Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-12 / 233. szám

mo kisgyerek reggelizik és ebédel a napközi otthonokban «000 pengői fordítanak az étkezés! akcióra — Napi 20 filléri kell fizetni az ellátásért Szeged kilenc napköz! otthonában (A Délmagyarország munkatársától) A sz©Biálos munkának egyik igen szép eredménye Szegeden a napközi otthonok létesítése. Az 'óvódákkal kapcsolatban felállított napközi otthonokban nemcsak a kisgyerek nevelését látják el a beosztott nővérek és óvónők, Hanem arról is gondoskodik a város, hogy az apróságok megfelelő ellátásban részesüljenek. Erre a célfa a yáros minden évben beállít bizonyos öszízeget a költségvetésbe. A gyerekek nagyrésze a legszegényebb néprétegből kerül ki: a szülők egész napán át munkában állnak, nem tudnak felügyeletet gyakorolni a kisgyerekek fölött, de nem tudják biztosítani a kényszerhelyzet folytán azt sem, hogy a kicsinyek megfelelő ellátáshoz, meleg ételhez jussanak. Ezért a város a napközi otthonokban egyrészt lehetővé tette, hogy a gyermekeknek egész napon át otthöniik legyen, másrészt pedig, hogy az esti fiazamenetelig főtt ételt kapjanak. Az idei költségvetésben mintegy 4000 pengő áll rendelkezésre még erre a célra s ezt a népjóléti hivatal intézkedése szerint úgy osztják be. hogy mindegyik óvóda teljesen elláthassa a napközi otlKonokban a Tels gyerekéket. Eeggelífe tejet és zsemlét kapnak, délre levest, főzeléket és tésztát, összesen kilenc, napközi otthon mükö dik Szegeden7 a Somogyi-telepen, Újszegeden, Ujsomogyi-telepen, a Katona-utcában, a Szabadság-téren, a Móra-utcában, a Hóbiártbasautcában, a Hunyadi-téren, sőt a napközi Otthoni étkeztetést újabban bevezették a móra. városi Iskolában Is. Ezeken kívül azonban vannak még a különféle társadalmi egyesületek által fenntartott napközi otthonok is, ahol ugyanilyen elvek szerint látják el a kicsinyeket Érdeklődtünk a népjóléti ügyosztályon a jelenleg ellátott gyerekek száma felől. Vicsay Emil dr. tb. tanácsnok elmondotta, hogy jelenleg 250 gyermeket látnak el az óvódákban, ez a szám azonban néhány hét alatt 400-ra szökik fel, a tél folyamán pedig eléri a félezret A személyenként és naponként befolyt 20 fillérből, valamint a költségvetésben előirányzott összegből tartják fenn a napközi otthonokat, amelyeket Szeged legkitűnőbb gyermekvédelmi intézményei lettek.. Testvérlátogatás Brassó, a fejlődés városa (A Délmagyarország munkatársától) Erdélyi testvérlátogatásaink során lélekben keressük fel a legtávolibb végvárat: Brassót A székelyek Barassónak nevezik s valamikor otthonosan érezték magukat benne, ha borvízzel, deszkásszekérrel ellátogattak Barassóba. Ma Brassó — idegen város. Idegenné mázolta a Somán megszállás 22 esztendeje. Szlávos hangzású „román" neveT Brasov fájdalmasan illik rá, hiszen alig hallani magyar szót az utcáin s az üzletek német és román feliratai irtán ítélve talán nem is él mán benne székely, magyar... Ez a fájdalmas maszk Brassónak nem igazi Sföa. Brassó a valóságban ma is magyar kultnrközpont Persze, lakosságának számaránya erősen megváltozott, a magyarok mindinkább elköltöztek, elfogytak a városból, amely a román nehézipar és hadiipar központjává „fejlődött", annál nagyobb számban telepedtek meg a yegáti románok és az erdélyi szászok. Brassó — német nevén Kronstadt —, eredetileg szász település volt, de nem hasonlít más germán településekre: Nagyszebenre, vagy Besztercére. Még a szászoknak is hűvös, idegen