap érkezik ? Pompásan felszsertelt kis iroda ez a sátor s messze tábori életnek leggyönyörűségesebb pillanatait osztogatja olykor-olykor, amidőn a rózsaszínű lapok tömkelegét átnyújtja honvédeinknek. Amikor odaértünk, egyik honvéd éppen áffölött vitatkozik az írnokkal, hogy a tábla már tegnapelőtt is ki volt függesztve. mégsincsen posta. — Türelem, türelem — monűfa ?z írnok ma délután egészen biztosan lesz. most mentek be érte a városba? Türelmetlen honvédünk feszesen tiszteleg s láthatólag megnyugodva távozik. A kormányzóhelyetfes sétra Tovább megyünk. Kis tisztás közelién egyszerű sátor rejtőzik a lombok alatt. Vitéz Horthy István repülő'főhndnagv sátra. Magyarország kormánvzóhelyettesc negyedik hete itt, a fronton teljesít katonai szolgálatot, mint az egyik vadászraj parancsnoka. A Korrnáriyzóbelyettes Ur nemcsak azzal a ténnyel, hogy mindenben osztozik a keleti arcvonal hősiesen harcoló honvédéi nkkel. a nehéz viszontagságos életben, a veszedelemben, nélkülözésekben egyaránt, hanem vakmerő repüléseivel is példát igyekszik .mutatni az itt küzdő honvédeknek és Wthomnaradottakriak : miként kell szolgálni a "hazát. Ennek a rövid cikknek 'a keretéI) E I. M A G Y A H O tt > / M; Péntek, 1948 augusztus 7. s Egy pillanatra, amig a rajz elkészül abbahagyja munkáját, fölnéz s arca csupa derű, látszik: nagyon jót érzi magát itt, messze a hazától, a bajtársak között, ahol magyar ember számára a legnagyobbszerii feladat jut osztályrészül. . — FŐméltóságu kormányzóhelyettes ur, mit üzen a magyar ifjúságnak? — kérdezem. — Azt. hogy háborúban nem tudok szebbet elképzelni, mint vadászrepűlőnek lenni. A távbeszélősátorból berregés hallatszik. Gyors intézkedés jár a nyofőhadnagy száll be, mosolygó arccal, mintha nem az ellenséges légelháritők füstpamacsai felé, hanem egyszerű sEortrepülőlurándulásra indulna .., keserűvíz ral együtt vonult be katonai szolgálatra, elmondja, hogy kényelmet szeretett volna biztosítani urának: matrácos tábori ágyat, fürdőkádat, világítást, székeket, a Főméltóságu Ur azonban visszautasította: — Háborúban vagyunk, nincs heliye az otthoni kényelemnek, ugy élünk, mint bajtársaink — mondotta. — Előfordult egy alkalommal — mondja a hűséges Farkas György —, hogy a mi századunknál, bizonyára .m;,ban' s Percek Héját toljtévedésből, kétszer akkora adag' saj- nak kl a lombhangarból a kifutóhoz. tot osztottak ki vacsorára, mint az,„Az egyik gépbe vitéz Horthy István első századnál. A FŐméltóságu Urnák tudomására jutott az eset s alighanem a szakácsok jószándéku kivételezését gyanította benne, mert azonnal intézkedett, hogy ilyesmi többé meg ne történjék. Azóta ugyancsak vigyáznak, hogy egyforma adagot mérjenek. Tőrténetek a „Főhadnagy úrról" Mindjárt fel kell jegyeznünk egy másik kedves történetet is, ami találóan s őszintén jellemzi a magyar nép fia s a FŐméltóságu Ur, a frontkatona és csapattiszt bajtársi kapcsolatát. A közeli napokban történt, hogy Nagy Alajos jászárokszállási kubikos, aki az egyik itt dolgozó munkásszázad kötelékében teljesít szolgálatot, sátorveréssel foglalatoskodott s meglátta a közelben a magas repülői őhadnagyot. — Ilyen magas ember kéne ide, mint a főhadnagy ur — szólt oda a Kormányzóhelyettes Urnák —, hogy ezt a sátorkarikát be tudjam akasztani. A FŐméltóságu Ur szónéíkűl odalépett s felhúzta a karikát a kivánt helyre, mire a zömök magyar összevágta bokáját s igy felelt: — Alázatosan köszönöm, főhadnagy ur. Meglátja ezt a jelenetet az egyik törzsőrmester, odasiet az öreg magyarhoz s megkérdi: — Tudja-e, ki akasztotta be a maga karikáját? — Nem tudom én, honnan tunnám, alázatosan jelentem,. — feleli a kubikos. — Hát Horthy főhadnagy ur. A Kormányzóhelyettes Ur. A magyar csak megcsóválja a fejét, aztán igy szól: — Pedig mán sokszor láttam a fényképit az újságokban, de ki hinné, hogy az öreg Főméltósága tulajdon fiát küldi ki ebbe a fránya Muszkaországba. Tiszttársai, közvetlen beosztottjai s mindazok, akikkel naponta érintkezik, megható rajongással ragaszkodással beszélnek vitéz Horthy István repülőfőhadnagyról, a bajtársról, a férfiról, a katonáról. Megtudjak, hogy eddig tizenöt bevetésen vett részt, ebből tizenkettő ellenség fölötti volt. Összesen huszonhat és fel órát töltött a levegőben a tizenöt bevetés alkalmával. Volt olyan nap, amikor háromszor vetették be, ezen a napon 6 óra 20 percet volt n levegőben. Mondják, hogy egyetlen alkalmat el nem mulasztana, amikor bevetésről van szó s a feladatokat bravúros bátorsággal oldja meg. Beosztottjai pedig lelkesen követik parancsnokukat Utunk most odavisz Horthy István A tábla is felmentette a nemzetőrt, aki parancsra agyonlőtt egy csetníkpárti kereskedőt (A Déhnagyarorsz&g munkatársától) A mult év áprilisában, Bácska visszafoglalásának első napjaiban történt, hogy a Magyarkanizsához tartozó Adorján községben Csanády Gy. Imre 29 éves napszámos, aki miut nemzetőr teljesített szolgálatot, parancsnoka utasítására agyonlőtte Scháffer Géza kereskedőt, aki bekisérése közben szökést kísérelt meg. , A szabadkai törvényszéken szándékos emberölés és lopás cimén emelt vádat az ügyész Csanády Gy. Imre ellen, a bizonyítási eljárás során azonban a törvényszék igazoltnak vette, hogy Csanády mint nemzetőr felsőbb parancsra cselekedett. Cselekedetének okául a vádlott egyébként is azt hozta fel, hogy Scháffert azért kellett bekísérni, mert gyalázta a magyarokat és a csetnikeket dicsérte. Az adorjáni nemzetőrség parancsnokának utasítására Csanádynak kellett bekísérni a hatósághoz a magyargyalázó kereskedőt, az azonban útközben pénzt húzott elő 'és párezer dinárral meg akarta vesztegetni a nemzetőrt, hogy bocsássa szabadon. Csanády erre nem volt hajlandó, erre Scháffer futásnak eredt és minthogy ismételt felszólításra sem állott meg, Csanády kénytelen volt fegyverét használni. A lopás vádja onnan keletkezett, hogy Scháffer futás közben eldobta a pénztárcáját, Rroit Csanády felvett a földről és magához vett, azonban bizonvitásl nyert, hogy a tárcát beszolgáltatta a parancsnokságának, amely azután a gazdátlan pénzt kiosztotta a felrobbanl hid helyreállításán dolgozó munkások kőzött. A tényállás tisztázása után a szabadkai törvényszék ugy látta, bogy nem forog fenn*bűncselekmény, ezért Csanády Gy. Imrét mindkét vád és következményei alól felmentette. Az ügyész fellebbezése folytán csütörtökön délelőtt a szegedi tábla Katonatanácsa elé került az ügy. A tábla a* elsőfokú ítéletet indokainál fogva helybenhagyta, azonban dr. Horénszky lőügyészhelyettes felebbezést jelentett (főhadnagy sátrához. A sátor előtt be. Végső fokon tehát a Kúria dönti ben lehetetlen fölsorolni azt a sök- földbeásott, egyszerű tábori fapad ; el, hogy jogosan használta-e a fegvvei. fívr'l-íánptr't íimif a írácoífa hoínlva a TCrvrm&rtxrvA ' rot P«Qnóf?'tr (Ztr Tmen i .. <sok kedves történetet, amit a Ivoranáiijpóhelyetles Ur személyével kapcsoltban hallottunk. A bajtársi élet közössége, melege s a magyar katona erényei, áldozatos: hősies honvédelme sugárzik aünŰBimyüJÓl. "Régi inasa. Farkas György, aki gazdájával, a Kormánvzóhelyettes 'Jr fölötte Írásaira hajolva a Kormányzó ' r''i Csanádv Gv. Tmre nemzetőr helvettes. Rövid pilóitanadrában, rö vidújju tábori pilótazubbonyban. Jelentjük, hogv osztályparancsnoka engedélyével rajtos riportot készítenénk. _ Ha nem tart sokáig — mosolyo 1 m dik eL i ' Varga Mihály fcasrferlcilténtttC, köttrtrv «y*r éa meeksnikal hálógyá* a*4mh utma éL ml