Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-26 / 21. szám

ráif£b^uár 1-én * TISZA EMELETI TERMEIBEN rillacsapatok háborúját a törökök ellen. Enibc reket nem, csak fegyvereket, no meg sok pénzt küldtek Lawrencenak. Ebiben is bűek maradtak az évszázados brit katonai politikához, melyet Lawrence emlékirataiban klasszikus tömörséggel igy fejezett ki: »Fökötelességünk annak a főcélnak szem előtt tartása, hogy a brit vérrel leim tőleg takarékoskodni kell, meri az emberek értékesebbek számunkra mint az idő és a pénz*. „Pénzzel és dinamittal .. ." A pénz mellett a leghatásosabb fegyvere Lawrence-nak a dinamit volt. »Pézzcl és dinamittal mindent el lehet érni* — irta egy más helyen. Felrobbantotta mindenekelőtt a üedzsani vasutvonalat, amely a Taurusz vasutat összekötötte a mohamedán szent helyekkel. (Még máig se hozták rendibe az elpusztított vasutvonalat.) Ezzel elvágta a délarábiai török sereget a palesztinai, szíriai seregtől. Mivel ezt állandóan nyugtalanították az arab guerillák támadásai, nem sikerült megvalósítani a német vezérkarnak és a Kress Kressenstein német tábornok által irányított szíriai törők haderőnek azt a feladatát, mely a mai háborúban az olasz hadvezetőségnek kezdettől követett legfőbb célja, az tudniillik, bogy megtámadják a Szuez csatornát, megakadályozzák a Vörös-tengeri brit hajózást. Lawrence, aki soba nem járt katonaiskolába s soha nem volt hivatásos katona, olyan született hadvezéri zsenialitással irányította az arabok hadműveleteit, hogy sikerült elfoglalnia a Vörös-tenger keleti partjainak stratégiailag legfontosabb pontját, Akabát és ezáltal megteremtette a szárazföldi összeköttetést az egyiptomi brit hadsereg és az arab felkelők között. Ekkor elindulhatott Allenby marsall parancsnoksága alatt az ántánt hadsereg, amely az arabok segítségével meghódította Szíriát, Palesztinát s felmorzsolta a török arcvonalakat. A török összeomlásra Lawrence működése nélkül nem került volna sor, mert a törökök bizonyultak a mult világháború legszívósabb katonáinak. Azok a török csapatok, amelyeket Lawrence a hedzsáni vasút felrobbantása állal még 1916-ban elszakított az anyaországtól, például még 1921-ben minden utánpótlástól évek óta elvágva is harcoltak az összeomlás után. Tudta a török s német hadvezetőség, hogy Lawrence az 1 sz. közellenségük Köaelkeleten t> ezért 20 ezer arany font vérdijat tűztek fejére. Lawrencenak azonban babonás szerencséje volt. Bár az első vonalakban harcolt és 6 veeette nem egyszer támadásra a lovas, tevéa arabokat, golyó sohasem érte. Angol részről persze elhalmozták kitüutelésekkel, előléptetésekkel, Lawrence semmit sem fogadott el, csak a háború végén kérte, adják meg neki a korábban felajánlott ezredesi címet Később bevallotta, hogy ezt csak azért kérte, hogy »bálókocsin« ntazhassék vissza Angliába és erre csak ezredestől följebb tarthattak igényt a tisztek. ö aki éveken át étlen, szomjan, sivatagban élt, emberfeletti fáradalmakat viselt et Európában már nem vetette meg a kényelmet. Igaz, bogy nem sokáig viselte sem az ezredesi cimet, sem kitüntetéseit. A békekonferencián főleg a franciák ellenállása folytán, akik maguknak követelték Szíriát, ugy, ahogy azt az 1916. évi Sykes—Picotféle titkos szerződés, amelyről Lawrence nem tndott. midőn egységes arab birodalmat igért Husszeinnak, megállapította, nem létesítettek uj arab kalifatust, hanem angol-francia érdekterületre osztották fel a törököktől elvett arab területeket. Ezredesből tjjra