Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-18 / 238. szám

Huszonhét pengője von jelenleg a városnak a siegéngkérdés megoldására (l Délmftgyarotszdg munkatársától) TK itt­nyálig kiholycaett szagények ellátásának és további gondozásának kérdését most már ál­landóan napirenden tarják a torony alatt. Dr­Pálfy polgármester ütasíwtta dr. Biacsg Béla tb. tanácsnokot, hogy a jövő hét elején látogas­sa végig azokat a tanyai házakat, ahol a város szegényeit elhelyezték. A személyes körút ta­pasztalatairól azonnal beszámol majd Biacsy Béla a polgármesternek, aki a kérdés beható megtárgyalása ntán intézkedik majd a kérdés gyökeres megoldása ügyében. Érintkezésbe lép a város azokkal a testületekkel — főként az al­sóközponti plébániával és az alsóvárosi egy­házközséggel —, amelyek segédkezet kívánnak nyújtani a városnak a szegényprebléma meg­oldásában. Valószínűnek látszik, hogy a város igénybeveszi majd a felajánlott segítséget és olyan módon oldja meg a szegedi kolduskér• dést, ahogyan azt a közreműködők javasolják': központi szegényházat, illetőleg szegény tel epet létesítenek Alsóközponton és esetleg Alsóvá­roson, ahol a fzegények « város által adott juttatásból Önmaguk látják el magukat a pW báni a, illetőleg az egyházközség felügyelete él gondozása melleit. Az ügynek gyors megoldását egyébként egyelőre anyagi természetű akadályok hátrál­tatják. Mint Dékány Sándor számvevőségi fő­tanácsos mondotta nekünk: a szegényiigyr© előirányzott költségkeretet már csaknem telje­sen kimerítették. A tavasz és a nyár folyamán' 2—2000 pengőt utalt ki a számvevőség az illeté­kes közegeknek; a jelenlegi maradvány össze­sen 22.40 pengő. Ebből a pénzből pedig aligha' lehet majd a tél előtt ruhákat ás lábbeliket! beszerezni a tanyára kihelyezett 40—50 szegény­sorsúnak. A város hatósága természetesem megtalálja a módját annak, hogy ennél a pil­lanatnyilag rendelkezésre álló 22.40 pengőnél több pénz is előirányoztassék h szegényügy megoldására. Lehetséges, hogy a Nép- és Csa­ládvédelmi alap, vagy az ennek keretében mű­ködő közjóléti szövetkezet is segítséget nyújt átmenetileg a városnak abban, hogy a szegény­kérdés végére pontot tegyen. 10.000 hallgatót segélyezett tizenhét év alatt a szegedi diákvédő iroda A Horthy Miklós-egyetem első esztendeje a díákszociálís munkában Az iroda az elmúlt évben 40.000 pengővel segí­tette a diákságot A diákasztal működéséről dr. Purjesz Béla; professzor számol be. A beszámoló részletesen ismerteti a menza tizienhétéves működését, majd az átalakulás ntán előállott nehéz helyzetet. Rá­mutat arra, hogy az elmúlt évben nemcsak a szük­séges nyersanyagok beszerzése körül mutatkoz­tak nehézségek, hanem a napról-napra emelkedő árak is felborították a költségvetést. A menza; 12.000 pengővel segélyezte a diákokat, ezenkívül még 5350 pengő élelmezési segélyt adott ki. A' Délvidékről érkezett hallgatók száma és az ujabb jelentkezések miatt a Horthy-Kollégium konyhája nem birja el az ujabb megterhelést, de az étterem is szöknek bizonyult. Az egyetemi diákotthon az elmúlt év első felében 66 hallgatót vett fel a kol­légiumba, a második szemeszterben már 94-et, eb­ben a számban már benne vannak a Pécsről ér. kezett bölcsészhallgatók és a délvidéki diákok el­ső csoportja. , 4 m i) P l M AGÍAKORS JYG' SZOMBAT. 1941. október 38. Áz angol rádió hallgatása után bűnvádi eljárás valótlan hir terjesztése miatt (A Délmagyarorezág munkatársától) A me/.ö­kovácsházi csendőrség meg jutiusban nyomozást indított az angol rádióból származó, a községben elterjesztett liirek ügyében. A nyomozás után az iratok átkerültek a szegedi ügyészségre. Az, ira­tok jelentést tettek arról, hogy Grünfcld .Jó­zsef mezökovácsházi kereskedő júliusban bement az egyik községi üzletbe és ott többek jelenlété­ben terjesztette az angol rádió hircit a tengely­hatalmak hadviseléséről és arról, hogy az. angolok saját győzelmükről adnak híreket. Grünfcld József elíen valótlan hir terjesztésének vétsége címén indult meg a bűnvádi eljárás. Az ügyet pénteken tárgyalta a szegedi törvényszék Ungváry-tanácsa. A vádlott kereskedő kijelentette védekezésében, hogy szó sem volt a londoni hírek terjesztéséről, sőt, éppen ellenkezően, amikor az üzletben szóvá tették a dolgot, ő határozottan tiltakozott a valót­lan hirek ellen és a híresztelések fölött megbot­ránkozását fejezte ki. Elmondotta azt is, hogy amikor hire terjedt a dolognak a községben és a csendőrök megindították a nyomozást, ellene el­járás indult meg internálás céljából, de ezt az el­járást megszüntették, mert nem nyert beigazolást, hogy ő lett volna a hirek terjesztője. A törvényszék számos tanút hallgatott ki a főtárgyaláson, azokat, akik mint vásárlók jelen voltak a kérdéses alkalommal az üzletben. A ta­nuk majdnem egybehangzóan azt vallották, hogy nem volt szó valótlan hír terjesztéséről, ellenke­zően, a vádlott kereskedő megbotránkozással azt mondotta, hogy senki sem hiheti el ezeket a gya­lázatos álhireket. A törvényszék a perbeszédek elhangzása után kihirdette ítéletét, amelyben Grünfeld Józsefei felmentette a valótlan hir terjesztésének vádja alól azzal az indokolással, hogy a tanuk vallomá­sa megcáfolta a vádat és igazolta, hogy a vádlott magatartása elítélő volt. A felmentő itélet ellen Ka ál ödön ügyész fel­lebbezést jelentett He. Háromévi fegyházra ítélték Gazsi Varga Jánost, aki kifosztott egy szentesi divatáruüzletet (A Délmagvarország munkatársától) Vakmerő fizletfosztogatás történt junius 19-én Szentesen. Gazsi Varga János 23 éves. töhbszörösen bün­tetett cipészsegéd kifosztotta Sváb LipóJ szen­tesi divatáruüzletét A vakmerő betörő alig ti* nappal azelőtt szabadult ki a hartai fegyintézet­ből. Szentesre utazott és ott az első alkalmas éj­szakán végrehajtotta tervéi. Felmászott a csator­nán sí. üzlet portáljáig, szétfeszítette a tartóvasa­kat, majd leereszkedett az üzletbe és ott kényel­mesen ősszepakkolta a kezeügvébe eső értékesebb cikkeket. 2687 pengő értékű férfi és női divatárut csomagolt össze, utána ngvancsak felmászott n nyílásig, ledobta a zsákmányt, majd maga is utá­na ngrott. Az ugrás nem sikerült, a vakmerő be­törő kificamította a bokáját, ezért igen megnehe­zült menekülése. Néhány napig az egvik Szentes melletti erdőben h'njkált, majd sikerült feljutnia Rudapestre. Sürgősen pénz kellett a vakmerő be­törőnek", ezért kiment a Teleki-térre és nagv ti­tokban ámlgatni kezdte a divatcikkeket. Gazsi Varga ellen országos körözést adtak ki és az oeryik detektív éppen akkor ismerte fel, amikor megpróbálta a zsákmányt értékesíteni. Gazsi Var­ga beismerte a betörést, később azonban a vizs­gálóbíró előtt mindent visszavont és azzal indo­kolta. hogv a rendőrségen erőszakkal kénvszerl­tették a beismerő vallomásra. Az ügyet pénteken tárgyalta a szegedi tőivénv­szék Ungváry-tanáesa. Gazsi Varga a törvényszék előtt is ártatlanságával védekezett és nem volt hajlandó beismerni semmit. A nála megtalált rti­vateikkekrftl azt mondotta, hogv egv ismeretlen embertől vásárolta Kiskunfélegyházán. A biznnvitás lefolytatása után a törvényszék tagadása ellenére is bűnösnek mondotta ki és há­romévi fegyházra ítélte. Az itélet indokolása meg állapítja, hogy az a tény. hogv a detektívek éppen értékesítési kisérlet közben fogták el a Teleki­téren és tnegtaláiták nála a zsákmány egvrés/ét. . a bűnjelekben pedig Sváb Lipót felismerte az üz­letéből elvitt áruk egyrészél. a törvényszék bizo­nyítottnak vette bűnösségét Az itélet ellen Gazsi Varga János ártatlanságát ithatatosan hangoz­tatva. fellebbezést felentett bt (A Délmagyarország munkatársától) Most je­lent meg a szegedi Horthy Miklós-egyetem diák­jóléti és diákvédő irodájának a menza és a sze­gedi diákotthon első évéről szóló összefoglaló je-' lentése. A diákvédő iroda működéséről az intéz­mény elnöke, dr. B a n n e r János, a másik két in­tézményről dr. Purjes-z Béla professzor szá­mol be. A Horthy Miklós-tudományegyetem felállítása után nem kezdődött uj élet a diákvédő irodában­— mondja jelentésében dr. Banner János —, mert erre szükség nem volt. Tizenhét év alatt az iroda már a Ferenc József-egyetem szegedi működése alatt minden vonatkozásban ugy kiépült, segélye­zési módszerei annyira kialakultak, hogy csupán folytatni kellett a munkát Csökkent a jövedelem, de nem csökkend, hanem egyre növekvő igények mellett. A jelentés ezután meleg szavakkal, részletesen emlékezik meg az elmúlt 17 év eredményes munká­járól, az iroda eddigi vezetőiről, különösen a leg­utóbbi két elnök, Polner ödön és Várady Imre működéséről. Tizenhétr év alatt az iroda 10.262 hallgatót segélyezett, 781.411 pengő bevé­tele volt adományokból, járulékokból és kölcsö­nök visszatérítéséből és ugyanezt az összeget fo­lyósította az iroda a diákságnak, még pedig 200 ezer pengőt kölcsönökre és 570.000 pergőt segé­lyekre, könyvtárra, stb. A Ferenc József-egyetem Kolozsvárra való visszatérésekor dr. Polner Ödön hangolta össze a két egyetem diákvédő kapcsolatait és vetette meg alapját » szegedi iroda önálló működésének. Amikor az átmeneti idő után dr. Banner János vette át az iroda vezetéséi, fölterjesztésben mu­tatott rá a kultuszminiszter előtt arra, hogy a rendelkezésre álló fedezet a hallgatók szociális helyzetének hathatós támogatására és javítására nem elégséges. Sajuos, még ma sem elég az az összeg, amelyet díákszociálís célra kellene fordí­tani. Megfontolandónak tartja a jelentés, hogy melyik a leghelyesebb segítség: a segély, vagy a kölcsön, mert 17 év alatt mintegy 50.006 pengő kölcsönt nem fizettek vissza és ezt az iroda most már solia többé nrin kapja vissza. Megállapítja ezután Banner János jelentése, hogy azok a tapasztalatok, amelyeket az iroda szerzett, főleg a leányhallgatók sok esetben sem erkölcsi, sem egészségi szempontból nem megfele­lő elhelyezése terén, az irodát arra a gondolatra vezették, hogy a leány ifjúság részére is létesíteni kellene egy olcsó, egészséges diákleányotthont. Kbben az irányban már meg is indította • szerve­zési mozgalmat ás máris számos környéki község és város ajánlott fel segélyt, természetesen azon­ban, az állam hathatós sagitsége nélkül a diák­leányotthon megvalósítása nem lehetséges. Az Eckhardt-itey az összeférhetetlenségi bizottság előtt Budapest, október 17. A képviselőház állan­dó összeférhet, etlenségí bizottsága októbet 22-én, szerdán délelőtt 11 órakor ülést tart. Tárgy: a m. kir. minisztérium 7210/41. M. E. számú határozatában a magyar állampolgár­ságától megfosztott, külföldön tartózkodó Eck­hardt Tibor országgyűlési képviselő ellen az 1938. évi 19. t.-c. 164. szakasza és a házszabályok 15. szakaszának 2. bekezdése alapján áttett összeférhetetlenségi ügy előadójának megvá­lasztása ás az első tárgyalási határnap ki­tűzése. nacseket Internálták Berlin, október 17. Macseket, a horvát pa­rasztpárt volt elnökét rendőri felügyelet alá helyeztek és tartózkodási helyet jelöltek ki szá­mára, mert. összeköttetésben állott ellenséges külföldi államokkal kapcsolatban lévő szemé­lyiségekkel. ÉDES MUST kapható KÜCSKA MIHÁLYNÁL, Kossuth Lajos-sugárul 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom