Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-14 / 133. szám

DÉLMAGV ARiJRSZAt Vasárnap. 1942 jnnins 14. minvleq törvényes eszközzel érvényt, is szerez. r- Alkalmam volt ezzel az üggyel kapcsolatban megismerni ngy a főIsjén qr, mint a polgármester nr álláspontnál és mindenki számára a legteljesebb megnyugtatásul szolgálhat, hogy a város vezető fórfiai mindent elUövetnrk Szeged tejjel való ellátásának biztosítására. Pftpx? kizáva, Kegy e* országos ren dezés keretében fog megtörténni, azonban amig erre sor kerülhet, addig is a magunk részéről elkövetünk mindent, hogy a tejet a gytl.i tés -/álljtós és elosztás kellő megszervezésével el is juttassuk a város közönségéhez. Régi magyarok szólnak mai magyarokhoz... Szemeivények Bethlen Miklós, Rákóczi Ferenc és Széchenyi naplójából (A Délmagyarország munkatársától) At idei könyvnap egyik legnagyobb sikere volt az »Officina« könyvkiadó vállalatnál megjelent »Bethlen, Rákóezi, Széchenyi emlékiratai* cimü gvüjteményes munka. A három nagy magyar legmélyebb, legőszintébb vallomásait válogatta össze a könyv szerkesztője, mint bevezetőben mondja s/ért, bogy tanítsanak bennünket, ma élő magyarokat. Bethlen Miklós, Erdély egykori nemesura, Széchenyi István, a lángoló lelkű, hazáját izzón szerető magyar ur és Rákóz 7. i Ferenc, a nagyságos fejedelem, mindhárom a magyar szabadság keserves megpróbáltatásokkal teli, nehéz, de egyedül tiszta és igaz útját járták. Ma, amikor Magyarország végre a magyaroké — mondja a val•omásaikat tartalmazó könyv előszava —, a ő tanításaikon keresztül kell erősítenünk függetlenségünk és szabadságunk érzését Hallgassuk hát őket, hallgassunk rájuk; életükkel, tragikus sorsukkal, • aórtöneik árnyékéval bennünket, mai magyarokat is taniihatnak... Bethlen Miklós önéletrajza Bethlen Miklós — született Erdéiy ben, Kis-Bun nevű faluban s kastélyban, 1643 szeptember 1-én, tehát idestova éppen 3H0 esztendeje — fia voll Bethlen János egykori erdélyi íőkaneellaiiusnak, Fejér-vármegye főispánjának s unokája Bethlen Farkasnak, Erdély egykori főgenerálisának. Mint Apáczai Cseri János tanítványa akkori erdélyi viszonylatban igen •nagy műveltségre tett szert és nagyon jómódú ember volt. ltsJmtin, Erdély osztrák császári generálisa elfogatta börtönbe vetette és 13 esztendei fogságában. — amelytől csak halála vá! tolta meg — irta önéletrajzszerű elnélkedéseit. Elsősorban is az ifjúsághoz szó! intelmeivel s szavai ma is elevenek időszerűek: »Non aetas cs) laeta diu, coraponip ,iidos. — Nem tart örökké a vidám nyár, építsétek a fészket. — idézi, majd rámutat arra. hogv a műveltséget, tudást drága pénzen, nagy áron is meg kell váltani, mert »a napok gonoszok*. •Tanuljátok szeretni a könyvolvasást, ó főrenden való ifjúsági — szól íz ifjósághoz Bethlen Miklós —, ha vagy a sclmlától elveit valami gonosz idő. amint engemet, vagy ha rendesen hagyjátok is el a scholát, olvasás által tartsátok meg, amit tanulóik*. fgv tanitja Bethlen Miklós az ifjúságot árva, hogy építse a fészkel, a hazát... Élete minden állomása érdekes regénv egy-egy fejezete lehelne. Ifjúsága háhorys világban folyt le, azért keljeit félbeszakítani tanulmányait is, mert tatárdulás és belháború pusztította Erdélyt, amikor gyermekifju volt Később a tudomány és a magyar szabadságszeretet zászléja alatt szolgálta hazáj4,: Frdéhyt s a* elnyögi® osf^fik uralom börtönbe vetette Sz«i>*»len keresztül utazott utolsó útjára: Bécsbe. 170R májusában vezetett erre az utja a 12 esztendős rabságba. Rabsága alatt, ágyszólván kirobbanó életének utolsó percéig irta naplószerii önéletrajzát, a jövendő magyar nemzedékek okulására.., II. Rákóczi Ferenc vallomásai A felvidéki zendüléssel és menekülésével kezdi Rákóczi Ferenc önvallomásait. A hányattatott életű fejedelem vallomásainak egyik legszebb része. szinte zsoltárszeriion zengő, mély lelkiséget csillogtató fohászkodása a következő: •Igy egyengetted ntaimat. kiismerhetetlen Gondviselés, melyekkel ingoványba vezettél, hogy megnyilatkozzék nekem nagyságod a maga idejében. Téged dicsérlek Uram, nem magamat, a föld porát, midőn ez írásomban megvallom. hogy a Te segitségde. a Te világosságod tanított meg személyesen kitapasztalnom ezeket Mert a magyar nemzet figvét ugv vettem kezembe, mint a Te ügyedet. Azt hittem. Te hívtál el erre engem. Közvetlen a Te gondviselésedbe ajánlottam magamat. És Te nem is hngvtál el engem. Megadtad. hogy egyenlő létekkel törjem a jő és balszerencsét És megvallom Dáviddal, azt is jó. hogv megaláztál engem: Így tanultam meg ígazláfásodaf. Meg is kellett tanulnom ezt az általad vezériottc utoU; mert megpróbáltam nz emberi létnek ngvszólván minden állapotát s megértettem, milv hol. dog az, ki törvényed szerint jár. Megértettem mondom, a szegények SRnvaviiságát. a gazdagok hiúságát és hogv •naga a legfőbb emberi méltóság: a fejedelmi trónus, a bíbor is esak fényes nvonioriiság*. Felemelő, igaz, magyar és keresztényi lélekre valló sorok, ma is tanulhalunk belőlük. Éppen ilyen lelkesítő és felemelő az 1703. évben kezdődött szabadságharc leírása, Rákóczi szabadságharca az ország, az agyonnyomorgatott nemzet feltámasztására. Rákóczi vallomásaiban igy írja le az ország akkori állapotát: »...A magyar nemzet szolgaságot nem tűrő vitézségét, nemes lelkét bizonyítja még az is, amiért gyalázzák, rágalmazzak. Hányszor talált ausztriai királyaiban olyan pásztorokat, kik önön juhaik gyapjából idegeneket öltöztettek, zsírjukon idegeneket hizlaltak! A törvényszegést mindig ezek a királyok kezdték, ók ingerelték jogos önvédelemre a magyart*. Végezetül poétikusan szép Rákóczi Ferenc utolsó imája, amely a •Keresztény fejedelem fohászai* cimü munkájából való: •íme, Uram, véghezvittem segítségeddel sáfárkodásom napját. Köteles számadással lépek eléd magam te lőj s azokról, kiket gondjaimra híztál Perbe ne szállj velem kérlek, ha igaz nak nem bizonyulok 9zined előtt! _ Kezedbe ajánlom Uram, lelkemet» mindazokat, kiket gondjaiinra bíztál: gondviselő szemed vigyázzon és őr Uödjék fölöttük, mi« megadom nyomorúságos terméfzeteiB adóját, látásom, gondom elborult és rámterüH az álom*. Boldog az a nemzel. amelynek ilyen valóban keresztényi fejedelmei voltak ... Széchenyi 1848-as naplója Széchenyi naplójegyzeleit Ferói nandy Mihály fordította és látta el jegyzetekkel. Bevezetésben megjegyzi, hogy a legmegrázóbb magyar tragédia dokumentumait adja az olvasóközönség kezébe. Széchenyi összeomlásának leghitelesebb és emberileg legértékesebb forrása a Napló amelv olyan hatást kelt az olvasóban, mini a nagy tragédiák olvasása. Különösen az utolsó inásfé, hónap az, amit nem lehet megrendülés nélkül olvasni Ebből adunk alább Idézeteket Mindenekelőtt a Napló igv kezdődik: •Pozsony, 1249 március 19. — Magyarország vagy inkább a magyar faj most van fordulóponim. Vacy ragyogva élni fog, vagy bukik örökre*. Mennyire átérezte ezt a ma is 'dő szerű sorsfordulót Széchenyi a kgnagvobb magyar! Tragikus naplóiénak utolsó, megrázó szakasza 1818 inlius 11-ával ko* dődik. •Július 16 Eső. Olark Tierny, ma kellene mcgjüijön. Ulark ádám: Egy lánc egy gőzhajón keresztül a vízbe zuhant i« Széchenyi nagy művének, a Eánchídnak lánesznkadása mintha szimbólum lenne: itt kezdenek' szakadni a láncok', amelvek a lánclelkü magvarl még az élethez fűzik" Julius 18-án délután halkor: Fölhúzzák a tizenkettedik láncot a hidra. Széchenyi Mnjláth Györggyel megy ki a színhelyre. Nvole óra előtt a dob egvik gvürüje kiszakad és az egész lezuhan. • Én. Majláth. két fiam és Ulark Ádám esak nehezen menekülünk meg. Nyitva látom a túlvilágot. Bahilnn, összeomlás!* — írje Széchenyi naplójába. A hid Majd jnlius 17-én. •Tegnap óta össze vagyok zúzva, szét vagyok szedve. S/.emere »valnkif« meg akar vizsgáltatni... Ki hibás a láne elszakadásában!* A lánc elszakadását Clark Tierny nem tartotta jelentős dolognak, miután egy ember sem pusztult el a szerencsétlenségnél. Igy Széchenyi Is megnyugodott valamennyire. Re julius 23-án mégis ezt irja naplójába: •Soká cs mélyen aludtam... halálos álmot*. Minisztertanács Kossuthnak Én »pem az.zal kell törődni, hogv mennyiben szimpatikusán szlávok vagy németek, hanem a béke. és a rend érdekéhen egyesülnünk kell a rablás és anarchia ellen*. — Klauzál: >Most csak az Isten segíthet rajtunk!* — Egészen egyedül vagyok a templomban*. Milyen örök értékű- örökérvényű szavak ezek'l > Julius 25- Nyomorultul érzem magam. Gerincbénulás. Oda vagyok.* Majd: »Ki alakithat kormányt? Ki! bízzon meg a nádor főherceg? Végülis engem! ép nem tqdok. tteip vagyok rá képes- Amikor a Lane-hid 8 nappal ezelőtt lezuhant, a bekövetkezendő zavar egész világosan állott -zemeira eHJttl* íme, végig ktéért a Lánchíd leszakadásának szimbóluma... • Julius 27. — Egész Európa rettentő zavarba került. Ez a zavarnak, vagy talán a vérnek özöne*. Később: »Átúszom a Dunát —- nagyon nehezen sikerült! Bizonyára utoljára életemben. Igy kell lassanként mindentől elbúcsúznom*. • Julius 28. Rossz éjszaka. Elvesztem az eszemet! ITátgerincsorvadás!* Majd: »Augusztus 8. Hátgerincsor. vadás. Zug a fejem. A májam tönkremegy. Sehol egy fénysugár a jövőmben. Mi magyarok, odavagynnk. A komplikációk tönkretesznek bennünket*. Széchenyi együtt érzi nemzetének és saját egyéni sorsának tragédiáját... A meg-megújuló, önmarcangoló önvádak ilyen szavakat adnak később tollára: •Iljra átéltem egy agóniái Igen, világos előttem: leginkább engem terhel a felelősség ezért az általános nvoinnruságért... ami Ausztriát éa különösen Magyarországot sújtani fogjál Az. én Írásaim költötték fel ar, >aljas magyartí, ahogy Shakespeare mondja * • Augusztus 26. — Ugv betakargattam magamat, hogy néhány óra hosr.szat szép nyugodtan aludtam. De négy órakor reggel minden megvilágosodott előttem! Szégyenkezem, hogv ezzel « gondolattal »nemsokára tönkremegyünk* még mindig ilyen kevéssé tudok megbarátkozni. — Ha máma kifeszül a lánc... különös segítség nélkül... akkor meg vagyunk mentve; ellenkező esefhen... oda vagyunkf« Augusztus 29. — Senuni alvás, csak félelem! Átkozott éjszakát éltem át. Rensőmben szüntelen egy hang: •Mindazon borzalomnak ami történt és nnnak a véróeeánnak, ami ömleni fog. te vagv a fö oka!* És azután: •Reggel hétkor a Krisztina vSroM templomba megyek gyónni. Ott megtalálom Ot..,« S a napló ufolsö szavai: • Sohn még ember nem hozott töhb zűrzavart a világba... mint én! <f T«ten. légy irgalmas Hozzám!* Roldog kell hosy legyen annak a nemzetnek jövendője, amelynek" ilye* felelősségérzettől áthatott lelkű s nem zetüket a kétségbesésig féltő, szerető férfini voltak! UK ÍNYT PTR08K K frissítés A Városi Partfürdő helyreállítási munkálatai folyamatban vannak, rész* leges megnyitás előreláthatólag junius hó 21 én. Magánkabinok, valamint csónakok kikötésre junius hó 15-től elhelyezhetők. Magnnkabinok és csónakok csakis a bérletjegyek előzetes megváltása ellenében vihetők a partfürdő területére. Bérletjegyek ugyancsak junius hó 15 élői a partfürdő irodájában d. e. 812-ig. délután 1—6 óra közölt válthatók. A M. kir. Közellátási Miniszter által 83.357— X 8. b) 1942 sz. határozattal engedélyezett 1912. évi díjszabás: Havi bérlet közös öltöző rendes 6.59 P Havi bérlet közös ölt. gyermek 3.99 P Havi bérlet saját kabin rendes 5.20 P llavi bérlet saját kabin gyermek 3.90 P Havi béi let csónak kikelésre 3.90 P Idénybérlet: közös öltöző rendes 13.— P közös öltöző gyermek 7.Í0 P saját kabin rendes 7.80 P saját kabin gyermek S.2p P kabinhelyre 16.— P csónak kikötésre ?.8B P csónak kikötésre 2 pár evezős 19.— P csónak kikötésre oldalmotoros 16.— P csónak kikötésre motoros, vitorlás m- p várpsi kabin '26-w- P Reléppjegy —40 V k^mpjear w f Vendégjog? -*• 46 V Nyugágyjegy —16 P Igazgatóság.