Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-28 / 221. szám

INGE BURG a mai német költészet remekeiből ad elö 1941. szeptember 30. kedden este 7, órakor az egyetem Aulájában, Dugonics-tér. dtlmagyar0bs2ag vasárnap. 1941. szeptember 28. megi ödön, Solyrrtossy Sándor. Szendrö Cíynm, SZufhmáry Árpád, Turánti Alajos. A kórusnak 30 tagja volt. összesen 59 főből állott tehát a mii vészt személyzet. 1914—15-ben nehéz dolga volt a direktornak. A férfiszinészck közül sokan bevonultak kato­nának. de így is 52 tagú társulatot szervezett. A társulat tagjai nagyjából ugyanazok, mint az előző évben. 1915— 16-ban szeptember 24-én kezdte a sze­ront a társulat a „KiSSSéged" hazafias akció javára. A régi tagok nagyrészt most Is meg­maradtak — írja az akkori Délmagyarörszág —, Csupán néhány szerepkörön történt változó*. Müller Mátyás karnagy utóda Rádió Rezső tétt, rtaiva Hantos Irma. szendo 'Asztalos Miéi MŐJodénekasnö és társalgási színésznő Ulstlt Mártn, rt Király Színház volt tarifa Énekes bOnVlván Fórray Aladár, táncos Rózsa Jenő, hősnő Gazdy Aranka. A társulat összlétszáma: S9. Megjegyzendő, hogy most is, mint már a* előző évben. Ónálló operaegyütlcs® volt a társulatnak. Hogy csak egy névre emre­kezzflnk: tenorista például Öcskay Kornél. 1916—17-ben a bevonulások miatt Csak 41 ta­got tudott szerződtetni az Igazgató, évközben azonban felmentések révén 43-ra szaporodót! a létszám. 1917—18-ban sem volt jobb a helyzet, mert akkor is Pftak állandó 40- 42 körül mozog a be* hívások és leszerelések miatt gyakran változó tagok száma. 1918—19-ben válságos időket éli az ország ég vele a magyar színészet, mégis 45 elsőrendű tagja volt ekkor Almássynak és hozzá 22 tagú kórfis. A: npernegyiitte* alapos kibővítése duz­zasztotta y fel a taglétszámot. De kellett fs a nagy operaegyüttes, mert a Déhnagyator­seúp-ban bejelentett müsortervezet szerint 72 Operaelőadást szándékozott tartani Almássy. A prózai műsoron a következő művek szere­péitek: PlOnlus': A bögrC. Aristophanéf. Dara­zsak, Motterr: Tartuffe, Mizantróp Ibsen: Vadkacsa, A társadalom támaszai. GőethéJ Faust, Shakespeare: Olbelfo. Velencei kal­már, Téli rege. (Tstériueesp. a mai Nemzeti Színháznak is becsületére válnék lt a pro­gram!) Aimássv utolsó éve 5b 1919—M-a* Ívná volt Almássy Fődre utol. s'A szezonja, Társulatát Így szervezte meg a Uélmagyarország-nak a papírhiáuy miatt bar­na nyerspaplrra nyomott angusztus 28-1 száma szerint: Kők.- Babits Vilma opera-koloratur. Kard­fsonyi Ili drámai szoprán, operett-díva, Déry Rózsi ncpszfnmfiénekesuő. Viola Margit saub­rett, Thuray Emma opera-alténekesnő, Dalnoky Tessa operelténekesnŐ, Stróbl Böske énekes naiva, Étsy Emilia drámai és vígjátéki szlnésa­nő. Greguss Margit drámai és vígjátéki színész­nő, Deák Flóra, naiva. Caéry Gizi társalgási nzmésznő, tttt Giza anyaazínésznŐ. Halta! Néllf komika. Szilágyi Aladárné komlka. — Férfiak: Almássy Endre művezető éa bős, Müller Má­tyás karnagy. Rádió Rezső karnagy (iám-Iám, akkor is a Rádió szolgáltatta a zenét), Mátrai Ernő opera-hasszlata, és opera-réndező. Balogh József társalgási színész, Tihanyi Zoltán opara­tenorista. Torma Zsiga tenorista. Donaokoe Fe­renc tenor-énekes. Halmos Gyula éa Tóth Bé­. la bariton-énekesek. Sugár Gyula énekes-bon" vivant, Deréki János táncoskomiküs (!), ope­rett-rendező, Nyáray Rezső buffó, Hldvéghi Ernő hős, apa, drámai rendező, Gáspár László hős és bonvlvant, László Tivadar lirai szerel­mes. Szilágyi Aladár jellemszinész, Békésay Antal jellemknmikua, Rndnal János jellemszi­nész. Bende Lá«zló siheder. Jávor Antal ciha­tér és táncos, Radó Béla társalgási tslnáac. „37 elsőrendű tagja éa 35 tágból álló kame­glélyzéte van a társulatnak" — írta tovább a Délmagyarörszág — „és úgy van szervezve, hogy opera, operett, dráma, vígjáték és n<*p­szininllré teljés személyzete van. Ekkora társu­lat vidéken még nem működött és így a- sze­gedi színpadon sem .játszott ilyen minden sze­repkörre élső- és másodrendű erőkkel teljesen megszervezett társulat. A legújabb akvizíciók közt említést érdemel Grcguss Margit, a pesti Medgyaszai-Szinbáz volt tagja. Jelentős ered­mény Mátrai Ernő öperarendczfi és basszista szerződtetésé. Mátrai mostanáig hasonló minő­ségben a bndapésti Városi Színház tagja volt, egyúttal játékmester és énektanár a Zeneaka­démián. Müller Mátyás karmesterrel ők ketten fogják betanítani az operaműsort, amely domi­nálja a szezont." Sajnos, a szépen induló évadot megzavarta a kommunizmus. Almássytól szinésztanács vet­te át « kommandót, majd a francia megszállás alatt a város francia parancsnoka egy trium­virátusra bízta az igazgatást, ennek tagja volt Juhász Gyula Is. A nemzeti kormány aztán is­mét visszahelyezte jogaiba Almássyt. Palágyí Lajós három éve és Andor Zsigmond igazgatósága 1920—21-ben Palágyi Lajos lett a szegedi szinház igazgatója. Fal Agyi mindig nagy és ní­vós társulatot tartott, énnek ellenére az akkori lapok tanúsága szerint állandó kemény kriti­kának volt kitéve. EhŐ évben 60, aztán 64. m harmadik esztendőben 71 tagú társulata volt. Az Andor Zsigmond 1923-ban kezdődő fls 192(5-ig tartó rezsimje szintén állandóan meg­felelően népes és művészi erőkben gazdag tár­sulatokat biztosított Szegednek. Talán éppen az volt a baj, hogy Andor állandóan túlszer­vezkedett és e>» hozzájárult anyagi bukásához. 1923—34-ben 103 tagú társulata volt Andornak. 1926-161 27-ig Faragó ödönt Kassáról hívták meg az Igazgató nélkül maradt szegedi szlnhát élére, majd Mátrai Ernő vette át rövid időre a szinház igazgatását. Harminchat elsővonaí­beli erőből. 23 kardalósbóí, tehát összesen 59 fő­ből állott Faragó társulata. Ekkor tűnt fel Páger Antal, Itt játszott Főidényi Lásdó, Haj­rnássy Miklós, Sz. Patkós Irma. A házikezeié a 1927-ben Tarnay Ernő igazgatása alatt a bá­zikpzeléssel kezdődött a szegedi színház „arany­kora". A város sokat áldozott színházára, de yolt is Itt olyan szinház, amilyet alighanem sem azelőtt, sem azután nem láttak vidéken. A szeged! színházbajáró közönség »ég jól emlék­szik ezekre az időkre. Az első évben 36 tagú elsőrendű együtteshez 40 tagú kórus járult as összlétszám 76 vatt. Ennek a társulatnak a tag­jai voltak főbbek között Biticsi Tivadar, Egyed Lenke. Jávor Pál. Kemény; Lili, Páger Antal P. GaizUr Lola, Sziklai Jenő, Sz. Patkós Irma. Saórád Ferenc, Tolnay Andor, Veszély Pál, Zöldhelyi Anna, stb. 1928—29-ben a Lugosí-Görög szinészeti év­könyv szerint 42-re emelkedett a vezetősziné­szek száma, így a 85 tagú kórussal együtt 71 volt a teljes létezőm. Beek Miklós és Fridi Frigyes voltak a karnagyok, Rarmath Hilda a primadonna, ekkor szerződött ide Dayka Mar­git, Kovdb* Károly, Peéry Piri és Németh An­tal, mint rendező. 1929—30-ban 40 volt a vezetőszineszek száma, a 36 tagú kórussal együtt tehát 76 tagot szám­lált • művééi! agyüttes. Ekkor tűnt fel Ajtay Andor, ide szerződött Oeella Lajos és Kdnyvos­Tátk Erzsi. Kies Manyi. Nagy György, Pártos Klári. Szilát sy Gyula. Tára? Térenjj, A hanyatlás EzcrkilenCszázhanrt incban ért véget a házi­kézetésés rendszer időszaka, a város ismét ma­gánvállalkozónak adta a színházat. Görög Sán­dor. aki mint titkár, még Andorral került Sze­gédre, lett az Igazgató. 1931—32-ben Görög kitűnő társulatot szerve­zett. Többek között Táray Ferenc. Ignáez Rózsa, Kiss Manyi, Kondor Ibolya, Pallay Manci, Po­gány Irén, Székelyhidy Adrienne, Ajtai, Lár sár Tihamér, Mlsöga László, Vágó Artnt. Zttahy Pál voltak tagjai a 33 vezet Őszi ítésszel, 25 tágú karszemélyzettel és 12 tagú görléso­porttal rendelkező 70 tagú társulatnak. A műsor is válogatott volt ebben az évben. Külön említésre méltó az operamüsor, amely a következő előadásokat prezentálta a nagyér­demű közönségnek: Bánit bán, Don Jüan, Don Pasquale, Ernánl, Faust, Fra Diavolö, Lakmé. Mignon, Szöktetés a szérályból, Turandot. Wáthtír. . Ekkor azonban megkezdődött a hanyat­lás, amely 1932. nyarán a makói nyá­ri szezon alatt Táray és Herczeg Vilmos irányításával konzorciumhoz, majd a társulat felbomlásához vezetett. A következő évben újra szervezte még társulatát Görög, de har­madszorra nem kapta meg a színházat, ame­lyet ezután Sziklai Jenőnek adott a törvénha­tósági közgyűlés. A Sziklai-rezsim története napjaink törté­nete, ezért nem is szorul bővebb ismertetésre. Sziklai is mindig nagy és jó társulatot tartott. Társulatainak létszáma minden évben 60—70 fl körül mozgott, a túlzott opercttkultusz miatt azonban ő is e korbeli igazgatók közé számít Ami pedig utána következett: a csetetársulatoh egy éve, betetőzte a hanyatlást. íme, 30 év színháztörténete a társül a tők tük­rében. Sok nagy és dicső esztendő emelte ez alatt a 30 év alatt a szegedi kulturát. És mosl a hanyatlás kora után a szegedi közönség újra azt várja, hogy elkövetkezzék a felemelkedés, a fellendülés újabb korszaka, a művészetbe, aü irodalomba, a humánumba és egy megújuló szociális közösségbe vetett bit erejével. Szász Ferenc. Mákot kevert gyermekének ételébe (A Délmagyarország munlto fór sótól) Hár­man állottak szombaton gondatlanságból oko­zott emberöléssel vádoffan a szegedi törvény­szék BóftajManácsa előtt. Áprilisban Oí/uris Józsefné kiskundorozsmai napszámoaasszony kéthónapos kisgyermeke álmatlanságban szen­vedett. Szomszédai, Gyuris Erzsébet és Farkas­Ketnenece Andor azt tanácsolták Gyurisáénak, bogy gyermekének ételébe mákot, keverjen. Farkas-Kemeuccz Andor adott is egy fej má­kot Gyurisfiénak. aki a mákot gyermekének ételébe keverte. A kisfiú a mákos étéitől el­aludt, több napon keresztül eszméletlen volt majd április 23-án meghált. Az ügyészség Gyuris Józsefné, Gyüris Er­zsébet és Farkas-Kemeneéz Andor ellen gon­datlanságból okozott emberölés címén vádiratot adott ki. A szombati főtárgyaláson Gyurisné sírva védekezett. Gyuris Erzsébet és Farkas­K. Andor ártatlanságukat hangoztatták. Dr. Szarvas János ügyészségi alelnök súlyosan el­ítélte a babonát, amelynek mint a jelen esetben is, halálos áldozata van. A törvényszék Gyuria­nét az ítélet végrehajtásának felfüggesztésével ti napi, Gyuris Erzsébetet, és Farkas-K. An­dort tigyéaotak 15—15 napi fogházbüntetésre ítélta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom