Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-16 / 160. szám
4 D6LM AGYXRORSZAIS m SZERDA, 1941. JULIUS 16 Lelopta a cipőt a Mars-téren alvó nő lábáról Még fel sem ébredt, a rendőr visszahozta (J Délmagyar ország munkatársától) Nom mindennapi bűneset, hogy alvó nő lábáról valaki lelopja a cipőt. Ezt a bűnt követte el a Mars-téren Papp Ernő 44 éves szegedi napszámos. A Mars-téren, a mázsálóház tövében aludt Kósa Jánosné piaci árus és leánya. Kora hajnal óta dolgoztuk és a nagy melegben elfáradvsa lefeküdtek aludni az épület hűvöse alá. Az alvó nőket látta meg Papp Ernő és csöndben melléjük lépve. ,leoperálta" Kósa Jánosné lábáról vadonul új lakkcipőjét. Aztán inge alá rejtve a zsákmányt, sietett a Mars-teret elhagyni. Egyik rendőrőrszemnek azonban feltűnt » „púpos" ing, megállította Papp Ernőt, igazolásra szólította fel, majd bekísérte a központi ügyeletre. Itt kihallgatták Papp Ernőt s kihallgatása után vele együtt mentek ki a Mara-térre, ahol még mindig békésen aludt a mázsólóház tövében Kósa Jánosné és a leánya, Amikor felköltötték és átadták neki az ellopott sipőt, meglepődve vette tudomásul, hogy közbea • ftlpő vándorúton volt a lába és a rendőrség között. Papp Ernőt átkísérték az ügyészség fogházába, ahol megyárja, míg különös cipőlopási bőn ügyében kimondja az ítéletet a bíróság. Hajnali kaland a tiszaparti csárdában Négy szeket dalolva vitt el egy hajnali társaság a Kőrösi-csárdaból (A Délmagyarország munkatársától) A tiszaparti Körösi-csárda tulajdonosa négy ismeretlen 1 tataiemberember ellen tett lopás miatt feljelentést a rendőrség központi ügyeletén. A felje.'tn t5s előzményeként derűs jelenetek játszódtak |e. Hegen elmúlt már záróra, a nap is megmutatkozott már a Tisza fölött, amikor egymás vállát •tölelve négy elegáns, láthatóan beborozott fiatalember jelent meg a tiszaparti csárdában. Komoly arccal, libasorban kerülgették meg a fákat, majd hangos indiánrikoltozással ugrottáb ál a csárda udvarára kitett asztalokat és székeket. A müveletet a csárda még fenn levő személyzete derűs nyugalommal nézte. Az ügy akkor veti komolyabb színezetet, amikor a jókedvű fiatalemberek italt követeltek. A tulajdonos az ital kiadásai megtagadta, mert egyrészt látta, hogy erősebb mértékben beborozott társasággal van dolga, másrészt pedig a záróra már régen elmúlt s Így az italkiadás tilos. Élénk vita fejlődött ki a csárda tulajdonosa és a négytagú társaság között. A fiatalemberek kijelentették, hogy hajlandók megvárni a reggeli nyitást is, de addig »stikában< adjon ki részükre $ort a tcsárdást. Vita közben a hajthatatlan kocsmárost harsogó derültség közben »kőszivünek« nevezték s több más titulussal illették. Mindez azonban nem vezetett eredményre, mert italhoz nem tudtak jutni a fiatalemberek. Araikor már nyilvánvaló lett, bogy a vita meddő a bor kiszolgálása szempontjából, a négy fiatalember módszert változtatott s felcihelődve készült arra, hogy elhagyja a csárdát. Menet közben azonban mindegyikük vállára vett egy-egy széket — összesen tehát nágyét _ a hangos énekszóval, a székeket használva fel dirigensi pálcának, kivonultak a tiszaparti csárda imvarából. A csárda tulajdonosa követte egy darabon őket, számítva arra, bogy a társaság valahol leteszi a székeket, ez azonban nem következett be a várt időben., úgyhogy a kocsmáros kénytelen volt eredmény nélkül hazatérni annál is inkább, mert közben az elcsendesedett társaság is eltűnt a szeme elől. így került az ügy a rendőrség elé, ahol felje lentést tett és hozzávetőleges személyleirást adott a csárda tulajdonosa. A kár 32 pengő. A rendőrség megindította a nyomozást az ismeretlen fiatalemberek kilétének megállapítása ügyéhen. Remény van azonban arra, hogy mielőtt akt* születne « hajnali kalandból: a székek visszakerülnek oda, ahonnan a dalolókedvü hajnali vendégek elbomolták. TU% a ssőregí káírán\g\avnál Egy iehersxerelvény mozdonyánále kipaiianó sxikrájátfól füzei fogott a gyártelep melletti nádas (A Délmagyarország munkatársától) Kedden délután nemsokbal azután, hogy egy hoszszú teherszerelvény áthaladt a szegedi vasúti hídon, megszólalt a tűzoltók központi ügyeletén a telefon. A szegedi tűzoltókat a szőregi kátránygyárhoz kérték, ahol tűz ütött ki. A szegedi tűzoltók két motoros fecskendőkocsija szirénázva robogott Szőregre. A kivezényelt tűzoltókkal ment a tűz helyére Horváth István tűzoltófőparancsnok is. A szőregi kátránygyárhoz a szegediekkel egyidőben befutott az újszentiváni tűzoltóság is és a helyi tűzoltókkal együtt kezdték meg a tűz oltását. Félóra alatt sikerült lokalizálni g tüzet 8 megmenteni a gyártelepet attól, hogy az elharapódzó tűz magára a telepre is átterjedjen. Az történt ugyanis, a hivatalos megállapítás szerint, hogy a Makó felé haladó szerelvény mozdonyának szikrájától a flekk evő hőségben tüzet fogott a gyár körüli kiszáradt nádas. A tűz pillanatok alatt végigfutott a könnyen gyúló nádason és csakhamar elérte a gyártelep kerítését, majd a gyártelepen lévő olajfinomító üzemet is. Itt már megfeszített erővel dolgoztak a tő»oltók, állandó vízsugarak alatt tartották .az olajfinomító telepet és a kátránygyáa terülőtét. A gyors munka meghozta az eredményt, a tűz megakadt a gyártelep előtt, úgy, hogy sem a berendezésben, sem az üzemekben, sem az itt elhelyezett anyagokban nem tett kárt. A tűz lokalizálása után a tűzoltók a pattogó nádast gettók ostrom alá, itt is csakhamar végleg eloltották a lappaugó, föl föllobbanó lángokatMAGYAR NYILVÁNOSSÁG SZÉTFOSZLOTT A SZTALIN-VONAL LEGENDA JA cimen érdekes cikket közöl a »Pesti Hírlap* mai száma berlini munkatársának, N e 11 e r Mátyásnak tollából. Amint nyugaton a Maginot-vonal betonfala ékelődött a Német birodalom és Franciaország közé irja —, keleten Moszkva a Sztalin-erőditmény láncolatára akarta hántani a feladatot, „ hogy feltartóztassa az ellenséges erők előretörését. A két hatalmas erődrendszer között azonban lényegbevágó különbségek vannak. A Maginot-vonal egyetlen óriási összefüggő várrendszer volt, páncéltornyokkal, süllyesztett laktanyákkal. Mélysége aránylag csekély volt, ugy, hogy joggal nevezték el •betonfalnak*. A Sztalin-vonalat ezzel szemben inkább a Siegfried-vonalhoz lehet hasonlítani. Korántsem egyetlen összefüggő várfal, inkább nagymélységü területsáv, amelybe sűrűn vagy szétszórva kisebb-nagyobb erődöket építettek. Ezek a jól álcázott vasbetonfészkek egymás mellett és mögött helyezkednek anélkül, hogy egymással közvetlen öszszekötteitésben állnának. A Sztalin-vonalnál, akárcsak a Siegfried-vonalnál minden egyes kiserődöt külön kell elfoglalni, minden bunker őrsége önmagára utaltan védekezik. A szovjetorosz hadvezetőség tudta, hogy a roppant német nyomás ellen számára ez az egyetlen védekezési lehetőség. Éppen ezért a legprélyesebb, halálraszánt ellenállást rendelte el. A szovjethadvezetés arra is berendezkedett, hogy a korszerű fegyverek latbavetésével alkalmas pillanatban innen indítsa rohamra páncélkocsijait és repülőgépeit Mindezek az elképzelések puszta tervek maradtak s kivitelükre a mindent elsöprő német támadás következtében még kísérlet formájában se kerülhetett sor. A német hadsereg a Sztalin-vonal áttörésével egyik legnagyobb, sőt talán legnagyobb haditényét hajtotta végre _ irja a továbbiakban a cikk. Moszkvában a nyugati erődítéseket épp olyan bevehetetlennek hitték, mint ahogy Páris ts vakon bizott a Maginot-vonal •biztonságában«. Berlinben viszont hangsulyozták, hogy nincsenek bevehetetlen várak. -A némel hadvezetés nem törődött azzal, hogy a moszkvai rádióhíradás a német erők megtorpanásáról beszélt. A mig Moszkva hitegette magát és a külvilágot, a Sztaljn-vonalon már több rést Ütöttek a német véderő csapatai. NEM MARADHAT .b^ERB ATllEN* A MAGYAR ÚJVIDÉK cimen újvidéki beszámolót kpzöl » •Nemzeti Újság*. Újvidék a jövőépítés nagy létküzdelmében — irja a tudósítás — egyrészt különleges helyzetben van a Délvidék inas városaival és tájaival szemben. Újvidéket a megboldogult Jugoszlávia Rácska s az egész volt Dunabánság legszebb és legmodernebb városává építette ki. Mig tehát Bácska területén mindenütt beruházásokra, építésre, huszonkét esztendős restancia pótlására lesz szükségí addig Újvidéken most az a nagy probléma; miként lehet és keli a jugoszláv uralom alatt kiépített intézményeket gazdasági berendezéseket és általában Újvidék életszínvonalát legalább is az eddigi színvonalon megtartani? Újvidék a magyar hazának mindig csak határvárosát jelentette, addig a szerbeknek ez volt a művelődési központja már Trianon előtt is. Volt idő, amikor a szerb szellemiséget nem is Belgrád, hanem a magyar Újvidék képviselte. A szerbek Újvidék régi nagyszerű intézményei és középületei mellett igazán sokat építettek az elmúlt két évtizedben. A *Limán*, az egykori dunaparti mocsár helyén egész városrész keletkezeit. Modern öt-hatemeletes bérházak, tisztviselőlakások, közhivatali székházak hirdetik mindenfelé, hogy Jugoszlávia hálás volt az újvidéki szerbeknek, akik előbb képviselték a szerb kultúrát, mint Belgrád. »A mi pénzünkért — mondják az újvidéki magyarok — nekik semmi sem volt drága*. Mert azt mondani sem kell, hogy ezeket az épületeket a bácskai magyarság izzadta kl elsősorban. A szerb adórendszer ugy volt megalkotva, bogy Bácska fizesse a jugoszláv adóbevétel nagyobb hányadát. Most remélhetőleg alaptalanul — irja a továbbiakban a Nemzeti Újság — attól félnek Uividéken, hogy sok eddigi intézményük a magyar polgári közigazgatás bevezetése után megszűnik s ezek az épületek, amelyeknek Bácska fizette ki az árát, üresen maradnak, másutt pedig ugyancsak a bácskaiak adójából kell majd emelni uj épületeket. Újvidék utcáin mindenütt kiadó lakásokat hirdetnek. Azt mondják, legalább 2000 lakás áll ma üresen, A hivataloknak polgári tisztviselőkkel való végleges benépesítése s az újvidéki katonai helyőrség tisztjeinek ideköltözése után ez a 2000 üres lakás majd bizonyosan benépesül. Dr. Nagy Iván az ottani magyarság egyik népszerű vezetője a következőket mondja: A felszabadulás után megejtett »kis népszámlálás* szerint körülbelül 15.000 lélekkel fogyott Újvidék lakossága- Megállapítottuk azt is, hogy a szerbek 10.000 főnyi magyarságot sikkasztottak el Újvidéken. Újvidéken a magyarság relatív többségben van. 26.000 a magyarok lélekszáma a most körülbelül 60.000 lelket számláló városban. A baj azonban az, hogy a magyarság a város értelmiségi és nagyobb osztályaiban igen kevés számmal van képviselve. Újvidék nom lehet továbbra í* a szerb Athén, a szerb szellemiség és a szerb kulturg fellegvára. Magyar végvár vagyunk magyar művelődési és gazdasági gócponttá kell lennie ennek a városnak, hogy méltóan töltse he hivgtásál a déli végpken. 0a nuaraini megu, va*sn hosszabb mi mt távol otthonától: biztosítson betöréses looásl Hír ellent
