Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-08 / 129. szám

Vasárnap. 1941. VI. 8. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVII. Éfíoiiiam 129 szám 0 szegedi iparosok köszöntése (B. G.) Nem resteljük mély meghatódott­lágunkat, amikoii papiros-zászlónkat meglobog­tatjuk a szegedi iparosság előtt. Aki végig­sétál a szombat délben megnyílt vásáron, aki tátja azt a diadalmas erőfeszítést, ami a sze­gődi ipari vásárnak nemcsak megrendezéséhez, de a kiállílott remekek alkotásához múlhatat­lanul "szükséges volt, az nem íb tagadhatja mély és őszinte mcghatódottságát. Milyen küz­delmes az Ur 1941-es magyar esztendejében az iparos élete. Nem sóit az életnek olyan váltó­sása, ami könnyebbé tette volna életét s a dia­1 dalmas grszággyarapodás áldásos hatása csak az iparosság ezután következő életszakaszában éreztetheti nia.id jóságos és termékenyítő ha­tását Csak a munka ezerelme s az a hűséges ragaszkodás, ami az iparost műhelyéhez éts> munkaeszközeihez fűzi, csak a helytállás ke­mény parancsa s büszke önérzete segíthette az iparosságot abban a csodálatos munkavégzés­ben, ami ennek a kiállításnak anyagát meg­teremtette. Súlyok alatt növekszik a pálma, — tanította vigasztalóan a klasszikus közmondás « milyen súlyokat kellett hordozniok az ipa­rosságnak, hogy ennek a kiállításnak pálmáját tol tudják nevelni. Az ipari foglalkozás terhei­hez csatlakozott a nyersanyag megszerzésének fáradtságos terhe s amikor minden ipari ter­melés egyben küzdelem a nyersanyagért, a sze­gedi iparosság akkor tudta nagyobbá és telje­sebbé tenni kiállítását, mint amilyen az tizen­f tót en keresztül volt. Szeged varös társadalmának valamikor aZ Wrosság volt vezető osztálya s mintha a sze­gedi iparosságnak munkával és eredményekkel kiharcolt jogcíme volna ahhoz, hogy újra el­foglalja a város társadalmában azt a helyet, *mi őt hasznosságánál és munkája értékénél fogva megilleti, A szegedi iparos azokban a apókban, amikor erre a kiállításra készült, Megosztotta életét a kaszárnya cs a műhely között, polgári és katonai kötelezettségeinek ál­dozva életét és napjait dolgozott, fáradozott és ^kötött. Sziut© azt lehet mondani, hogy minél ékesebbek voltak a termelés feltételei, annál ^igyobbat és értékesebbet alkotott. Az anyag­ik, a munkaerőnek, az időnek hiánya miut­ka megsokszorozta volna elszántságát és áldo­tetkészségét, S müst itt áll előttünk ez a kiállítás meg­^gyobbödott területen egyre emelkedő szín­vonalával hozz'ánőve a megnagyobbodott fel­hatokhoz. Mintha a szegedi iparosság eddigi 'foozatkészségével azokat a bölcs szavakat pél­pzta volna, amelyeket hivatásáról és felada­tról Varga József miniszter úr megnyitó be­idében mondott. Ma nemcsak arra van szük­hogy az iparosság kielégítse a ma sziik­ökleiét, hozzá kell nőni azokhoz a feladatok­amelyeket, az országépítés történelmi mnn­Jkla ró a magyar és a szegedi iparosságra. A . a5ska és — soha ne felejtsük el! —- a Bánát í^rossága a szegedi iparosság zászlaja alá fog j törülni, innen kapja meg a munka ütemét, .foon kapja a helytállás nagyszerű példáit, itt meg a követésre buzdító ösztönzést. A ^.helymunka mellett a közéleti műhely mun­/•tét is vállalnia kell ennek nz iparosságnak te®* a kiállítás olyau nagyszerű meguyilatko­a szegedi iparosság sznkíudá-ának, áldü­^-íségéuek. külekaaégleljcailuM.'uek. köz­Vihar előtti csend * a forró Közeikeleten Sziria határán ugrásra Készen áiinah a Iflionull iiaderdh — Weg­$and táhornoH ficbgftá! Vssrntm rszahairiKáha - HOiOnieges in­tézkedések RaiuáRiáhan, 0uharc»t cáioifa a muzgosifásrúl ter­fesztett híreket Nyilvánosságra hozták Winant beszámolóját — „A nagy­követ nem vitt Amerikába béketerveket" A francia lapok beszámolnak arról, hogy an­gol részről nagyszabású előkészületek folynak Transzjordánia északi részében. Ibry környékén az angolok ÍO.ÜGO főnyi katonaságot vontak össze. A csapatok nagyrészc erődítményeket épit. A ka­tonai előkészületeket ugy kezelik a francia lapok, hogy ezek a szíriai helyzetben való küszöbönálló döntésnek előjelei, _ . A francia félhivatalos jelentések zavarosnaM mondják a szíriai helyzeteit. Az angol hivatalos nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szíriában ta­pasztalható eseményekkel szemben Auglia tudj* mi a tennivaló. Weggand Vichuööl visszarepüli Eszahaírikába Vt£hff, június 7. Weygand tábornok, francia * szombaton 'repülőgépen visszatért, északafrikai főmegbízott, aki néhány napig | kába. (MTI) megbeszélések céljából Yighyben tartózkodott, { Wavell ellenzi Sziria megszállását Róma, junius 7. Rómában fokozódó érdek­lődéssel figyelik a sziriai helyzet alakulását. A Tiibnna vichyi távirata szerint a francia hadügyminisztérium szócsöve kijelentene, hogy az ellenségeskedés az angol és a francia csapatok kőzött bármely percben megkezdőd­het, tmvt az angolok ugy látszik, készen áll­nak arra. hogv Szíriát megtámadják. A Tribuna berlini távirata szerint a szíriai határról angol csapatösszevonásokat jelente­tszakaf rí­nék és igen sok jel mulat arra, Kogy a Szíri* elleni támadás küszöbön áll. Cornwali tá­bornoknak a köfcclkeleti brit haderők főpa­rancsnokává törtért kinevezése annyit jelent, hogy az angol kormány komolyan meg akarj* támadni Szíriát. Ugyancsak a Tribuna beirut? távirata szerint Wavell tábornok hevesen el­lenzi Sziria megtámadásának tervét, mert vé­leménye szerint ez az ujabb hadszíntér az nn-' gol ereik gyengülését vonja maga után. (MTI! Winant beszámolója Newyorh, június 7. Annak a kétórás meg­beszélésnek tartalmáról, amely Winant londoni amerikai nagykövet és Wállace alelnök között folyt le a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke és a bizottság tagjai jelenlétében, az Associated Press ezt jeleuti Washingtonból: Winant közölte, hogy az angoloknak szilárd meggyőződésük, hogy tartani tudják a Szuezi­csatornát és földközi-tengeri állásaikat, Wi­nant a következőkben foglalta össze Anglia nézeteti — Az angolok azt hiszik, hogy 'Afrikában elegendő haderejük van arra, Kogy ott meg* állják a helyüket. Görögország és Kréta el­vesztése nem jelenti azt, hogy később elvcsztiH a Földközi-tengert is. Az angol légihaderő ki­vívta az angol szigetország és a La Manche' csatorna, valamint a benyomulást kikötők fe*\ lett a légi uralmat, — mondotta. Winant végül megismételte — mint az 'Ásso4 ciated Press mondja — Rooseveltnek azt a nyi­latkozatát, hogy nem vitt magával semmiféle békeajánlatot. (MTI) életi hivatóttságának, Kogy senkinek egy pil­lanatnyi kétsége sem lehet abban: a szegedi iparosság hibátlan teljességgel fogja vállalni és teljesíteni a rá váró munkát. Ámde — nemcsak az iparosságnak vannak kötelességei a nemzet irányában, vannak kö­telességek az iparosság irányában is. S most a kiállítással kapcsolatosan csak egyetlen kö­telességet szeretnénk hangsúlyozni. Necsak el­ismerő szavakkal, hanem méltányló cselekede­tekkel magasztaljuk a szegedi iparosságnak példátlan erőfeszítését. Egyesek cs közületek versenyezzenek abban, hogy magukhoz váltsák a kiállítás remekeit. Ne „vásárfiák" beszerzé­sével akarjanak elegek teuni kötelességüknek, liauem komoly vásárlásokkal és jelentős reude­lésekkel. A város maga hálálja meg azzal ipa­rosságának e vásár; rendezésével nyújtoít­ajándékát, bogy most és itt szerezze bc az.(, amire a városnak és üzemeinek szüksége vun. A város példáját bizonyára követni fogják a város polgárai is; abból „tartalékoljanak", amit a kiállítás nyújt, abba „fektessék be" pénzüket, amit. most tódnak megszerezni. A nála, a köszönet, az elismerés és buzdítás sza­vaihoz Csatlakozzanak a nemes érzelmek cse­lekedetei is, kiállító és látogató egyként jár jól, ha a kiállítás egyben vásár is lesz. A szegedi iparosság megérdemli azt a tá­mogatást,, amit, a varos ós a város polgársága aa elismerés szavain túl vásárlással ij l*<l DÍ újlanu

Next

/
Oldalképek
Tartalom