Délmagyarország, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-19 / 137. szám

11B L M A 0 V ARORSZAO Péntek. 1942. j n trí n « 19 Kitűnően sikerült az egészségvédelmi szövet­ség kerti ünnepélye (A Pélmagyarorszng munkatársától) Lelkes előkészületek eredményekép­pen, kiemelkedő sikerrel rendezte meg a Zöldkereszt»s Egészségvédelmi Szövetség nagyszabású kerti ünnepé­lvét csütörtökön délután. A sziláié eső ellenére nagy közönség kereste fel a kerti ünnepélv színhelyéül szol­gáló Vasutas-sportpá'yát, amely lobo­gódiszhe öltöztetve, ünnepi külsőségek­kel várta a garden-party közönségét. A valóban színvonalas műsort a fe­dett tribünről nézte végig a közönség, amely a kafonazenekarrnl együtt tel­jesen megtöltötte az emelvényt. Nagy sikert eredménvezett mind­járt az első szám: Suppe /Könnyű lovasság* cimü nvitánva, amelyet a bonvédgyalogezred zenekara látszott el Friesay Ferene karnagy vezény­lése mellett. A katonazenekar műso­rát Fricsav Ferenc karnagv gondo­san és ötletesen állitotta össze, az egyes számok között id. Fricsav Richárd hangulatos, magyar motívu­mokból szőtt >M"zci virágok* cimü müvét. Liszt Ferenc I. rapszódiáját. Erkel Hunyadílnvitányát és a szö­vetséges hadak szebbnél szebb indu­lóit játszotta el a kitfinö zenekar, őszinte, lelkes siker mellett. Vala­mennyi zeneszámot Friesay Ferenc karnagv vezényelte a tőle megszokott rutinnal és elánnal. Elragadóan bájos ^olt a Hétvezér­utral óvóda növendékeinek szereplése. Az apró fiuk és leánykák zöldkeresz­tes egészségvédelmi lobogó alatt vo­nultak fel Széli Margit igazgatónő és Szegfű Rózsa óvónő vezetésével, ötletes versikékkel mutatták be a zöldkeresztes egészségvédelmi mun­kát, majd különféle játékokat és dalo­kat adtak elő a közönség tapsai kísé­retében. Lelkes tapsvihar tört ki, ami­kor a kedves apróságok Kormányzó urunkat ünnepelték születésnapja al­kalmából eképpen: /Szálljon ezer áldás galambősz fe­jére!. Kiemelkedő műsorszám volt a Du­gonics András kegyesrendi .gimnázium cserkészcsapatának táborozási bemu­tatója. Kigyó-staféta és különböző ked­ves és mulattató játékok után a kis cserkészek hozzáláttak a leggyorsabb tempójú sátorveréshez. Piilanatok alatt készen állott a tábor, a nemzeti lobogó is magasan lengett, majd a tá­borozás életéből mutattak be néhány jelenetet. Szebbnél szebb magyar dalok hangzottak fel az esti tábortűz mellett és befejezésül a japán eredetű színes papitjátékot, a /magyar z.sákározást* mutatták be kitörő tetszés mellett. A cserkészbemutató Jochs József és Kovács Mihály tanárok vezették le, a tetszés nagy része az ő munkájukat illette meg. Befejezésül Korpássy Ildikó, egy pöttömnyi, alig 3 esztendős kis primadonna énekelte el a legnépsze­rűbb katonadalokat, a /Márikámat* és a /Panni!*. A közönség nem akarta leengedni a csöpp Ildikói a tribünről... Műsor után a közönség az erre az alkalomra szépen rendbehozoft ruk­rászdában, valamin! a sörözőben kel­lemesen szórakozott a sötétség beáll­táig. A hadbavonultak gyermekei javá­ra megrendezett kerti ünnepély nagv -ikeré elsősorban három lelkes, agilis asszony: Zádorné dr. Karvas Etelka tanárnő. 5 i m á k Erzsébet zöld­keresztes védőnő, és Rátvav Endré­né munkáiénak köszönhető Elővétet, hen tő Mi. minf 1000 jei-v kelt e) s Igv |cno ppngó'n felüli összeg jut a hadba­vonultak gvermekcinck teiellátására és felruházására Köszönet illeti a MAV nzletvezelőségét. amely erre az alka­lomra teljesen dijmenleseu bocsátotta rendelkezésre a rendbehozott oálváf.­Hogyan élnek a Bukovinából hazatért székelyek Bácskában ? (A Délmagyarorszdg munkatársá­tól) Egy esztendeje már, hogy fel­lobogózott vonatok érkeztek a sze­gedrókusi állomásra és 177 éves önkéntes számkivetés után sokezer bukovinai székely tért vissza hazá­jába ... ízes-zamatos székely szó ömlött a hazatértek ajkáról és meg­hatóit boldogság ült a szemükben, mint annak, aki hosszú távollét után először pillantja meg szülői hazát s először tóiul szivéből a szá­jóra a szent sző: /Édesanyám!* Könnyek nélkül nem lehetett hall­gatni elbeszéléseiket, a vágyakozás szavait, amelyek mind a csaknem 200 évvel ezelőtt elhagyott hazai fö'­det sóvárogták; apáról fiúra és nagyapáról unokára, harmadízig­len ... Mert a legtöbbjüknek már a dédapja is távoli, idegen világban: Bukovinában született, de azért megőrizték nyelvüket, zamatos szé­kely tájszólásnkat. öltözködésüket és szokásaik magyar jellegzetessé­geit A visszatért bukovinai székelye­ket a magyar kormány a Bácská­ban telepitette le. Egy év alatt va­lóban otthonra találtak az isten­áldotta. bácskai földön és ma már ugy élnek ott, mintha nagyapáik, dédapáik is valamennyien ott szü­lettek volna. A bácskai székelyek életérői érdekes, poétikus Cikket irt a /Kalangya* legutóbbi számában Bodrogby Szabolcs. Leirja találko­zását a székely telepesekkel. Első, ami feltűnő és eltérő a bácskai ma­gyar szokásaitól az, bogy csupán annak köszönnek, akit személyesen ismernek. Nem csoda, hiszen 177 éven keresztül idegenben éltek és nem sok okuk volt arra, hogy az ottani uralkodó nép Iránt bizalma­sak, vagy barátságosak legyenek... Nemcsak a ruházatuk tér el a bácskai magyarokétól, vagy szerbe­kétől és bunyevácokétól, hanem a magyar nyelvjárástól eltér a faj­szólásuk is. Kiejtésük legközelebb áll a palócokéhoz, jellegzetes a nyújtott, mélyzengésii /aa«-hangzó­juk. Enél azonban nagyobb nehéz­séget okoz ezen szavaik tömege­amelyeket kizárólag Bsak a székely­magyarok, vagy bukovinai széke lyek használnak. De a kezdet ne­hézségein már tul vannak, már jól ismerik egymás különböző szavait mind a székelyek, mind a bácskai magyarok. /De ami a legfőbb: az ide jött székelység magyar érzése a legma­gasabb lángolása*. — irja a cikk irója. — Nem szavak kellenek en­nek bizonyítékául, hanem tettek: majd megmutatják ők, mint bonvé­dek és mint a magyar föld meg­munkálói, hogy mit tudnak tennj a magyar hazáért. Kedves példát Idéz a következők­ben: a hácsmegyei székey férfiak »bundaacska*-.ián pont a szivük fe­lett piros-fehér-zöld színű, szlvala­ki! bőrzseb diszlik. Arra a kérdésre bogy vájjon Bukovinába^ viscl­ték-e ez a nemzetiszínű zsebet, n székely igy válaszolts — Viseltük aam! Jöve az olaa Bsendér, meglaataa s szólaa: /Ad­jál egy késet!* Adék. Eogaa a zse­bet s levagaa s a saancba dobaa. /Nem baj*, — gondolám. Amikoron elmeue, felveyém a saanuból s adaam a fehér-népnek, esmég varr­ja fel. S most es itt vagyon el Vérmérséklet tekntetében is fel­tűnő a külömbség a székely és az alföldi magyar közt. A székely a harcászatban igen gyors és fürge s amikor veszély van, pillanatra sem veszti el a fejét, de békés idő­ben méltóságteljes, mint. keleti ősei. Ezért sok panasz merült fel tavaly a székelyek ellen, hogy a bácskai föld megmunkálásához túlságosan lássd az iramuk. Az idén azonban már beletalálták magukat uj mun­kakörükbe — Bukovinában kert­gazdasággal foglalkotzak — és haj­naltól késő estig dolgoznak a föld­jükön, hogy minél több és szebb ke­nyeret teremthessenek elő család­juk s a Haza számára... Érdekes, hogy a báöskai székely nem a kenyeret nevezi /élet*-nek, mint a magyar, hanem a hazát s a szobáját pedig »ház«-nak nevezi. Ennek eredete valószínűen az, hogy a bukovinai ' idegen föld termését nem érezték az /életüknek*, a há­zuk inkább tartozott hozzájuk. Most azonban látva a bácskai föld áldá­sos termékenységét, bizonyára rá­szoknak majd arra, bogy a /kenyér* is az /életüket* jelentse. Igen érdekes és meghatóan szép a cikknek az a része, amelyben a szerző a báBskai székelyek vallásos­ságával foglalkozik. Kifejti, hogy a székely nép életének koronája mély vallásossága. Amikor megérkeztek a dobrovojácoktól rájukmaradt te­lepekre, sírva panaszolták: — Jaj Istenem, vagyon itt min­den, élet es, föld es, iskola es, egész­séghaaz es, de torom nincsen: Isten haaza ninBsen! Ha megkondul az /Ürangyalára* szólító harang, hozzájuk valóban az Ur beszél a harang nyelvével... Esténként a szent kereszt előtt imádkozik térdelve a . ház apraja­nagyja •.. Ideiglenes templomuk van 'csu­pán, de az mindig tele van. Temp­lomozás után pedig felejthetetlen látvány a székely lányok hazatéré­se a templomból. Ruhájuk színei­ben ma is hiven őrzik az ősi szo­kást, amely szerint' törzs ruháján már a legősibb időben három fő­szin uralkodott:! a piros, a fehér és a zöld! A fiatalság erkölcse Igen magas színvonalon áll, — fejezi be cikkét Bodroghy Szabolcs ezekkel a poé­tikus szavakkal: /Csaba királyfi őrködik a végre hazatért jó széke­lyei fölött, akiket hazaküldött, bogy magyarabbá tegyék az eljövendő Magyarországot*. TŐZSDE A budapesti érték- és termény tőzs­de a Kormányzó ur őfőméltósága név­napja alkalmával zárva. Zürichi devizazárlat. Páris 9.57. London 17.27 fél, Newyork 431.—. Mi­lánó 22.66 egynegyed, Brüsszel 69.25, Berlin 172.55, Szófia 5.40. Bukarest 2.5". A Magyar Nemzeti Rank valutáén­felvamal. Szlovák kor. 11 45—11 75, lei 1.95—SOS. líra 17.40—17 90. svájci fr 79 60—80 60. svéd kor. 81 70—82.70. Í13-O6 aoafmaüusrszeo leiefonie Délvidéki emlékéremmel tüntettek lei harminc szegedi rendőrt (A Délmagyarország munkatársától) A Délvidék dicsőséges visszafoglalás® során rendkívül nagyfontosságú mun­kát végzett a visszatérő városokban a magyar királyi államrendőrség. Ebből a munkából a szegedi rendőrkapitány­ság különösen kivette a részét: vezető­je, dr. Buócz Béla fökapitányhelvet­trs Szabadkáról irányitolta a derék magyar rendörök munkáját, több sze­gedi rendőrtiszt és detektív pedig a különböző városokban tevékenykedett Kivették a munkából a szegcdi rend­őrség őrszemélyzeti osztályának tag­jai is, akik hosszú időn ál a Délvidék, re voltak vezényelve és ott teljesítet­tek nehéz szolgálatot. A derék szegedi rendőröket most délvidéki emlékérem­mel tüntették ki végzett munkájuk el­ismeréseképpen. Az emlékérmek ki­oszlása ünnepi külsőségek között tör­tént meg csütörtökön délelőtt a város­háza udvarán, ahol dr. Szeme rey István rendőrfölanáesos elismerő sza­vak kíséretében adta át 30 szegedi rendőrnek a szép kitüntetést. A délvidéki emlékéremmel jutalma­zott rendörök névsora a következő: Andrási Albert rendörtiszthelvet­tes, Török 1. József rendörtlszthelyet­tes, Kiss I. József rendörtiszthelyettes, Hajloki József törzsőrmester. Szegvárt Imre, Fehér Gyula, Tátrai László, An­tal I. Mihály, Csatlós József. Csiszár Dénes. Farkas Gábor, Frunra Péter, Gál TH István, Gál Viktor. Gvőrfi I. József, Janó András, Juhász Pál, Ka­lányos Zoltán, Kiss "XTV. L-tván. Len Péter. Lőrincz IT. .Tnzsef. Moldovánv Hergelv, Nemes Árpád. Onódi András, Réthi István, Simon [. Imre. Szabó Ár­pád, SzáMeleki György. 1 ntá Kit Sán­dor, Vajda T. Ferenc próba rendőrök. Két lengyel jezsuita uimisés utja Chirowtól Szatymazig Budapest, junius 18 A Magyar Ku­rir jelenti: Két évvel ezelőtt, amikor a szovjet csapatok betörtek Lengyelor­szágba, a chirowi jezsuitarpndház nő­vendékei a gyilkos szovjethorúák elől kénytelenek voltak menekülni es igy lörténf, hogy Natonszkv Rronisziáv cs Oramusz Mihály lengyrl jezsuita növendékek Magyarország felé mene­kültek. Pénzük nem volt. A hosszú utat gyalogszerrel, erdőkön ke csz'fll, ál­landóan üldözésnek Kiléve. nagy szo­rongások közepele Irtottak cl a Kár­pátok bércei alá. Élelmük elfogyott. Levelekkel és kiilö.ijö'.ő zöld rövénv­nyel táplálkoztak. Nappal erdők sűrű­jében és nádasokban huzlák meg ma­gukat és éjjelenkúit folytatták utiu­kat. Állandó veszedelemnek voltak ki­téve, mert az előnyomuló bolsevisták kozákokkal üldözték a menekülők tíz­ezreit. Agyoncsigázva ós teljesen leron­gyolódva érkeztek meg a magvar ba­tárra, ahol a magyar határörök nagv szeretettel fogadták és a lakosság pártfogásba vette őket ós Kassán ke­resztül először Budapestre utaztak, majd rövid pihenés után Szegedre ke­ndtek, hogv itt fejezhessék be tanul­mányaikat. A napokban szentelték fel őket ós első miséjüket Szatvmazon tartották meg. P. Oramusz Mibálv. aki magyar­országi tartózkodása alatt magyarul is mpgtaniilt, magvanil mondta első szentbeszédét, amelyben a szeretetről szólott. Rámutatott arra, hogv soha­sem tudják elfelejteni a magyar nép­nek' a szeretetét és pártfogását, azt a háború végeztével szivükbe zárva vi­szik haza hazáiukba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom