Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-28 / 71. szám
4 0 E L M A b > AHtlA.AUG sfiant, 1948, március 98. halasi vizeket jelentős mennyiségben levezették. Az alsótanyai részen a szomszédos pestvármegyei belvizek három rőirányban folynak keresztül és törekednek a Tisza felé: Az első a Ruki-jskola közelében a rnajsai batár összeszögel lésénél érj el Szeged város külterületét. Karahomok, Liliomhegy, Kereseti járás. Csórva és Zákány kapitányságokon keresztülhaladva a Kővágón. Lódrl-tavon és a Domaszéki laposon keresztül a kisknndorozsrnai sziksósfürdő közelében éri el a Matyesntornáti A másik Pusztamérges község határából kiindulva. Lapos járáson, Vágó-járáson é^ Mórahaloro kapitányságon keresztül közvetlenül Alsóközpont lakott területeit veszélyeztetve jut papbaimi csatornába: Végül a harmadik ág a Rúzsajárási Iskola közelében öttömöu községből tör át g Atokházán. Csórva kapitányságon kereszfül Alsóköapont községszerúen települt részei érintésével zádnl le a Biteszékbe és a Széksóstóha. Ezeken a főirányokon a mult éviekhez mérten Időegységben és tömegében kétezerét vízmennyiség jelent meg, amely az útjába kertilt összes hidakat ég áteresztőket, ntakut és vasúti töltéseket elmosta. Elpusztult a Szegedi Gazdasági Vasút két hídja is. a Bitesz.ék és a Széksóstó mellett, ideiglenes jellegű műtárgyakat kellett késziteni a a forgalom egy ideig szünetelt, Ezen a tanyavidéken a három rohanó áradat a megszokott mederből kilépve, a laposokon tiilösapoft » veié/eket, tanyákat, falusz.p* rfl esopotTépiiletekpt árasztott el. Súlyosbította n helyzetet a vízlefolyó sok fokozatos elzárása is. mert amíg innen a víz nem folyhatott tovább, addiir a felsővidéki vizek elzárásának tökéletlensége folytán a heözönlések tovább tartottak s most már a magasabban fekvő szöllőket. gyümölcsösöket s tanyákat ve*zé"yezfotett. A magaslati vizek zabo'átlan lerohanása miatt, a bekövetkező fokozatos elzárások által okozott nem kisebb áldozatok árán sem lehetett msgnkndólyozni azt, hogy n Tisza áradásától mentesített, úgynevezett: árterületek legnagyobb "észét a fennsíkokról lefolyó belvíz el no öntse. Vz eddig rendelkezésre álló adatok szerint n belvíz következtében az elmúlt év végéig összedőlt 578. megrongálódott 1193 lakóház, a teljesen elpus/.tnll házak közül újra épült én el is készült 58, az építés folyamatban van 338 háznál, 191 épiilelnek újjáépítése anyaghiány, szállítási nehézségek és az időjárás minit még el sem kezdődőit, — a megrongálódott épületből 187 teljesen elkészült. W»6 épületnek javításs folyamatban van, 149 háznáj ez a javítás anyaghiány miatt még el sem kezdődhetett. A károsultak körül ugyanezen időig jelentkezett 1185 személy, ezek részére körülbelül 2,883.200 téglára. 27.244 négyzetméter szigetelőre. 1047 mázsa mészre. 411.150 cserépre, 7649 darab kúpeaerépre, 131 ajtóra és 217 ablakra sdtak ki Utalványt, az időközi ujabb teutjgálódáBPk következtében 547 Agyán Aótkin(alás«rt folyajnndott. Lakóhazak újból való felépítésére készpénzben kiutaltak 273.461 pengőt, megrongálódott házak javítására 400,295.50 pengőt, végül házépítésre alkalmatlan, mélyebb fekvésű helyekről való áttelepítés céljaira rendelkezésre bocsájtotfjak 200.000 pengőt. A legutolsó napokban az újabb vízáradás következtében a városköriili telepeken 10, Felsőtanyán 4. és Alsótanyán 43 lakóház dőlt romba, lakhatatlanná vált a város körüli telepeken 26, Felsőtanyán 14, ALótanyán pedig 450 lakóház. Lényeges rongálódások történtek a Tövetkező közutakon: szatymaz-— őszeszéki, felsőküzpont—sándor falvi, alsóközpout—pusztamérgesi, szeged—sorva—öütömösi, várostanya— kirólyhalmi, mórahalmi, szeged— horgosi, alsóközpont—lengyclkápolnai, irodasor—rúzsajárási. alsókö«pont—királyhalmi, röszke—ladány —feketeszéli, röszke—nagyszéksósi, kissori, valamint a szatymaz—sápdorfalvi közútakon, Ezután felsorolja a jelentés a gazdasági károsodást és azpkat a segélyeket, amellyel a kormány a gazdatársadalom segilségére sietett. Rámutat ezután a jelentés arra, bogy a Szeged és környéke belvízének rendezésére ötven év óla kidolgozott tervek vannak, ez az Udrányszky-féle vizléssapolási terv, de ezzel kapcsolatos öntözési lerv is. Ennek első lépése volna a legnagyobb teljesítményű algyői vizhuzó fciállitúsa Az 1942. évben — aminl már most sejteni lehet, újból jelentős kiterjedésű őszi vetéseket kell majd kiszántani, pedig már az 1041. év őszén ősziekkel csupán mintegy 80 százaléka van bevetve a rendszerint ősziekkel bevetni szokott területeknek. Hozzájárul még a bajhoz az is, hogy a mai napig a tavaszi talaj árlér-szél sem képezheti az összekötő vizvidék egyes részeit, egymástól a vizszabályozás tekintetében elkülönítő határvonalát, mert ha eszmeileg az egyes részeket egymástól el is Különítjük, a j|yen batárokat semmiképpen sem fogja figyelembe venni, azokat a természet lőrvénye szerint adott cselekben mindig át togja törni. Szeged területe a hozzá csatlakozó fennsíkkal együtt a belvíz, vagy ennek tovaterjedése tekintetében összefüggő egységes vizvidéket képez. Ennek a területnek a viz. szabályozását is egységcsen kell végrehajtani. Ezen áliáspon nyer kifejezést az 1923. évi XLL tc.-bcn. amelyet annakidején kifejezetten a szegedvidéki vízrendezés megoldása érdekében alkottak. A szegedvidéki belvízrendezési kérdés megoldása nem merülhet ki a csatornák kiadásában, hanem a csatornákat elzáró és vizeket áteresztő műtárgyakat is ki kell épiteni, végleges kivitelben, a legkedvezőtlenebb eshetőségekre méretezve, öntözési célokra. Hangsúlyozza a törvényhatósági bizottság, hogy a rendezés sem helyi, hanem országos érdek. Mindezen okokból kéri a város közönsége Nagy méltóságodat: kegyeskedjek a fensíki területek belvízrendezésének végleges tervét a fent előadottak szerint államsegéllyel végrehajtatni a fenntarlási és flgeinbentartási költségek biztosítása érdekében pedig az idézett tc. alapján a hozzájárulásra kötelezendő fennsiki bclvizlerület társulati érdekeltségét megalakítani, am r:ál is inkább, mert a beruházási költségeket az érdekeltség elvállalni nem képes, ez a nép a három év óta tartó károsodás és terméskiesés, valamint az értékes beruházások (szőllő, gyümölcsösök, épületek) pusztulása folytán egy évtizeden belül nem tudja leherviselöképességét visszanyerni. A TISZA—DUNA CSATORNA Tudományos kutatások eredményes a gyakorlati észleletek szerint időn, klil •iswwtórő vadvizielenséart as alábbi okok idézik elő: A Duna—Tisza közén a két. folyó széle ártere között 80—100 kni szélességben helyenként 60—80 méternyire felemelkedő hátság terül el, amelynek tetejét majdnem mindenütt tekintélyes vastagságú homokréteg borítja. Ennek a honioknak az a tulajdonsága, hogy minden csapadékvizet elnyel, a felszínen alig foivik le valami. A Dunának Pesttől, a Tiszának Szolnoktól kezdve egyetlen mellékfolyója, de még patakja sincs, amely a Duna-Tisza közén eredne. Száraz esztendőkben nyomtalanul tűnik el négyzetméterenkint 500 —000 liternyi tömegű viz. Ha azután hirtelen csapadékos esztendők váltogatják egymást, telcszivódik a talaj, kibuggyan belőle az n. n. vadviz. néhol forráserejü áradatokban és elönti a homokhátak közt elterülő mélyedéseket. az u. n. semlyékeket. Ezeknek viszont az a sajátságok, hogy füzérszerüen sorakoznak északnyugat-délkeleti völgyelésckben, párhuzamosan a homokhátakkal. Ha több nagyobb csapadékos esztendő követi egymást, egyre jobban sokasodnak a semlyékeket megülő tócsák, tavak, s egy szép napon megteux * pohár, Mönt a ft*. elárasztja az alsó pocsétát, az hirtelen megtelik, szintén tul folyik és egyszeribe megindul a föld árja, tengerré válik a tanyavilág, rázudul a temérdek viz. a legalsó területekre, a tisztparti árterületekre, annak is Szegéé melletti legmélyebb pontjára s legelőszőr és legbiztosabban itt következik be a katasztrófa. Ez utóbbi veszedelmen volna hivatva segiteni a Duna-Tiszaközi csatorna, de ennek oly módon történő kiépítése, liogv az egyik betorkoiása közvetlenül a legmélyebb ponton, Szeged környé. kén lenne. Meggyőződése a törvényhatósági bizottság közgyűlésének, hogy ennek a csatornának a kiénitése megszabadítaná az Alföld népét