Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-15 / 159. szám

Aláírták o sitrlot f€őu?ersifinctef Szíriába® harminchat ora óta szünetel az ellenségeskedés, Wilson és Dentz tábornok aláírták a fegyverszüneti okmányt. A fegyverszünet feltételeit még nem hozták nyilvánosságra, de Kairóból közölték, hogy azokat Viony kiküldöttei elfogadták. Ugy tuaiák, hogy a St. 'Jean d'Acre-ban megkötött fegyverszünetet Kairóban és Beirutban ratifikálják. Jeruzsálemi katonai szakértők szerint Dentz tábornok pusztán katonai szükségszerűségből kezdett tárgyalni, mivel nem akarta katonáit az összeroppanás, vagy megsemmisülés lehetőségének kitenni. „Roosevelt kész felroDDantaifi a lőporos hordó;" Stockholm, julius 14. A MTI jelenti: Az Affonhladcd newyorki tudósítója szerint Roosevelt kész felrobbantani a lőporos hordót. Roosevelthez közelálló körökből azt jelentik, hogy az elnöknek az a szándéka, hogy minél előbb létrehozza a hadiállapotot Németország és az Egyesült-Államok között. Az amerikai hajóraj egységei ezért azt a parancsot kapták, tüzeljenek előzetes figyelmeztetés nélkül minden német tengeralattjáróra, minden német repülőgépre és minden német hadihajóra. Abban az esetben, ha egy előzetes figyelmeztetés nélkül megtámadott német egység ezt az amerikai túlkapást jelentené, akkor az amerikai kormány tagadni szándékozik ezt a tulkapást és az egészet az angolokra hárítaná. Ha azonban az ilyen amerikai tulkapás német ellentámadást váltana ki, akkor Roosevelt a német támadást megállapítaná és a kongresszus megkérdezése nélkül bejelentené a hadiállapotot. TÍ skendi, tatár és kalmük hadifoglyok vallomása a magyar honvédek között Galícia, július 13. Nagyobb Csoport vörös Hadifoglyot kísérnek hátrafelé. Szovjetoroszország talán minden népfaja képviselve van köSöttük. Egy 16—17 evesnek látszó krasznojarszki vöröskatona elmondotta, hogy századánál 22-on voltak ilyen fiatalok. Május 21-én indítotfák útnak és azt mondották, hogy gyakorlatKa mennek Európába. — Később, amikor átléptük az Uralt — mondotta —, a politikai biztosok már nagy be szédeket mondtak és azt. hajtogatták, hogy Déleurópában testvéreinket kell felszabadítanunk 'és az ellenség kegyetlenkedéseiről mondtak el példákat. Az ntolsó nagyobb város, amelyen keresztiiljöttünk'. Kiev volt, onnan egész a ma gyar határig gyalog jöttünk. Amikor megkezdődtek a harcok, a politikai biztosok a mi ezredünktől mind megszöktek. Egy taskendi sárgabőrű 28—30 év köriili vöTőskatona vallotta! — Mi már az év elején tudtuk, hogy nagy háború lesz. Otthon a politikai biztosok min den héten arról tartottak előadást, hogy ebben az évben Sztálin bolsevizálja egész Európát Azt mondották, hogy Európában már várnak ránk aa éhező népek. A több! hadifogoly nagy mohósággal majszolja a magyar katona kenyerét. Kérdezem, hogy ízlik nekik. — Hát kérem — feleli a kalmük —, ilyen kenyeret csak gyermekkoromban ettem otthon, amikof még nem volt bolsevizmus. A katonaságnak ott s'drdarabokat adtak, kenyérképpen és minden másnap meleg levest hús nélkül. Közben újabb és újabb badifogolyesoportok érkeznek. A legmntatósabb közöttük egy 25 év körtili tatár fiú. Mint mondja, hallomásból ő is jól ismeri a magyarokat. Még most is a faluja körül van egynéhány ottmaradt magyar hadifogoly, akik közöttük telepedtek le. gyermekeik vannak és tatár asszonyt vettek feleségül. Némelyikből csak úgy ömlik a szó- Beszélni akar és ezzel csak azt bizonyítja, hogy ők nem kommunisták. Sok azt hiszi, hogy az egész világon kommunizmus van, esak nálunk nincs és azért jöttek ellenünk, hogy nálunk is az legyen. Sok ember azt sem tudja, hogy ki az a Sztálin, csak annyit tudnak, hogy máinem az Atyuska uralkodik. (MTI) Egy magyar repülőtiszt példátlan hőstette Budapest, július 14. Mértékadó katonai kö tökben lelkes elismerést keltett az a bravúros példa, amelyet egyik repülőszázadunk parancsnoka nyújtott a legutóbbi harcok során a bátorságból és a bajtársi szeretetből. A Zbrucztól keletre vívott légiharcok során az egyik magyar harcikötelék győzelmes ütközetet vívóit az ellenség repülőrajaival. A harc közben lelőtt szovjetgépek egyike rázuhant az éppen alatta elrepülő magyar, vadászgépre és összezúzta azt is, A magyar gép pilótája kiugrott az alázuhanó gépből és sikerült földet érnie ejtőernyőjével a szovjetcsapatok birtokában lévő területen. A magyar pilótatiszt századparancsnoka látván bajtársa helyzetét, gyors elhatározással úgy döntött, hogy megkísérli annak a hadifogságtól való megmentését• Vakmerő bátorsággal leszállt az ellenség közé hullott bajtársához és fittyet hányva a minden oldalról feléje zúduló tüzelésnek, felvette szerencsétlenül járt tisztjét a repülőgépbe és sikerült a rájuk rohanó szovjekatonák elől felemelkedni vele a levegőbe. A közelben lévő magyar páncélos és kerékpáros csapatok óriási lelkesedéssel éljenezték a sértetlenül hazatérő repülőbajtársakat. (MTI) tiobonodrágltás miatt letartóztattak egg kecsktttelepl terréngkereskeööt (A Délmagyar ország munkatársától) Nagyarányú gabonadrágitást leplezett le hétfőn a szegedi rendőrség. Bénák János kecskéstelepi terménykereskedő ellen az utóbbi napokban feljelentések érkeztek a rendőrségre. A feljelentések után napokon keresztül detektívek figyelték Bénák Szabadkal-út 42. szám alatti Üzletét, hétfőn délelőtt azután a terménykereskedőt tettenérték, amikor a köles mázsáját a megállapított 38 pengős ár helyett 60 pengőért adta el. A detektívek nyomban lefoglalták az eladott kölest, Bénákat pedig a rendőrségre ki (férték. Behák üzleti könyveiből kiderült, hogy hónapok óta a megállapított ár. kétszereséért adja * gabonát. Trv az árpa mázsáját a megállapított 32 pengős ár. helyett 12 pengőért, a rozsot 22 pengő 50 fillér helyett 10 pengőért, a búzát pedig 2S pengő helyett 50 pengőért hozta forgalomba. Megállapították azt is, hogy a terménykereskedő a gazdálkodóktól a napi árnál jóval magasabban vásárolta a gabonát és így rövid idő alatt hatalmas mennyiséget tudott búzából, rozsból, árpából és kölesből felhalmozni raktárában. A terménykereskedőt hétfőn délben átvitték a szegcdi ügyészségre. xmx ásványvíz felüdíti! 249 . EGYNÉMELY SZEKELY APRÓSÁGOK Irta Tonelli Sándor A világháború utolsó esztendejében, mikor a férfiak java már bevonult, egy tizenöt-tizenhatesztendős gyerek vitt be szekéren Görgényszentimréről Szászrégenbe. Szászrégenben éppen hetipiac volt és megállítottam » szekeret, bogy jobban lássam a tarka sokadalmat. A sokadalomban feltűnt egy oláh menyecske, aki nagyon szép, tarka katrincát viselt. Ugy láttam, hogy odahaza nagyon szépen lehetne használni valamelyik bútordarabra átalvetőnek. Megszólítottam az asszonyt, bogy eladná-e a katrincát. Az asszony jelekkel mutogatta, hogy nem érti, amit mondok. Kísérletet tettem németül, azt sem értette. Odaszólitottam a kocsisomat, kérdezze meg románul, eladó-e a katrinca? A legény csodálkozva bámult rátni — Nem tudok én olábul, kérem. — Itt élsz közöttük és nem tudod a nyelviket V — Nem én, instállom. Olyan sűrű székely vagyok én, mint a bivalytéj. Próbálná ezt valaki ilyen tömören és ilyen jellemző erővel bármelyik idegen nyelven ki* fejezni. Erdélybe kell jönni az embernek, hogy a nyelvnek ezt a plasztícitását megismerje, * Egy másik hasonló adásvételi anekdota arról a székelyről szól, aki a lovát vitte be eladni a vásárra. A vásáron egy szász emberrel került össze, aki megpróbált alkudni a lóra. de eredménytelenül. Nem tudták egymás nyelvét, hiába mutogattak, hiába igyekeztek megértetni magukat, nem sikerült dűlőre jutni. Egyszerre megszólal a székely felesége: — "Lássa, mondtam én kendnek, hogy tanuljon meg szászul. — Már mér tanultam volna meg szászul? — Hogy mért? Azért, mert most is láthatja, hogy haszna volna kendnek belőle. _ Ne te ne, asszony. Hát ő tud s látod, hogy meg sincsen haszna belőle, * Az egyszeri székely a kútját javította. Bent a kútban nekifeszítette a lábát a kiálló tégláknak s ugy dolgozott. Az egyik tégla meglazult, kifordult a helyéről s a székely beleesett a vizbe. A székely a vízben kiáltozni kezdett s kiáltására összefutottak a szomszédok. Kötelet kerítettek, ledobták a kútba és kezdték felhúzni a vízben evickélő szomszédot. Nagy erőlködéssel annyira felhúzták a vlí beesett székelyt, hogy már a feje kiállt » kútból és látta, hogyan dolgoznak a többiek. Ebben a pillanatban a székely hangosan elkacagta magát. Mit nevet kend olyan bolondul? — kérdik a kötélhuzék. — Az*, hogy magik hogyan vágódnának hanyatt, ha én most eleriszteném ezt a kötelet. A fiatal székely az országnton szembe találkozik az öreggel s köszönti: — Adj Isten... Hová megy, István bácsi? — Mért kérded, hogy hová megyek? Hátha nem ts megyek, hanem jövök. * Politikai természetű anekdota a necsi döntés előtti napokból, mikor a románok nagyban mozgósítottak ellenünk, vagyis ahogy ők mondták, koncentráltak. Behivták az öreg srékelyt, aki a világháborúban is megjárta a különböző harctereket s most azt várták volna tőle, hogy segítsen megvédeni Nagyrománia határait. Amint megy a szokatlan román egyenruhába bujtatott öreg csont, megszólítja valaki: — Mi dz István bácsi, hát magát is béhiVták? — Bé engem... Egyszer már elvesztőm hazámat, bár veszteném el esmét. * Mikor kitört a német-orosz háború, a keleti batáron erődítéseket építettek védekezésül az esetleges orosz betörés ellea. Nem volt ugyan rá szűkség, de hét az óvatosság sohasem felesleges. A katonák dolgoznak, a falubeliek kijönnek és nézik. Az egyik tiszt tréfából megkérdi: — Hát maguk nem félnek, hogy jön a muszka? ' összevillannak" a székely tekintetek és hangzik a büszke válasz: — Münk, instállom, még egymástól se félünk'. A virtuskodé önbizalomnak ennél magastbB fokit már elképzelni sem lehet.