Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-05 / 4. szám

A belügyminiszter ellen tervezett merénletről vallottal* szomtialon a Kovarcz-'w vádlottal Budapest, január 4. Nagy érdeklődés mellett folytatták szombaton a Kovánr.-ügy tárgyalását. Héthelyi tanácselnök felhozatta a bűnjeleket; a pisztolyokat és a töltényeket a bíróság előtti, emelvényen helyezték el. Elsőnek Badonyi Oszkárt, keleti-pályaudvari hordárt hallgatták ki. Elmondotta, hogy a vasúti alkalmazottakat Kabay szervezte be, ű tizedvezető volt a nyilasoknál. A, Hungarista mozgalom feloszlatása ütáii az volt a cél, hogy együttesen. belépnek a nyilaspártba. Elmondotta, hogyan kapta a pisztolyokat, amelyeket azután a Keleti-pályaudvaron a hordárszobában helyeztek el. Kabay mást nem mondott mint azt, ha itt lesz az ideje, megkapják a parancsot, Bádouyi Soroksáron 'céllövést rendezeti a pisztolyokkal, majd kitisztította a fegyverekét, hogy kifogástalan állapotban legyenek. Kabay azt mondta, hogy az átállítás alkalmával önvédelmi célokra kell a fegyver. Kabay forradalomról nem beszélt, Csak arról, hogy meglepetésszerűen akarják a halaimat átvenni. Bádonyi rendőrségi vallomásában azt vallotta,'hogy a Vas él ti hordárokból segédtiszteket fognak ésináhti, ha a nyilasok átveszik a hatalmat. A belügyminiszter ellen tervezett merényletről Bádonyi. "csak" azt vallotta, hogy felmerült az a kérdés, miért nem viszi magával egy elkeseredett öngyilkos Kereszles-Fischer bel. ügy miniszter tf J belügyminiszter láb alól való eltételét így érleltük, — mondotta —- A merénylet tervét pedig pontosan megbeszélték", — állapította meg az elnök. Izgalmas jelenetek közöli szembesítették uTúu Badonyif Kabaycal. Kabay tagadta, liftgy a revolverekről és kézigránátokról bármit is mondott volna. Végül Bádonyi a következőket mondót taT — Ha én a belügyminiszter ellen merényletet akartam volna végrehajtani, többstör lelt volna alkalmam. Tudlak, hogy a miniszter mikor utazik cs ha akartam tolna, fülkéjének ülése alá is leheltem volna kézigránátot. Cseh Kálmán bűnösnek érzi magát azért, meri euge'dély nélkül fegyvereket rejtegetett. Kabay azzal biztatta, hogy a Keleti-pályaudvafőn kisegítő rendőr lesz a nyilas Uralom álvételekor és ellátják őket fegyverekkel is. Mi szükség van egy polgári embernek kéiiígránátokraí — kérdezte az elnök. — Nem tudom ... — válaszolta Cseli. — 'Az ülnök' ezután ismertette' Cseh" előző vallomásait, amelyekben . részletesen elmondotta a merényletterv megszületését 'A" szembesítés során Cseh" ezekkel a szavakkal fordult Kabay felé: — Igen, ön mondotta, Kabay úr, Jíogy mi a rendszerváltozás íitún segédrendőrbk leszünk és fel.fognak bennünket fegyverezni. Böck Ádám elmondotta, llogy megbízható OmborekeT szerveztek be. Álláskeresés céljából ment fel először a tiyilasliúzlia, ahol szrvezéssel bízták meg. öt a ?,Százszázalékosok" megszervezése miatt tartóztatták le. Bock kihallgatása utan az elnök közölte, fibgy a-főtárgyaidat kedden reugel folytatják. Sík Sándor nagy magyar freskója: »Zrinyi Miklós« (Jegyzetek egy irodalomtörténeti tanulmányhoz) 1, Egy regény izgalma'sságával, egy lörténélíni. essay világosságával, egy irodalmi tanulmány szépségével és ezenfelül egy hollói mii .egységevei és tisztaságával hat ránk cZrinyi .Miklós*, Sík Sándor legújabb munkája/ Szinté ón-' magunktól kérdezzük, voltaképpen elsősorban miben áll ennek az alkotásnak jelentősége, abbau-e, hogy szinte az irodalomtörténeti. művészetnek egy új útját mulatja, vagy abban, talán, bogy a tudós megvesztegető felkészültségével, yi lágos történelmi érzékével és az író megjelenítési művészetével egy szövevényes, bonyolult, sokszor: homályos kort tár elénk csalhatatlan biztonság- ' gal és szuggesztív hatással: vagy éppen abban van Sík Sándor munkájának legelsőbbrendü értéke, hogy voltaképen fölfedi és végre nyílva hagyott kérdések nélkül kijelöli. Zrínyi Miklósnak, a költőnek, az európai szabású politikusnak és a magyar Iragikm mű hősnek helyét a magyar " történelemben: Nyilván mind a báromnak szintézise ez a mű, de azonfelül öröme és gazdagsága minden irodalmi embernek, nemcsak azcrl, mert olcsó és túlságo/ san kézenfekvő hangsulyok nélkül megmutatja az örök Zrínyiből azt is. ami sorsszerűén és' végzetesen, a m a drámai dinamikájával, időszerű, de helyrehozza a magyar irodalomtörténeti oktatás egy keservesen fájó tévedését,' a -kötelező iskolai olvasmány* fásult és érzéktelen közönye helyett izgalmason szép élménnyé emeli és avatja a legnagyobb szabású nemzeti: hősköltemény hatását. Egyetlen forró izgaloíumal olvassuk, végig ezt az irodalomtörténeti tanulmányt, • szinte . a regényszerű élmény dübörgő ritmikaijában cs majd kétszáz oldala nyomán mennyire döbbenetesen kell éreznünk a rSzige'.t veszedelem::-ről szóló egyik csillagalatti apr.óbetűs jegyzetét, amelyben " Sík Sándor feltárja a nagy eposzt körülvevő sivár sivatag homokié,rgerét, mondván: i. . . A Zrinyjász páratlanul áll; hatása jóformán semmi; olvasói n i n cy e itali, csak 1) á m uj ó i , . , Semmi nyoma, hogy korában olvasták volna . . . újabb kiadást alig ért, és amikor megérte, iskolai kötelező' olvasmánnyá leli: holt kincs a magyarság számárai;,* Sík Sándor munkák jának egyik fontos jelentősége abban van. hagy érzéketlenül magoló diákok helyett a megdoLba* mj olvasók lelkesedését van hivatva megszeretni a Zrinyiász számára és az érettségi tételekben -holt kinccsé* vált véresen mai és monumentálisan örök Zrinyi-kérdést élő valósággá'1 és lélekzö, vérző és hirdető életté formálta át; ezzel új életet teremtett a történelmi arcképcsarnok nagy halottja számára/ Zrínyi Miklós a magyarság legnagyobbjai közül való, ezt mulatja be és bizonyítja ez az alig kétszázoldalas freskóniérelíí tanulmány, meghatározza életének, elhivatásáruk és tragikumának — amely a magyarságé is •örök vonalait, de lehetetlen rá nem döbbenni az. örök életből folyó sorsszerűén rámutató időszerűségre, egy talán a magyarsúg sorsábán visszavisszatérni rendelt örök" aktuális fölmutatásra, amely szinte végzetszerűen szól a mának is. Mert Zrínyiben »a század legnagyobb magyar álmát OUck úic a 17. .század bécsi nólitü.áiíi-.ak kicsinyes, értetlen és féltékeny csataterén éppen ugy, mint a csáktornyai erdőben, abol a vadkan agyara szétroncsolta szivét és agyát. -\z erdőben már várta a történelmi vadkan — világítja meg Sík Sándor « tragédiát - , amelyei a végzet, •kiválasztott, hogy félszázadra eldöntse M a g v a r o r s zá g s o r s á t*. Mint már annyiszor és azóta hányszor megismétlődve a magyarrág legnagyobbjainak hantjánál -a lelkevesztett Magyarország lassan elindult a szerencsétlen, úton": a szomorú emlékű Wesselényi összeesküvés, a bécsújhelyi vérpad, az eperjesi vértörvény?szék, Majthény "és Rodostó felé . . Hányszor ismétlődött meg egy-egy mérföldes magyar élelének bukásánál vérpad, Májtbénv és Rodostó, — ez állomásök fekete fátyollal bevont szimbólumokká nőnek, ha végiggondoljuk Zrínyi és történelmünk. legkiválóbbjai tanításának bukását és példamutatásának hatástalanságát a legsorsdönlőbb történelmi pillanatokban. A lörténelempoütikai irányvonalak kísérteties drámaisággal hangolják meg Zrínyi ismét kitáruló időszerűségé!: iuába bármilyen maszlag és akármilyen bódító áfium, e döbbenetes pétdákon át rá kell ijönnünk arra, bogy »a magyaron nem segít 1) e t más. csak a magyar,. .« l)e a nagy arányokban és a tanulmány klasszikus arányosságában ezenfelül még más is hirdetve szól a ni a magyarjához, aki olykor mintha forró ólommal fülében csak az ; énekes Vázuk kívánna lenni. Ez a mérföldes Zrínyi, a maga barokk korának renaissanee-szabíású alakjában, a vallási liáborúk és türelmetlenségek árnyékáiban, Pázmány Péter és a jezsuita tanítások útja valójával íme igv szólott a protestáns rendekhez az 1C62-! országgyűlésen: sf.n más rab lású vagyok, de a kegyelmetek szabadság a a z cn szaka d s á g o m, a keg.y e 1 m e t e k e u esett sérelem, nekem is sérelmem*. Hs vájjon nem a mai magya-hoz és a mai Európa-részhez szól-e Sík Sándornak az az összegezése és tanítása, amikor a bosnvák-horvát-dalmál vérszerinti örökségből való Zrínyi nagy magvar jelentőségét, a példa támlását így foglalja össze, meghirdetve a történelmi tanulságot mára és minden időkre: -A magyar múltban nincs ékesebb és ékesszó1 ó b b példája a faji erők bonyolult voltának és nincs beszédesebb bizonyítéka annak a tényne k, h o g y magyarnak lenni nem a vér, hanem a lélek dolga', mint a kél Zrínyi testvéré., t Mindez azonbön csak az, ami c tanulmány szellemi útja melleit elvezet az őrök igazságok és múlhatatlan tanulságok korszerű erődvonala ha, amely állam- és nemzelfortnájó tanulsá ui' átiulegcl a századok halárain, amely mcggondol.kozlut és a leguagyobbszab'ásá férfiak példájával figyelmezte!. - ' de ezenfelül, a tartózkodó á a vásárló' közönséget, mert Meghódítottuk szép, jó és olcsó áll rendelkezésére raktárunkban. C01 As za'n sm est ere k B«f orcsarnoka, Szendrősyi Géza és Ttrsai, Duíonles-íér 11. Tolefoa: 18-i/. BÚTOR SZÉCHÉNYI-TER