Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-19 / 137. szám

11B L M A 0 V ARORSZAO Péntek. 1942. j n trí n « 19 Kitűnően sikerült az egészségvédelmi szövetség kerti ünnepélye (A Pélmagyarorszng munkatársától) Lelkes előkészületek eredményeképpen, kiemelkedő sikerrel rendezte meg a Zöldkereszt»s Egészségvédelmi Szövetség nagyszabású kerti ünnepélvét csütörtökön délután. A sziláié eső ellenére nagy közönség kereste fel a kerti ünnepélv színhelyéül szolgáló Vasutas-sportpá'yát, amely lobogódiszhe öltöztetve, ünnepi külsőségekkel várta a garden-party közönségét. A valóban színvonalas műsort a fedett tribünről nézte végig a közönség, amely a kafonazenekarrnl együtt teljesen megtöltötte az emelvényt. Nagy sikert eredménvezett mindjárt az első szám: Suppe /Könnyű lovasság* cimü nvitánva, amelyet a bonvédgyalogezred zenekara látszott el Friesay Ferene karnagy vezénylése mellett. A katonazenekar műsorát Fricsav Ferenc karnagv gondosan és ötletesen állitotta össze, az egyes számok között id. Fricsav Richárd hangulatos, magyar motívumokból szőtt >M"zci virágok* cimü müvét. Liszt Ferenc I. rapszódiáját. Erkel Hunyadílnvitányát és a szövetséges hadak szebbnél szebb indulóit játszotta el a kitfinö zenekar, őszinte, lelkes siker mellett. Valamennyi zeneszámot Friesay Ferenc karnagv vezényelte a tőle megszokott rutinnal és elánnal. Elragadóan bájos ^olt a Hétvezérutral óvóda növendékeinek szereplése. Az apró fiuk és leánykák zöldkeresztes egészségvédelmi lobogó alatt vonultak fel Széli Margit igazgatónő és Szegfű Rózsa óvónő vezetésével, ötletes versikékkel mutatták be a zöldkeresztes egészségvédelmi munkát, majd különféle játékokat és dalokat adtak elő a közönség tapsai kíséretében. Lelkes tapsvihar tört ki, amikor a kedves apróságok Kormányzó urunkat ünnepelték születésnapja alkalmából eképpen: /Szálljon ezer áldás galambősz fejére!. Kiemelkedő műsorszám volt a Dugonics András kegyesrendi .gimnázium cserkészcsapatának táborozási bemutatója. Kigyó-staféta és különböző kedves és mulattató játékok után a kis cserkészek hozzáláttak a leggyorsabb tempójú sátorveréshez. Piilanatok alatt készen állott a tábor, a nemzeti lobogó is magasan lengett, majd a táborozás életéből mutattak be néhány jelenetet. Szebbnél szebb magyar dalok hangzottak fel az esti tábortűz mellett és befejezésül a japán eredetű színes papitjátékot, a /magyar z.sákározást* mutatták be kitörő tetszés mellett. A cserkészbemutató Jochs József és Kovács Mihály tanárok vezették le, a tetszés nagy része az ő munkájukat illette meg. Befejezésül Korpássy Ildikó, egy pöttömnyi, alig 3 esztendős kis primadonna énekelte el a legnépszerűbb katonadalokat, a /Márikámat* és a /Panni!*. A közönség nem akarta leengedni a csöpp Ildikói a tribünről... Műsor után a közönség az erre az alkalomra szépen rendbehozoft rukrászdában, valamin! a sörözőben kellemesen szórakozott a sötétség beálltáig. A hadbavonultak gyermekei javára megrendezett kerti ünnepély nagv -ikeré elsősorban három lelkes, agilis asszony: Zádorné dr. Karvas Etelka tanárnő. 5 i m á k Erzsébet zöldkeresztes védőnő, és Rátvav Endréné munkáiénak köszönhető Elővétet, hen tő Mi. minf 1000 jei-v kelt e) s Igv |cno ppngó'n felüli összeg jut a hadbavonultak gvermekcinck teiellátására és felruházására Köszönet illeti a MAV nzletvezelőségét. amely erre az alkalomra teljesen dijmenleseu bocsátotta rendelkezésre a rendbehozott oálváf.Hogyan élnek a Bukovinából hazatért székelyek Bácskában ? (A Délmagyarorszdg munkatársától) Egy esztendeje már, hogy fellobogózott vonatok érkeztek a szegedrókusi állomásra és 177 éves önkéntes számkivetés után sokezer bukovinai székely tért vissza hazájába ... ízes-zamatos székely szó ömlött a hazatértek ajkáról és meghatóit boldogság ült a szemükben, mint annak, aki hosszú távollét után először pillantja meg szülői hazát s először tóiul szivéből a szájóra a szent sző: /Édesanyám!* Könnyek nélkül nem lehetett hallgatni elbeszéléseiket, a vágyakozás szavait, amelyek mind a csaknem 200 évvel ezelőtt elhagyott hazai fö'det sóvárogták; apáról fiúra és nagyapáról unokára, harmadíziglen ... Mert a legtöbbjüknek már a dédapja is távoli, idegen világban: Bukovinában született, de azért megőrizték nyelvüket, zamatos székely tájszólásnkat. öltözködésüket és szokásaik magyar jellegzetességeit A visszatért bukovinai székelyeket a magyar kormány a Bácskában telepitette le. Egy év alatt valóban otthonra találtak az istenáldotta. bácskai földön és ma már ugy élnek ott, mintha nagyapáik, dédapáik is valamennyien ott születtek volna. A bácskai székelyek életérői érdekes, poétikus Cikket irt a /Kalangya* legutóbbi számában Bodrogby Szabolcs. Leirja találkozását a székely telepesekkel. Első, ami feltűnő és eltérő a bácskai magyar szokásaitól az, bogy csupán annak köszönnek, akit személyesen ismernek. Nem csoda, hiszen 177 éven keresztül idegenben éltek és nem sok okuk volt arra, hogy az ottani uralkodó nép Iránt bizalmasak, vagy barátságosak legyenek... Nemcsak a ruházatuk tér el a bácskai magyarokétól, vagy szerbekétől és bunyevácokétól, hanem a magyar nyelvjárástól eltér a fajszólásuk is. Kiejtésük legközelebb áll a palócokéhoz, jellegzetes a nyújtott, mélyzengésii /aa«-hangzójuk. Enél azonban nagyobb nehézséget okoz ezen szavaik tömegeamelyeket kizárólag Bsak a székelymagyarok, vagy bukovinai széke lyek használnak. De a kezdet nehézségein már tul vannak, már jól ismerik egymás különböző szavait mind a székelyek, mind a bácskai magyarok. /De ami a legfőbb: az ide jött székelység magyar érzése a legmagasabb lángolása*. — irja a cikk irója. — Nem szavak kellenek ennek bizonyítékául, hanem tettek: majd megmutatják ők, mint bonvédek és mint a magyar föld megmunkálói, hogy mit tudnak tennj a magyar hazáért. Kedves példát Idéz a következőkben: a hácsmegyei székey férfiak »bundaacska*-.ián pont a szivük felett piros-fehér-zöld színű, szlvalaki! bőrzseb diszlik. Arra a kérdésre bogy vájjon Bukovinába^ visclték-e ez a nemzetiszínű zsebet, n székely igy válaszolts — Viseltük aam! Jöve az olaa Bsendér, meglaataa s szólaa: /Adjál egy késet!* Adék. Eogaa a zsebet s levagaa s a saancba dobaa. /Nem baj*, — gondolám. Amikoron elmeue, felveyém a saanuból s adaam a fehér-népnek, esmég varrja fel. S most es itt vagyon el Vérmérséklet tekntetében is feltűnő a külömbség a székely és az alföldi magyar közt. A székely a harcászatban igen gyors és fürge s amikor veszély van, pillanatra sem veszti el a fejét, de békés időben méltóságteljes, mint. keleti ősei. Ezért sok panasz merült fel tavaly a székelyek ellen, hogy a bácskai föld megmunkálásához túlságosan lássd az iramuk. Az idén azonban már beletalálták magukat uj munkakörükbe — Bukovinában kertgazdasággal foglalkotzak — és hajnaltól késő estig dolgoznak a földjükön, hogy minél több és szebb kenyeret teremthessenek elő családjuk s a Haza számára... Érdekes, hogy a báöskai székely nem a kenyeret nevezi /élet*-nek, mint a magyar, hanem a hazát s a szobáját pedig »ház«-nak nevezi. Ennek eredete valószínűen az, hogy a bukovinai ' idegen föld termését nem érezték az /életüknek*, a házuk inkább tartozott hozzájuk. Most azonban látva a bácskai föld áldásos termékenységét, bizonyára rászoknak majd arra, bogy a /kenyér* is az /életüket* jelentse. Igen érdekes és meghatóan szép a cikknek az a része, amelyben a szerző a báBskai székelyek vallásosságával foglalkozik. Kifejti, hogy a székely nép életének koronája mély vallásossága. Amikor megérkeztek a dobrovojácoktól rájukmaradt telepekre, sírva panaszolták: — Jaj Istenem, vagyon itt minden, élet es, föld es, iskola es, egészséghaaz es, de torom nincsen: Isten haaza ninBsen! Ha megkondul az /Ürangyalára* szólító harang, hozzájuk valóban az Ur beszél a harang nyelvével... Esténként a szent kereszt előtt imádkozik térdelve a . ház aprajanagyja •.. Ideiglenes templomuk van 'csupán, de az mindig tele van. Templomozás után pedig felejthetetlen látvány a székely lányok hazatérése a templomból. Ruhájuk színeiben ma is hiven őrzik az ősi szokást, amely szerint' törzs ruháján már a legősibb időben három főszin uralkodott:! a piros, a fehér és a zöld! A fiatalság erkölcse Igen magas színvonalon áll, — fejezi be cikkét Bodroghy Szabolcs ezekkel a poétikus szavakkal: /Csaba királyfi őrködik a végre hazatért jó székelyei fölött, akiket hazaküldött, bogy magyarabbá tegyék az eljövendő Magyarországot*. TŐZSDE A budapesti érték- és termény tőzsde a Kormányzó ur őfőméltósága névnapja alkalmával zárva. Zürichi devizazárlat. Páris 9.57. London 17.27 fél, Newyork 431.—. Milánó 22.66 egynegyed, Brüsszel 69.25, Berlin 172.55, Szófia 5.40. Bukarest 2.5". A Magyar Nemzeti Rank valutáénfelvamal. Szlovák kor. 11 45—11 75, lei 1.95—SOS. líra 17.40—17 90. svájci fr 79 60—80 60. svéd kor. 81 70—82.70. Í13-O6 aoafmaüusrszeo leiefonie Délvidéki emlékéremmel tüntettek lei harminc szegedi rendőrt (A Délmagyarország munkatársától) A Délvidék dicsőséges visszafoglalás® során rendkívül nagyfontosságú munkát végzett a visszatérő városokban a magyar királyi államrendőrség. Ebből a munkából a szegedi rendőrkapitányság különösen kivette a részét: vezetője, dr. Buócz Béla fökapitányhelvettrs Szabadkáról irányitolta a derék magyar rendörök munkáját, több szegedi rendőrtiszt és detektív pedig a különböző városokban tevékenykedett Kivették a munkából a szegcdi rendőrség őrszemélyzeti osztályának tagjai is, akik hosszú időn ál a Délvidék, re voltak vezényelve és ott teljesítettek nehéz szolgálatot. A derék szegedi rendőröket most délvidéki emlékéremmel tüntették ki végzett munkájuk elismeréseképpen. Az emlékérmek kioszlása ünnepi külsőségek között történt meg csütörtökön délelőtt a városháza udvarán, ahol dr. Szeme rey István rendőrfölanáesos elismerő szavak kíséretében adta át 30 szegedi rendőrnek a szép kitüntetést. A délvidéki emlékéremmel jutalmazott rendörök névsora a következő: Andrási Albert rendörtiszthelvettes, Török 1. József rendörtlszthelyettes, Kiss I. József rendörtiszthelyettes, Hajloki József törzsőrmester. Szegvárt Imre, Fehér Gyula, Tátrai László, Antal I. Mihály, Csatlós József. Csiszár Dénes. Farkas Gábor, Frunra Péter, Gál TH István, Gál Viktor. Gvőrfi I. József, Janó András, Juhász Pál, Kalányos Zoltán, Kiss "XTV. L-tván. Len Péter. Lőrincz IT. .Tnzsef. Moldovánv Hergelv, Nemes Árpád. Onódi András, Réthi István, Simon [. Imre. Szabó Árpád, SzáMeleki György. 1 ntá Kit Sándor, Vajda T. Ferenc próba rendőrök. Két lengyel jezsuita uimisés utja Chirowtól Szatymazig Budapest, junius 18 A Magyar Kurir jelenti: Két évvel ezelőtt, amikor a szovjet csapatok betörtek Lengyelországba, a chirowi jezsuitarpndház nővendékei a gyilkos szovjethorúák elől kénytelenek voltak menekülni es igy lörténf, hogy Natonszkv Rronisziáv cs Oramusz Mihály lengyrl jezsuita növendékek Magyarország felé menekültek. Pénzük nem volt. A hosszú utat gyalogszerrel, erdőkön ke csz'fll, állandóan üldözésnek Kiléve. nagy szorongások közepele Irtottak cl a Kárpátok bércei alá. Élelmük elfogyott. Levelekkel és kiilö.ijö'.ő zöld rövénvnyel táplálkoztak. Nappal erdők sűrűjében és nádasokban huzlák meg magukat és éjjelenkúit folytatták utiukat. Állandó veszedelemnek voltak kitéve, mert az előnyomuló bolsevisták kozákokkal üldözték a menekülők tízezreit. Agyoncsigázva ós teljesen lerongyolódva érkeztek meg a magvar batárra, ahol a magyar határörök nagv szeretettel fogadták és a lakosság pártfogásba vette őket ós Kassán keresztül először Budapestre utaztak, majd rövid pihenés után Szegedre kendtek, hogv itt fejezhessék be tanulmányaikat. A napokban szentelték fel őket ós első miséjüket Szatvmazon tartották meg. P. Oramusz Mibálv. aki magyarországi tartózkodása alatt magyarul is mpgtaniilt, magvanil mondta első szentbeszédét, amelyben a szeretetről szólott. Rámutatott arra, hogv sohasem tudják elfelejteni a magyar népnek' a szeretetét és pártfogását, azt a háború végeztével szivükbe zárva viszik haza hazáiukba.