Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-15 / 11. szám

Az olvasó irja Tanyai expressz Tisztelt Szerkesztőségi Már egy izben szóvátették, egy „Tanyai utazás", vagy „Tanyai kirándulás" című, nagyon kedves cikkük keretében, hogy a .,tanyai expressz" valóban úgy viselkedik, mintha expressz volna, de csak annyiban, hogy az indulási idő pillanatában lezárja a pénztárt ós jegyet többé nem ad ki. Szigorúan betartják ezt a rendelkezést még akkor is, •miikor — és ez gyakran fordul elő — a kisvasút még egy negyedóra múlva is a Rudolf-téren rostokol ... Hát ez még csak hagyján, szabály, az szabály, rendnek muszáj lenni! De most szóvá kell tenni olyan esetet, amikor semmiféle vasúti szabályzat szerint nem jogos » pénztár lezárása. Hetipiacos napokról van szó, nö meg ünnep és vasárnapokról, araikor — ez is többször előfordult már, — a közönség félórán keresztül is sorban áll a lónztár előtt, hogy jegyet kapjon. Persze, a pénztárt esak az utolsó percekben nyitják ki s Rniikor elérkezik az indulási idő ' pillanata, könyörtelenül lezárják. Tanyai magyarokkal megtörtént, hogy ott álltak szép türelmesen sorban a jegyért és amikor sorra kerültek volna, se szó, se beszéd, lezárták a pénztárt s ha kopogni merészeltek I az ablakon és megkérdezték, mit jej lentsen ez, hiszen a kisvasút még l javában tolat a Rudolf-téren, akkor j ogy mérges hang kiszólt, hogy — az indulási idő elmúlt! A türelem itt tehát nem rózsát termett, csupán — 20 fillér büntetéspénzt, amit a vonalban váltott jegy után kellett lefizetni)!: a tanyai magyaroknak . . . Sőt, már az is megtörtént, és pedig a legutóbbi vasárnap reggel, hogy két perccel ' az indulási idő előtt lezárták a pénztárt és a sorbanálló, türelmes magyarok annak ellenére, hogy a vonat még 5 perc múlva sem Indult, csak a vonaton válthatták meg jegyüket. Mit jelentsen ez? Kérdezzük tisztelettel, a „tanyai expressz" Igy akarja talán 80.000 pengőnyi deficitjét behoznit Soraink közléséért fogadja a t. Szerkesztőség hálás köszönetemet és maradok őszinte tisztelettel, régi előfizetőjük: (Aláírás.) I rdekes adatok a visszatért Bácska települési arányairól A tiszáninneni járás 99 2, a zentai járás 75-8 százaléka magyar — A rendszeres nemzetiségi települes, csak 1763-ban kezdődött meg az ősi magyar területre (A Délmagyajország munkatársaiul) A Magyar Statisztikai Szemle részletes ismertetését adja a visszafoglalt délvidéki területek inosl feldolgozott népességi, gazdasági, népmozgalmi, közegészségügyi és erdőgazdasági helyzetének. Dr. S e h n e i d é r Árpád »Ncpességi és gázrtOsági áttekintést cimü cikkében rámutat, hogy a visszatért területek közül kiterjedésénél fogva ís legnagyobb jelentőségű az, amelyet , általában Dclbácskának szokták Tievezni. Ez a területrész — írja a tanulmány—, amely a magyar Alföldnek leginiegránsabb, a trianoni békében teljesen önkényesen kiszakított darabja, földrajzilag tökéletes egységet alkot a tőle északra elterülő Duna—Tisza közötti területtel, attól semminemű természetesnek nevezhető határ nem választja el. Teljes egészében sík alföldi és konlineulA,<s éghajlati jellegű termei. Átlépve Iiercegszánlótól és Szegedtől délre északkeleti irányban húzódó trianoni batárt, a táj jellege változatlan marad, legfel jebb csak Szabadkától délre mutatkozik némi különbség, itt a Duna— tlszaközötti futóhomoknt, amelyet valamikor az utolsó jégkorszak utáni metegkorszakban fujt ki a nvugati szél a Duna medréből, fel váltja rendkiviili termékenységéről mondhatni világszerte ismert lősz talaj és a nehéz termékeny homok. ősi magyar településhely ez — irja a tanulmány —, amely mint természeti adottságainál fogva az állattenyésztéssel es mezőgazdasággal foglalkozó magyarságnak legjobban megfelelő terület, a Hunyadiak korában az ország legsűrűbben lakott tiszta magyar vidéke volt. A tőrök uralom pusztításainak közvetlenül kitett területen a népesség kipusztulván, Mária Terézia es II. József aUtt települt be újra. Sajnos a magyarság ebben az időhpn csökkent száma miatt nem tudta betelepíteni ezt a területet, német, bunyevác, tót és rutén települések is történtek, ugy, hogy ez a rész nemzetiségű területté vált. Mégis a magyarság megőrizte viszonylagos többségét és 1910-ben a most visszakerült területrészen a népességnek 42.4 százaléka volt magyar anyanyelvű. A magyar anyanyelvű népesség mellett a legnagyobb számmal az idetelepült németek élnek e területen, 1910-ben az össznépesség 22.8 százalékát alkolták. Az első német telepesek a karlócai és pozserováci békekötések után jöttek a törököktől felszabadi lott Duna—Tisza közére. A rendszeres telepítés azonban csak a hubertsburgi béke után, 1763-ban kezdődült meg, amikor a szolsálat nélkül maradt katonákat, különösen a Rajna vidékéről telepítették át a Bácskába, a telepesekre nézve rendkívül kedvező feltételek mellett. A magyarság eloszlása a DunaTisza közének most visszatért részén természetesen nem egyenletes, hanem a számos nemzetiség következtében meglehetősen szélsőségeket mulat. A Ferenc-csatornától északra eső területen például a magyarság aránya meghaladja az 57 százalékot, a szerbeké pedig mindössze 25.4 százalék. A Ferenc-csatornától délre eső területen a ma gvarság az össznépességnek csak 18.7 százalékát teszi, mig a szerbek együttes aránya 33.7 százalék. Ezen a területen a németség 32.9 százalékát alkotja az össznépességnek, mig á csatornától északra csak 10.8 százalékát. Kisebb területrészekre bontva ezt a területet még nagvobl szélsőségek mutatkoznak. Legmagyarabb a visszatért terület (iszamenti északi része, Csongrád vármegye tisznáinneni járása (99.2 százalék) és a zentai iárás (.75-8 szá ralék) Magvarkanizsa és- Zrnta városok. továbbá a tnpohai iárás HIREK Szegedi utmutató A Somogyi •Könyvtárban és az «gyetcini könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszolgálat. A Városi Muzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Frank) József Szent György tér 6, Frankó Andor Dugonics-tér 1, Surjányi József Kossuth Lajos-sugárut 31, Selmeezi Béla Somogyi-telep IX. n. 489. Szinház és mozik műsora; Belvárosi Mozi: Szüts Mara házassága, Korzó Mozi: C o n g 0 Mais i e, Széchenyi Mozi: Mellékutca, Városi Szinház; csütörtök délután: Niskavouri asszonyok, este: Ilyenek a férfiak, péntek: este: VI g özvegy, szombat délután: Három a kislány, este: Vig özvegy. ~oO»— — Árdrágítás! ügyek. Két árdrágitási ügyben Ítélkezett szerdán dr. U j v á r j István törvényszéki bíró. Király Jánosné deszki termelő októberben tejet hozolt a szegedi piacra és literjét a 26 filléres maximális termelői ár helyett 30 fillérért árusította. A törvényszék 50 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Vértes Jánosné kübekházi kofaaszszonv 28 filléres elárusitási ár helyett 30 fillért kért a tej literjéért a szegedi piacon. A törvényszék őt 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, mivel több liter teiet adott el ezen az áron. — A rendőrség két árdrágítót vett őrizetbe a szerdai piacon. B odó Ferencné 40 éves királvhalmi asszony 42 darab tojást hozott be a piacra és 20 fillérre tartotta darabiát, holott a maximális ár 17 fillér. Fekete Ferenc kiskundorozsmai lakos 10 liter teiet árult 34 filléres áron n moPnllanitott 32 filteres ár helveft. Mindkettőjüket őrizetbe vették és átad iák az ügyészségnek. — Uj kereskedelmi iskolát építenek Szabadkán. Szabadkáról jelentik: Szabadkán új kereskedelmi iskolai épület terve merült fel. A szabadkai kereskedelmi középiskola ugyanis Csak ideiglenesen nyert elhelyezést a Kakas-iskolában, ahol nincs elegendő tanterme, nincsenek szertárai, nincs nagyterme, tornaterme és udvara. Egészségügyi és tanügyi szempontból hátrányos dolgok ezek, éppen ezért az intézet igazgatója új kereskedelmi iskola felépítésére tett előterjesztést a törvényhatóságnak. Az xíj épületben el lehet majd helyezni a kereskedelmi fiúiskolát, valamint a kereskedelmi leányiskolát, amelynek létesítése küszöbön áll. — A tolvaj bejárónő. Újvári Erzsébet bejárónő neve nem ismeretlen a szegedi törvényszéken. Az elmúlt évben már egyizben állott a büntető cgyesbiró előtt, mert meglopla munkaadóját, ekkor egyhónapi fogházra Ítéltek, ez a büntetése még fellebbezés alalt áll. Szerdán ujabb lopási ügyből kifolyólag került dr. Molnár István törvényszéki biró elé. Az volt a vád ellene, hogy háziasszonyától, özv. Ferenc Józsefné, Teréz-utca 17. szám alatti lakostól, akihez alkalmilag takarítani járt, ellopott egy briliáns fülbevalót egy aranygyűrűt, több ruhaneműt és fehérneműt. Újvári Erzsébet csak az •'•kszerek és néhánv darab fehérnemű ellopását ismerte be. a ruhanemüek eltűnésében nem vállalt részességet. Elmondotta, hogv az ékszereket a Mars-téren ismeretlen embereknek adta el pár pengőért, hogv kisgyermekeinek élelmet vehessen. A törvényszék a vádlott által beismert Ionosokban mondotta ki bűnödnek Uivári Er,-éhetpt és háromhónani fogházra itólte. Harmónia hangvers»ny»k Ha Piovesan hegedüest A legkiválóbl üasz hegedüvirtuóa hatalmas műsorát, Mozart A-dur hegedűverseny, Bach s/.ótószonáta, Háiv del, stb. müvek. Jegy Délmagyarországnál ÍRNI K-veníléalfiiien minden csütörtökön és szombaton erdélyi flekken és vargabéles. — Hus-mcnetrend. A közellátásügyi minisztérium közli: Félreértések elkerülése végett táblázatba^ közöljük, hogy a hét egyes napjain a húsiparosok és vendéglátóüzemek milyen húsokat szolgáltathatnak ki a fogyasztóknak. Hétfőn: marhahús, Kedden: — Szerdán: — , Csütörtökön: sertés- és marha/ hús. Pénteken: — Szombaton: sertés-, marha-, bo£« jtí-, juhhús. Vasárnap: sertés-, marha- boOjú-, juhhús. A korlátozás alá nem eső baromfi, vad, házinyúl, lóhús, hal, zsír. háj, szalonna és tepertő, hurka, •disznósajt, belsőrósz (nyelv, tüdő, szív, vese, máj, vejő. mirigy, pacal, vér és csont), valamiDt az ezekből, vagy ezek felhasználásával készült élelmiszerek és ételek árusítása, illetőleg a vendéglátóüzemekben való kiszolgáltatása természetesen a hét minden napján szabad. Tizhónapi börtön a betörésből származó »talált« holmikért, li a j agos Tóth Vilmos szentesi földműves tavaly május elején tért haza Németországból, ahol mezőgazda-aal munkán dolgozott. Idehaza nem nézett munka után. hanem betört K u n Mária kisnyiri házához és egy kasra való ruhaneműt, élelmiszert és egyéb holmit lopott el. Amint hajnalban hazafelé cipelte zsákmányát, összetalálkozott Vágó József csendőrre], aki igazoltatta. Hajagos Tóth azt állította, hogy a teli kast útközben találta, természetesen a csendőr nem hitte el a mesét és bekísérte. Ilajagos Tóth szerdán került a szegedi törvényszék elé, ahol tagadta a terhére rótt bűncselekményt. A kihallgatott tanuk bú zonyitották Ilajajgos bűnösségét. A törvényszék tekintettel a tolvaj bűn. tetett előéletére, 10 hónapi börtönre ítélte Hajagos Tóth Vilmost. — Tüz keletkezett és megfulladl a füsttől a bezárt kisgyerek. Szerdán délelőtt jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy Mezőhegyesen tragikus gyermekszerencsétlenség történt. Kotroczó Pálné napszámosasszony eltávozott hazulról, távolléte idejére 2 éves kisgyermekére rázárta a szobaajtót Előzőleg jól betüzelt, hogy a kisgyermek meg ne fázzék. A nagy hőségtől lángralnbbant a falra kifeszített papír falvédő és a bútorok is meggyulladtak. Hatalmas füst keletkezett « mire Kotroczóné hazaérkezett, gyermeke a nagy füstben megfulladt, az anya ellen gondatlanság miatt indítanak eljárást. — Lögyakorlat a baktói lőtéren. Január 22, 23, 26. 27, 23. és 30-án 8 órától délután 3 óráig a helyőrség csapatai a baktói harcszerű lőtéren éles tölténnyel lőgyakorlatot tartanak. A fenti napokon a jelzett idő alaltt a szeged—sándorfálvi utat 9 közlekedés elöl elzárják.