közlegény Emiatt Lawrence egy nap kihallgatást kórt a királytól s visszaadta kitüntetéseit, egyben lemondott ezredesi rangjáról. A nagy különc azonban még egyszer döntően befolyásolta a közelkeleti helyzet alakulását. Midőn Churchill gyarmatügyi miniszter lett, megkérte Lawrence-I. vállalja eJ minisztériumában az arab osztály vezetését Részben az ő befolyásának köszönhető, hogy Husszein egyik fiából, Feysalból az egy deig angol mandátumnak maradt Irak királya, Abdu'lahböl Transzjordánia emirje lett. Feysal azóla meghalt, Abdullab azonban ma is nagy szerepet játszik Anglia közeikeleti terveiben. Nemrég nevezték ki a brit légi haderő ezredesévé és ma I Matór gyorsíró szakiskolában 1941 február 3-án kezdő é$ muzdó tanfolyamok nqilnak w ugyanazt a szerepet szánják neki Közelkelcten, melynek eljátszására Lawrence vette rá apját, a mekkai serifíet 1916-ban. A kalandos esztendők után Lawrence, aki a sivatagi magánosságban, egzotikus környezetében még különcebto, filozófusabb lett, mint azelőtt volt, nem tudott már visszatalálni a British Muzeum régiségei közé. Mint egyszerű közlegény »Shaw* néven felvételét kérte az angol légi haderőbe, ahol motorszerelőnek vették fel napi 2 shilling fizetésért. Indiába helyezték, >vétetlenii)« az afgán-indiai határ mellé A helyzet akkor igen kényes volt. Afganisztánban Amanullab uralkodott akkor, aki túlságosan kacérkodott a szovjetunióval. Ezt a flörtöl az angolok a legnagyobbfokú bizalmatlansággal kisérték. 1928-ban azután hire terjedt, hogy Afganisz-, tanban lázadás tört ki és eleinte a szovjetbarát Amanulla.h-t és egy angolbarát emirt ültetelt a habuli trónra. Akkor a hirek azt is jelentették hogy Shaw közlegényt, illetve Lawrence l álruhában Kabulban, az afgán fővárosban látták. Amilyen rendkívüli volt az élete, olyan lett a halála is. Amikor a szovjet-angol feszültség enyhülése érdekében felettes hatósága visszarendelte a -motorszerelőt* Tndiából. a motorkerékpársport lett a szenvedélye. Szédítő sebességgel száguldott az angliai orsr '"Uitakon. mintha e,sak a 100—120 km.-es sebesa- " "i kereste volna az életnek ama feszültségét, amelyet a mindennapi angol életben, a splcenes klubokban nem tudott megtalálni. Néhány évvel czelőll ennek a szenvedélyének lett áldozata. Makacs fejfájás ellen laqjobb a Leinzinőer-féif „MíiPHfiB/ur Kapu." egyedül: Leínzinner gyógyszertárban a Szeszed-Csongrádi palotában. Egy angol Hamlet T. E. Lawrence életének lélektani titkát sokan igyekeztek megfejteni. A legkülönösebb az, hogy bár a legkegyetlenebb mészárlásokat vezette, amelyeket az arab sivatag valaha is látott, megmaradt ábrándozó, gyermeki kedélynek, angolba ojtott tétova, magát soha meg nem találó Hamlet-nek, aki mint ama dán királyfi, mindig irtózott a cselekedettől. »Nem voltam a tettek embere* — irja magáról s ez szinte ugy hangzik, miut Hamlet nagy monológjának az a hires mondata. melyben azzal gyötri magát, hogy nála a gondolat halványra melegíti az elszántság természetes sziiiet . Rudyard Kipling, az augol irnperiulisái • t ez a gátlásnélküli harsonája ezérl le te -Lawrence-t. Mégis'k ü tlvány arcu. dult lelkű angol Hamlet a lm n- cselekedetek oly sorát vitte véghez elképesztő zsenialitással, bogy megnyert egy háborút egymagában egy Anglia számára elevt elvesztett harcvonalon. Rendkívüli katonai képességeiről hadd beszéljen helyettünk a világháborúnak két legnevezetesebb ántánthadvezére. akik jól ismerték Lawrcnce-t. Közvetlen főparancsnoka A'llcttfbey marsall igy nyilatkozott róla: ^Ezredesnek csapnivalóan rossz volt. De mint hadvezér, a legnagyobb" lehptett volna, akit csak Napóleonnal mertek volna össze*. Foch marsall a béketárgyalások során találkozott LaWrence-vel, aki akkor az arabok érdekében élesen szembeszállt a franciák sziniai" igényeivel szemben. A marsall tréfára fordította a dolgot s igy szólt hozzá: — Bizonyára ön vezetné ellenünk az arabokat, ha Franciaország háborúba keverednék velük. Lawrence komolyan igy felelt: — Igen, de csak akkor, ha a marsall vezeti i francia csapatokat Most már Foch is komolyan válaszolt: — Csak nem gondolja, hogy kockára tenném hírnevemet azzal, hogy önnel szemben háborút viselnék olyan terepen, amelyet Ezredes nr ugy ismer mint ?tenverél-. Legközelebb a német és női, valamint a mostani közrtkeleti Eawrance-okaf mutatjuk He * Délmagyarország olvasóinak. 8000 jóm mrimm mmttm KcrrcK engedélyt a lermelöK Ailanvlxsaa. Horváth Mihály a. 1 Inartestiilet (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Fűszerpaprikatermelők, Klészítők és Értékesítők. Szövetkezete szombaton tartotta évzáró közgyűlését. A közgyűlésen a földművelésügyi minisztérium képviseletében megjelent vitéz dr. Antalffy Sándor miniszteri tanácsos, a paprikaügyosztály vezetője, a paprikaközpoutot dr. Gergely Sándor ügyvezető igazgató képviselte. A közgyűlés elfogadta az elnökségnek a szövetkezet múltévi működéséről szóló jelentését, majd Antalffy miniszteri tanácsos közölte, hogy az a kikészitöi jutalom, amelyet a földműi elésügyi miniszter január-februárra engedélyezett, valószínűleg a további hónapokra is érvényben marad. Közölte továbbá a miniszteri tanácsos, hogy az a kilónkénti 20 filléres külön jutalom, amelynek bevezetésére Szanyi István fövegyész tett javaslatot a minisztériumnak, nemsokára életbelép és visszamenőleg megkapja minden termelő, aki különleges esemegepaprikót szolgáltat, vagy szolgáltatott be Közölte azt is a miniszteri tanácsos, hogy Szegedről az idén is. miként tavaly, mintegy 8000 hold .paprikaföld beültetésére kértek engedélyt. Bejelentették a közgyűlésen, hogy a földművelésügyi miniszter nagyobb államsegélyt juttatott a szövetkezeinek. A szövetkezet ennek az összegnek a felhasználásával 10-000 pengőI

ért székházat vásárolt a, Valéria-téren• Dr. Pálfy József polgármester bejeleníettft hogy a város méltányolni óhajtja a paprika' kereskedőknek azt a régi óhaját, hogy a paprikapiaó helyet, a Valéria-teret hozassa rendbe. Bejelentette, hogy a piactér njraköyezésct és rendezését rövidesen el fogja rendelni. A közgyűlés végeztével igazgatósági ülést tartottak, majd ebédre gyűltek össze a gyűlés résztvevői. Itt a felszólalók megköszöuíók Antalffy és Gergely igazgatónak a paprika jelenlegi értékesítési rendszere körül kifejtett fáradozásukat, valamint a/ árak stabilitásának kialakítását. A közgyülessel kapcsolatban a Del magyal' ország munkatársa kérdést intézett Szanyi István fovegyészhez, a mezőgazdasági vegykí" bérleti és paprikakísérleti állomás vezetőjéhez arravunatkozólag. hogy a külterületi áf vizek milyen kihatással lehetnek a szegedi paprikatermelésre. . — A szegedi paprikaíermelők szerencsése" „megúszták" az elmúlt évi árvízveszélyt "" mondotta Szanyi fövegyész —, reméljük, hoffH az idén sem lesz baj. Legalább is eddig t01"' kaptunk olyan hírt, ami aggodalomra ad*11 okot. Szeretnénk hinni, hogy március vegére, amikor a paprikapalánták kiültctésére sor rül, a vadviz mindenünnen levonul ós az tésnek nem lesz akadálya. f