Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

Háborús napjaink jövő század regenye«-ben (A Délmagyarország munkatürsá- j lenség •ól) Csupa zajló, száguldó esemény, csupa nagyszerűen izgalmas történés mai szemmel olvasva is az a könyv, • mit egyre gyakrabban emlegetünk s ami ifjúságiink nagy élménye volt: A jövő század regénye. A zajló idők rs tünö évek rohanásával egyre érdekesebb lesz Jókai Mór utópiája, liszen idestova benne élünk már azok. ián az időkben, amelyeket a nagy mesemondó több, mint fél évszázaddal ez;lött megrajzolt. Szeretik ma azt mondani, döbbenetesen bevált huszadikszá:adbeli korrajzára, hogy /megjósolta* a iolgokat Pedig nem jósolt, nem is rágvott soha a látnokok kétes értékű dicsőségére, csak érdekes kísérlet volt a »Jövő század regénye®, amely — mint minden komoly kísérlet — következtetéseken alapult. Erről igy ir Jókai Mór a regény bevezetőjében: »Ez a regény egy olyan koreseményt fog előadni, amely >még« nem történt meg s küzdeni fog a nehéz leiadattal, ugy rajzolni tényeket és alakokat, a jövő korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá; ez még megtörténhetik!® Tíz év múlva: 1952-ben... A regénynek ez az előadási módja rarázserővel hat ma is az olvasora Ma, amikor nem azt mondjuk, hogy >ez még megtörténhetik®, hanem talán azt: »igen, igy is történhetik®. Mert a jövő század távlatában élünk, sőt mindössze 10 esztendő választ el 1952-től, amikor Jókai Mór nagy utópiájának cselekménye megindul. Ez a tiz esztendő viszont már nem választófal, mert sok eseményen immár túljutottunk, sok olyan /fejezeten®, amelyet a nagy magyar mesemondó liz esztendővel későbbre jövendölt..® Érdekesnek tartjuk a regény néhány /korrajzát® feleleveníteni, oétiánv olyan részletet kiragadni ebből s jelenné vált jövő század regényéből, amely meglepően hasonlít arra, nmi körülöttünk lejátszódik s a közelmultban lejátszódott Európa történetében. Az első, ami megragadja képzeletünket és bámulatot ébreszt a nagy magyar álmodó iránt a jövő, illetőleg ma már a jelen háborújában döntő } szerepet játszó repülőgéppel függ | Össze. Jókai Mór habozás nélkül és feltétlenül a repülőgépet állítja a huszadik század háborújának középpontjába. A repülőgépet, amelyet akkor még fel kellett találni s amelyet az írói fantázia csillogó, üvegszerü anyagból állított össze, hatalmas szárnyakkal, melyeken megcsillan a nap sugara... És ennek a gépnek sra: az ember ezer és ezer halált zuditbat a földre, — de a látnok-iró hite szerint — a szárnyas ember hozza majd meg a nagy, tartós békét is ennek a sokat szenvedett földnek. íme, egy beszélgetés a regény hőse: Tatrangi Dávid, a repülőgép feltalálója és egy amerikai néger bankár közölt. Mintha csak a közelmúltban folvt volna le, ugy hangzik előttünk, a huszadik század gyermekei előtt: — ün ötszáz légjáróval könnven lrszallilh.it bármely ponton tizezer embert... — mondja Severus, az amerikai néger bankár. Majd később: — Tegyük föl, hogy akad ilyen tízezer vakmerő fickó, aki önnel együtt a repülőgépen leszáll az eltá borának kellő közepébe, hogy ott a hadikészleteket elpusztítsa s ez az első félórában sikerül is neki... Azóta sokat hallott már a viiág az ejtőernyősök leereszkedéséről cs hőstetteiről, amelyek célkitűzése pontosan megfelel a fent leirt /jóslatoknak®. *A Nihil országa* Nagyon érdekes az is, hogy a kereszt jelének különféle alakját használják a huszadik században elszaporodott vallási szekták jelvényükként. Ez Jókai elképzelése volt, de nem használatosak-e a különféle keresztek napjainkban? Ha nem is szektákat, de politikai meggyőződést jelölnek vele... A legtöbbet emlegetett s a Icgdöhbenetcsebb leírása a /Jövő század regényének® a Nihil országáról szól. A Nihil országa — Oroszország, amely forradalmon ment keresztül, elűzte és legyilkolta cári urait s most a nihilizmus uralkodik hatátai között. Lássuk, mi is az a nihilizmus Jókainál? »A mult századokban is létezett a nihilizmus fogalma, csakhogy akkor ez azon tant jelenté, melyben az ember annyira ej van merülve az istenség bámulatában, hogy saját énjét »semmi«-nek tekinti. De most megfordították a tant: a modern nihilizmus szerint minden embernek csak saját /énje® az imádat tárgya, minden egyéb: Isten, haza, embertárs, család, szerető: az a. /9eimni«. A nihilizmus a legjobb talajra talált Oroszországban, ahol a forradalom vette vállaira. /Most ott a Nihil uralkodik, — irta Jókai a huszadik század Oroszországáról. — Nem is nevezi magát Oroszországnak többé, hanem a /Nihil országának®. Nem hazája többé a panszlavizmusnak, nem fenyegeti Európát azzal, hogy /kozákká® fogja tenni: csak /Semmi«-vé akarja tenni. Nem fenyeget hódítással, nemzeti elnyomással, csak mind annak az eltörlésével, ami nr, ami suverain. ami hit, ami magasság. S még mielőtt átlépne a batáron, előtte iár az árnyéka®. Nem is kell rámutatni