Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-06 / 79. szám

Hiefcsmdtiilek a c$Uc$m%fyái Lomnak.., Hagya* győzött tíaegita székely&ége- századok óta az ideye* töaekuéseU ette* jtA Délmagyarország munkatársától) Az emlékezetes romániai földrengés hullámai átcsaptak (Erdély legkeletibb részére is és a keleti Kárpáltok vonulata előtt zárták be azt a kört, amelyen Belül az ijesztő földalatti erők megmozdullak. Hatalmas épületek dőltek romba tul a magyar határokon, de ift benn az újra magyará lett részen is pusztított a földrengés. A székely völgy egyik festői városkájában Csíksomlyón is megrepedeztek az ősi kéttornyú templom falai, alattuk megnyilt ja föld talán azért, hogy eltemesse a közelmúlt két évtizedének emlékeit, a világháború utáni uralom új vakolatát. A föld megmozdult, hogy temessen, de ebben a gyászszertartásban megcsendültek a csíksomlyói templom harangjai és megidézték a jelenbe a régmúlt idők eltemetetlen, örök arcát Mialatt a föld mozgott a templom falai alatt: zúgtak, csengtek a esfkeomlyói harangok, amelyek 1567 óta minden pünkösdön egybehívták a Hargita székelységét, hogy hálát adjon az igazságos Istennek azért az erőért, amellyel sikerült visszaverni egy idegen akarat végrehajtóit A csíksomiyói búcsú 1567-Een lett Csiksomlyó a székelyek búcsújáróhelye. Ebben az évben egy gyűlölt akarat akart magának utat törni a néhány évtizeddel előbb önállóvá lett erdélyi fejedelemségnek egyik részébe: Csíkországba. Fondorlatos politikai ténykedések, orgyilkosságok, ravasz mesterkedések követték egymást: a székely nem tudta, h«gy az a magyar, aki feléje közeledik, nem egy idegen uralom lefizetett bérence-e; nem tudta, hogy a török segítsége mögött mi rejlik; nem tudta, hogy Bécs vagy a török milyen játékot akar játszani az ő hátán. Csak egyet tudött. Azt, hogy az összezsugorodott magyar királyság egyik távoli önálló fejedelemségében neki kell őrt állama a vártán, neki kell megőrizni a magyarság ítei erejét, amelyet nem gyengített meg senrílyen baráti szövetkezés. Tudták, érezték a Hargitán tuili és inneni székelyek, hogy a magyar csak önmagában tud erős lenni, hogy a magyarnak csak a saját lelke őszinte barátja, mert egyedül áll abban a végtelen tengerben, amely körülötte mindig vérhullámokat ver. S a hargitai székelyek megtették kötelességüket, amit a szivük, a lelkük parancsolt. János Zsigmond fegyveresei a vallási küzdelmek alatt BTandra'ta hitelveíaek akartak utat vágni a hargitai erőkben, de szembetalálták magukat a székelyekkel. Táborozások idején innen is — onnan is megrohanták az idegen fegyvereseket a kaszával, ásóval, husánggal felszerelt székelyek s nem sok idő felt bele: egyetlen idegen sem maradt az erdélyi bércek" kőzött A Hargitán megtisztultak az erdők. A székelyek győztek. Nem engedték magukhoz sem Bécset, sem Konstantinápolyt. Ezek a harcok clőcsatározási és példái azoknak a küzdelmeknek, amelyeket később a Bethlenek, Rákóczink folytattak a Habsburg-uralom túlkapásai ellen s amelyek végül is egyrészt a magyar politikai önállóság elismerését vívták ki, másrészt pedig fenntartották a jövőnek a nemzet ellenállóképességét, erejét é® önmagába vetett hitét. Ar, idegen iörekvések A B^gitai 8z®elyek" győzelme avatta búesújáróhellyé Csiksomlyót. Ide gyűltek minden év pünkösdjén a hallgatag hegyek lakói, itt tettek hitet az önmaguk ereje és az önmaguk istene mellett. Erről az időről írja a Magyar Történelmi Társulat új kiadású »Erdély* című könyve a következőket: — A Habsburgoknak ka világrészre kiterjeú® világbirodalmában a mindszükebb területre szorult »királyi Magyarországának csak annyiban volt jelentősége, hogy a nemzetköri viszonyok sajátos alakulásánál fogva Magyarország lett a Habsburg-család örökös birtokait e hatalmának alapját alkotó osztrák tartományok keleti hátvédje... Bécsben elég korán az a felfogás vert gyökeret, hogy a magyar királyság területén is meg kell szabadulni azoktól az alkotmányos formáktól, amelyek az uralkodó akaratának korlátlan érvényesülését gátolják... A kicsiny tartománnyá összezsugorodott királyi Magyarország a megerősödött császári hatalommal szemben aligha kerülhette volna el aa osztrák é9 cseh tartományok közé való beolvadást, ha a legválságosabb időkben meg nem érkezik Erdély beavatkozása™ DÉLMAGYARCRSZÁG VASÁRNAP, 1941. ÁPRILIS 6. n 9 Ezért és így lett búcsújáróhely Csíksomlyó. S ezeken a búcsújáró napokon békés, színes körmenetben áldozott a hősi tettek emlékének a székely nép. A fegyverek pihentek a pünkösdi ünnepeken, de a szellem fegyverei tovább plántálták a lelkekbe a magyar önállóság, a magyar nyelv, a magyar akarat örök igéit s ha a fegyverzaj el is ült, a szellem nekivetette vállát az idegen törekvéseknek- Hiszen nyelvét, akaratát, szellemét akarták beolvasztani abban a behemót kohóban, amelyben csak egyetlen akarat parázsa izzott: az idegen célok mindent behabzsoló, hódító akarata. Ennek állta útját a Hargita, ennek a veszedelemnek riadóját zengték a csíksomiyói harangok. Diákssinjátszók a csiksomtyói templom előtt Ezeknek a harangoknak tornyait rongálta most meg a földrengés. Nemrég országos társadalmi akció indult meg az ősi csíksomiyói templom renoválásához szükséges pénz előteremtésére: maga Horthy Miklós kormányzó hitvese hívta fel a társadalmat és indította meg a gyűjtést. A templom nemsokára újra állni fog, hogy tovább hirdesse az egykori győzelmeket s továbbra is megmutassa azt az utat, amelyen az ősi szellemiség vezette a magyarságot a jövőbe. Nekünk, szegedieknek abból a szempontból Is érdekességet rejt magában a székely búcsújáróhely, mert ahogyan most itt megalakult a diákszínjátszó társaság, úgy alakult meg évszázadokkal ezelőtt Csíksomlyón is. A fereneesek csíksomlyói gimnáziumában és a templom előtt adták elő a diákok azokat a i tanodái drámákat*, amelyek őrizői voltak a magyar nyelvnek, a magyar szellemnek, a magyar kulturának. Csíksomlyó volt az első egész Magyarországon, amely azonnal magyar nyelvi iskoladrámákat kezdett játszani, hogy gátat emeljen az elnémetesítő politikának s megtartsa, élessze a nemzet legnagyobb kincsét, a nyelvet. A misztériumjátékok mellett világi, drámákat is adtak elő a csíksomlyói diákok, sőt a vallásos tárgyú színjátékok is lelkük mélyén hordták a magyarság örök életének időszerű problémáit és szimbólumait. Az akkori kor divatja szerint a profán tárgyú játékok sem hiányoztak, bár mint egy fennmaradt játékutasítás mondja: >IUe<len dolog, hogy női személy, vagy női öltözet bevitessék ...« Ezek az iskoladrámák egész Erdélyben elterjedtek: Nagyvárad, Kolozsvár s a többi erdélyi város minden ünnepen előadatott diákjaival valamilyen »tanodai drámát*. Különösen a vízkereszti diákvándorlások emelkedtek nagy hírnévre. Vallásos tárgyú játékokat adtak elő ilyenkor a diákok, a vándorjurátusok, akiknek fékezhetetlen jókedve olykor a bibliai képek közé is beleszőtt olyan » rögtönzést*, amely sehogysem illett ugyan a komoly tárgyhoz, de amely »rövid el-mosolyodáson kívül nem tett kárt % lelkekben*. Herceg Esterházy Pál 1650-böl való emlékezéseiben írja le a következőket egy előadott passiójátékkal kapcsolatban: »Krisztust, azaz a feszület képit és viseltem, kezem fel lévén kötve a keresztfára, nem mozdulhattam. Két oldalamon Draskovit János uram meg testvére álltak égy-egy égő szövétnekkel érdezai, kit végre nem szenvedhetvén, igen nagyon megszólítottam: kit hallván az emberek, elfakattak nevetve...* A csíksomlyói gimnáziumhan és a templom előtt játszó diákok előadásairól igen sok írásos emlékeink maradtak fenn a legrégibb Időkből is. Legszebb példái annak, hogy a latin-német műveltség tengerében miképpen szolgálták a székelyek mindenáron a magyar nyelvet és a magyar kulturát A csak magyzrtil tudó Jézus A csíksomiyói gimnázium ferencesei mondták ki az iskoladrámák előadásai során azt a tételt, hogy »Magyar nyelv kell!* Egyik színdarabjuk ban a következő jelenet játszódik a színpadon: Jézus a Rex Judeorum trónon ÜL Követ érkezik hozzá messzi országból, aki latin nyelven kezdi elmondani Jézusnak az idejövetel célját. Jézus hallgatja egy ideig, egyszercsak megszólal Vaht Minemű nyelven szólál, meri nem ériem, Kezd el újra e csak m agy ajtói magyarázd meg nekem... orvosi receptre is pontosan elkésziti 301 Széchenyi-tér 5. Törvényszék mellett Á-ToTö S2eO*B Ettől kezdve a követ magyarul beszél a színdarabban. Évszázadokon keresztül adták elő ezeket a »szabadtéri játékokat* a csíksomlyói diákszínészek. A harcok nem ültek el, minden időben szükség volt arra, hogy őrizői legyenek az ősi tisztaságú magyar lelkiségnek, a nyelvnek és gátépítői legyenek az idegen törekvéseknek. Ha nem volt más fegyver, akkor a szavak nőttek hegyekké s mint a Hargita, mint a csíki hegyek, mint a Kárpátok eg|ész koszorúja állták el az útját minden idegen törekvésnek. Az élét állandó küzdést tartogatott ennek a népnek s mindig megismétlődő veszedelmek ellen kellett védekeznie. A világ sem változott sokat a századok múlásában körülötte: nem ismerhette meg az ellenséget s nem tudhatta ki a barátja. Idegenért folytatott harcok, vagy testvérháborúk dúlták fel a dolgok nyugalmas rendjét s néha úgy látszott, hogy elveszett minden erkölcs, minden ősi hit, ami összetartotta a magyart és egybekovácsolta ezt a» országot. Ezeket az időket példázzák a csíksomlyói diákdrámák a későbbi századokban. 1751-ben a csíksomlyói búcsújáró templom előtt adtak el A egy misztériumjátékot, amelyben a világon uná lett Halál megérkezik ide is és többek között a következőket mondja: Foly a város utcáin a vétkeknek mérge Az sok gonoszságnak el áradott vére, Égben kiált már bűnöknek kegyetlensége, Nincs egy férfiúnak sem Istenhez hívsége. E felebaráttyát fogával mardossa. Maga tagját mintegy rágja és tapodja, A jó hirét-nevét másoknak mardossa. Attyát, Báttyát, Nényét lábával rugdossa. Az ifjak lőttek kaczér ménlovakká, Az mének változtak rút kecske-bakokká. Más feleségére távol úton nyerít, Mézes pálcikával ki szeretik kerít Messzünen nemzetség rohan tű reátok. Immár fejeteket meghótta az átok. Azért pusztíttatik egészen hazátok, Mert semmi kegyelem nem férhet hozzátok. A továbbiakban elmondja a Halál, hogy a" gyávákért jött el, akik »sem élni nem tudnak, sem meghalni nincs merészségük*. Ezek a szolgák, akik inkább »rútul engedelmeskednek a bűnösnek*, semhogy >szahadakaraftyuk folytán dicső halálukkal is ölnék meg a dögvészes, kegyetlen ördögöt«. S aztán a gyávaság feletti dühéhen aratni kezd az emberek sora között a halál... A játékok végén megcsendültek a csíksomiyói harangok. Messze hangzott el a szavuk, túl a Hargitán Kelet és Nyugat felé. összehívták a győző székelyeket, hogy áldozzanak a régi diadalok emlékének és a jövő hitének. Itt a hatalmas hegyek börtönéhen megtárult a tér és az idő szabadsága... S most, századok multán a földrengés sem tndta elhallgattatni őket. Csengjenek a csíksomiyói harangok. Kalmár-Maron Fereno Részletre MINDENKINEK ADOK ÉS KÉSZÍTEK tele hálószobát 300 P-tőL _ Külföldi diófa teli hálót 500 P-től. _ Kombinált szekrényt külföldi diófából 260 P-től. — Konyhaberendezést 1«0 P-től. KAKUSZI miiasztalos KOSSUTH LAJOS SUGÁRUT 5 SZ ALATT. Takarításhoz padlóbeeiesziö. parkét paszták, padlóviasz, kefék, lószőrseprők, ecsetek, porfestékek, olaj festékek, lakkok, zománcok, ufgyiszcrek LEGOLCSÓBBAN, LEGJOBB IUNÖSÉHBEN Harasztiig Gézánál SZEGED, PEKETESAS U. 22. 417