ez a város, amelyben nyolcemeletes bérpaloták, szállödaépületek emelkedtek az utóbbi esztendőkben és a fománok büszkén .kis Amerikának" szeretik nevezni modern épületei, hatalmas gyá£telepei miatt. Az eltűnt idők nyomában . .. *E sorok írója gyermekkorának néhány évét Brassóban töltötte el. A brassói közös elemi Iskolában ismerkedett meg az ábécé rejtelmeivel s talán ott oltották lelkcbe a betű iránti szerelmet . . . Brassóhoz tehát az eltűnt idők édességo fűzi azt, aki möst szomorú testvéjiátogatásra indult a délerdélyi városokba, hogy lélekben együtt .fohászkodjék az ottmaradottakkal .. . A mostani látogatás ne szóljon hát a fomán fffalom kényszerhatása alatt mödern maszkot öltött városnak, inkább az eltűnt idők keresése zengjen ki belőle, az eltűnt időké, amelyek talán egyszer ismét visszatérnek Brassó magyar kulturcentrumának falai közé. Brassó a népek országútján fekszik. Századokon át kapu volt a Kárpátok peremén és fajta keresztül érintkezett a legkeletibb NyUarot s a legnyugatibb Kelet. A kapu mindig kemény anyagból készül, erősebH a Felső berendezésnél, a belső termek, vidékek anyagánál s a benne őrtállók lelkét is merevvé alakítja. Ez csupán szimbólum, de a Brassó körül feltornyosult hegyek zordonságát a varga lakói s látögbtói egyaránt megérzik. Három nemzet él ebben a városban egymás mellett s egymás fölött .. . Három nemzet van egymásrautalva itt s ez a három nemzet mégis külön él. Láthatatlan, de annál erősebb szellemi választófalak húzódnak el közöttük. Nem ismerik egymás életét, de nem is akarják ismerni. Ez a lelki, szellemi elválasztódás teszi Brassót rideggé, idegenné . . . Mi sem jellemzi jobban Brassó három nemzetségben lakósságát, mint az a három emléktábla, amelyre még gyermekkoromból magam is emlékezem. Az első a mostani Mária-királynő-utca egyik emeletes házának kaptija fölött hirdeti, hogy ebben a házban született 1493-ban Johannes Hönterus. Az épületben most poliklinika működik s a kapun ki- s bejárók vajmi keveset törődnek a kapüfölötti emléktáblával. Némi jóvátétel gyanánt a szász fiatalság tavaszi Honferns-ünnepének díszmenete itt vonul el, miután a Fekete-templomból kiindulva áthaladt már a Báthory Gáborral hadakozó Weiss Mihály, főbíró uramról elnevezett nteán. Honterusról az alábbiakat írja I. Szemlér Ferenc, a kiváló erdélyi költő egyik tanulmányában! „'A szász fiatalság a német szellem képviselőjét, LutHer és Melanchton megbecsült fegyvertársát, az „erdélyi evangélistát" ünnepli benne. De Hönterus reformátor volt, magyarul „újító". Megrázta a merev, középkori Brassót és nepiösak új bitet, hanem új gondolkodást, új életütemet, új távlatokat is adott honfitársainak. Iskolai újításai, színpadi kísérletei, Erdély akkori leghosszabb életű nyomdája, irodalmi művei mind-mind e határon belül hatottak. De vájjon mindez Csak a brassói szász fiatalságnak jelent valamit!" HonterUs János ércszobra a brassói Feketetemplom tövében áll s jobbkezét előre tartja. Ahová mutat, ott az egyház iskoláinak épülete, a barcasági szász múzeum és az evangélikus ápölónővérek otthona van. A néma újjmútatást az erdélyi németség három 6zóban foglalta össze magának: „család,- egyház, iskola". Ezt a Eármaí védték mindenkor, minden erejükkel. Tanulhat tőlük minden nemzedék,.. Bem tábornok brassói háza X második vörös márványtábla közvefífenül a Cenk lábánál elhúzódó utca közepetáján díszíti egy ház homlokzatát. Az, akinek nevét hofdozza, szintén Brassó szülötte! Andrei MufesanU gimnáziumi tanár, ö írta a leghírhedtebb román nemzeti dal, a „Desteapta-te fomana" szövegét. „Kelj fel, ébredj román nép!" móndja ez a dal s ezzel az ébresztővel lázít* gatta az egykori gimnáziumi tanár Brassóban román testvéreit a magyarság ellen. Próbálná ezt megtenni ma Brassóban ma egy magyar) tanárembeh — ha tanítana ilyen állami gim* náziumban —, szurony és golyó, „legjobb esetben" a hírhedt bonctői gyűjtőtábor lepne osztályrésze . « . A Főtéi? keleti oldalán, közvetlenül azon S Házon, amelyre délben a Tanácsház árnyéka esik s amelynek emeletét a szász kaszinó foglalja eL, erősen megkópott aranyozású feliraf hirdeti, hogy ebben a házban lakott Bem tábornok' 1848. március 21—24-ig. Ez a felírat németnyelvű. Miért nem magyar? Hiszen a menekült lengyel harcos a magyar szabadság tábornokaként vonult be Brassóba! Sokan arra a németnyelvű felhívásra utalnak ezzel kapcsolatban, amely bárcasági szász múzeum irattárában van s amelyben Bem tábornok testvéri kézfogásra szólítja fel a brassói magyarjukat, szászokat és románokat. És ebben van valami mélyebb értelem. Bem, a lengyel főúr nemcsak egy nép, hanem minden elnyomott kis nép szabadságáért harColf s az egymásra ütalt, kis nemzetek összefogását hirdette. Intő példa volt ez minden idők valamennyi kis nemzetének . . . S Brassó, ez a három nemzet fiait magábazáró, rideg, zajos, gyárfüstös, pénzért törtető hegyi város adhat-9 ennél szebb tanulságot a népeknek? C-D Ma, szombaton este a Raffay-étteremben disznótoros vacsora. Rácz (Kukula) Pista kisbőgös énekel, muzsikál Záréra 4 órakor AZ OLVASÓ ROVATA Gondosabb elbánást kérünk a msníökíöl Igen tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a Délmagyarország legutóbbi számában, hogy egy ismeretlen öregasszony összeesett a városi gőzfürdő előtt és a mentőkocsiban, kórházba való szállítása közben meghalt. Véletlenül magam is tanuja voltam annak a szomorú jelenetnek, amikor a szegény öreg néni összeesett a gőzfürdő előtt. Nagy, tömeg gyűlt köréje, de senki sem tudott segíteni rajta. Végül egy résztvevő úriasszony sietett el, hogy telefonáljon a mentőknek. A mentők ki is jöttek és néhány méternyire, az Anna-viz forrás mellett negálltak kocsijukkal. Két mentő leszállt, az eszméletlen öregasszonyhoz siettek s megállapították, hogy nincs eszméleténél. Ekkor felháborító dolog történt, amelynek szemtanuja voltam. A mentők ahelyett, hogy leemelték volna a hordágyat a kocsiról s arra tették volna a szerencsétlen idős asszonyt, megfogták az eszméletlen nő két karját és ugy hurcolták maguk után a néhány; méternyire vesztegelő menőautóig. Erre a legkovésbbé sem emberséges viselkedésre hivorri fel az igen tisztelt Szerkesztőség figyelmét. A jelenvoltak hangos zúgolódása közben indult el a mentőkocsi a szerencsétlen öreg parasztasszonnyal, aki _ mint a Délmagyarországból ma reggel olvasam — a mentökocsiban meg is halt. Szóvá keljett tennem ezt a szomorú esetet, mert ugy éreztem, hogy a mentők nem állanak hivatásuk magaslatán akkor, airikor egy szerencsétlen, elesett, eszméletlen, öreg parasztasszonnyal igy bánnak el. Kérdezem önöket, olyan nehéz lett volna leemelni azt a hordágyat, amely úgyis erre a célra szolgál s az eszméletlen testet hordágyra emelni és ugy tenni fel a mentőkocsira? Kérem, hívják fel erre az illetékes felettes hatóság figyelme^ bogy. tóbbé ilyesmi elő. ne fordulhasson. ^ Kiváló tiszteieltel: ínévaláiráslj, "|