Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-07 / 127. szám

ii E I M A ti > A 1 > R S t K ( • Vasárnap, 1042. j ti n 1 n s 7. Bánáti lísztcsempészek az uzsorabiróság előtt (A Délmagyar ország munkatársá­tól) Az utóbbi hetekben több olyan személyt, tartóztattak le a hatóságok, aktk a Bánságból élelmiszert csem­pésztek át az anyaországba és itt maximális áron feliil hozták "orga­laniba. Juuius 4-én éjjel is letartóz­tattak a kiibokhnzi csendőrök egy ilyen csetnpésztáraaságot. A társaság tagjai: Lit.ga'csov Fülöp. Krajcsik Tmre, Varga Ferenc, Vgrga Péter, Molnár Mátyás rábéi, valamint Gere Dezső, Lóval Sándor és Lévai Sán­dorné szőregi lakosok nagymennyi­ségű tengerit, tengeri lisztet és kor­pát csempésztek át az éj leple alatt és a tengerit kilónkét 80 fillérért, a lisztet 1 pengő 30 fillérért akarták forgalomba hozni. TTgyanésnk a maximális ár túllépésével szándé­koztak árulni a korpát is. A társa­ság tagjait elfogatásnk ntán a sze­gcdi ügyészségre kisérték és szomba­ton állították őket a törvényszék uzsorabirája elé. A törvényszék bii nősnek mondotta ki őket árdrágítás vétségében és nyolc-nyolenapi fog­házra itélte őket. Lévai Sándorné ki­vételével. aki 50 pengő pénzbüntetést kapott. Az Ítélet jogerős. Fürtön József tápéi napszámos azért, került az uzsorabiróság elé. mert a sárgarépát 30 fillér helyeit 40 fillérért, a petrezselymet pedig 70 fillér helyett 1 pengőért árusította i piacon. A tárgyalás során kiderült, hogy a sárgarépát joga volt 40 fil­lérétr adni, a petrezselyem 1 pengős árával azonban árdrágítást követett el ezért az uzsorabiróság fiO pengő pénzbüntetésre itélte. fíUsz Mnkszóné deszki lakos a vet­ni való krumplit 15 pengő helyett 24 pengőért adta mázsánként. Mivel a hatósági ármegállapítás szerint a trnvaló krumpli -cm lehet drágább­mint a közönséges burgonya. Rusz­éé* 60 pengő pénzbüntetésre ítélték. Sárkány Lázamé Királyhalom fii* szám alatti lakos tejfelt drágított. ! pengő 30 fillér helyet! 1 pengő 40 at kért másfélliterért.. Tizenötnapi fogházra ítélték. Kedvező vetcsfelentés Budapest, junius 6. (Bud. Tud.) A szombaton kiadott hivatalos jelen­tés szerint a legutóbbi két hét idő járása olyan kedvezően fejlődött bogy a hátralévő munkálatok be végzése igen kedvező volt. A kalá­szosok közül a legtöbb szépen fej­lődik. A kapások és k'.*u vetemé­nyek szintén kedvezően fejlődnek A gyümölcsfák közül a kajszinbn rack a legtöbb helyen esak gyenge termést hoz. A cseresznye és meggy közepes, alma. körte részben jó. neszben közepe- (érmést igér A szol lök az utóbbi hetek kedvező idő járása következtében országszerte rohamé in feji*•• V-snek Indult '•« ~ i zirniii —ii ii i II U! cipéüzlet nyílt a Püsrokbazirépülei Mikszáth Kálmán-utca oldalán „Nac*y-cipőüzlet" néven. — Fcrfi-, nő - és uyermek- kJ _ _ 1 ' . ^ e ... cipók utalványra es köuyvecs ére. Nagy JOflOS cipókereskedő A szegedi órások és ékszerészek értesitik n. b. üzletfeleiket, hogy üzletüket junius 1-trtl szerda és szombat kivételével dÉfTfdm lói l—s ora.'ff llrvt lóriink BSTI ZÁRÓRA: szoinbut rt. n. It órakor, más napokon d. n.fi-kcr FRANCIA NEZO Érdekes háborús beszámolók a francia sajtóban (A Dél magyar ország munkatársá­tól) Hétről-hétre figyeljük a Fran­ciaországból rendszerint egy hetes, tíznapos késéssel ideérkezett heti újságok változásait, helyenkint in­gadozásait, egy szóval: arcát, mert úgy látszik, bogy ezekben az idők­ben, amikor nemcsak két részre van szaggatva „la douce Frnnee", nem csak igen szigorú és éber cenzúra tallózza a leirt szókat, de ezpnfelül jobbára két oldalra korlátozódik a francia lapok ..