Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-19 / 15. szám

Csengele árvízveszélyben A Kelő-csatorna kiáradt vize elöntötte a csengelei földe­ket - Robbantással távolították el az áradást okozó jegtonaszokat — Szombat délre elmúlt a veszély (A Dclinagyarorszög munkatársától) A szom­batra virradó éjszaka íoiyamán Csengőiéről árviz­yeszedelmct jelentettek. V Kclő-csatornu vize be­fagyott, jégtorlaszok keletkeztek a csatorna ágyában a a torlaszok áradást idéztek elő. A csa­torna vize először a Csengéiével határos Kiskun­félegyháza föjdjere zudutt, azonban a viz egyre nőtt cs a kiskunfélegyházai földek már nem tud­ták befogadni a csatorna felgyülemlett vízmennyi­ségét. pukdr a magasabban fukvő szegedi terúle­tekre zudult a viz, amely ellen a gazdák hiába védekeztek. A cscngelei gazdák ugyanis megtet­tek minden óvintézkedést, nyúlgátakkal, a jegtor­laszok cl távöli tásával védekeztek az áradás ellen. Szegedre, a polgármesteri hivatalhoz pénteken este fél 10 óra tájban érkezett meg a teicfouérte­sités. Dr. Tóth Béla helyettes polgármester la­kásán értesült arról, hogy Cssngeiéu sürgős se­gítségre van szükség s nyomban iufézksdett, h«gy műszaki einberek induljanak a helyszínre, A csen­gelei lakosságra igen megnyugtaa hatással volt, hogy a hatóságok alighogy értesüllek az árvízve­szélyről, nyomban, a szeles és viharos éjszrkai idő ellenére is a helyszínre siettek. A miniszteri bizlGs megbízottja: Zsiduy Jmre, a folyammér­nöki hivatal vezetője, Breinovics Vilmos mű­szaki tabácsos, Horváth István tüzoltófőpu­rancsnok, dr. Simon József, a felsőközponti köz­igazgatás vezetője, dr. Tóth Béla polgármester­helyettes felkérésére pedig Papp István, az Ar­inentesilő Társulni főmérnök-igazgatója autón utaztak ki Csengele határába. A helyettes polgár­mester azonnal érintkezésbe lépett a hatóságokkal a katonai segélynyújtás szempontjából, Ir. Buócz Béla rendőrfökapilánybelyettes pedig a szükséges karhatalomról gondoskodott. Csengele válságos éjszakája Háromnegyed 12 óra volt, amikor a műszaki bizottság elindult Csengelére. A bizottság néhány tűzoltót is vitt magával A bizottság vitéz'Tóth István tanyájáig ju­tott el autón, a tanyától csak gyalogosan lehe­tett közlekedni a KeLő-csatorna felé. Vak sötét­ségben baladtak a bizottság tagjui, csak a tűz­oltólámpák, féuye világította meg az utat a Sz3lai­iskoláig', amelytől nyugatra húzódik a lvelő-csa? torna, vagy másik nevén Kelő-patak. A csatorna mentén egészen Jászszentlászló határáig jutott el a bizottság, ahol megállapítót Lak, hogy a csa­torna vizét egyes helyeken egy—másfél méter vastagságú jégréteg borítja. A csatorna vízleve­zető nyitását jégtorlaszek zárták el, ennek követ­keztében a viz megduzzadt és elöntötte a Csenge­lei, valamint a jászszentlászlói földeket. Körütbe­161 150—200 hold termőföld került víz alá. Felrobbantiák a légtorlaszokat A mig a bizottság az ekkorára már a helyszín­re érkezett gazdálkodókkal és cselédeikkel meg­kezdte a vizclharitási munkálatokat és iulézkedé­•ckcl Cseugeléről jelentés jött. hogy a viz telje­II gázkályha újból kapható AHA 35 P Alkalmas kisebb irodák, pénztár­fülkék, fürdőszobák befíítésére. Használata fillérekbe kerül a ked­vezményes háztartási, vagy fűtési tarifával. i sen körülvette és a külvilágtól elzárta Báli Péter Cengele 112. számú tanyáját. Ugyancsak ve­szélyben forog Forgó Auta! Csengele 107,, Rö­fi István Csengele 111., Drinóczi \ntal, Papp Péter, Kovács József gazdálkodók tanyája is, A bizottság vezetője ekkor kiadta a rendelkezést, bogy a csatorna mentén 20 centiméteres magas­ságú nyúlgátat építsenek. A nyúlgát építésével az emberek rövidesen el is készültek, a csatornában a yiz azonban emelkedni ko/dett, ugy, hogy a rög. töBzött gátat is átlépte a viz. A bizottság szombat reggelig folytatta munká­ját az árvíztől veszélyeztetett területen. A dél­előtti órákban a bizottság tagjai között az a vé­lemény alakult ki, hogy a viz továbbterjedését a csatorna jegének felrobbantásával incg lehet aka­dályozni Délelőtt 10 órakor három szakasz utász­katona érkezett a Kelő-csatornához, a csatorna jegének felrobbantására. A kivezényelt katonaság ezután közel egyórás munkával felrobbantotta a csatorna jegét és a felgyülemlett jégtorlaszokat. A viz ezután lassan apadni kezdett cs hamarosan levonult a földekről. Bauer miniszteri biztos intézkedései A bizottság ezután a csengelci árvizveszede­Ietnröl értesítette B a u e-r Sándor árvízvédelmi miniszteri biztost, aki ugy rendelkezett, hogy a felsőközpouli és a csengelci utászok és ulkapa­rók éjjel-nappal dolgozzanak a felrobbantott csa­tornarészek újraépítésén. Városházi körökben remélik, hogy néháuynar pos munkával az esetleg ismét jelentkező esengi:­lei árvizveözedclmct. teljesen cl lehet majd hárí­tani. Egyébként a péntek esti áradás elhárításá­ból derekasan kivette a részét a tűzoltóság is. A tűzoltóság több tágja itthon állandóan a te­lepeken tartózkodik a szivattyúknál. A péntek esti áradásnál végzeit'munkájuk élénk bizonyítéka an­nak, hogy a szegedi tűzoltóság létszámát — te­kintve, bogy a fedezet mégvan rá — minél előbb fel kell emelni, mert ha a tűzoltók egyrésze a ta­nyqv iláglrtn, másik része pedig a telepeken dol­gozik az drvizveszodelem csökkentésén, ugy egy esetleges nagyobb tűzvész alkalmával feladatukat nem tudják betölteni. Dr. Tóth Béla helyettes polgármester nyilatkozata A csengelei árvízveszélyről beszélgetést foly­tattunk dr. Tóth Béla helyettes polgármesterrel, akf a következőket mondotta: — A helyszínre érkezeti szakemberek megál­lapították, hogy a segélykérés indokolt volt, bár életveszélyről nincsen szó és egyetlen ház sem omlott össze. A kiküldött műszaki emberek egész éjszaka és délelőtt dolgoztak. A veszély két na­pon belül elhárul. A miniszteri biztos helyettese azonnal intézkedett, hogy Halasról a Csengeió felé irányuló vizeket elzárják. Dr. Tóth Béla helyettes polgármester a csen­gelei áradásról jelentést tett a miniszteri biztos­nak cs a földművelésiig} i miniszternek. Sürgős és végleges megoldást jelentő segítségre van szük­ség s a veszélyeztetett területek lakói bizalommal várják a felsőbb intézkedést, amely gyökeresen megoldja a szegedi árvizproblémát. véűodfszétieh napta a fiovarcz-perben Budapest, január 18. A biintcíotöívényszék ötöstanácsa szombatom folytatta a Kovarcz­bűnttey főtárgyalását A perbeszédek során dr. Tunos Dezső mömlott védőbeszédet Vitába szállt a vádhatóság képviselőjével és azt állí­totta. hogy az ítélet alapjául nem lehet elfo­gadni a beisraerő vallomásokat, ha azokat urna támasztják alá tárgyi bizonyítékok. Védencei­nek felmentését, kérte. Ezután a többi védő beszédére került sor. Di-. Kerekes Béla beszédét politikai elvek leszö­gczésével kezdte, elmondotta, hogy politikai DÉLMAGYARORSZÁG vasárnap, 1911. január 19. l.efi.t6u Előnyös csere. Díjtalan bemutat* Raktárról szállítja: Markovics Sziiárd műszaki vállalat Szeged, Tisza Lajoe-körut 14. - & Piitalanul bemutatta regi ráfliéjót becserél! Kelemen Márton Kelemen u!ca 11 szám Kedvező részlelflzclé§ r f. LE F 0 ü; 3 4 - 0 0, íenykecteae xu láff ••'.U l l hónapig internálták Az kapható: METEOM Villamossági és Csiilárgyár egyeiárusi­fásáná*. Kárász-u. 11. Telefon 33-7S Kapható részletfizetésre Is, Deutsch Albert k f f. rádió és villamossági vállalatnál Kárász-u. 7. Telefon: 18-71. elnök többízben erélyesen figyelmeztette, mire Kerekes Fouehé volt francia roudőnniuiszter példájára hivatkozva, súlyosan meggyanúsítot­ta a rendőrséget. Beszédének további során vé­denceinek a felmentését kérte. A perben a törvényszék valószínűleg a .lö­vő héten hirdet íteletet. wmm opiikafot® szaküzlet S/ethttnul-ier 5. (Törvényszék me lett) Tel. .'.ti-M

Next

/
Oldalképek
Tartalom