a további kárnsodásoktól, viszont a hajózható csatornán lebonvoluló forgalom jótékonyan hatna a sokat szenvedett vidék nemzetgazdasági talpraállitására. A jelentést dr. Tukats Sándor főispán és dr. Pálfy József polgármes'er irták alá. A budapesti törvényszék Szeaeden tárgyalja egy moholi házaspár valutabünügyét Ha hirdetnek Ítéletet a Jugoszláviába csempészett vagyon miatt keletkezett bűnügyben (A Dél magi/ár ország munkatársaiul) A szegedi törvényszék egyik második emeleti tárgyalótermében, ahol az ötöstauács szokta tárgyalásait tartani, pénteken a budape-ti büntetőtörvényszék uzsorabíróságának Dorossy Dezső-tanácsa tartott tárgyalást fizetési eszközökkel elkövetett visszaélési bűnügyben. Amint köztudomású, a valutaügyeket az egész, országra kiterjedő hatállyal a budapesti büntető törvényszék mint uzsorabíróság tárgyalja. Ebbon a szegedi vonatkozású valutaügyben a budapesti törvényszék költségkímélés céljából szállt ki Szegedre. A megidézett tanuk ugyanis valamennyien szegediek, vagy a felszabadult Délvidékre valók. A vádlottak padján Stevanov Milos 52 éves moholi gazdálkodó ült. aki ellen fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés büntette miatt adott ki vádiratot a budapesti ügyészség. Vádlottként volt megidézve stevanov Milosné, született Jlusz Darinka is. ő azonban nem jelent meg a táigyaluson. Stevanov, aki már hosszabb idő óta letartóztatásban van és a Markó-uteai fogházból fogbúzőr kíséretében jött Szegedre, nem tudott felvilágosítást adni, hogy felesége miért nem jelent meg a tárgyaláson. A tárgyalás megnyitása ós a vádlott személyi adatainak felvétele után Dorossy elnök Ismertette a vádiratot, amely szerint a CtevaEOV házaspár azzal követte el a. fizetési eszközökkel való visszaélést, hogy nagyobb összegeket Csempészeit ki illegi! im úton az országitól. Stevanov és felesége, akik doszki lakosok voltak. 1984-ben elhatározták, hogy átköltöznek az akkor még Jugoszláviában lévő Moholba, ahol a férfinek testvérei vannak. Deszki és röszkei ingatlanaikat eladták, azzal a szándékkal, hogy azoknak árából Jugoszláviában új ingatlanokat szereznek- Ezerkilencszázharmincötben Jugoszláviába való Elköltözésük alkalmával SOUü pengőt ismeretlen módon, a Nemzeti Bank engedélye nélkül kivittek. A vizsgálat alkalmával kihallgatott dr. Ludaiás Milos zental ügyvéd vallomása szerint 35.000 pengőben jelölték meg előtte a vádlottak azt az összeget, amelyet külföldre akartak átutaltatni. A szegedi telekkönyvi hatóságtól beszerzett adatok szerint is Stevanovék ingatlanaiknak eladási ára 35.855 pengő volt. Minthogy ennek az összegnek hovafordítúsát Stevanovék igazolni nem tudták, alapos a gvnnii — mondja a vádirat —. hogy nemcsak a SíKM) pengőt, hanem az egész 85.000 pengőt kijuttatták ismeretlen módon a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül. Az ügyészség vádirata indítványozás, hogy Stevanovékat a tőrvéuyszék elítéltetésükön felni 5000- 5000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezze. Stevanov Milos részben bei/merte. hogy pénzük egy részét ki akar* ták vinni Jugoszláviába engedély nélkül, mivel erre engedélyi a Nemzeti Banktól nem kaptak. Tagadta, hogy az egész 35.000 pengőt, kivitték volna. A pénz egvrészét kézhez sem kapták, mivel adósságaik törlesztésére fordították, A törvényszék tanuként kihallgatta Ncdics Milos. Busz Jánosné Vukostuvlyev Vasza, Tuosekov Jocó deszki, T'élerfl József, dr. Vidít József, Szabó Zsigmond szegedi As dr. Luduics Milos zontai InkosnkatA tanúkihallgatások után az ellaök a tárgyalást déli 2 órakor félbeszakította és folytatását délután 4 órára tüze ki. A délutáni tárgyaláson iratukul ismertettek, a többi közölt telekkönyvi bejegyzéseket, amelyekből kiderült, hogy Stevanovék 9000 pengőt fordítottak adósságaik kifizetésére. Este fél 7 óra tájban került sor s perbeszédek elmondására. A vád képviseletében dr. Kleitsch Imre ügyész kérte a vádlott megbüntetését, mig dr. Vecsey Gyula védő felmentését. Dorossy tanácselnök bejelentette, hogy a törvényszék szoajhíttau reggel hirdeti ki ítéletét.