összeomláskori" ter­jedelme, valahogy ezek a heti re­vük világosabb képet adnak a fran­cia hangulatról és a franciák hely­zetéről. A napilapok ugyanis jobbá­ra kénytelenek megelégedni a hiva­talos táviratok sokszor egyhangú és semmitmondó közlésével, egyéni véleményre, bírálatra. indulatra alig van hely. de talán nem is le­het. Aki ismerte azt a sokszínű nr­kesztert. ami a francia sajtót jelen­tette. szinte el sem tudja képzelni, bogy éppen a kritika, a kommen­tár, az egyéni vélemény, a hellet­risztikának és közírásnak francia különlegességei hiányozni fognak valaha a francia újságokból. Pedi& ma éppen ez a helyzet, nem is Cso­da. ha a megszállott és meg nem szállott zónák napilapjai — hogy úgy mondjuk — visszaestek jelentő­ségükben és ezzel szemben előretör­tek a heti revük, amelyekben még olykor-olykor található egy-egy vé­lemény. egyéni hang és mindeneset­re nem olyan Uniformizáltak, nem olyan siváran egyhangúak, mint az ..erősen kormányozott" napilapok. Éppen"1 ezért érdekes, hogy például a „Gringorie" most érkezett új szá­ma újult erővel száll síkra Petainert és Láváiért. Mindjárt a lap hangját megadó vezércikk a Martinul ne ra vonatko­zó angolszász ismeretes igényekkel kapcsolatban azzal válaszol, amely egyben a francia közvélemény meg­nyugtatását is célozza, hogy .,a gengsztereknek szóló feleletül pgész Franciaország Pótain és T/ival mö­gött áll." Ravmond Recouly úr va­lóban gaseognei hévvel száll síkra cikkében és a belső oldalakon most sem hiányzanak az apró niaró és vitriolos megjegyzések De Ganllc­lal szemben. Ugyancsak vezető he­lyen közli a lap Fernnnd J. Sautes nagy riportját: ..Pétain marsall mondotta nekem " Fernand J. Sautes legutóbb Serrano Suner spa­nyol külügyminiszterrel folytatott nagy figyelmet keltő beszélgetését •s most ezekre a kijelentésekre fe­lel rövidesen és szabatosan Pétain tá­bornagy. kiemelve a franeia—spa­nyol kapcsolatok mélyről való me­legségét és elszakíthatatlan hagyo­mányait. A marsall szájából való kijelentések nem tekinthetők egy­szerű udvariassági, vagv taktikai aktusnak, mert nem szabad elfelej­teni. hogy a nyolcvan éves marsall volt az. akinek mielőtt vállalkoznia kellett mint a legendás verduni győ­zőnek tragikus szerepére az össz­omlás mélyrégében. nemsokkal ko­rábban Spanyolországba ment. hogy Franco kormánynál képviselje Franciaországot régi és baráti spa­nyol összeköttetéseire való tekintet­tel. Ezek a kapcsolatok azóta még jobban megszilárdultak és most az idézett interjút egyszerre közli a Marseillesben megjelenő „Gringoi­re"-ral a barcelonai „Diario" is. Ezenfelül első helyen állanak változatlanul a h 'borus beszámolók. A lap egyik katonai elbeszélőjé­vel feldolgoztatta a december 8-i emlékezetes Pearl—Harboür-i meg­rohanás! amellyel elindult a japán —amerikai háború és megrázó feje­zetekben mondja el, hogyan semmi­sítették meg a Hawai szigeteknél állomásozó amerikai flotta jelenté keny részét, a japán ..öngyilkos-ten­geralattjárók" és „öngyilkos repü­lőgépek." Természetesen ma még nehéz volna ellenőrizni ezeket az adatokat, de nem túlzás a cikknek az a része, ahol a december R-i po­kolról ad drámai képet. Nyomban utána felteszi a kérdést a lap egyik másik katonai szakírója, vájjon te­tőpont ra emelkedett-e a tengeralatt­járó háború, vagy még további ki­szélesedésével kell számolni. Min­denesetre megállapítja, hogy a má­sodik világháborúban is rendkívüli jelentősége van ennek a fegyver­nemnek. amely a Jeges-tengertől az ausztráliai vizekig folytatja műkö­dését az ellátással szemben. A háború hírei között találunk egy megindító és hősies emlékezést ..egv nagy francia családról" abból az alkalomból, bogy Mnrcel Fontai­ne frégat. kapitány, a „Bougainville* páncélos parancsnoka hajója fedél­zetén Madagaszkárnál hősi balált balt, A hősi hnlott parancsnokot a becsületrend parancsnoki szalagjá­val és a haditengerészet vitézségi ér­mével tüntették ki haló poraiban Megemlíti a lap. hogy a kapitány fivére Paul Fontaine. Darlan ten­gernagy első hadsegédje volt és há­romszor kapta meg a haditengeré­szet vitézségi érmét. Az elesett fre­gattkapitány apja is kiváló tagja volt a francia haditengerészetnek, egy másik fivére megsebesült a bá­bomban. harmadik .testvére pedi ? szépen dekorálva fogságba esett. A Fontaine-családot a franciák a leg­jobb katonák és bősök sorában he­lyezik el mondja meghatottan a lap. Lapom a rede ezredes ezen a héten érdekes "cikkben foglalkozik a német Welirmaeht vasútépítéseivel a meg­szállott területeken. Elsősorban azokkal a nagv teljesítményekkel foglalkozik, amelyekkel a német vasútépítőknek meg keltett küzde­niük a keleti fronton, a kemény és középeurópai ember számára majd­nem kibírhatatlan télben. A legna­gyobb nehézséget a széles orosz nyomtávolság kiküszöbölése jelen­tette. hogy azon a alubálózatoa is alkalmazhassák átrakás és fennaka­dás nélkül az utánpótlást szállító német szerelvényeket. Megállapítja, hogy az utászok és a vasútépítő ka­fonáfe valósággá] heroikus munkát végeztek, amikor a magasan bóva! belepett vasüti pályatesten dolgoz­tak gyakran hóviharban, jeges szAT. ben. amikor maga az anyag is ellen­állt. Sokáig tartott, a míinks és » kemény tél miatt, csak lassan halad­hatott, nem egyszer napokra, he­tekre ellepte a hófúvás az egész pá­lyát és amit előbb már majdnem be­fejeztek. azt később élőről kellett kezdeni. A vasútépítő katonák igénybe vették a munkához a hadi­foglyokat és az ukrán lakosságot ia, Természetesen tavasszal indult meg aztán teljes erővel a munka és igy a franeia ezredes német források alapján miutegy 2000 kilométerre beesüli azt a pályatestet és sinbáló­zatot, amit a megszállott területeken átépítettek. A francia rádió ugy látszik másféléves szünet ismét egyre nagyobb jelentőséget kap a francia életben. Erre vall az is. hogy két hét óta külön ós igen ha­ragos rovatban foglalkozik a lap a francia nemzeti rádió produkcióival és mondhatni — magyarul szokatlan birálatban fordul szembe a megúj­hodott intézménnyel. Azzal kezdi a kritikát, hogy éppen az együttmű­ködés és összetartás érzése hiányzik az nj franeia rádió vezetéséből. Hogy vari az. teszi fel szemrehányóan a kérdést a Gringoire, hogy a Mada­gaszkár elleni brit akcióról a fran­ci ó rádió pontosan tizenkét órával később adott hirt. amikor minden francia rádióhallgató tizenkét órá­val előbb már mindenről értesült a svájci rádióból. Miért mi érti — te­szi hozzá a kérdést, nyugtalanul és felelősségicvouással. Nem tetszik a kritikusnak az sem, hogy egymás­után közvetített előadásokat, és in­terjúkat a franeia rádió Paul Elard­dal, majd Racinról — holnap talán a sort Monsieur Aragon fogja foly­tatni —. mondja bosszúsan. Ezzel szemben nagyan meg van elégedve a berlini filharmonikusok ma.rselHei szereplésével és különösen kiemeli a Tannbauser előadását A másféimilliónyi fogoly a legnagyobb problémája a franeia népnek. Nemrégen tért visz­sza német, fogságból egy egyszerű katona, Louis Walter. aki azonnal könyvöt adott ki a hadifogságban szerzett élményeiről. A lapok ugy hirdetik a könyvet, „hogy ha tndni akar fogságba jutott Családtagjáról, annak életéről, okvetlen olvassa el Lonis Walter könyvét", A könyv — legalább is a kiadó közlése szerint — nem Csak igaz, de őszinte és pontos is. igyekszik semmit sem elhallgat­ni. Kétségtelenül ennek a könyvnek van most a legnagyobb sikere Fran­ciaországban. hiszen másfélmillió feleség, anya. gyermek tekint aggód­va és fájdalmasan a fogolytáborok lakói felé. Érdekes megállni néhány pilla­natra annál a jelmondatnál is. ame­lyet ezen a héten adott ki a lapok számára a propagandahivatal. A jel­mondat igy szól': „HABOM SZIN. EGY ZÁSZLÓ. F.GY BIRODALOM/" POMINft" 1» Zamatos alma levéből készüli üditó Mindenütt kapható! 250-es Triumph motorkerékpár príma állapotban el­adó. Érdetlődoi Vécusz-Diogéríátmn Mikszáth Kálmán-utca S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom