Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-16 / 160. szám

4 D6LM AGYXRORSZAIS m SZERDA, 1941. JULIUS 16 Lelopta a cipőt a Mars-téren alvó nő lábáról Még fel sem ébredt, a rendőr vissza­hozta (J Délmagyar ország munkatársától) Nom mindennapi bűneset, hogy alvó nő lábáról va­laki lelopja a cipőt. Ezt a bűnt követte el a Mars-téren Papp Ernő 44 éves szegedi napszá­mos. A Mars-téren, a mázsálóház tövében aludt Kósa Jánosné piaci árus és leánya. Kora haj­nal óta dolgoztuk és a nagy melegben elfárad­vsa lefeküdtek aludni az épület hűvöse alá. Az alvó nőket látta meg Papp Ernő és csöndben melléjük lépve. ,leoperálta" Kósa Jánosné lá­báról vadonul új lakkcipőjét. Aztán inge alá rejtve a zsákmányt, sietett a Mars-teret el­hagyni. Egyik rendőrőrszemnek azonban fel­tűnt » „púpos" ing, megállította Papp Ernőt, igazolásra szólította fel, majd bekísérte a köz­ponti ügyeletre. Itt kihallgatták Papp Ernőt s kihallgatása után vele együtt mentek ki a Mara-térre, ahol még mindig békésen aludt a mázsólóház tövében Kósa Jánosné és a leánya, Amikor felköltötték és átadták neki az ellopott sipőt, meglepődve vette tudomásul, hogy köz­bea • ftlpő vándorúton volt a lába és a rend­őrség között. Papp Ernőt átkísérték az ügyészség foghá­zába, ahol megyárja, míg különös cipőlopási bőn ügyében kimondja az ítéletet a bíróság. Hajnali kaland a tiszaparti csárdában Négy szeket dalolva vitt el egy haj­nali társaság a Kőrösi-csárdaból (A Délmagyarország munkatársától) A tisza­parti Körösi-csárda tulajdonosa négy ismeretlen 1 tataiemberember ellen tett lopás miatt feljelen­tést a rendőrség központi ügyeletén. A felje.'tn t5s előzményeként derűs jelenetek játszódtak |e. Hegen elmúlt már záróra, a nap is megmutatko­zott már a Tisza fölött, amikor egymás vállát •tölelve négy elegáns, láthatóan beborozott fia­talember jelent meg a tiszaparti csárdában. Ko­moly arccal, libasorban kerülgették meg a fákat, majd hangos indiánrikoltozással ugrottáb ál a csárda udvarára kitett asztalokat és székeket. A müveletet a csárda még fenn levő személyzete derűs nyugalommal nézte. Az ügy akkor veti ko­molyabb színezetet, amikor a jókedvű fiatalembe­rek italt követeltek. A tulajdonos az ital kiadásai megtagadta, mert egyrészt látta, hogy erősebb mértékben beborozott társasággal van dolga, más­részt pedig a záróra már régen elmúlt s Így az italkiadás tilos. Élénk vita fejlődött ki a csárda tulajdonosa és a négytagú társaság között. A fiatalemberek kije­lentették, hogy hajlandók megvárni a reggeli nyi­tást is, de addig »stikában< adjon ki részükre $ort a tcsárdást. Vita közben a hajthatatlan kocs­márost harsogó derültség közben »kőszivünek« ne­vezték s több más titulussal illették. Mindez azon­ban nem vezetett eredményre, mert italhoz nem tudtak jutni a fiatalemberek. Araikor már nyil­vánvaló lett, bogy a vita meddő a bor kiszolgá­lása szempontjából, a négy fiatalember módszert változtatott s felcihelődve készült arra, hogy el­hagyja a csárdát. Menet közben azonban mind­egyikük vállára vett egy-egy széket — összesen tehát nágyét _ a hangos énekszóval, a székeket használva fel dirigensi pálcának, kivonultak a ti­szaparti csárda imvarából. A csárda tulajdonosa követte egy darabon őket, számítva arra, bogy a társaság valahol le­teszi a székeket, ez azonban nem következett be a várt időben., úgyhogy a kocsmáros kénytelen volt eredmény nélkül hazatérni annál is inkább, mert közben az elcsendesedett társaság is eltűnt a szeme elől. így került az ügy a rendőrség elé, ahol felje lentést tett és hozzávetőleges személyleirást adott a csárda tulajdonosa. A kár 32 pengő. A rendőr­ség megindította a nyomozást az ismeretlen fia­talemberek kilétének megállapítása ügyéhen. Re­mény van azonban arra, hogy mielőtt akt* szü­letne « hajnali kalandból: a székek visszakerül­nek oda, ahonnan a dalolókedvü hajnali vendégek elbomolták. TU% a ssőregí káírán\g\avnál Egy iehersxerelvény mozdonyánále kipaiianó sxikrájátfól füzei fogott a gyártelep melletti nádas (A Délmagyarország munkatársától) Ked­den délután nemsokbal azután, hogy egy hosz­szú teherszerelvény áthaladt a szegedi vasúti hídon, megszólalt a tűzoltók központi ügyele­tén a telefon. A szegedi tűzoltókat a szőregi kátránygyárhoz kérték, ahol tűz ütött ki. A szegedi tűzoltók két motoros fecskendőkocsija szirénázva robogott Szőregre. A kivezényelt tűzoltókkal ment a tűz helyére Horváth István tűzoltófőparancsnok is. A szőregi kátránygyárhoz a szegediekkel egyidőben befutott az újszentiváni tűzoltóság is és a helyi tűzoltókkal együtt kezdték meg a tűz oltását. Félóra alatt sikerült lokalizálni g tüzet 8 megmenteni a gyártelepet attól, hogy az elharapódzó tűz magára a telepre is átter­jedjen. Az történt ugyanis, a hivatalos megál­lapítás szerint, hogy a Makó felé haladó sze­relvény mozdonyának szikrájától a flekk evő hőségben tüzet fogott a gyár körüli kiszáradt nádas. A tűz pillanatok alatt végigfutott a könnyen gyúló nádason és csakhamar elérte a gyártelep kerítését, majd a gyártelepen lévő olajfinomító üzemet is. Itt már megfeszített erővel dolgoztak a tő»­oltók, állandó vízsugarak alatt tartották .az olajfinomító telepet és a kátránygyáa terülő­tét. A gyors munka meghozta az eredményt, a tűz megakadt a gyártelep előtt, úgy, hogy sem a berendezésben, sem az üzemekben, sem az itt elhelyezett anyagokban nem tett kárt. A tűz lokalizálása után a tűzoltók a pattogó nádast gettók ostrom alá, itt is csakhamar vég­leg eloltották a lappaugó, föl föllobbanó lán­gokat­MAGYAR NYILVÁNOSSÁG SZÉTFOSZLOTT A SZTALIN-VONAL LEGEN­DA JA cimen érdekes cikket közöl a »Pesti Hírlap* mai száma berlini munkatársának, N e 11 e r Mátyásnak tollából. Amint nyuga­ton a Maginot-vonal betonfala ékelődött a Né­met birodalom és Franciaország közé irja —, keleten Moszkva a Sztalin-erőditmény lán­colatára akarta hántani a feladatot, „ hogy feltartóztassa az ellenséges erők előretöré­sét. A két hatalmas erődrendszer között azon­ban lényegbevágó különbségek vannak. A Maginot-vonal egyetlen óriási összefüggő várrendszer volt, páncéltornyokkal, süllyesz­tett laktanyákkal. Mélysége aránylag cse­kély volt, ugy, hogy joggal nevezték el •be­tonfalnak*. A Sztalin-vonalat ezzel szemben inkább a Siegfried-vonalhoz lehet hasonlíta­ni. Korántsem egyetlen összefüggő várfal, in­kább nagymélységü területsáv, amelybe sű­rűn vagy szétszórva kisebb-nagyobb erődö­ket építettek. Ezek a jól álcázott vasbeton­fészkek egymás mellett és mögött helyezked­nek anélkül, hogy egymással közvetlen ösz­szekötteitésben állnának. A Sztalin-vonalnál, akárcsak a Siegfried-vonalnál minden egyes kiserődöt külön kell elfoglalni, minden bun­ker őrsége önmagára utaltan védekezik. A szovjetorosz hadvezetőség tudta, hogy a rop­pant német nyomás ellen számára ez az egyetlen védekezési lehetőség. Éppen ezért a legprélyesebb, halálraszánt ellenállást rendel­te el. A szovjethadvezetés arra is berendez­kedett, hogy a korszerű fegyverek latbaveté­sével alkalmas pillanatban innen indítsa ro­hamra páncélkocsijait és repülőgépeit Mind­ezek az elképzelések puszta tervek maradtak s kivitelükre a mindent elsöprő német táma­dás következtében még kísérlet formájában se kerülhetett sor. A német hadsereg a Szta­lin-vonal áttörésével egyik legnagyobb, sőt talán legnagyobb haditényét hajtot­ta végre _ irja a továbbiakban a cikk. Moszkvában a nyugati erődítéseket épp olyan bevehetetlennek hitték, mint ahogy Páris ts vakon bizott a Maginot-vonal •biztonságá­ban«. Berlinben viszont hangsulyozták, hogy nincsenek bevehetetlen várak. -A némel had­vezetés nem törődött azzal, hogy a moszkvai rádióhíradás a német erők megtorpanásáról beszélt. A mig Moszkva hitegette magát és a külvilágot, a Sztaljn-vonalon már több rést Ütöttek a német véderő csapatai. NEM MARADHAT .b^ERB ATllEN* A MAGYAR ÚJVIDÉK cimen újvidéki beszámolót kpzöl » •Nemzeti Újság*. Újvidék a jövőépítés nagy létküzdelmében — irja a tudósítás — egyrészt különleges helyzetben van a Délvidék inas vá­rosaival és tájaival szemben. Újvidéket a megboldogult Jugoszlávia Rácska s az egész volt Dunabánság legszebb és legmodernebb városává építette ki. Mig tehát Bácska terü­letén mindenütt beruházásokra, építésre, hu­szonkét esztendős restancia pótlására lesz szükségí addig Újvidéken most az a nagy probléma; miként lehet és keli a jugoszláv ura­lom alatt kiépített intézményeket gazdasági berendezéseket és általában Újvidék életszín­vonalát legalább is az eddigi színvonalon megtartani? Újvidék a magyar hazának min­dig csak határvárosát jelentette, addig a szer­beknek ez volt a művelődési központja már Trianon előtt is. Volt idő, amikor a szerb szellemiséget nem is Belgrád, hanem a ma­gyar Újvidék képviselte. A szerbek Újvidék régi nagyszerű intézményei és középületei mellett igazán sokat építettek az elmúlt két évtizedben. A *Limán*, az egykori dunaparti mocsár helyén egész városrész keletkezeit. Modern öt-hatemeletes bérházak, tisztviselő­lakások, közhivatali székházak hirdetik min­denfelé, hogy Jugoszlávia hálás volt az új­vidéki szerbeknek, akik előbb képviselték a szerb kultúrát, mint Belgrád. »A mi pénzünk­ért — mondják az újvidéki magyarok — ne­kik semmi sem volt drága*. Mert azt mondani sem kell, hogy ezeket az épületeket a bácskai magyarság izzadta kl elsősorban. A szerb adórendszer ugy volt megalkotva, bogy Bács­ka fizesse a jugoszláv adóbevétel nagyobb há­nyadát. Most remélhetőleg alaptalanul — irja a továbbiakban a Nemzeti Újság — attól fél­nek Uividéken, hogy sok eddigi intézményük a magyar polgári közigazgatás bevezetése után megszűnik s ezek az épületek, amelyek­nek Bácska fizette ki az árát, üresen marad­nak, másutt pedig ugyancsak a bácskaiak adó­jából kell majd emelni uj épületeket. Újvidék utcáin mindenütt kiadó lakásokat hirdetnek. Azt mondják, legalább 2000 lakás áll ma üre­sen, A hivataloknak polgári tisztviselőkkel való végleges benépesítése s az újvidéki ka­tonai helyőrség tisztjeinek ideköltözése után ez a 2000 üres lakás majd bizonyosan bené­pesül. Dr. Nagy Iván az ottani magyarság egyik népszerű vezetője a következőket mond­ja: A felszabadulás után megejtett »kis nép­számlálás* szerint körülbelül 15.000 lélekkel fogyott Újvidék lakossága- Megállapítottuk azt is, hogy a szerbek 10.000 főnyi magyarsá­got sikkasztottak el Újvidéken. Újvidéken a magyarság relatív többségben van. 26.000 a magyarok lélekszáma a most körülbelül 60.000 lelket számláló városban. A baj azonban az, hogy a magyarság a város értelmiségi és nagyobb osztályaiban igen kevés számmal van képviselve. Újvidék nom lehet továbbra í* a szerb Athén, a szerb szellemiség és a szerb kulturg fellegvára. Magyar végvár vagyunk magyar művelődési és gazdasági gócponttá kell lennie ennek a városnak, hogy méltóan töltse he hivgtásál a déli végpken. 0a nuaraini megu, va*sn hosszabb mi mt távol otthonától: biztosítson betöréses looásl Hír ellent

Next

/
Oldalképek
Tartalom