arra, hogv milyen tökéletesen illik ez a bolsevizmusra s a Nihil országát a ma ein. here hamar felismeri Szovjet-Oroszországban. Amerikát kell hát segitségül hívnia Oroszországnak az erősebbnek bizonyuló ellenféllel szemben. Itt aztán érdekesen fejtegeti Jókai, hogy az Egyesült-Államok miért kezd félni Németországtól. Mert az Államokban is kezd a német elem önálló nemzetté tömörülni. Az 1870-iki népszámlálás már kimutatta, hogy gz Egyesült-AIlainok 32 milliónyi lakosából csaknem 9 millió a német. És a huszadik század derekán már a német faj versenyez az angolszásszal az elsőszülöttség felett... * íme, néhány kiragadott esemény, történés, adat a jelenné vált Jövő század regényéből. Jókai Mór, a nagy magyar mesemondó fantáziája és józan Ítélőképessége kísérteties erővel vetette előre a huszadik század nacv történelmi drámájának árnyékát... De mindezen az érdekességen tnl is, minden időkben nagyszerű, lélekemelő olvasmány a /Jövő század regénye®, mert látnok-irója rendületlenül hisz magyar fajtájának életképességében s minden más nemzet fölött való értékében. Ebben a kicsi, de nagyszerű lelki tulajdonságokkal felruházott népben csörgedez az iehor, az istenek fehér vére, amely a békességet hinti el ezen a sokat Szenvedett földön... CSANYI PIROSKA I) BII M A ti tí A R ü R S /, A fi Vasárnap, 1942. március 1. HWP BILU a Finom FEHÉRÁRU ITOlRhJI SZAKÜZLETEKBEN KAPHATÓ ZÖRTEX A vörös Scliraíílrtö Kérte a villamiegQSftJör felemelfóftich hatdmfaianitósát A nők egveníoeusitása Az sem érdektelen, milyen élesen látta Jókai a huszadik század BKZszonvának társadalmi helyzetét. Női képviselőkről ír. női gvorsirrtkrói. női riporterekről, női doktorokról és tanárnőkről. De ugyanakkor rámutat arra, hogv /kell még ötven év. hogv tisztult fogalom legven a női egyenjogúsítás A nöegven íogusitá s csak édes must, édes, de nem isszuk, mfg kétszer le nem lesz teitve®. Tme, a női egyenjogúság helvzete a huszadik században. Most énnen ennél tartunk... A sok-sok zaktua1''ás« közül ujabban legérdekesebb Németország és Amerika közötti ellentétek kitörése. Ezt is megindokolja megfenő módon és rendkívül elmésen a /Jövő század regénvének® kísérletező álmodnia Ugv kezdődik az egész, hogv Orosz, ország egyezséget ajánl Németországnak: ha nyugodtan túri. hogv a Nihil országa eurónai érdekeit szem* elölt tartsa és szláv terüfeti igénveit kielégítse, akkor nem ellenségeskedik vele A Nihil birodalma nem szívesen köt bele Németországba met: •Németország heosülete=eu élit a szövetségesek mellett. S volt oka rá Katonai halalma legnasvobh Knrépában, kincstára tele. kereskedelme, mára föld'éczete virágzó, népe nagy és elégült és művelt®. (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt már arról a Délmagyarország, hogy a város csak jogainak fenntartásával fogadta el a gázgyárnak azt az intézkedését, amelyvek értelmében 22 százalékkal felemelte a villanyáram egységárát. Ar. egyséffár emelés ügyében a jogügyi és műszaki szakbizottságokat több alkalommal tanácskozásra hívták össze. A tanácskozások eredményéről és megtett intézkedésekről dr. Pálfy József polgármester a következőket mondotta el a közgyűlés előtt ismertetett jelentésében. — A Központi Gáz- és Villamossági Tít. vállalat, a város fogyasztóival szemben a villamosáram egységárát az árellenőrzés országos kormánybiztosának rendelete alapján 1941. évi november bó l-ig viszszamenően 22 százalékkal felemelte. Ezt a felemelést a város hatósága sérelmezte, egyrészt azért, mert az időközben beállott munkabér és szénárak emelkedésével nincsen arányban, másrészt pedig azért, mert a vállalati szerződés vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően a vállalat a felemelés kérdését a város hatóságával előzőleg nem tárgyalta le. — Minthogy az árellenőrzés országos kormánybiztosa az egységár felemelése előtt a várost meg nem hallgatta, s az időközben 9280-04L M. E. számú ' kormányrendelet a kormánybiztos hatáskörét megszüntette, a város hatósága az iparügyi miniszter úrhoz felterjesztést intézett s ebben kérte az egységár felemelésére vonatkozó rendelet hatálytalanítását, az árak felemelése kérdésének ujabb tárgyalás alá való vételét s ennek során az emelésnek 12.6 százalék alá való, korlátozását, egyidejűleg annak megtiltását, hogy a vállalat döntésig a magasabb egységárat a város fogyasztóitól szedhesse. — F.bben az ügyben a kormányhatóságtól döntés mindezideig nem érkezett Esser államtitkár elutazott Budapest, február 28. Vitéz II o rtby István kormányzóhelyettes és felesége szombaton délben ebéden vendégül látta Dsser német birodalmi államtitkárt. Esser államtitkár szombaton délután kíséretével együtt haza utazott Münchenbe. A német birodalmi államtitkárt a Keleti-pályaudvaron dr. Varga József kereskedelem- és köztekedésügyi miniszter igen melegen búcsúztatta. (MTI) FEREKCJÓZSEF XESER5ÍV*!