Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-24 / 117. szám

f^arragi György Harc a kaukázusi és közeikeleti olajért nttf:M AGY ARORS/A G Vasárnap, 1942 máj 11* 24 Von Mannstein vezérőrnasry győ­zelme a keresi félszigeten nemcsak biztosította a németek számára a keresi tengerszorosnak ellenőrzését és az Azovi-tenger és Fekete-tenger közti szovjet hajóforgalom megbé­nítását. hanem Keres félszigetének elfoglalása által ugródeszkát nyer­tek a Fekete-tenger keleti partvidé­ke felé, amely mögött a német hadi­célok legfontosabb állomásai, a g roznV-i és hakni olajmezőit terül­nek él. Míg a szovjet olajforrások a Kaukázustól északra fekiisznek, a Kaukázustól délre és délkeletre nem kevésbbé jelentős és gazdag olajme­zők találhatók; az iraki és iráni olajvidék, amelyek angol ellenőrzés alatt állnak. A keresi német győze­lem voltaképpen előjátéka annak a gigantikus méretű küzdelemnek, amely ez évben a kaukázusi és a közeikeleti olajért megindul. A világtörténelemnek egyik leg­nagyobb küzdelmének körvonalait már kezdik kirajzolni a katouai és diplomáciai események. A katonai események első etapját jelentik a né­metek krimi hadműveletei, a szov­jetcsapatok felvonulása az irán-tö­rök batár mentén, amely felvonulás néhány hónap alatt 300 kilométerrel hosszabbította meg a török-szovjet határvonalat. Idetartozik még a kö­zeikeleti IX. és X. közel keleti brit hadseregek megerősítése, a. szovjet­unióban tartózkodott lengyel hadi­foglyoknak, USA-fegyverekkel való felfegyverzése és az iráni, iraki brit erőkbe történt beolvasztása, az an­golok lázas ütemű badintézkedései Szíriában a török határ felé. Végül a kaukázusi és közelkeleti olajért meginduló csatával hozza összefüg­gésbe a német sajtó lord Gort tá­bornoknak, a dünkircbeni visszavo nulónak, Malta, kormányzójává tör­tént kinevezését és a földköziten­geri brit hadiflotta főparanesnoksá gában bekövetkezett változást. Mint ismeretes, Cunningham admirálist Harwood tengernagy váltotta le. Cunninghamot ugyanis Londonban túl elővigyázatosnak és óvatosnak tekintik, akiből hiányzott a. nelsoni támadó szellem. Harwood admirális nevét a la platai tengeri csata röpí­tette világgá, amelyben a Gráf Ad­miral Spee német zsebcirkáló hősi öngyilkosságot követett el. Ebben a csatában Harwood volt az angol rombolók parancsnoka. De nemCsak katonai természetű jelenségek alapján következtethe­tünk a kaukázusi és közelkeleti olajért meginduló nngv harcra, ha­nem a diplomáciai fronton is észlel­hetők hasonló indiciuinok. Az „in­djtia próxima"-k közül első helyen FONTOS Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, bogy iunius 5-ére esik a ma­gyar királyi jótékonycélu állami sorsjáték húzása, amikor kihúzásra kerül a 4QmQm p.-os főnyeremény és több szép nyereményösszeg is. A sorsjegy kapható az ösz­szes sorsjegyföárusi (óknál es dohánytőzsdekben, kell felemlíteni Szaradzsoglu török külügyminiszter legutolsó beszédét, amelyet a török kormánypárt bi­zalmas jellegű értekezletén tartott. Ennek a beszédnek nemcsak a tar­talma hatott a szenzáció erejével, hanem a beszéd nyilvánosságraho­zatalának ténye és módja is. Eddig ugyanis a török külügyminiszter Ankarában, hogy a török ellenállást megerősítse a szovjetkívánságokkal szemben. Szaradzsoglu azért maradt Moszkvában hajthatatlan, mert ma­ga mögött érezte Angija teljes támo­gatását. A tíznapos moszkvai tár­gyalások így eredménytelenül vég­ződtek és Szaradzsoglu minden szovjet, követelést visszautasított. Hazaérkezése után néhány nap­pal, 1939. október 18-án Ankarában aláírták a török-angol-francia kato­nai szövetséget. Bár az ankarai hár inas paktumot török kívánságra az­zal a záradékkal látták el, hogy a kölcsönös segéynynjtási kötelezett­ség, a casus foederis Törökországra nézve nem áll be az esetben, ha An­glia és Franciaország a szovjettel keverednék háborúba. Ennek a záradéknak a beiktatása ellenére a szovjetsajtó élesen tásaad­ta az ankarai egyezményt és azt álította róla, hogy ennek szovjetel­lenes éle van. Ennek bizonyítására felsorolták azokat a sorozatos kato­nai megbeszéléseket, amelyek Wey­gand tábornok, a szíriai francia csa­patok főparancsnoka, Wavell tábor­nok, a közelkeleti brit főparancsnok és Csakmak török vezérkari főnök között zajlottak le. Néhány hónappal később", a fran­cia összeomlás után, amikor a néme­tek La Charitéval egy páncélvasút­ban megtalálták a francia vezérkar titkos okmányait, ezek közül nyilvá­nosságra hozták többek között Mas­sigli ankarai francia nagykövet bi zalmas jelentéseit azokról a megbe­szélésekről, amelyeket egy a Kauká­zusban létesítendő szovjetellenes front, a baftui olajvidék elleni eset­leges angol-francia támadás élőké. születet érdekében indítottak. A né­metek által nyilvánosságra hozott titkos francia okmányok nyomán is­mét pattanásig kiéleződött 1940. nya­rán a szovjet-török feszültség. Mas­sigli francia nagykövetnek a német leleplezések hatása alatt le kellett .mondania és ott kellett hagynia An- j karát. A megvert Franciaország nem volt már képes teljesíteni az ankarai paktumból reáháruló kötelezettsége­ket. A hármas paktum így ango?­lörök szerződésre szűkült, ez azonban ina is érvényben van. Török részről azonban ez a szerződés elvesztette expozéit, mindig szigorúan bizal­masnak nyilvánították és nem szi­várgott ki belőlük semmi a nyilvá­nossá gelé. Ezúttal a Német Távirati Iroda ankarai munkatársának mér­tékadó török helyen rendelkezésére bocsátották a török külügyminiszter beszédének gondolatmenetét és fel­hatalmazták, hogy közzététesse azt. Ez meg is történt. A beszéd még azokban a körökben is a. meglepetés erejével hatott, amelyek figyelmét nem kerülte el a török-szovjet fe. szültség. Még ezek a körök is meg­lepődtek azon az éles és visszauia sító hangon, amelyen Szaradzsoglu török-szovjet viszony romlásáról beszélt. Kiderült a beszédből, hogy Vinogradov ankarai szovjetnagy­követnek és a moszkvai török nagy­követnek hazarendelése mögött jóval súlyosabb okok húzódnak meg, mint yszerű jelentéstétel. Szaradzsoglu szerint Vinogradov elutazása előtt kifejezésre juttatta előtte a szovjetkormány nak azt a vádját, hogy a török nép többsége a Szovjetunió összeomlását kívánja és bogy a jelenlegi török kormányzat letért a szovjet-török barátságnak arról a hagyományos vonaláról, ame­lyet még 1921-ben fektetett le Lenin és Kemál pasa, amidőn Moszkva is­merte el először és támogatta pénz­kölcsönnel és hadianyagszállítással a török nemzeti forradalmat a nyugati hatalmak és Görögország elleni kar" cában. Szaradzsoglu' azzal hárította el Vinogradov utalásai a Kemál és Lenin közötti barátságra, hogy e barátság megszűnéséért és a szovjet­török feszültség megszűnéséért első­sorban a szovjetkormányzat feielős. Szaradzsoglu iit nyilvánvalóan azok­ra az 1939. szeptemberi moszkvai tö­rök-szovjet tárgyalásokra célzott, melyeket török részről maga Sza­radzsoglu vezetett. A török külügy­miniszter azóta sem felejtett el, mi­lyen ridegen, sőt megalázó mócíon bántak el vele a Kremlben. A Kreml urai abban az időben ágy érezték, hogy hatalmi jogcímen Szaradzso­glunak épp úgy diktálhatják feltéte­leiket, mint a balti államok ez idő­ben szintén Moszkvába rendelt kül­ügyminisztereinek. Szaradzsoglu azonban nem volt hajlandó tudomá­sul venni sem a követelődző, diktáló hangot, sem a szovjetnek teljesen ki­szolgáltatott balti államok külügy­minisztereivel való rangazonosítást, Hiába érte 1939. ősz elején a szovjet hatalmi politikája a csúcspontját a német-szovjet barátsági szerződés megkötése által, Szaradzsoglu kemé­nyen szembeszállt a Molotov által előterjesztett követelésekkel szemben, amelyek a Dardanellákban támasz­pontok átengedését kívánták a szov­jetunió számára. Abban az időben az angol sajtó támadta a leghevesebben a Szara­dzsolglu elé terjesztett szovjetkövete léseket, mint a régi cári szovjet­imperiálizinus újjáéledésének bizo­nyítékát. A Times szerint e köve­telések teljesítése esetén a tenger­szorosok feletti uralom gyakorlatilag szovjet kezébe sikiana át. Az angol diplomácia minden erőfeszítést k-i fejtett akkor, amidőn London és Moszkva közölt katonai szövetség jött létre. Ankara ugyanis e szerző­i Vili anvliörtéK gramofon lemezek ócska lemezeket megvásárolok) tj sebláminaelemek rádiócsövek ós alkatrészek fátékáruk olcsó beszerzési helye Tisza Lajos-könit 44. Tel.: 30-20. j désben elsősorban a szovjet törökor­szági aspirációi ellen keresett ellen­súlyt, aminthogy a török politika másfélszáz év óta, amióta az orosz politika Nagy Péter cár politikai tes­tamentumának és Nagy Katalin cár­nő hagyományának szellemében igyekezett Konstantinápolyt és a ten. gerszorosok feletti uralmat megsze­rezni, mindig Angliában keresett tá­maszt az orosz politika hatalmi tö­rekvéseivel szemben. Igy volt ez a Krim-háború esetében 1854-ben. majd az 1877—78. évi török-orosz háború idejében is. Amikor azonban Anglia és Orosz­ország egy szövetségi rendszerben tartottak, az volt a helyzet, az 19(17. évben megkötött orosz-angol szövet­ség idején és 1914-ben a világháború kitörésekor. Törökország Angliától is eltávolodott és az angol-orosz koal-­eióval szemben álló táborhoz, a köz­ponti hatalmakhoz közeledett. Ezért kötötte még a világháború előestéjén a német hadvezetőséggel való megál­lapodását, melynek értelmében a bal­káni háborúk után a török hadsereg újjászervezését német katonai misz­szióra bízta. Von der Goltz pasa és Limán von Sanders, Kress von Kressenstein tábornokok vezetés • alatt a német tisztek nemcsak a tö­rök hadsereg újjászervezéshez fog­tak hozzá, hanem a Dardanellák megerősítéséhez is. Orosz részről provokálást láttak a német katonai misszió törökországi tevékenységében és ezért 1914. feb­ruár 21-ikén a cár titkos koronata­nácsot hívott egybe, amelyben aZ orosz politikai és katonai vezetők megállapodtak, hogy az első kedvező alkalomkor rajtaütnek a tenger­szorosokon. az orosz hadiflotta be­nyomul a Boszporuszba és Dardanel­lákba. csapatokat, szállítanak partra ás befejezett tényeket teremtenek a tengerszorosokban. A török kormány kémhálózata azonban megszerezi o ezt a határozatot és az nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a török kormány angol és franciabarát köte­lességével szemben a németbarát E"­ver pasa hadügyminiszter álláspont­ja érvényesült és Törökország 199 éves angolbarátság után mégis An­glia ellenségeivel szövetkezett Oroszország ellen. Ebben a történelmi távlatban kell néznünk ma is a kaukázusi <• közelkeleti olajért megindult baie törökországi vonatkozásait. minden 'mnp^aspik mingenkqa-jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom